Pécsi Napló, 1911. július (20. évfolyam, 145-170. szám)

1911-07-01 / 145. szám

s Emil, a vasútépítést financírozó baseli bank igazgatója, Polem­szky Gyula nyug.­vasúti és hajózási főfelügyelő, a vasúttársaság üzletve­zető igazgatója, Czetl Gyula, Váradi Gábor dr., Rettig Fülöp igazgatósági tagok, Győry Jenő főmérnök és a szakaszmérnökök. Továbbá Egry Béla dr. Pécs váres orsz. képviselője, Csermák Ede nyug. műv. felügyelő, a meg­hívott vendégek, a vasút által érintett közsé­gek és sajtó képviselői stb. Pécstől­­ Báttaszékig. 8 óra 17 perckor amikor megadták a jelet a matanrendőri bejárást eszközlő bizottság vonatának megindítására. A vonat, amelyet Pártos Gyula sűtőházi főnök vezetett, lassú méltósággal fejtett ki a pályaudvarról. Úgy a pécsi főpályaudvaron, mint a budai külvárosi és a Pécs-gyárvárosi állomáson nem volt semmi ünnepélyesség. Mindössze annyi történt, hogy a budai külvárosi állomáson felszállt Fodor fényképész, aki mindannyi állomáson fénykép­­felvételeken örökítette meg a vasút megnyitás ünnepét. Kanyargó pályán halad a vonat. Most látni csak meg, hogy a mérnöki tudománynak minő nehéz terepviszonyokkal kellett meg­birkóznia, amíg a vasút pályáját kiépíthette. Egymást követik a műtárgyak, áthidalások, mély bevágásokban tűnik el a mozdony után haladó kocsisor, majd még hatalmas töltésen visz tova a sínpár. Mecsekszabolcs, Somogyvasas és Vasas- Hird állomások csendben tűnnek el. Fogad­tatás egyik állomáson sincs. Hosszúhetény az első község, ahol a falu lakossága megjelenik az első vonat fogadására. Lovas Sándor köz­ségi bíró üdvözölte a kereskedelmi miniszter képviselőjét, utalva arra a nagy jelentőségre, amit a vonat a községnek hozott. Az üdvözlő beszédre Medanich Ronnald válaszolt, öröm­mel tolmácsolva ama reményét, hogy az új vasút meg fog felelni mindama várakozásnak, amelyet a község hozzáfűzött. Az igazi ünnepi hangulat Pécsváradon kezdődött. Az állomási épület előtt tömött sorokban állottak a lakosság százai. Cigány­zene, virágcsokros lányok várakoztak a vo­natra, melynek berobogása után Halmay János községi jegyző mondotta el az üdvözlő beszédet. Harsogó éljenektől kisérve indult ki a vonat, hogy a kisebb állomások érintésével a csatlakozó állomásra, Báttaszékre fusson be. Nagypallon Sikó Ernő ref. lelkész, Rácmecs­­kén mindössze egy nemzetiszinü zászló, Feke­tlen Éber Géza plébános, Szebényben Takács Mihály plébános, Véménden Székely Ferenc községi jegyző, Palotabozsokon (itt volt a leg­lelkesebb és leghangulatosabb fogadtatás) Csarza József községi jegyző köszöntötték a vasutat és üdvözölték a kereskedelmi miniszter képviselőjét. Medanich Rounald mindegyik ál­lomáson néhány szóban megköszönte az üd­vözlést. Palotabozsók után a vonat rövidesen bú­csút mondott Baranyának és bekanyargott Tolnába. Az első állomás Báta, ahol Éri Mi­hály tolna megyei főjegyző csatlakozott a bi­zottsághoz, majd a község nevében Sörös Gyula jegyző mondott üdvözlő beszédet. Medanich Rounald válaszában mint különösen fontos momentumot hangsúlyozta, hogy a vicinális összekötő kapcsot létesített két vármegye kö­zött, amelynek érdekei immár ezen a ponton a sínpár erejével kell, hogy összekapcsolód­janak. Északnak kanyarodik innen kezdve a pálya és csakhamar kibontakozik a karcsú templomtonya Báttaszék látképe. A közbeeső állomások mindegyikén megszaporodott a vo­nat utasainak száma, amely Báttaszékre érve, már jó zsúfolt volt. Ha azonban már zsúfolt kocsikról esett szó, nem szabad megfeledkez­nünk arról a két buffet kocsiról, amelyekből a vállalat úri kényelemmel és bőkezűséggel látta el a meghívott vendégeket hideg étellel és frissítőkkel. Viszont a kitűnő szervirozásért Krausz Bénit, a Nádor szálló bérlőjét illeti meg az elismerés. Háromnegyed­­ volt, amikor a vonat befutott a báttaszéki állomásra. A Szabadka— dombóvári fővonal a jelentős csatlakozó állo­másán már ismét hiányzottak a megnyitási ünnepély külsőségei. Csak a perronon fehérí­tett 4 nagy asztal jelezte, hogy nem hétköz­napi vonat berobogását várják. A hivatalos bizottság visszavonult megszerkeszteni a mü­tanrendőri bejárásról szóló jegyzőkönyvet, aminek aláírása jelentette a vonat megnyitását a közforgalom számára. Rövid ebéd és 3 óra 10 perckor indult a vonat vissza. A bizottság elnöke és a Buda­pestről érkezett urak Dombóváron át Buda­pestre utaztak, míg a többiek visszajöttek Pécsre, ahova a vonat 8 óra 6 perckor fu­tott be. A bankett. Este 7 órára volt tervezve a Nádorbeli bankett, jó 9 óra múlt azonban, mire a meg­hívott közönség összegyűlt a téli kertbe. Az asztalfőn Bacsinszky Vladimir dr. zágrábi üz­letvezető foglalt helyet. Tőle jobbra Nendtvich Andor polgármester, balra Szenge Ferenc al­ispán. A pecsenyénél Nendtvich Andor emelke­dett elsőnek szólásra és kettős minőségben , mint a részvénytársaság helyettes igazgatósági elnöke és mint a város polgármestere fejezte ki őszinte örömét az új vasút megnyílta felett s értette annak előmozdítóit: a kereskedelmi minisztériumot és Pallós Ignác építési vál­lalkozót. Bacsinszky Vladimir dr. volt a következő felszólaló. A vonat létesítése körül — úgy­mond — a Mávnak eddig nem igen jutott tevékenység, most örökbefogadó apának érzi magát, mert a Máv. az új vasutat gondozá­sába és kezelésbe átveszi. Ígéretet tesz, hogy a Máv. nem lesz mostohája a helyiérdekű vasút­nak, ellenkezőleg azon fog lenni, hogy minél inkább megfeleljen a hozzáfűzött reményeknek. (Éljen.) Pécs várost és Baranya vármegyét, az egymást megértő, egy­ munkálkodó két tör­vényhatóságot élteti. Szenge Ferenc alispán humorral fűszere­zett beszéd keretében mond el néhány szépen megfigyelt részletet a vasút építéséből a fel­szólalása végén a jelenlevő hölgyek egészségére üríti poharát. Hamerli Imre a vállalat mérnöki karát és Egry Béla dr. országgyűlési képviselőt kö­szönti fel. Egry Béla dr. a két törvényhatóság együtt­­munkálkodására üríti poharát. A megnyitási ünnepség alkalmából szá­mos üdvözlő távirat érkezett, a többek között Benyovszky Móritz gróf volt főispántól, Szily Tamás főispántól, Batthyány Tivadar gróf, a szekszárdi kerület országgyűlési képviselőjé­től stb. A bankett közönsége a késő éjjeli órá­kig maradt együtt a legjobb hangulatban, határozati javaslatai mutatják azonban azt a nagy ellentét is, mely Kossuthék és Justhék felfogásában fennáll, amíg ugyanis Deésy Zol­tán, a Kossuth-párt nevében a véderőreform elhalasztását követelte mindaddig, míg a nem­zeti aspirációk ki nem elégíttetnek, addig vi­szont Holló Lajos a Justh-párt nevében nem­zeti vívmányokat nem sürgetett, hanem az ál­talános egyenlő és titkos választói jog meg­alkotását követelte a véderőreformot megelő­zőleg. Nyilvánvaló tehát, hogy a két független­ségi párt eltérő célokért megy harcba s nem is valószínű, hogy a küzdelemre most már a közös alapot megtalálják. A felfogásában egy­séges és harcrakész munkapárt győzelmi esé­lyeit ez a helyzet igen kedvezőknek tünteti fel. Az appropriációs vita terjedelme tulajdoképpen meglehetősen közömbös. Mondanivalója már a vezérszónokoknak is alig volt előreláthatólag még kevesebb lesz a jelentéktelenebbeknek ; az unalmas és hüres be­szédek hosszú áradata azonfelül épen nem lesz alkalmas arra, hogy rokonszenvet keltsen eziránt az általános közöny mellett induló vita iránt, amely akár két hétig, akár három hétig húzódik, az ellenzék pozícióját megerősíteni nem fogja. Mialatt a képviselőház az approp­­riációt tárgyalja, a bizottságok lassankint el­készülnek a véderő javaslatok megvitatásával. Maga a véderő törvény a plenáris tárgyalásra már teljesen készen áll és Solymosi báró elő­adó nem sokára előterjeszti jelentését a kép­­viselőháznak. A jövő héten a honvédségi tör­vény fogja a bizottságokat foglalkoztatni, az­után pedig haladéktalanul a katonai perrend­tartásra kerül a sor, az approprició megszava­zása után ilyenképpen haladéktalanul meg­kezdődhetik a véderő vita, melynek kezdete előtt az ellenzék unalmas beszédek áradatában már most pazarolja a puskaporát. Igen jó ha­tást kelt, hogy a kormány még a katonai ja­vaslatok tárgyalása előtt elintézni óhajtja a nagy szociális célokat szolgáló altruista agrár­bankról szóló törvényjavaslatot. MOLLSI SEIDLITZ-POR felülmúlhatatlan háziszer miniama gyo­norbajok­­ait, melyekből a rossz emésztés és székrekedés szokott keletkezni. A gyógyszertárakban MOLL készítménye kérendő. Eredeti dobozokban m­­ 1 2 korona. ======= FŐ-SZÉTKÜLDÉS: MOLL A. gyógyszerén, cs. és kir. udv. szállító által Bécs, L. Tuchlauben 9. sz. Vidéki megrendelések naponta posta-utánvét mellett telj­esit­­lentenek. — A raktárakban tea .jók határozosan MOLL A. alá­írásával és védjegyért­ ellátott készitményeket kérni. MOILÉISOSBORSZESZ a legjobb fájdalomcsillapító bedörzsölés, csűz, köszvény és egyéb­ megs­ülési bajoknál. A rak­tárakban ólommal zárt (plombirt) üvegekben t-m­.-film 2 koronáért kapható. a.s.,T., MOLL- készítmény kérendő. „Pécsi Napló“ 1911. julius 1. – A véderővita küszöbén, Budapest­ről távirdozza politikai munkatársunk. A kép­viselőházban minimális érdeklődés mellett meg­kezdték ma az appropriáció megvitatását. A függetlenségi párt mindkét árnyalatának vezér­szónoka szóhoz jutott ma és előterjesztette a két árnyalat egy-egy határozati javaslatát; mindkét határozati javaslatban előreveti árnyé­kát a véderő vita, mert mindkét javaslat a véderő reformnak napirendről való levételére óhajtja a kormányt utasíttatni. A két frakció Országgyűlés. 1. A képviselőház ülése. — Saját tudósítónk express-jelentése. — Budapest, június 30. Berzeviczy Albert elnök fél 11 órakor nyitja meg a gyűlést. Hitelesítik a múlt ülés jegyzőkönyvét. Elnök: Bemutatja Pejacsevics Tivadar gróf, Thaly Ferenc és Konyovics Dávid sza­badságot kérő levelét. Sopron város feliratát, melyben a tartalékosok családtagjai részére se­gélyt kér. Ezután harmadszori olvasásban vita nél­kül elfogadta a Ház a hadrakelt seregek sebe­sültjeiről szóló javaslatot. Következett az 1911. évi felhatalmazási törvényjavaslat tárgyalása. Hegedűs Lóránt előadó ismerteti a ja­vaslatot és elfogadásra ajánlja. Désy Zoltán (Kossuth-párti): Részletesen kíván a javaslattal foglalkozni, mert ez a je­len kormány első költségvetése. Számadatokat kritizálja és konstatálja, hogy a költségvetés emelkedő tendenciájú. Támadja a kormányt, mert a kincstár bevételei bizonytalanok. Elnök szünet rendel el a szónok kérésére Szünet után Désy Zoltán behatóan foglalkozik a fel­hatalmazási javaslattal, melyet ez a kormány most nyújt be először. Bizonytalannak tartja azt az alapot, amelyen Lukács az államháztar­tást berendezi és ha most megnyugtató is az államháztartás állapota, attól tart, hogy a jövő­ben nem lesz ilyen. Határozati javaslatot nyújt

Next