Pécsi Napló, 1905. augusztus (14. évfolyam, 174-199. szám)

1905-08-30 / 198. szám

Pécs továbbépítése. Pécs, augusztus 29. Pécsett egy szakemberekből álló társaság alakult, a­mely egy új, mintegy nagy kerttel körülvett városrészt akar építeni főleg tisztviselők számára az úgy nevezett Buza-tér helyére. Ez a bizottság a praktikus czélon kívül a leghumánu­sabb hygienikus czélt is szolgálja, hiszen mindenki tudja, hogy egészséges, tiszta, pormentes utak, parkok, városrészek, tiszta és szellős épületek a legkitűnőbb profilaktikumai mindenféle betegségnek, különösen sokféle gyermekbetegségnek. Ez a terv, a­mely annyi ember javára válik, mindenféle pártfogást meg­érdemel. Szomorúan kell visszagondolnunk a régi Róma, a régi Athene, de az ókori kisebb városok építési módjára is, azok külsejére, berendezésükre, egészségügyi viszonyaikra. Sok ezredév elmúltával sokszor mintául szolgáltatnának még ma is nemcsak művészetben, de gya­korlatiasságban és hygienikus tekintetben is. Soha szebben, nemesebb egyszerű­séggel nem építettek, mint a­milyenek az etruszk, ióni, dóri, római építészetnek ma már romokban álló remekei. Egy­­egy római, athenei, milánói, genovai, félig vasabroncsokkal összetartott diadal­oszlop vagy épületfal is meséket mond el erről a szép korról. A régi Róma átriumai, thermái, oszlopcsarnokai, csatornái még most is irigylendők, különösen nekünk kisvárosi lakosoknak, a­kik sem őserdőben nem lakhatunk, sem valóban modern érte­lemben vett város nem lakóhelyünk. Mert kiemelkedve az ősember állapotá­ból, átmenvén a kultúra minden fejlődési fokán, ma már ott tartunk, hogy nagy­számú kulturember lakik egy úgyneve­zett modern kul­urvárosban. Egy szóval városi életet élünk: társadalmi élet, a művészet és tudomány mivelése volna a czélja a városban lakó kultúrembereknek a hivatásuk gyakorlásán kívül. A technika nagyfokú fejlődése, az ízlés finomodása, a szükségszerű alkal­mazkodás, a társas érzék kifejlődése, a mai várost központjává teszik egy nagy számú intelligencziának. S mivel az emberek intelligencziája és igényei és az intelligens emberek száma a városok­ban fokozatosan emelkedik, a városok is nőnek, fejlődnek és felvirágoznak. De nagy fontosságú, hogy ez a fej­lődés ne jusson helytelen irányba. Fontos, hogy minden tekintetben átgondolt tervek szerint vessék meg minden város egész­séges fejlődésének és későbbi nagyságá­nak az alapját. Eszhetikailag, egészségügyileg, tudo­mányos és társadalmi fejlődés tekinteté­ből, az ipart és kereskedelmet tekintve, megfontolva kell cselekedniük azoknak, akik az egészséges és életrevaló fejlődés barátai. Elég baj, hogy mi még az igazi városi életre egészen meg nem értünk, igazi városunk aránylag kev­és várt és azoknak berendezése a külföldi városoké­hoz képest visszamaradt. De meg kell értenünk azt, hogy a jövő nem a milliónyi lakossal bíró vá­rosoké. Századok telnek el addig, de végre később mindegyik város a maga keretében a modern fogalmak szerint való önálló, tökéletes város lesz. Ez a fejlődés legigazabb, legtermészetesebb módja. Az óriási amerikai, angol váro­sok, a füstös tűlzajos utczák helyett más rendszer lesz egykor uralkodóvá, még pedig az ahhoz hasonló, a milyet az­­ említett pécsi társaság tervbe vett. Az a város, a­melynek lakosai csak önönmagukkal törődnek, a­kik közérde­ket nem ismernek, a­kiket egyszóval ma­gasabb etnikai czélok nem vezetnek és otthonukba bújva a társadalmi kérdések, az emberek dolgai iránt nem érdeklőd­nek és a „maradjon, a­hogy van“ elvet vallják, az a város tespedni fog és hí­jával az egészséges vérkeringésnek las­­san kint el is pusztul, mert más élelmes város fejlődik helyette nagggyá. Pécs jövőjéről is kell tehát gondos­kodni. A német városok közül a legkisebb is a legnagyobb ambíczióval foglalkozik városának fejlesztésével. Különben is né­met telepítvényektől tanultuk a városok építését. De megtanultuk és be kell bi­zonyítanunk, hogy igazán kulturemberek vagyunk: építsük tovább és fejlesszük a várost. Üdvözöljük tehát azokat, a­kik elsők jöttek arra a gondolatra, hogy a várost egészségesebbé, szebbé, értékesebbé teszik. Régi dolog, hogy Budapest nagy részének építése elhibázott a keskeny, fával be nem ültetett utczák, körutak és terek miatt. Ma már ott is kifelé építik a várost, a­hol tiszta a levegő, több a fa. S az egyik legérdekesebb olasz város, Genua is, bizonyítja az elmondottakat. A régi városrész lenn, a tengerpar­ton terül el. Rideg, magas, régi házai oly közel feküsznek egymáshoz, hogy a keskeny utczákba napsugár is alig ha­tolhat. A megbetegedés sokszor tömeges a régi városban. Ez a városrész törté­nelmi és régiségtani tekintetben nagyon érdekes ugyan, de Genua vagyonos népe belátva ezt a viszásságot, a legpom­pásabb új városrészt emelte a hegyte­tőre, teleültetve narancs, czitrom és más gyümölcsfával, ahonnan páratlan kilátás nyílik a tengerre. Olyan üde itt a le­vegő, olyan szép a pálmákkal is beül­tetett hely, hogy egyre-másra építik itt fel a házaikat és igy jönnek létre az új utak, (Ciromvallazione al monte, Via Paganini) ameyek láthatásáért oly sok idegen látogatja ezt a gyönyörű helyet. Milanóban is kezdenek kifelé épí­teni, még pedig sok helyen, minél több parkkal és fasorral. A szomszéd Kapos­vár építkezése is egészséges irányban való építkezés. A franczia és német városokat is, Páris Boulevardjait, Berlin Alléit, Bécs Ringjeit a fásítások, a kertek teszik szebbé és egészségesebbé. Pécsből, e régi városból is modern várost kell csinálni. Nem kell túlzásoa menő tervekkel és vágyakkal előállani ugyan, de meg kell tenni, amit a város előrelátó polgárságának megcselekedni kötelessége, nem csak a maga érdeké­ből, de az utódainak és a város jövőjé­nek az érdekében is. Azokat, akik azt a szép és nehéz feladatot vállalták magukra, hogy egész­séges irányban fejlesztik a várost, hogy igazi, kedves otthont adnak sok ember­nek és levegőt, teret a fejlődéségben levő gyermeknek, azokat csak üdvözölni lehet szerencsés tervükért. A városnak pedig minden erejével és tehetségével ezt a szándékot támogatni kell és tekin­tetbe nem véve kicsinyes érdekeket, bi­zonyára támogatni is fogja. l. ö. dr. : Beszámoló egy beszámolóról. A következő levelet vettük, melyre a közle­mény végén tesszük meg észrevételeinket: Tekintetes szerkesztő úr! A Pécsi Napló f. hó 25 iki számában „Csányi Sándor beszámolója“ czímen olyan közlemény jelent meg, amely a valóságnak meg nem felel, — éppen azért úgy látszik, hogy a beküldő rosszhiszeműleg, nem a leg­tisztább forrásból mentette. A valóság az, hogy a dárdai járás függetlenségi pártja e hó 13 án Pélmonostoron szervezkedő gyűlést . Az összes tanintézetek­ben hivatalosan előírt ISKOLAKÖNYVEK írószerek, füzetek és rajzeszközök legnagyobb választékban és legjobban __ vásárolhatók LEG HIVE­R KORNÉL könyv- és papirkereskedésében Pécsett, Széchenyi-tér 9. a főgimnázium mellett. Li­s­ti­ / Szerk.­etőség: Perezai­ utcaa 12. szám. Telefon 109. sz­ám. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal éa éjjeli azerk.: Boltívkön 2. Telefon 27. -­ XIV. évfolyam. Szerda, 1905. augusztus 30. felelés­­serkesztő LENKEI LAJOS. Pécsi Att tii tarát *yitf 198. 14136.) I NAPLÓ Előfizetési érák: Egész évre 24 korona. Félévre 12 kor Negyed évre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyen szám­ éra 10 fillér. — Nyilt-tér sora 60 fillér

Next