Pécsi Napló, 1909. április (18. évfolyam, 74-98. szám)
1909-04-01 / 74. szám
1909. április 1. ...................................................................... anyai, Prohászka Ottokár székesfehérvári, Sárvy Sándor szepesi és Zichy Gyula gróf ácsi róm. kath. püspökök, Firczák Gyula munkácsi, Hosszú Vazul lugosi és Radu emeier nagyváradi görög kath. püspökök, többi egyházfejedelem részint betegség részint más elfoglaltság miatt kimentette □agát. Vaszary Kolos hercegprimás pontban 0 órakor nyitotta meg a konferenciát és Iten áldását kérte a tanácskozásra. A jegyzőkönyv vezetésére dr. Prohászka Ottokár püspököt kérte fel. A konferencián a püspöki kar megvitatta, minő álláspontot foglalón el a főrendiházban a konynia tárgyalása alkalmából és megbeszélték, hogy a „ne femere“ pápai bullát hogy hajtsák végre, mire a konferencia déli 1 órakor véget ért. — Előléptetések a belügyminisztériumban. Ő Felsége Jalsovitzky Sándor, dr. Kégl Imre és dr. Hartl Sándor miniszteri osztálytanácsosoknak a miniszteri tanácsosi címet és jelleget, dr. Kampis János, Halász Sándor és Tersztyán-zky Kálmán miniszteri titkároknak a miniszteri osztálytanácsosi címet és jelleget, mindnyájuknak díjmentesen, végül dr. Lengyel György miniszteri segédtitkárnak a miniszteri titkári, dr. Békésy Géza és dr. Fáy Aladár közegészségügyi felügyelőknek a közegészségügyi főfelügyelői címet és jelleget, Harmatzy Lóránt miniszteri fogalmazónak a miniszteri segédtitkári címet és jelleget adományozta— Egyházkerületi felügyelőválasztás. Az Ihász Lajos dunántúli evangélikus egyházkerületi felügyelő halálával, ki milliós hagyományával adta tanujelét egyházkerülete iránti szeretetének, megüresedett a dunántúli evang. egyházkerület legszebb bizalmi állása. A főrendiházi tagsággal együtt járó díszes állásnak betöltése alkalmával tuladona legnevesebb evangélikus férfiéinak neve került forgalomba. A gyülekezetek április 30 áig kötelesek beküldeni szavazataikat a püspöki hivatalhoz. Amint értesülünk, a díszes állásra legtöbb kilátása van vése. Véssey Sándor szökedencsi nagybirtokosnak, a somogyi evangélikus egyházmegye 21 éven át volt felügyelőjének, kiben az egyházkerület megboldogult elődjéhez méltó utódot fog nyerni. Győzelmét valószínűvé teszi azon körülmény is, hogy Gyurátz Ferenc tuladunai evang. püspök egyházközsége, a pápai evangélikus gyülekezet is a múlt vasárnapon tartott közgyűlésén egyhangú lelkesedéssel ő reá adta szavazatát. — Kitüntetett udvari tisztviselők. Ő Felsége Huber Frigyes kormánytanácsosnak és Nickliss Antal várkapitánynak, saját kérelmükre való végleges nyugdíjaztatásuk alkalmából, sok évi kiváló szolgálatuk elismeréséül és pedig az előbbinek az udvari tanácsosi címet és jelleget, az utóbbinak a kormánytanácsosi címet és jelleget adományozta. Szívélyes búcsú után elváltak. — Ha nem tudhatja meg tőlem, legalább naplómban lássa, hogy mindig Csak őt szerettem és szeretem, gondolta Henriette. II. Lakodalomra készülődtek Köröseden. A baronesse férjhez megy, erről tárgyaltak mindenfelé. Vájjon milyen ruha lesz a mennyasszonyon? Hányan lesznek a lakodalmon? Hová fog utazni a fiatal pár? Ez volt mindenkinek a fő gondja. Csak a mennyasszony volt szomorú. A boldog vőlegény és Henriette apja ezt nem vették észre. Az utazás előtt eszébe jutott Henriettének, Szeréminek tett ígérete. Sóhajtva csomagolta be a naplót és egy kastélybeli cseléd által elküldte.* Két év múlt el. Mennyi sok minden történt ez alatt. Az öreg Kercsedy báró meghalt. De még ennél nagyobb szerencsétlenség is érte Henrettet. Férje, egy turista kiránduláson szerencsétlenül járt, úgy hogy egyik lábát kitörte és nem tudta elviselni, hogy mindenki csak szánakozva néz reá. Elkeseredésében öngyilkos lett. Henriette most már egész egyedül állott a világon. A gyászévet letölteni keresődve ment. Egy harmatos reggelen találkozott Viktorral . .. Henriette tovább már nem bírta palástolni kíváncsiságát és felkiáltott: — Hát a napló?! — Előléptetett pénzintézeti tisztviselő. A pécsi köles, segélyző egyesület igazgatósága ma délután a vezérigazgatóvá megválasztott Böbes Ferenc, eddigi főkönyvelő helyére Kobarics Károly tisztviselőt választotta meg, egyúttal megfelelő előléptetésben részesítette ezen intézet többi jeles tisztviselőjét is. — Nemesség: adományozás. Ő Felsége dr. Bartha János nyugalmazott vezértörzsorvosnak és törvényes utódainak a magyar nemességet a „Nagyőri" előnévvel, Hertay Jenő, a sárbogárdi járás főszolgabírójának, valamint törvényes utódainak, buzgó szolgálatai elismeréssel a magyar nemességet a „Sárbogárdi" előnévvel adományozta és egyúttal megengedte, hogy a Ságóban kihalt Sixty család címerét használhassák. — Az országos gyermekvédő liga helyi bizottsági tagjait, úgyszintén mindazokat, akik a gyermekvédelem magasztos ügye iránt érdeklődnek. Erreth János Pécs szabkk város főispánja ezúton hívja meg az április 4 én délelőtt féltizenkét órakor a városi székház közgyűlési termében tartandó értekezletre. Az értekezlet célja a közelben megtartandó gyermeknapi ünnepségek műsorának megbeszélése. Műveit közönségünknek szinte felesleges az országos gyermekvédő liga áldásos működéséről hosszasan írni, vagy beszélni, hiszen köztudomású, hogy a liga önfeláldozó, lelkiismeretes tevékenysége fölrázta országszerte a gyermekvédelem iránti meleg érdeklődést és ezzel alapját rakta le egy olyan nemes társadalmi munkának, a melynek gyümölcse hazánk és nemzetünk boldogabb jövőjét van hivatva biztosítani. — Betétszerkesztő bírák kirendelése. A m. kir. igazságügyminiszter Káló Imre dunavecsei kir. járásbirósági betétszerkesztő bírót a téti királyi járásbírósághoz, dr. Kökényesdy Elek jászapáti kir. járásbirósági betétszerkesztő bírót a szekszárdi kir. törvényszékhez, Pálya Gyula nagyszombati kir. járásbirósági betészerkesztő birót a miavai és Takács László szinérváraljai kir. járásbirósági betétszerkesztő birót a tamási-i kir. járásbírósághoz mint telekkönyvi hatósághoz hivatalból, Dávid Samu tamási-i királyi járásbirósági betétszerkesztő birót pedig a szatmárnémeti-i kir. törvényszékhez mint telekkönyvi hatósághoz saját kérelmére és költségére kirendelte. — A városi muzeum új titkára. A városi muzeum titkárságát a pécs-baranyai muzeum egyesület titkári tisztével együtt Tichy Ferenc dr. városi tanácsos viselte, aki mindkét terhes, bizalmi tisztének buzgón és odaadással felelt meg. Azonban a városi javadalmi hivatal élére állíttatván ennek nagy fontosságú teendői oly mértékben lefoglalták idejét, hogy előbb a múzeumegyesület, majd a városi múzeum titkárságáról is lemondott. A múzeumegyesület közgyűlésén tudomással bírva Tichy Ferenc dr. — A napló ? — mondá tompán Viktor. Oh, ha tudtam volna, hogy szeret engem és hogy csak azért ment Ernőhöz feleségül, akkor... — Akkor, akkor ? — sürgető Henriette. — Önnek megvallom, hogy én nem vagyok dr. Szerémi Viktor. Én gróf Pázmán Viktor vagyok. — Az, aki 19 éves korában megszökött hazulról ? — Igen. — És miért? — Mert gyűlölöm a nagy nevet és azt hittem, hogy igy majd boldogabb leszek. De fájdalom, nem lett igaz. — De még igaz lehet, — mondá szívszorongva Henriette. — Ah, ha előre tudnám, kedves Henriette, engedje meg, hogy így szólítsam, ha előre tudnám, hogy igent fog felelni, úgy megkérném kezét. Henriette boldogan mondta ki az igent. A gyászév letelte után megtartották az esküvőt. Ők voltak a legboldogabbak a föld kerekségén. — Áldom a véletlent, amely így összehozott bennünket, — mondá sokszor Viktor. — Én azon véletlent áldom, amely által naplómat elolvashattad, — mondá Henriette boldogan és fölpillantott, hogy az arany keretben lévő naplót láthassa. elhatározásáról, Marosi Arnoldot választották meg az egyesület titkárának; a városi múzeumhoz pedig most nevezte ki Erreth János főispán Sohutták József tb. aljegyzőt a titkári teendők ideiglenes ellátására. — Az új szegedi h. pénzügyigazgató. A pénzügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök a Dögl Adolf távozásával megüresedett szegedi pénzügyigazgató-helyettesi állásra Liszkay Bálint besztercebányai pénzügyi tanácsost nevezte ki, aki évek hosszú során át a pécsi pénzügyigazgatóságnál működött és élénk szerepet vitt a társadalmi életben, melynek közkedvelt alakja volt. — A póttartalékosok családjainak segélyezése. A budapesti tanács ma tartott ülésében 10.000 koronát szavazott meg a póttartalékosok családjainak segélyezésére. Az összeg a kerületi elöljáróságok útján lesz kiosztva. — Hajójáratok Budapest—Mohács— Belgrád—Orsova között. Budapest—Mohács— Belgrád között a postahajó úgy le, mint felfelé hetenkint csak 3-szor közlekedik . a) Budapestről indul minden kedden, csütörtökön és szombaton este 10 órakor, Mohácsra érkezik reggel 7 órakor. Mohácson csatlakozik a minden szerdán, pénteken és vasárnap induló 3. sz. személyvonathoz (ind. Mohácsról d. e. 9 05 perckor, érkezés Pécsre 11*23 perckor d. e.) Mohácsról lefelé a postahajó minden szerdán, pénteken és vasárnap reggel 8*30 perckor indul. Ehhez a 2. sz. személyvonat csatlakozik (indul Pécsről reggel 5'36 perckor, árazik Mohácsra reggel 7'30 perckor.) b) tt Belgrádból felfelé (szerdán, pénteken és vasárnap) ind. este 9*30 perckor, érk. Mohácsra másnap éjjel 1140 perckor, ahol a következő napi 1. sz. vonathoz csatlakozik (ind. Mohácsról reggel 445 perckor, érkezik Pécsre reggel 651 perckor.) Mohácsról felfelé indul (pénteken, vasárnap és kedden) éjjel 2 órakor, Budapestre érkezik d. u. 3 órakor. E hajóhoz Mohácson az előző napi 8. sz. vonat bír csatlakozással (indul Pécsről este 8 55 órakor, érkezik Mohácsra 10 55 órakor.) A postahajó első menete Budapestről lefelé i. é. április 3-án, Mohácsról lefelé április 4-én, Belgrádból felfelé f. é. április 7-én, Mohácsról felfelé pedig április 9 én lesz. A postahajó forgalomba helyezésének idejétől é. p. i. é. április 4 től a 3. sz. személyvonat (ind. Mohácsról d. e. 905 perckor) és 10. sz. személyvonat (ind. Villányból 1035 perckor d. e.) minden vasárnap, szerdán és pénteken közlekedni fog. — Anyakönyvvezetőhelyettes: Benyovszky Móric gróf, Baranyavármegye főispánja a mecsekszabolcsi anyakönyvi kerületbe Kollár János jegyzősegédet a születések és halálesetek anyakönyvezésére szorítkozó hatáskörrel anyakönyvvezetőhelyettessé nevezte ki. — Az ingyenes népoktatás. Apponyi Albert gróf miniszterségének kétségkívül legjelentősebb alkotása a tanítói fizetésrendezésről és az ingyenes elemi oktatásról szóló törvénycikkek megalkotása. Az ingyenes népoktatás egy nagy lépéssel visz bennünket közelebb az igazi kulturnemzetekhez s ennek jótékony gyümölcse majd csak egy emberöltő leforgása után lesz érezhető valójában, amikor majd lényegesen apad az analfabéták percentje. De érezteti jótékony hatását már most is, mert kétségtelen az, hogy sok szegény gyermek iskoláztatásának az képezte egyedüli akadályát, hogy a szegény szülők a még olyan kevés tandíjat sem voltak képesek megfizetni. Az ingyenes népoktatásról szóló törvény már most, az 1909/10-iki tanév elején életbe lép s így ezen időtől kezdve az elemi iskolák tanulói már sem tandíjat, sem pedig a tanítói nyugdíjjárulékot nem fogják fizetni. A törvény hatálybalépéséről a most megjelent 31851. sz. vallás és közoktatásügyi miniszteri rendelet intézkedik. Ennek értelmében a szülők csupán 50 fillér beiratási díjat fizetnek, amely kizárólag az ifjúsági és tanítói szakkönyvtár gyarapítására fordítható. Az iskolagondnokságok előterjesztésére a kir. tanfelügyelő azonban még e csekélyke összeg lefizetése .Pécsi Napló Dual. 3.