Pécsi Napló, 1905. december (14. évfolyam, 278-301. szám)
1905-12-01 / 278. szám
2 adót erőszakkal. Mégis ismételjük, itt csakis az adózó polgárok saját zsebeiről van szó és ha itt az ellentállás fokozása érdekében áldozattól vissza nem riadnak, ám tegyék meg, amit hazafias érzületük ezen tekintetben sugall. Mi csak éltünk a figyelmeztetés kötelességével és senkit állásfoglalásában befolyásolni nem akarunk. A koalíció különböző politikai meggyőződésű pécsi hívei szervezetten állanak ma a közgyűlés porondján. Akaratukat, mivel azzal minden magyar ember rokonszenvez, érvényesíteni is tudták és a pécsi törvényhatóság eddigi határozataival, ha ez még beigazolásra szorult, megmutatta, hogy lelkesedéssel veszi ki részét a kormány tevékenysége ellen az egész országban megnyilatkozó állásfoglalásból. De önmérséklésének, higgadtságának adná tanújelét, ha a hétfői közgyűlésen egyetértéssel hozna olyan határozatot, mely megfelel egyaránt a hazafias érzületnek, mely telve van aggodalommal, imponáló erővel és öntudattal, a nemzet erejébe vetett hittel, de nem dobja martalékul tisztviselőit, hanem szabad kezet enged azoknak, hogy a törvényt respektálhassák, vagy pedig nem csak elvben, de tettekkel is megnyilvánul azon készsége, hogy a célért, melyet kitűzött, még a legmesszebb menő áldozatra is kész, minden eshetőséggel szemben eleve kárpótolva tisztviselőit és már most eleve kimondja, hogy az elmaradó fogyasztási adójövedelem pótlására megfelelő pótadót fog kivetni. Ezen alternatívák szem előtt tartásával kell a miniszteri megsemmisítő rendeletre a választ megadni. Pécs törvényhatósága le nem szerelhet a gyengeség vádja nélkül, de tisztviselőit sem hagyhatja e nehéz órákban cserben, mert erre az emberbaráti és etikai érzület kötelezi. És kívánatos volna, ha megtalálva a helyes középutat egyhangú határozattal mutatnók meg, hogy nem a hazafias föllángolás, hanem az erős, benső meggyőződés és mélységes hazaszeretet vezérel mindenkit, amikor a város összlakosságának érdekeit is mérlegre téve adja le szavazatát. Pécsi átirat Pest vármegyénél, Pécs város törvényhatóságától, amely november hónap iki közgyűlésén elhatározta, hogy a hadsereg magyar részének magyar vezényleti és szolgálati nyelvéért országos mozgalmat indít a törvényhatóságok körében, nagyfontosságú átirat érkezett Pest-Pilis-Solt vármegyéhez. Az átirat kifejti hogy a magyar vezényleti nyelvért folytatott küzdelemnek eddig azért nem volt sikere, mert a korona ezt a követelést nem tekintette az egész osztatlan nemzet követelésének. Ha azonban az egész ország összes törvényhatóságainak megbízottaiból alakult küldöttség jelenik meg az uralkodó előtt, hogy megkérje az állam nyelvének a hadseregbe való behozatalára és hogy kifejtse azokat a nemzeti érdekeket, melyek a magyarságnak a hadseregben való térfoglalásához fűződnek, akkor lehetetlen, hogy a király elzárkózzék nem egy párt, vagy egy többség, hanem az egész ország óhajtását tevő kérelem teljesítése elől. Pécs város törvényhatósága fölkérte Pest vármegyét a mozgalom szervezésére. Mint értesülünk Fazekas Ágoston főjegyző a következő indítványt terjeszti az állandó választmány legközelebbi ülése elé: Mondja ki a választmány, hogy a magyar vezényszónak és szolgálati nyelvnek, nemkülönben a magyar jelvényeknek a hadsereg magyar részeiben általánosan való behozatala által a hadsereg egységét a legcsekélyebb mértékben sem látván veszélyeztetettnek, ezt múlhatatlanul teljesíthetőnek véli, miért is helyesnek tartja, ha ez ő felségétől az összes törvényhatóságok kiküldötteiből alakítandó küldöttség által átnyújtandó fölirattal kérelmeztetnék. Pest vármegye törvényhatósága legközelebbi közgyűlésén fogja tárgyalni Fazekas indítványát. Kristóffy — Pécs törvényhatóságához. A belügyminiszter az adó és újoncmegtagadás ügyében hozott közgyűlési határozatra a következő leiratot intézte Pécs szab. kir. város törvényhatóságához: 122726/1905. II. b. A város törvényhatósági bizottsága által f. évi junius hó 2- án tartott rendes közgyűlésében 123/15837. szám alatt hozott határozatnak azon részeit, melyek a törvényhozásilag meg nem szavazott adók be nem szedésére, a póttartalékosok behívása körüli közvetítés megtagadására és a felfüggesztendő tisztviselők fizetésének kiutalványozására vonatkozólag f. é. julius 26. 71085. sz. alatt kelt rendeletemmel megsemmisítettem. Ezen rendeletem végrehajtása ellen a város polgármestere az 1886. évi XXI. t.c. 73. § ának d) pontja alapján a város főispánjához jelentést tett, mely jelentés törvényszerű módon az 1886. évi XXI. t. c. 57. §. B) e) pontjának megfelelően a város főispánja utján hozzám fel is terjesztetett. Még mielőtt a polgármester most jelzett felirata folytán bárminő irányban intézkedtem volna, a város törvényhatósági bizottsága idevonatkozó rendeletem leérkezését be nem várva f. évi augusztus hó 21-én tartott rendes közgyűlésében ugyanezen ügyekkel újólag foglalkozván 181/20506. szám alatt több pontból álló újabb határozatot hozott, mely a város főispánja részére az 1886. évi XXI. t. c B) k) pontjában biztosított és általa érvényesített előterjesztési jog alapján, valamint Fekete Mihály városi főügyész felebbezése folytán is felülvizsgálatom alá került. Ezen második határozatra mindenek előtt megjegyzem, hogy a város törvényhatósági bizottsága nem volt jogosult az 1886: XXI. t.-c. 73. §. d) pontjának II. bekezdése értelmében hozandó határozatom közlése előtt a már idézett és általam megsemmisített 123/1905. sz első közgyűlési határozatát újból tárgyalni s a törvény rendelkezéseivel ellentétbe helyezkedve, újabb érdemleges határozatot hozni. 1. Mindennek dacára, tekintettel arra, hogy a város közgyűlése a 123. kgy. számú első határozatot megsemmisítő rendeletemmel tényleg foglalkozott s e tárgyban újabb határozatot hozott, ennél fogva ezen — annak idején még tárgytalannak és idő előttinek tekinthető, de tényleg meghozott újabb érdemleges határozatát lényegileg az 1886. évi XXI. t.-c. 19. § án alapuló feliratnak, illetőleg másodízben hozott határozatának tekintem és ennek alapján az alábbiak szerint felülvizsgálat alá veszem: 1. A kérdéses 185/1905. sz. határozatnak 1. pontjában foglam rendelkezését, mely szerint a törvé bizottság a 123/15837. sz. a. hoz határozatának fentartását rendeli és a határozat 3. és 4. pontjait, me tett 123/15837 számú kgy. határozat részbeni ismertetését és közelebbi indokolását tartalmazzák, a f. évi 75081. sz. a. kiadott rendeltetben kifejtett indokoknál fogva megsemmisítem és a város törvényhatóságát az 1886 : XXI. t.cikk 19 § ának II. bekezdésében megállapított joghatályra való figyelmeztetés mellett a 123/15837 kgy. számú határozatának foganatosításától most már másodízben és véglegesen eltiltom. 2. A határozat 2. pontját, mely a tanács azon eljárását, hogy a 123/15837 kgy. sz. első határozat ellenére időközben befolyt adóösszegeket az államkincstárnak kiszolgáltatja, helyteleníti, valamint a határozat 11. pontját, mely a tisztviselők ellen megtorló intézkedések foganatosítását helyezi kilátásba — mint minden törvényes jogalapot nélkülöző intézkedést megsemmisíteni. Ugyanis a közgyűlésnek joga van a szabálytalanul eljáró tisztviselők, vagy tanácstagok ellen a fegyelmi eljárást elrendelni, de a közgyűlést semmiféle törvény, vagy szabályrendelet nem jogosítja fel arra, hogy a tanács, vagy egyik tisztviselő eljárását helytelenítse, vagy rosszalja, mert ez egyértelmű volna a kihallgatás és vizsgálat nélkül való elmarasztalással. 3. A határozat 8. pontját, mely a közvetett adók beszedésére és kezelésére vonatkozik, tekintettel arra, hogy az a fennálló törvényes rendelkezésekkel s a város szerződési kötelezettségével ellenkezik, megsemmisítem és az 1886. XXI. t.-c. 19. §-ának utolsó bekezdésében biztosított jogomnál fogva a határozat ezen 5 pontjának foganatositásától a város közönségét az állam veszélyeztetett érdekei miatt ezennel eltiltom s jelen rendelkezésem halaszthatlan végrehajtását kifejezetten követelem. 4. A határozat 6. pontjának a tartalékosok és póttartalékosok behívására vonatkozó része a megsemmisített 123/1965. kgy. számú első közgyűlési határozat egyik részét képezvén azt jelen rendeletem I. 1. pontjához képest ezúttal másodízben semmisítem meg. A határozat 6 pontjának a katonai szolgálatra kötelezettek behívása, valamint az állításra önként jelentkezők belépése körüli közreműködésre vonatkozó többi rendelkezéseit, amennyiben az a fegyveres erő fenntarthatásának egyéb közigazgatási akadályát akarja felállítani mint ami az 1886. XXI. törvénycikk 20. §-ában kifejezetten rendeltetik, szintén megsemmisítem s a város közönségét ezen határozat végrehajtásától is eltiltom, egyúttal pedig ezen rendelkezésemet az állam veszélyeztetett érdekei miatt az 1886. XXI. t.- c. 19. §-ának utolsó bekezdésében biztosított jogomnál fogva haladéktalanul végrehajtandónak jelentem ki. 5. A határozat 8. pontját, mely a közgyűlési határozatnak kormányhoz leendő felterjesztését tilalmazza, mint az 1886. XXI. t. c. 55 § ának utolsó bekezdésében és ugyanazon törvénycikk 57. §-ának 13. k) pontjába ütköző nyilván törvényellenes rendelkezést, megsemmisítem. 6. A határozat 9 pontját, mely a határozatnak csakis birtokon kívüli felebbezhetőségét mondotta ki, megsemmisítem, azért, mivel az 1886 XXI. t.-c 9 § ának b) pontjában, illetőleg az 1901. XX. c. 8. §-ában megkívánt indok fenn nem forog. 7. A határozat 10 pontját, mely a tisztviselők működésének támogatására s a most felülbírált közgyűlési határozat egyes pontjait illető végrehajtás ellenőrzésére egy 25 tagból álló bizottság kiküldését rendelte el, megváltoztatom és ezen bizottság hatáskörét csupán a szóbanforgó közgy. határozat 7. pontjának végrehajtása körüli ellenőrzésére szorítom, mert a városi tisztviselői kar eddigi működése, tudomásom szerint képesség és kötelesség teljesítés szempontjából semmi elfogadható indokot nem szolgáltatott arra, hogy működése a törvényben és rendeletekben előírt ellenőrzésnél kivételesen nagyobb mértékben is „Pécsi Napló“ 1905. december 1.