Pécsi Napló, 1909. április (18. évfolyam, 74-98. szám)

1909-04-01 / 74. szám

1909. április 1. ...................................................................... anyai, Prohászka Ottokár székesfehérvári, Sárvy Sándor szepesi és Zichy Gyula gróf ácsi róm. kath. püspökök, Firczák Gyula munkácsi, Hosszú Vazul lugosi és Radu emeier nagyváradi görög kath. püspökök, többi egyházfejedelem részint betegség r­észint más elfoglaltság miatt kimentette □agát. Vaszary Kolos hercegprimás pontban 0 órakor nyitotta meg a konferenciát és Iten áldását kérte a tanácskozásra. A jegy­­zőkönyv vezetésére dr. Prohászka Ottokár püspököt kérte fel. A konferencián a püs­pöki kar megvitatta, minő álláspontot foglal­ón el a főrendiházban a konynia tárgyalása alkalmából és megbeszélték, hogy a „ne femere“ pápai bullát hogy hajtsák végre, mire a konferencia déli 1 órakor véget ért. — Előléptetések a belügyminisztérium­ban. Ő Felsége Jalsovitzky Sándor, dr. Kég­l Imre és dr. Hartl Sándor miniszteri osztálytanácso­soknak a miniszteri tanácsosi címet és jelleget, dr. Kampis János, Halász Sándor és Tersztyán-­­­z­k­y Kálmán miniszteri titkároknak a miniszteri osztálytanácsosi címet és jelleget, mindnyájuknak díj­mentesen, végül dr. Lengyel György miniszteri segédtitkárnak a miniszteri titkári, dr. B­é­k­é­s­y Géza és dr. F­á­y Aladár közegészségügyi felügyelőknek a közegészségügyi főfelügyelői címet és jelleget, Har­ma­t­z­y Lóránt miniszteri fogalmazónak a mini­szteri segédtitkári címet és jelleget adományozta­— Egyházkerületi felügy­előválasz­tás. Az Ihász Lajos dunántúli evangélikus egyházkerületi felügyelő halálával, ki milliós hagyományával adta tanujelét egyházkerülete iránti szeretetének, megüresedett a dunántúli evang. egyházkerület legszebb bizalmi állása. A főrendiházi tagsággal együtt járó díszes állásnak betöltése alkalmával tuladona leg­nevesebb evangélikus férfiéinak neve került forgalomba. A gyülekezetek április 30 áig kötelesek beküldeni szavazataikat a püspöki hivatalhoz.­­ Amint értesülünk, a díszes állásra legtöbb kilátása van vése. Véssey Sándor szökedencsi nagybirtokosnak, a so­mogyi evangélikus egyházmegye 21 éven át volt felügyelőjének, kiben az egyházkerület megboldogult elődjéhez méltó utódot fog nyerni. Győzelmét valószínűvé teszi azon körülmény is, hogy Gyurátz Ferenc tuladunai evang. püspök egyházközsége, a pápai evan­gélikus gyülekezet is a múlt vasárnapon tar­tott közgyűlésén egyhangú lelkesedéssel ő reá adta szavazatát. — Kitüntetett udvari tiszt­viselők. Ő Fel­sége Huber Frigyes kormánytanácsosnak és Nickliss Antal várkapitánynak, saját kérelmükre való végleges nyugdíjaztatásuk alkalmából, sok évi kiváló szolgála­tuk elismeréséül és pedig az előbbinek az udvari ta­nácsosi címet és jelleget, az utóbbinak a kormányta­nácsosi címet és jelleget adományozta. Szívélyes búcsú után elváltak. — Ha nem tudhatja meg tőlem, legalább naplómban lássa, hogy mindig Csak őt sze­rettem és szeretem, gondolta Henriette. II. Lakodalomra készülődtek Köröseden. A baronesse férjhez megy, erről tár­gyaltak mindenfelé. Vájjon milyen ruha lesz a mennyasszonyon? Hányan lesznek a lako­dalmon? Hová fog utazni a fiatal pár? Ez volt mindenkinek a fő gondja. Csak a mennyasszony volt szomorú. A boldog vőle­gény és Henriette apja ezt nem vették észre. Az utazás előtt eszébe jutott Henrietté­nek, Szeréminek tett ígérete. Sóhajtva cso­magolta be a naplót és egy kastélybeli cse­léd által elküldte.* Két év múlt el. Mennyi sok minden történt ez alatt. Az öreg Kercsedy báró meg­halt. De még ennél nagyobb szerencsétlenség is érte Henr­ettet. Férje, egy turista kirán­duláson szerencsétlenül járt, úgy hogy egyik lábát kitörte és nem tudta elviselni, hogy mindenki csak szánakozva néz reá. Elkese­redésében öngyilkos lett. Henriette most már egész egyedül állott a világon. A gyászévet letölteni keresődve ment. Egy harmatos reggelen találkozott Vik­torral . .. Henriette tovább már nem bírta palástolni kíváncsiságát és felkiáltott: — Hát a napló?! — Előléptetett pénzintézeti tisztvi­selő. A pécsi köles, segélyző egyesület igaz­gatósága ma délután a vezérigazgatóvá meg­választott Böbes Ferenc, eddigi főkönyvelő helyére Kobarics Károly tisztviselőt válasz­totta meg, egyúttal megfelelő előléptetésben részesítette ezen intézet többi jeles tisztvi­selőjét is. — Nemesség: adományozás. Ő Felsége dr. B­a­r­t­h­a János nyugalmazott vezértörzsorvosnak és törvényes utódainak a magyar nemességet a „Nagyőri" előnévvel, H­e­rt­a­y Jenő, a sárbogárdi járás főszol­gabírójának, valamint törvényes utódainak, buzgó szol­gálatai elismerésse­l a magyar nemességet a „Sár­bogárdi" előnévvel adományozta és egyúttal megen­gedte, hogy a Ságóban kihalt Sixty család címerét használhassák. — Az országos gyermekvédő liga helyi bizottsági tagjait, úgyszintén mindazo­kat, akik a gyermekvédelem magasztos ügye iránt érdeklődnek. Erreth János Pécs szab­­kk­ város főispánja ezúton hívja meg az április 4 én délelőtt féltizenkét órakor a vá­rosi székház közgyűlési termében tartandó értekezletre. Az értekezlet célja a közelben megtartandó gyermeknapi ünnepségek mű­sorának megbeszélése. Műveit közönségünk­nek szinte felesleges az országos gyermek­védő liga áldásos működéséről hosszasan írni, vagy beszélni, hiszen köztudomású, hogy a liga önfeláldozó, lelkiismeretes tevékenysége fölrázta országszerte a gyermekvédelem iránti meleg érdeklődést és ezzel alapját rakta le egy olyan nemes társadalmi munkának, a melynek gyümölcse hazánk és nemzetünk boldogabb jövőjét van hivatva biztosítani. — Betétszerkesztő bírák kirendelése. A m. kir. igazságügyminiszter Káló Imre dunavecsei kir. járásbirósági betétszerkesztő bírót a téti királyi járásbírósághoz, dr. K­ö­ké­ny­e­s­dy Elek jászapáti kir. járásbirósági betétszerkesztő bírót a szekszárdi kir. törvényszékhez, Pálya Gyula nagyszombati kir. járásbirósági betészerkesztő birót a miavai és Takács László szinérváraljai kir. járásbirósági betétszerkesztő birót a tamási-i kir. járásbírósághoz mint telekkönyvi hatósághoz hivatalból, Dávid Samu tamási-i királyi járásbirósági betétszerkesztő birót pedig a szatmár­­németi-i kir. törvényszékhez mint telekkönyvi ható­sághoz saját kérelmére és költségére kirendelte. — A városi muzeum új titkára. A városi muzeum titkárságát a pécs-baranyai muzeum egyesület titkári tisztével együtt Tichy Ferenc dr. városi tanácsos viselte, aki mindkét terhes, bizalmi tisztének buz­gón és odaadással felelt meg. Azonban a városi javadalmi hivatal élére állíttatván ennek nagy fontosságú teendői oly mértékben lefoglalták idejét, hogy előbb a múzeum­­egyesület, majd a városi múzeum titkársá­gáról is lemondott. A múzeumegyesület köz­gyűlésén tudomással bírva Tichy Ferenc dr. — A napló ? — mondá tompán Viktor. Oh, ha tudtam volna, hogy szeret engem és hogy csak azért ment Ernőhöz feleségül, akkor... — Akkor, akkor ? — sürgető Henriette. — Önnek megvallom, hogy én nem vagyok dr. Szerémi Viktor. Én gróf Pázmán Viktor vagyok. — Az, aki 19 éves korában megszökött hazulról ? — Igen. — És miért? — Mert gyűlölöm a nagy nevet és azt hittem, hogy igy majd boldogabb leszek. De fájdalom, nem lett igaz. — De még igaz lehet, — mondá szív­­szorongva Henriette. — Ah, ha előre tudnám, kedves Hen­riette, engedje meg, hogy így szólítsam, ha előre tudnám, hogy igent fog felelni, úgy megkérném kezét. Henriette boldogan mondta ki az igent. A gyászév letelte után megtartották az es­küvőt. Ők voltak a legboldogabbak a föld kerekségén. — Áldom a véletlent, amely így össze­hozott bennünket, — mondá sokszor Viktor. — Én azon véletlent áldom, amely által naplómat elolvashattad, — mondá Hen­riette boldogan és fölpillantott, hogy az arany keretben lévő naplót láthassa. elhatározásáról, Marosi Arnoldot választották meg az egyesület titkárának; a városi mú­zeumhoz pedig most nevezte ki Erreth Já­nos főispán Sohutták József tb. aljegyzőt a titkári teendők ideiglenes ellátására. — Az új szegedi h. pénzügyigazgató. A pénzügyminisztérium vezetésével megbízott miniszter­­elnök a Dögl Adolf távozásával megüresedett szegedi pénzügyigazgató-helyettesi állásra Liszkay Bálint besztercebányai pénzügyi tanácsost nevezte ki, aki­ évek hosszú során át a pécsi pénzügyigazgatóságnál működött és élénk szerepet vitt a társadalmi életben, melynek közkedvelt alakja volt. — A póttartalékosok családjainak segélyezése. A budapesti tanács ma tartott ülésében 10.000 koronát szavazott meg a póttartalékosok családjainak segélyezésére. Az összeg a kerületi elöljáróságok útján lesz kiosztva. — Hajójáratok Budapest—Mohács— Belgrád—Orsova között. Budapest—Mo­hács— Belgrád között a postahajó úgy le, mint felfelé hetenkint csak 3-szor közleke­dik . a) Budapestről indul minden kedden, csütörtökön és szombaton este 10 órakor, Mohácsra érkezik reggel 7 órakor. Mohá­cson csatlakozik a minden szerdán, pénte­ken és vasárnap induló 3. sz. személyvonat­hoz (ind. Mohácsról d. e. 9 05 perckor, ér­kezés Pécsre 11*23 perckor d. e.) Mohácsról lefelé a postahajó minden szerdán, pénteken és vasárnap reggel 8*30 perckor indul. Ehhez a 2. sz. személyvonat csatlakozik (indul Pécsről reggel 5'36 perckor, árazik Mo­hácsra reggel 7'30 perckor.) b) tt Belgrádból felfelé (szerdán, pénteken és vasárnap) ind. este 9*30 perckor, érk. Mohácsra másnap éjjel 1140 perckor, ahol a következő napi 1. sz. vonathoz csatlakozik (ind. Mohácsról reggel 445 perckor, érkezik Pécsre reggel 6­51 perckor.) Mohácsról felfelé indul (pén­teken, vasárnap és kedden) éjjel 2 órakor, Budapestre érkezik d. u. 3 órakor. E hajó­hoz Mohácson az előző napi 8. sz. vonat bír csatlakozással (indul Pécsről este 8­ 55 óra­kor, érkezik Mohácsra 10 55 órakor.) A pos­tahajó első menete Budapestről lefelé i. é. április 3-án, Mohácsról lefelé április 4-én, Belgrádból felfelé f. é. április 7-én, Mohács­ról felfelé pedig április 9 én lesz. A posta­­hajó forgalomba helyezésének idejétől é. p. i. é. április 4 től a 3. sz. személyvonat (ind. Mohácsról d. e. 9­05 perckor) és 10. sz. sze­mélyvonat (ind. Villányból 1035 perckor d. e.) minden vasárnap, szerdán és pénteken közlekedni fog. — Anyakönyvvezetőhelyettes: Be­nyovszky Móric gróf, Baranyavármegye fő­ispánja a mecsekszabolcsi anyakönyvi kerü­letbe Kollár János jegyzősegédet a születések és halálesetek anyakönyvezésére szorítkozó hatáskörrel anyakönyvvezetőhelyettessé ne­vezte ki. — Az ingyenes népoktatás. Apponyi Albert gróf miniszterségének kétségkívül legjelentősebb alkotása a tanítói fizetésren­dezésről és az ingyenes elemi oktatásról szóló törvénycikkek megalkotása. Az ingye­nes népoktatás egy nagy lépéssel visz ben­nünket közelebb az igazi kulturnemzetekhez s ennek jótékony gyümölcse majd csak egy emberöltő leforgása után lesz érezhető való­jában, amikor majd lényegesen apad az analfabéták percentje. De érezteti jótékony hatását már most is, mert kétségtelen az, hogy sok szegény gyermek iskoláztatásának az képezte egyedüli akadályát, hogy a sze­gény szülők a még olyan kevés tandíjat sem voltak képesek megfizetni. Az ingyenes népoktatásról szóló törvény már most, az 1909/10-iki tanév elején életbe lép s így ezen időtől kezdve az elemi iskolák tanulói már sem tandíjat, sem pedig a tanítói nyugdíj­­járulékot nem fogják fizetni. A törvény hatálybalépéséről a most megjelent 31851. sz. vallás és közoktatásügyi miniszteri rendelet intézkedik. Ennek értelmében a szülők csu­pán 50 fillér beiratási díjat fizetnek, amely kizárólag az ifjúsági és tanítói szakkönyvtár gyarapítására fordítható. Az iskolagondnok­­ságok előterjesztésére a kir. tanfelügyelő azonban még e csekélyke összeg lefizetése .Pécsi Napló Dual. 3.

Next