Pécsi Napló, 1905. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1905-01-01 / 1. szám
10 ik alatt, mely mellett épen akkor megy el e adóexequtor a becsüssel. — Hova gyásziitézek ? — Ide a varrodába exequálni. — De ide mán én is bemegyek, ha mindjárt becsüsnek kell is felcsapnom. És bementek Hivatalosan szigorú arczzal, merev lépésekkel. No volt is riadalom , varróiskolában ! Hogy jön ide ez, mit keresten? Ez mégis szemtelenség, azaz hogy alán mégsem az . . . De ime megcsendül ajkán a szó: — A foglalást megkezdjük. Egy kicsi, két kicsi, ’rom kicsi, négy kicsi, öt kicsi, hát kicsi női — Értéke? — Azt igy megállapítani nem lehet. Bővebb, alaposabb, tüzetesebb, behatóbbizsgálat válnék szükségessé, de arra az alkalom nem kedvező, tehát felveszünk ráadásul két fényezett szekrényt. — Helyes, mehetünk ! És elmentek a sikerült exequálás utáni vigányok csattogó jókedvétől visszhangzó varrodából. És azóta ha elmegy az ismeretlen ismers a romantikusan sötét ablakok alatt, még is engebben visszhangzik a varroda a vigányok csattogó jókedvétől. Színház és művészet. A jövő évi színi szezonról. — Kövessy Albert színtársulata. — Sokfelé jártamban betértem az elmúlt én Kecskemétre is. Az európai nevezességű szép városháza mellett az öreg temem belső díszítése vonta magára figyelemét, mely Roskovics Ignácz festőművész ágyságát mutatja be. Magáért e két épülett érdemes Kecskeméten kiszállni Mondtam, külföldön nagyon sokszor kisebbt bámulunk meg. De ez alkalommal kar jobban érdekel a városházától nem álló színház, nem ugyan azért, mert épület ez is, mert belső szépségével, czélra beosztásával, nagy színpadjával előbb a pécsi színháznál. Érdekel a benne ,úszó színtársulat, helyesebben annak igazolója, Kövessy Albert, ki a jövő évtől ezdve egyelőre 3 czikluson át fogja a pécsi iuházat vezetni. Hangsúlyozom azonban, így midőn egyéni benyomásaimat odavetők, inkább ismertetőleg, mint kritikailag mondom — egy gondolattal sem teszek oalitást a jelenlegi színtársulatra. Haladva mindenki a maga útján. Talán nem kell bőven indokolnom, hogyiváló figyelemmel néztem végig az előadóit Egyrészt azért, hogy a leendő új igazi vezető kezét meglássam, de másrészt úgyazon tagokat, kiket, az igazgató a jeenlegi társulatából magával hoz Pécsre, jől szinte megismerjem a színpadon. Az akkoráig Pécsre szerződtetett tagok következők voltak. (Fölsorolásukban nem a rendet.) Makó Ayda lesz a drámai hősnő Nagyon szép jelenség, kellemes, behízelgő lánggal, igazán értelmes játékkal. A vidék egyik első színésznője szerepkörében. Drámában, színműben, vígjátékban, parasztdalban egyaránt otthonos. Toilettesei versenyeznek sok „nagy“ színésznő ruhatárával, a Tetemrehívásban Margitot adta, míg Ocstay Brigadérosban Dili, a kóborló czigánylányt játszotta. Az előbbiben szép és nehéz szerepe volt. Könnyedén oldotta meg. Örültetünk szerződtetésének. Sikerekben bő esze lesz. A naiv szerepekre Hevessy Gusztika van szerződtetve, kinek Pécsre jövetelével ismét szinre kerülhetnek azok a darabok is, melyeken kisleánynak nagy szerepe van. E tekintetben visszagondolok azon régi időre, mikor még nőtt már néhai Munkácsyné aratta a sikereket színpadunkon. »Tetemrehívásban* Györgyike volt reá osztva. A néző azt hitte, hogy valóságosan egy 12 éves leányka a szereplő, mikor a zárdából kis matróz ruhájában hazajött. Csak később kifejlődő nagy és erős szerepe engedi következtetni azt, hogy a szereplő nagyobb leány, ki veleszületett bájával és naivságával kelti föl az illúziót. A darab szerzője, Kazaliczky Antal is megnézte „Tetemrehivásának” kecskeméti előadását s mikor Hevessy Gusztika kilépett a színpadra, mint Györgyike, nagy félelem fogta el, hogy miként oszthatta Kövessy e nehéz szerepet egy ilyen „kis” leányra. De később, mikor meglátta, hogy ez a kis leány milyen jó színésznő, maga tapsolt legjobban Hevessy Gusztikénak. Ocskay Brigadérosban Tisza Jutka kis szerepében láttam még őt. Jóslatom az, hogy kedvence lesz a pécsi közönségnek. Egy édes teremtés a nővére: Hevessy Mariska, kitől a „Tetemrehivásban“ özv. Mindszentinét, Ocskayban pedig Tisza Ilonát láttam. Mindkét szerepet oly szépen, oly gonddal játszotta, hogy méltón kiérdemelte a feléje hajzó tapsokat. Termete karcsú, sudár. Koronája azonban arcza, melyből egy kimondhatlan édes báj ömlik le. Gratulálni lehet Kövessynek, hogy szerződtette. Azt hiszem, hogy a szívekben éles nyomokat fog csinálni. Az anya szerepekre a vidék egyik jeles anyanímésznője, Károlyiáé van szerződtetve. Boccaccióban Petronellát, Tetemre hívásban pedig Mihainét játszotta. Jó, ügyes színésznő, ki komoly szerepekben és úgy helyt áll, mint komikumokban. Férje: Károlyi Lajos, a társulat titkára, ki kedves modorával a társulat bizalmasának szerepét játsza. Sok dolga és lelkiismeretes munkája mellett nem igen jut idő a játszásra. De ha ép muszáj, hát ő is játszik. Ocskayban Pyber vikáriust jól megjátszotta. Szerződtetve van még társalgási szerepekre a vidék első csevegője, Hahnel Aracka is. Csige Böske (Thuryné) mostohanővére, a legelegánsabb vidéki színésznő. Almássy Endrét viszontlátjuk a hős és szerelmes szerepekre. Jó neve volt első ittléte alkalmával is, kedvencze lesz ő most is a közönségnek. A színműveknek ügyes rendezője, Nagy Dezső is visszajő. Kitűnő apa színész és buffó, ki a Tetemrehívás Radványi Ferenczét és oly figyelemmel és sikerrel dolgozta ki, mint Szulamithban Avidanakot, Ocskayban a palóczot, és Arany virágban Potyevjevet. Miskey tenoristát nem hallottam, S így nem tudok róla véleményt mondani. Bari sonista nem volt még akkor szerződtetve! Komikusnak egy igazán distingvált színész van szerződtetve Latabár Árpád személyében. Aranyvirágban Goold Harryt, Boccaccióban a borbélyt, Szulamithban a szerecsen szolgát játszotta. Jó izű mókáival, tapintatosan alkalmazott tréfáival, könynyed modorával , kedélyes és derűs perczeket csinál a nézőknek. Alakja szálas, vékony. Megjelenése elegáns. Bár nem a karzatnak dolgozik, de a karzat ép úgy fogja kaczagni, mint a földszint. Jókat fogunk mulatni rajta. Készakarva tettem a másik komikust a végére, ki nem más, mint az igazgató: Kövessy. A Kis herczeg Frimuszát és Boccaccio Lamberiucsióját játszotta. Mondhatom nem csak jó direktor, hanem kitűnő színész is. Szellemes, diskrét humorával sok kacagásnak lesz a megteremtője. Nem írok róla többet, mert még eltalálna bizakodni. Az énekesnők még akkor nem voltak szerződtetve. Vagy legalább is azok közül nem, kik a társulatnak jenleg tagjai. Énekesnők: Kövessyné, Ruzsinszky Ilona, Szilassy Etel, Korányi Frida és Komáromy Gizella. Az igazgató nejét egy, csak a férje kedvéért elvállalt epizódszerepben láthattam; a Kis herczeg igazgatónőjét adta, hogy az előadás ünnepélyesebb legyen Finom Rózsi, Törökné asszony szerepében van ő otthon. Erőteljes hangja, mosolygó arcza, élénk játéka jó, kedves és határozott színésznőre enged következtetni. Kis szerepében is tapsra fakasztotta a közönséget. Dicséretére legyen mondva, hogy társulatával nem érezteti, hogy ő a direktorné, egyformán szívélyes, úgy az elsőrendű tagokhoz, mint a kardalosokhoz. Az énekes darabok rendezője maga a direktor, ki mondhatni, éjjel-nappal a színházban van. Minden előadás végig néz. Ő az első és legszigorúbb kritikus. Figyel, jár-kel a színpadon, a nézőtéren. Folyton dolgozik közönsége érdekében. A költővel elmondja ő is, hogy a színpadon élned és halnod kell. És ez jó hatással van a színészre, erőt ad, buzdítólag hat. Társadalmilag is kellemes és keresett ember. Tollforgató, író ember. A székesfőváros írógárdájának kedvence, kültagja. Elsőben szerzi meg az újdonságokat. Terve az, hogy egy prima társulatot hozzon Pécsre. Noha az akkor még nem szerződtetett énekesnők is olyanok lesznek, mint a társulatnak már említett szerződtetett tagjai, úgy egy ritka szép szezonnak nézünk elébe. Lesz mindenkinek kedvencze. Kardalosnőknek is szép fiatal leányokat akar hozni. A szépen mindig jókedvűen legel a néző szeme. Azt hiszem, lesz taps bőven, lesz a kertészeknek dolga, a kedvenczeknek lesz a virágban részük, a szívek megújulnak, megindulnak, virágozni fog a szerelem s nera lehetetlen, hogy egyiknél-másiknál karikagyűrű lesz a vége. Kékes Ezüstös. — Én, te, ő. A sokat emlegetett új operettéről, melyről előzőleg már az a hír is keringett, hogy a szinügyi bizottság megfogja akadályozni szinrehozatalát, alant közöljük az igazgató, a főbb szereplők és a rendező véleményét: Az En, te, ő egyike a legdrágább darabnak, de szívesen áldoztam érte, mert tudom, hogy ez kell ma a közönségnek, még Pécsett is ! Nádasy József: Sohasem játszottam kényelmesebb és kedvesebb szerepet, mint az En, te, ő „Mici herczegnője“. Ezt a szerepet Fedák Zsuzsa is nagy szeretettel ismételte meg számtalanszor. Feledy Boriska. Az igaz, hogy frivolitás dolgában vetekedik az őrnagy úrral, de aztán franczia szellemesség dolgában sem marad mögötte. Ferenczy Friczi. Nekem férfi szerep jutott a darabban, de nagyobb ambíczióval és nagyobb kedvvel játszom, mint bármelyik kedves szerepemet. Hiába, szellemesen csak franco,ia tud írni. Tarnay Leona. Végre az újévben én is olyan szerephez jutottam, amelyik teljesn megfelel egyéniségemnek. Csupa báj és kedvesség! Kütynek is ez hozta az első nagy sikert a Király színházban. Ragányi Iza. Nekem nincs mit mondanom, én megint egy hülye férjet játszom, akit léptennyomon megcsal a felesége. Dehogy házasodom meg?! . Sajó Géza. Kedves Igazgatóm ! Szives felhívásodra a következőket írhatom „Én, te, ő“-ről. Azt hiszem, hogy az „Én, te, ő“ érmék a szellemes, ötletekben gazdag és bájosan eredeti zenével bíró operettnek az első pécsi előadásával úgy az Én karmesteri ambíczióm, mint a Te kassza siker utáni vágyad, valamint ő (a nagy közönség) is teljesen ki lesz elégítve. Bródy Miklós dr. — Nádasy József új színtársulata. A ma még pécsi, de október .javától soproni színház igazgatója, Nádasy József teljesen befejezte színtársulatának újjászervezését és virágvasárnaptól társulata a következő tagokból áll: Wlassák Vilma (uj), Feledi Boriska, K. Tarnay Leona, Krasznay Aranka énekesnők, Halasi Vanda hősnő (uj), Bogyó Ilonka drámai szende (uj), Jakabfy Jolán naiva (uj), Homokay Ella anyaszínésznő, Nádasy Józsefné komika, Hídvégi Ernő, Fekete Mihály, Farkas Béla, Sajó Géza és Vilmos, Ferenczy József, Boda Ferencz, Virágh Jenő buffó énekes ,Pécsi Napló, 1905. január 1.