Pécsi Napló, 1904. március (13. évfolyam, 49-74. szám)
1904-03-01 / 49. szám
1904. márczius 1. télére. Kress már egy ízben felszállt léghajójával, még pedig a Fullnerbach fölött Bécs mellett, de akkor kísérlete balul ütött ki. Azóta léghajóját módosította és a király is anyagi segítséggel támogatta. — Batthyány Lajos gróf pipája. Gyászos emlékű ereklyét szerzett a múlt napokban Darnay Kálmán, a sümegi múzeum tulajdonosa. Az ereklye Batthyány Lajos gróf remekművű pipája, a melyet a vértanú 1849. október 6-án az Újépületben használt és midőn lemondott azon reményről, hogy kegyelmet nyer, megajándékozta azzal börtönőrét. A karcsú, hosszunyakú, szépen kiszívott tajtékpipán művészi domborműben rajta látható a vértanú B. L. monogrammja felett a grófi korona. A pipa két fele, valamint közepe ezüstveretes s lapos kupakját virágvésés fonja körül. A pipa, miként azt az ötvösjegy mutatja, 1844-ben készült. — Baranya a budapesti nemzeti színházra. Még ma is szemrehányólag emlegetik, hogy Baranyavármegye a pécsi nemzeti színházra semmit sem adott. Elfelejtették, vagy egyáltalán nem is tudták, hogy Baranyavármegye közgyűlése igen is jelentékeny összeget szavazott meg a pécsi színházra, csakhogy Vajay István, akkori bizottsági tag, a közgyűlés e határozatát megfelebbezte s a belügyminiszter a közgyűlés határozatát megsemmisítette. E szerint Baranya vármegye közönségén nem múlott az áldozatkészség. Szívesen hozzájárult volna a színház építésének költségeihez, ha a kormány át nem hozza a vármegye hazafias határozatát, hiszen annak idején a budapesti nemzeti szinház létesítéséhez is adott pénzt. 1815. évi május hó 8-án Pest vármegye fölhívást intézett az ország összes törvényhatóságaihoz, hogy adakozzanak a pesti nemzeti színház fölépítésére. Baranya vármegye kétszázkilenczven forintot és 8 krajczárt gyűjtött a kulturális intézményre. Eképpen állván a dolog, nem érheti a vármegyét szemrehányás. Ha a pesti színházra adott, mennyivel szívesebben adott volna utóbb a hozzá közelebb álló kulturépület fölemeléséhez. " A pécsi szr. hitközség képviselőtestülete vasárnap délelőtt tartotta meg rendes évi közgyűlését Jánosi Engel József hitközségi elnök vezetése mellett. A közgyűlésen a tagok nagy számmal jelentek meg ugyan, de mégsem elegendő számban, hogy a napirend összes tárgyai elintézésre kerülhettek volna. A napirend első tárgyát az 1903. évi működésről szóló beszámoló képezte. Ennek során jelenti az elöljáróság, hogy a hitk. alapszabályok, amelyek a közgyűlésből jóváhagyottak, láttamozás végett a minisztériumhoz fognak felterjesztetni. Ennek kiegészítéseképen kidolgoztattak a tanácskozási rend, szolgálati utasítás és fegyelmi szabályzat, amelyek a hitközségi ügyvezetés rendjéhez nagyban hozzá fognak járulni. Ezek megalkotásával megelőzte a pécsi hitközség az összes magyarországi hitközségeket, így biztosítván mindenkorra az ügymenet pontos és zavartalan voltát. Beszámol az elöljáróság a templomi lépcsőházak és az új iskola kibővítése, illetőleg az új szárnyépület emelésének tervéről, melyekre nézve Baumhorn Lipót budapesti műépítész bízatott meg tervek és költségvetések kidolgozásával. Ezen kérdések tisztázása egy újabban összehívandó közgyűlésnek lesz a feladata. A hitközség a jótékonyság terén is a lehetőség szerint eleget tett, segélyekben és kegydíjakban 9365 koronát osztott ki, a jótékony egyletek pedig a nyomor enyhítésére ezen felül még 9459 koronával járultak. A tápintézet, amely 11 évi működésre tekint vissza, szintén fokozott hévvel szolgálta a szegény gyermekek ügyét. A hitközség kezelésére bízott alapítványok örvendetes gyarapodást mutatnak. A Fischer Mór-féle alpítvány az alapítványozó nagylelkűségéből idők múltán elaggott egyén végellátása, a Schvarcz Emanuel családi alapítvány pedig szegények gyámolítására szolgál. Justus Lipót nevére 3000 korona alapítvány létetett, melynek kamatai szintén jótékony célokat szolgálnak. A hitközség kezelésére bizott alapítványok 173,046 koronát tesznek. A hitközségi ügyek felszaporodását leginkább mutatja, hogy a lefolyt évben 56 rendes ülés tartatott, amelyeken 327 ügyben volt tanácskozás és határozathozatal. A jelentés megemlékezik továbbá a szegedi zsinagóga felavatásáról, amelyen 3 tagú küldöttséggel volt képviselve s ahol Perls Ármin dr. főrabbi tartotta az egyik felavató beszédet; néh. Justus Lipót volt hitk. elnök arczkép-leleplezéséről, amelylyel az elhunyt iránti kegyeletét juttatta kifejezésre; Glas Herman elöljáró buzgó hivatalviseléséről, akit hetvenedik születésnapja alkalmából ováczióba részesitett. — Kegyelettel emlékezett meg hetyei Hetyey Sámuel püspök elhunytáról s kegyeletes tiszteletét mutatta ki jánosi Engel Adolf, a hitk. egyik alapitó tagja s volt elnöke iránt, akinek nevét és érdemeit jegyzőkönyvbe igtatta. A hitk. pénztári forgalma is visszatükrözi a serény munkát, a melyet a hitközség a tanügy, a kultusz és jótékonyság terén kifejt. Bevételben 132.427 kor. 33 fill. Kiadásban 133 047 kor. 90 fill. összeg szerepel, a 620 kor. 57 fill. kiadási többlet a múlt évi 7173 kor. 71 kor. pénztári maradványból nyert fedezetet. A jövő évre mint pénztári maradvány 6553 kor. 14 kor. van beállítva. A vagyoni kimutatás tetemes leírások mellett is a múlt évihez képest 1616 korona 79 fill. vagyongyarapodást mutat fel. A közgyűlés a jelentéseket tudomásul vette s az elöljáróságnak köszönete és elismerése kapcsán a felkentvényt megadta. A pénztár közvetlen vezetői Glass Hermann, Hirschler Imre és Herczeg Lajos, valamint a felügyelet és számvizsgálat teljesítésével buzgólkodó Füchst Arnold, Neumann Ignácz, Krausz Mór, Steiner S. M. és Weisz Ármin elöljárók ill. képviselőknek a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. A pécsi irodalmi és könyvnyomdai részvénytársaság vasárnap délelőtt a pécsi kereskedelmi és iparkamara helyiségeiben Krasznay Miklós dr. elnöklésével tartotta meg évi rendes közgyűlését, a részvényesek élénk érdeklődése mellett. Az igazgatósági jelentés szerint a vállalat a mostoha viszonyok daczára is élénk lendületet vett az elmúlt évben és a Pécsi Napló napilap évről-évre tapasztalható föllendülése a lezajlott évben is bekövetkezett, ami ezen lap közkedveltségének legélénkebb tanúsága. A kedvező év abba a helyzetbe juttatta a igazgatóságot, hogy a tartalékalapok és leírások jelentékeny dotálása után az elsőségi részvények két szelvényének nyolc nyolc koronával való beváltását hozha javaslatba, ami annál szebb eredme , mert a nyomdavállalatok általában országszerte a közgazdasági állapotok kedvezőtlen behatása alatt állanak. Cs. Schapfinger Gusztáv részvényes javaslatára a közgyűlés az igazgatóságnak, majd a Pécsi Napló szerkesztőségének és az ügyvezető igazgatónak buzgó munkálkodásáért elismerését fejezte ki. A felügyelő-bizottság tiszteletdíjának megállapítása után a közgyűlés a szelvények kifizetésének megkezdését márczius 1-ére tűzte ki és azok a részvénynyomda pénztáránál váltatnak be. A közgyűlés, mely az igazgatóságnak és felügyelőbizottságnak megadta a szokásos fölmentvényt, külön elismerését fejezte még ki Krasznay Miklós dr. elnöknek, a részvénytársaság élén kifejtett odaadó tevékenységéért. — Amit nem lehet szó nélkül hagyni. Hónapok óta halljuk a panaszt, de csak vártunk vele, gondolván, hogy ezt az illetékes hatóság emberei is észre fogják venni s majd intézkednek. A város főterének jobboldali aszfalt-burkolatú járdáján a Nádorszálló egyik vízlevezető csatornájából az esőre kiömlik s végesvégig folyik a járókelő közönség nem csekély boszúságára. Naponként ezer meg ezer ember jár erre s kénytelen a csatakos sarat gázolni, esőben pedig a vizet taposni. Ha ez az állapot a külváros valamelyik félreeső utczájában volna, akkor is tűrhetetlennek tartanak; a belváros kellő közepén annál inkább tűrhetetlen. Tagadhatatlan, hogy egy kis technikai nehézséggel jár ennek az esővíznek a folyókába való vezetése, mert a téren lévő filagória útban áll, de azért a nehézség megoldása nem lehetetlen. Az egyedüli lehetetlenség azt követelni, hogy a járókelő közönség tovább is tapossa ezt a csatakos sarat és esőlevet. — Csalás imádkozással. Baics István nagybudméri lakos nagyban és többféle módon űzte a csalást. Lakóhelyén, ennek vidékén, járásunknak Nagybudmérhez közelebb eső részében, sőt még messzebb vidékeken is azzal csapta be a hiszékeny együgyű embereket, hogy átvett valódi pénzért 3 szoros, 4-szeres hamis pénzt ígért, amelyet az a bizonyos „nagyságos ár“ fog átszolgáltatni. Az illetők persze nem kapták meg az ígért hamis pénzt. Egy földijét azonban eredeti módon csapta be. Azt hazudta neki, hogy földjén nagy kincs van elásva, és ő képes imádkozásával odahatni, hogy a föld tulajdonosa megtudja, a nagy kincs a földnek melyik helyén van elásva. Imádkozásáért 250 K-t kért. Kincset azonban a becsapott ember persze, hogy nem talált. Baics a mohácsi járásban is elkövetett csalásokért följelentetvén, a németbolyi csendőrség e hó 22 én letartóztatta s a mohácsi kir. járásbírósághoz kisérte, mely őt előzetes letartóztatásban tartotta, de a pécsi kir. ügyészség utasítására e hó 25-én szabad lábra helyezte. — Menedékház Somberekén. Minthogy Somberekén, ebben a 2000 nél több lakost számláló községben egy állandó gyermekmenedékáz fölállítása már elodázhatatlanná vált és minthogy a nevezett község elöljárósága ebbeli kötelezettségének többszöri hatósági sürgetés daczára sem felelt meg: a vármegye közigazgatási bizottsága utasította járásunk főszolgabíráját, hogy készíttese el a fölállítandó menedékház költségtervezetét és terjeszsze ezt föl javaslata kíséretében a közigazgatási bizottsághoz, mely annak a községi pótköltségvetésbe való beillesztése iránt intézkedni fog. — Okirathamisítók. A rendőrség ma letartóztatott két eszülött embert, akik állítólag hamis munkakönyveket állítottak ki és azokat leginkább a kétes egszisztencziák között értékesítették. A letartóztatott emberek közül az egyik egy fogházviselt vén juhász, Döbreni János, aki bámulatos ügyességgel tud pecséteket faragni. A másik letartóztatott valami Hehler Jenő nevű 52 éves, volt városi írnok. Hehler Alsókubinban volt valamikor a városnál alkalmazva, de folytonos iszákossága miatt elcsapták. Döbreni és Hekler Székesfehérváron találkoztak egymással ezelőtt két hónappal és Heclerben támadt fel az a gondolat, hogy Döbreni ügyességét értékesíteni fogják. Döbreninél letartóztatása alkalmával egy pecsétet találtak ugyan, de erről azt állítja, hogy ezt közel egy év előtt úgy találta. A hamisításra vonatkozólag ezen kívül egyéb bizonyítéka nincs a rendőrségnek. A letartóztatás feljelentésre történt és a rendőrség most bizonyítékok után nyomoz. — Halálozás. Ma hajnalban hosszas szenvedés után elhunyt a régi pécsi kereskedelmi világ egyik tagja, Münz Sándor, volt gabonakereskedő, életének 73., házasságának 44. évében. Az elhunytat neje, szül. Grün Róza, négy gyermeke és kiterjedt rokonság gyászolja. Temetése márczius 2-án délelőtt 10 órakor a Felsőmalom utcza 20 ik szám alatti lakásáról megy végbe. — Kézre került tolvaj. Jebés Vincze pécsi reszelővágótól a február 13-iki országos vásár alkalmával a Buza-téren elloptak 100 pár reszelőt. Jebés gyanúja Aschler József nevű volt munkájára esett, ki közvetlen a lopás után eltűnt Pécsről. Rendőrségünk a gyanúsított egyén körözését el is rendelte. Aschlert szombaton este Budapesten az ottani rendőrség e körözés alapján le is tartóztatta. Aschler beismerte, hogy Sebestől a „Pécsi Napló“ o.