Pécsi Napló, 1905. augusztus (14. évfolyam, 174-199. szám)
1905-08-30 / 198. szám
Pécs továbbépítése. Pécs, augusztus 29. Pécsett egy szakemberekből álló társaság alakult, amely egy új, mintegy nagy kerttel körülvett városrészt akar építeni főleg tisztviselők számára az úgy nevezett Buza-tér helyére. Ez a bizottság a praktikus czélon kívül a leghumánusabb hygienikus czélt is szolgálja, hiszen mindenki tudja, hogy egészséges, tiszta, pormentes utak, parkok, városrészek, tiszta és szellős épületek a legkitűnőbb profilaktikumai mindenféle betegségnek, különösen sokféle gyermekbetegségnek. Ez a terv, amely annyi ember javára válik, mindenféle pártfogást megérdemel. Szomorúan kell visszagondolnunk a régi Róma, a régi Athene, de az ókori kisebb városok építési módjára is, azok külsejére, berendezésükre, egészségügyi viszonyaikra. Sok ezredév elmúltával sokszor mintául szolgáltatnának még ma is nemcsak művészetben, de gyakorlatiasságban és hygienikus tekintetben is. Soha szebben, nemesebb egyszerűséggel nem építettek, mint amilyenek az etruszk, ióni, dóri, római építészetnek ma már romokban álló remekei. Egyegy római, athenei, milánói, genovai, félig vasabroncsokkal összetartott diadaloszlop vagy épületfal is meséket mond el erről a szép korról. A régi Róma átriumai, thermái, oszlopcsarnokai, csatornái még most is irigylendők, különösen nekünk kisvárosi lakosoknak, akik sem őserdőben nem lakhatunk, sem valóban modern értelemben vett város nem lakóhelyünk. Mert kiemelkedve az ősember állapotából, átmenvén a kultúra minden fejlődési fokán, ma már ott tartunk, hogy nagyszámú kulturember lakik egy úgynevezett modern kulurvárosban. Egy szóval városi életet élünk: társadalmi élet, a művészet és tudomány mivelése volna a czélja a városban lakó kultúrembereknek a hivatásuk gyakorlásán kívül. A technika nagyfokú fejlődése, az ízlés finomodása, a szükségszerű alkalmazkodás, a társas érzék kifejlődése, a mai várost központjává teszik egy nagy számú intelligencziának. S mivel az emberek intelligencziája és igényei és az intelligens emberek száma a városokban fokozatosan emelkedik, a városok is nőnek, fejlődnek és felvirágoznak. De nagy fontosságú, hogy ez a fejlődés ne jusson helytelen irányba. Fontos, hogy minden tekintetben átgondolt tervek szerint vessék meg minden város egészséges fejlődésének és későbbi nagyságának az alapját. Eszhetikailag, egészségügyileg, tudományos és társadalmi fejlődés tekintetéből, az ipart és kereskedelmet tekintve, megfontolva kell cselekedniük azoknak, akik az egészséges és életrevaló fejlődés barátai. Elég baj, hogy mi még az igazi városi életre egészen meg nem értünk, igazi városunk aránylag kevés várt és azoknak berendezése a külföldi városokéhoz képest visszamaradt. De meg kell értenünk azt, hogy a jövő nem a milliónyi lakossal bíró városoké. Századok telnek el addig, de végre később mindegyik város a maga keretében a modern fogalmak szerint való önálló, tökéletes város lesz. Ez a fejlődés legigazabb, legtermészetesebb módja. Az óriási amerikai, angol városok, a füstös tűlzajos utczák helyett más rendszer lesz egykor uralkodóvá, még pedig az ahhoz hasonló, a milyet az említett pécsi társaság tervbe vett. Az a város, amelynek lakosai csak önönmagukkal törődnek, akik közérdeket nem ismernek, akiket egyszóval magasabb etnikai czélok nem vezetnek és otthonukba bújva a társadalmi kérdések, az emberek dolgai iránt nem érdeklődnek és a „maradjon, ahogy van“ elvet vallják, az a város tespedni fog és híjával az egészséges vérkeringésnek lassan kint el is pusztul, mert más élelmes város fejlődik helyette nagggyá. Pécs jövőjéről is kell tehát gondoskodni. A német városok közül a legkisebb is a legnagyobb ambíczióval foglalkozik városának fejlesztésével. Különben is német telepítvényektől tanultuk a városok építését. De megtanultuk és be kell bizonyítanunk, hogy igazán kulturemberek vagyunk: építsük tovább és fejlesszük a várost. Üdvözöljük tehát azokat, akik elsők jöttek arra a gondolatra, hogy a várost egészségesebbé, szebbé, értékesebbé teszik. Régi dolog, hogy Budapest nagy részének építése elhibázott a keskeny, fával be nem ültetett utczák, körutak és terek miatt. Ma már ott is kifelé építik a várost, ahol tiszta a levegő, több a fa. S az egyik legérdekesebb olasz város, Genua is, bizonyítja az elmondottakat. A régi városrész lenn, a tengerparton terül el. Rideg, magas, régi házai oly közel feküsznek egymáshoz, hogy a keskeny utczákba napsugár is alig hatolhat. A megbetegedés sokszor tömeges a régi városban. Ez a városrész történelmi és régiségtani tekintetben nagyon érdekes ugyan, de Genua vagyonos népe belátva ezt a viszásságot, a legpompásabb új városrészt emelte a hegytetőre, teleültetve narancs, czitrom és más gyümölcsfával, ahonnan páratlan kilátás nyílik a tengerre. Olyan üde itt a levegő, olyan szép a pálmákkal is beültetett hely, hogy egyre-másra építik itt fel a házaikat és igy jönnek létre az új utak, (Ciromvallazione al monte, Via Paganini) ameyek láthatásáért oly sok idegen látogatja ezt a gyönyörű helyet. Milanóban is kezdenek kifelé építeni, még pedig sok helyen, minél több parkkal és fasorral. A szomszéd Kaposvár építkezése is egészséges irányban való építkezés. A franczia és német városokat is, Páris Boulevardjait, Berlin Alléit, Bécs Ringjeit a fásítások, a kertek teszik szebbé és egészségesebbé. Pécsből, e régi városból is modern várost kell csinálni. Nem kell túlzásoa menő tervekkel és vágyakkal előállani ugyan, de meg kell tenni, amit a város előrelátó polgárságának megcselekedni kötelessége, nem csak a maga érdekéből, de az utódainak és a város jövőjének az érdekében is. Azokat, akik azt a szép és nehéz feladatot vállalták magukra, hogy egészséges irányban fejlesztik a várost, hogy igazi, kedves otthont adnak sok embernek és levegőt, teret a fejlődéségben levő gyermeknek, azokat csak üdvözölni lehet szerencsés tervükért. A városnak pedig minden erejével és tehetségével ezt a szándékot támogatni kell és tekintetbe nem véve kicsinyes érdekeket, bizonyára támogatni is fogja. l. ö. dr. : Beszámoló egy beszámolóról. A következő levelet vettük, melyre a közlemény végén tesszük meg észrevételeinket: Tekintetes szerkesztő úr! A Pécsi Napló f. hó 25 iki számában „Csányi Sándor beszámolója“ czímen olyan közlemény jelent meg, amely a valóságnak meg nem felel, — éppen azért úgy látszik, hogy a beküldő rosszhiszeműleg, nem a legtisztább forrásból mentette. A valóság az, hogy a dárdai járás függetlenségi pártja e hó 13 án Pélmonostoron szervezkedő gyűlést . Az összes tanintézetekben hivatalosan előírt ISKOLAKÖNYVEK írószerek, füzetek és rajzeszközök legnagyobb választékban és legjobban __ vásárolhatók LEG HIVER KORNÉL könyv- és papirkereskedésében Pécsett, Széchenyi-tér 9. a főgimnázium mellett. Listi / Szerk.etőség: Perezai utcaa 12. szám. Telefon 109. szám. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal éa éjjeli azerk.: Boltívkön 2. Telefon 27. - XIV. évfolyam. Szerda, 1905. augusztus 30. felelésserkesztő LENKEI LAJOS. Pécsi Att tii tarát *yitf 198. 14136.) I NAPLÓ Előfizetési érák: Egész évre 24 korona. Félévre 12 kor Negyed évre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyen szám éra 10 fillér. — Nyilt-tér sora 60 fillér