Pécsi Napló, 1902. szeptember (11. évfolyam, 200-223. szám)
1902-09-02 / 200. szám
1902. szeptember 2. Pécsi Napló Antal győri kanonok, ki a mohácsi vész évfordulója napján ott gyászbeszédet mondott, Deutsch Kornél városi főszámvevő látogatására Pécsre érkezett és tegnap visszautazott Győrre. — A pécsi püspök bérmautja. Hetyey Sámuel megyés püspök, szept. 20-án, az esti vonattal Monostorra érkezik, ahol az éjjelt tölti és másnap osztja ki ott a bérmálás szentségét; szeptember 22-én a sz.-istváni és lőcsi 23-án pedig a baranyavári hiveket bérmálja a püspök és e napokon mindig Monostoron vesz éjjeli szállást; szept. 24-én Baánban az idevaló, valamint a Kisfaludról átjövő hiveket, 24-én a dályoki és 26-án az izsépi hiveket részesíti a bérmálás szentségében. E három utóbbi napon a püspök szállása Baánban lesz. Szept. 27-én Darázson, 28-án Kis-Kőszegen és 27-én Vörösmarton bérmál püspökünk, amidőn is mindenkor Kis-Kőszegre tér éjjeli szállásra . Nagy a szárazság. Az eső hiányát nemcsak mi városiak érezzük az ivóvizet szolgáltató víztartóinkban, hanem a mezei gazdák is, akik arról panaszkodnak, hogy a kukoricza megtöpped, kisül s a szőlőfürtök szemei peregve hullanak le. A kukoricza- és bortermés, mely oly kedvezőnek mutatkozott, felére redukálódik s ezt a tartós, nagy szárazság okozza. Pécsett közel másfél hónap óta nem volt valamire való eső. Az egész vármegye területén nem láttak ez idő alatt még gazdag harmatot sem. A múlt hét végén a légsúlymérő higanya leszállott s a várvavárt fellegek elborították az eget. A megsürüsödött párák fejünk felett lebegtek s már-már megeredt a jótékony eső. Hirtelen otromba szél támadt s addig szakgatta, hajtotta a felhőket, mig végre elűzte valamennyit s újra verőfényes jön az égbolt s az égető nap heve áttüzesitette a légkört s 36 fokos hőség szakadt a nyakunkba. Végre éjjel 11 óra után megjött a várva várt eső. — Seefried báróék vendégei. Rózsahegyről jelentik a következőket: Seefried Ottó báró és neje Ruszta bajor herczegnő meghívására Szmrecsányi főispán és neje tegnap ideérkeztek. A vendégeket Seefried báró saját fogatán vitte nyaralójába, ahova ebédre voltak hivatalosak. Ebéd után a báró család megmutatta vendégeinek a nyaralót és környékét, majd visszakísérték őket a vasúti állomásra. Kellemes meglepetést keltett, hogy minden ünnepi alkalommal, így legutóbb Szent István napján és a király születésenapján, a rózsahegyi nyaralón két hatalmas nemzeti szinü zászlót tűznek ki. A báróné mindennap kilovagol a környékre. Sétalovaglásain rendesen Rakovszky István orsz. képviselő fia kiséri. — Diákok bevonulása. Újra megélénkült a város. Az utczák teles tele vannak vidéki alakokkal s a diákság népes csoportjai föl alá hullámzanak. A múzsák csarnokai s a könyvesboltok előtt nyüzsög a fiatalság, a nagy reményekre jogosult jövő generáczió. A szülők, gyámok nehéz gondoktól terhelten, aggódó szeretettel, kétség és remény közt tépelődve vezetik gyermekeiket a tanintézetekbe beíratni, a könyvkereskedésbe a szükséges könyveket és taneszközöket bevásárolni. A Jókaitéren régi szokás szerint áll a diákbörze. Százan meg százan rajoznak itt, mint a csongó méhek s az ócska könyvekkel hatalmas vásárt csapnak. Megindult városunkban teljes erővel a diákélet. Falusi fogatok koczognak végig az utczákon, nagy láda a bakon, a kocsi hátuljában magasan fölhalmozott ágyneműek. Bent a kocsiban porköpenyes, tisztes falusi alakok s két-három fürge tekintetű nebuló. Minden vonat érkezésével valóságos hadak útja az Indóház-ut, melyen seregestől vonulnak be a városba a vidéki szülők diák fiaikkal. A nyár folyamán csendes, kihalt város egyszerre megélénkült s nagy lett az idegenforgalom. A tanuló ifjúság most még jóformán az egész napot az utczákon tölti. Mindenfelé mozog az apró emberek sokadalma. Itt könyvekkel megrakodva, amott nagy rajztáblát czipelve, büszke önérzettel jön-még a diákság. Pár nap múlva megkezdődnek az előadások, munkára fogják az ifjakat s nevelnek belőlük a hazának hasznos polgárokat. Ezek a szellemi erő hadseregének rekrutái, ezekből válnak idővel a haza jelesei, nagyjai. Sic itur ad astra. — A pécsi Kossuth-ünnepség. A pécsi Nemzeti Kaszinó kerti helyiségeibe ma a polgári elemek minden köréből eljöttek azok, akik részt kérnek a Pécsett rendezendő Kossuth-ünnepély munkálataiból. A látogatott értekezletet Toldi Béla dr. nyitotta meg, aki az elnöki tisztre Szikszay Ferencz kir. tan., Kammerer Ferencz és Jobszt László drt ajánlotta, akiket ezen tisztségre egyhangúlag megválasztották, egyúttal az értekezlet vezetésére Jobszt Lászlót kérte föl, ki mint az elnökök legfiatalabbika, aki leginkább bírja a munkát, a tisztséget elvállalta és rövid néhány szóval vázolva az értekezlet czélját, mindjárt javaslatokat tett az ünnepség részleteire nézve is. A Kossuthünnepélyt szeptember 19-én délelőtt 10 órakor szép idő esetén a Majláth-téren tartják meg és közreműködésre felkérik a Pécsi Dalárdát és Pécsi Polgári Daloskört, valamint valamennyi pécsi czigányzenekart, melyek ezen alkalomra egyesülni fognak és együttesen játszák a nemzeti és Kossuth-dalt. Az ünnepi szónok személyére nézve még nem történt megállapodás, de erre városunk egyik jeles szónokát fogja a végrehajtó bizottság fölkérni. Az 1848/49-iki honvédek az ünnepélyre meghivatnak és ott díszhelyet kapnak. Ezekre nézve Bogyó Alajos adott bővebb felvilágosítást. Épigy meghivatnak a veterán honvédek a nyilvános ünnepséget követő nagyszabású bankettre, melyre nézve Czirják Ignácz azt a helyes javaslatot tette, hogy kétféle árban legyen a bankett. Egy olcsóbb, terítékenként 48 krajczárért a külvárosokban, melyre a jegyeket a jobb módú kereskedők és iparosok vásárolják és oszszák szét azok között, akik még ezt sem áldozhatják Kossuth Lajos 100-ik születése napjának ünnepén. A módozatokat a kiküldött szűkebb bizottság fogja megbeszélni. A város polgárságához fölhívást intéz a nagy bizottság, hogy a házakat lobogózzák föl, este világítsák ki a várost, az üzleteket pedig az ünnepség tartama alatt tartsák zárva. A városi iskolaszék ezen napra szabad napot enged a városi iskoláknak. A rendezői tiszt ellátására a pécsi ifjúságot kérik föl. A fölmerülő költségek fedezésére gyűjtést indítanak, mely gyűjtést az értekezlet elnöke, Jobszt László dr. azzal a 80 koronával kezdette meg, melyet, mint az adófölszólamlási bizottság tagja napidőként kapott. Az értekezlet a jegyzői teendők ellátására Dömer Anzelm hírlapírót és dr. Mosonyi Gézát, a pénztárosi tiszttel pedig Gebhardt Ferenczet bízta meg. A szűkebb végrehajtó bizottságot mindjárt az értekezlet után megalakították és ennek képezendi feladatát az ünnepség sorrendjének megállapítása és a ma hozott határozatok végrehajtása. Este a nemzeti színházban díszelőadás zárja be az ünnepélyt, mely részleteiben is oly megkapónak ígérkezik, hogy Pécs városán egy másik város sem fog túl tehetni, mert hazafiság dolgában lehet más város is oly hazafias érzelmű, mint Pécs, de amennyiben fokozata lehet e szónak, hazafiasabb városa Pécsnél nincs az országnak. Az ünnepségre való előkészületekről be fogunk napról-napra számolni, hogy a nagyközönség az előkészületekről teljesen tájékozva legyen. Örvendetes, hogy ebben a Kossuth-ünneplésben az egész város részt vesz és az hazafias jellege mellett újabb tüntetés lesz a pécsi polgárságnak együttérzése mellett. A felsőbaranyai ev. ref. egyházmegye Adám András curiai biró világi és Dányi Gábor esperes egyházi elnökök vezetése alatt f. hó 29-én tartotta ülését. Adám András elnök hosszabb beszéddel nyitotta meg az ülést, melyben az 1848. 20. t. sz. szellemét magyarázta. A tárgysorozatból kiemeljük, hogy az egyházkerületi közgyűlésre, melynek czélja lesz a két év múlva megtartandó zsinathoz az anyagot előkészíteni, Morvay Ferencz, Benkő Gyula, Nagy Imre és Pakuszy Gyula tanácsbirót küldte ki. Pakuszy Gyula írásban beadott, de szóval is indokolt kérelme folytán jövőben az egyházmegyei ülések nem Harkányban, hanem Siklóson fognak megtartatni. — Gyulai Pál nyugdíjban. A magyar irodalom egyik kimagasló alakja, a legszigorúbb kritikus és jeles költő, Gyulai Pál nyugalomba vonult. Az erről szóló legfelső kézirat így szól : Személyem körüli magyar miniszterem előterjesztése folytán megengedem, hogy dr. Gyulai Pál, budapesti tudományegyetemi nyilvános rendes tanárnak, saját kérelmére történt végleges nyugalomba helyezése alkalmából, a magyar irodalom és az egyetemi oktatás terén szerzett érdemeiért teljes elismerésem tudtul adassék Kelt Ischlben, 1902. aug. hó 25-én. Ferencz József, s k. Gróf Széchényi Gyula, s. k. Ezt a legfelső elismerést ez a sokat gáncsolt, de mindenki által becsült tanár, ki több évtizeden át nevelte a magyar középiskoláknak az irodalmi tanárokat, jól megérdemelte. — A pécsi közigazgatási tanfolyam tanári kara. A belügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök a pécsi községi közigazgatási tanfolyamnál igazgató-helyettesi tiszttel dr. Tróber Aladár városi főjegyzőt, előadói tiszttel pedig — az igazgatóhelyettesen kívül — Auguszt Ferencz pénzügyigazgató-helyettest, Bolgár Kálmán anyakönyvi felügyelőt, Deutsch Kornél városi főszámvevőt, dr. Koszits Ákos tb. vármegyei főügyészt, Nagy Jenő vármegyei tiszti ügyészt, Pintér Ferencz városi tanácsnokot, dr. Rásky Béla ügyvédet, dr. Szívér István vármegyei II. aljegyzőt, Vadnay Jenő tb. vármegyei főjegyzőt és dr. Záray Károly városi közgazdasági előadót, kereskedelmi és iparkamarai titkárt egy-egy évi időtartamra bizta meg. — Templomszentelés Fonyódon. Fonyódfürdőn augusztus 31-én templomszentelés volt. A román stilu új templomot Gyalus László műépítő terve szerint építették. Igen szép a berendezése, stilszerű román faragványokkal ékes és Dürer másolatok díszítik. A templomhoz Kálvária tartozik, amelynek dombjáról gyönyörű kilátás nyílik a Balatonra. A templomot Hornig János báró megyéspüspök segítségével Major Ferencz dr. országgyűlési képviselő a maga költségén építtette. A felszentelésre a veszprémi m. püspököt várták, ki azonban Karlsbadban lévén, felkérte Széchenyi Miklós gróf .