Pécsi Napló, 1913. május (22. évfolyam, 99-122. szám)
1913-05-01 / 99. szám
's^_ /Гг "fit Xan. évfolyam. Csütörtök 1913 május 19 99(7497.) —.............................................................................. ......................... . ..- --------- -----------.nr .......... Szerkesztőség és kiadóhivatal : Munkácsy Mihály u. 10. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőségi telefon 109.— Kiadóhivatali telefonn 27. Felelős szerkesztő: LENKE LAJOS Előfizetési árak : Egész évre 24 kor. Félévre 12 kor Negyedévre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Nyílt tér sora 60 fillér. A sertéshizlaldától a színházig. A város közgyűlése. — Saját tudósítónktól. — Pécs, április 30. Meleg áprilisi nap tűzött be a közgyűlési terembe, amely ma már a nyári közgyűlések tikkasztó hangulatát árasztotta szét. A bizottsági tagok padsorai csak alig élénkültek meg: nem volt a tárgysorozatban semmi olyan kényesebb ügy, ami előreláthatólag nag vitát provokálhatott volna. A sertéshizlalda kitelepítésének kérdése ma már nem az a fenyegető veszedelem, ami a régebbi közgyűléseken volt. A bizottsági tagok már eleg tájékozódva voltak a tanács előterjesztésére, amely a radikális megoldási módot választotta, ami a bizottsági tagok megelégedésérg találkozott. Felszólalás nélkül azonban mégsem maradt az ügy és érdekes, hogy ma épen a bizottsági tagok sorából emelkedett olyan hang, amely a tanács által régebben elfoglalt álláspontra helyezkedett. Pedig — jól tudjuk — a tanács akkori határozatát egyhangúlag leszavazták a bizottsági tagok. Szenvedélyesebb vitára ma csupán a villamos telep mérlegének bemutatása adott alkalmat A villamos telep, úgy látszik, most Zsertér hizlalda helyére avanzsírozott. Ez az az ütke pont, amely a bizottági gót töredékét állandóan frontba helyezi a tanár - csal. És ez az ügy, amely személyes élű чп- írákkal nyugtalanítja a közgyűlés máskor nyugodt hangulatát. A puskaport most is a személyes rész szolgáltatta, szerencséje azonban nem tört ki explozióban. Mint a csendesen elvégzett munka Csi.üti'* I menyét említhetjük ki a mai közgyűlés anyagából, hogy a város végleg tető alá juttatta a villamos vasút építkezésével kapcsolatos részletkérdéseket, gondoskodott a már üzletvezetőségi kisebb alkalmazottak lakásairól, az Irányi Dániel tér beépített részein az utcák kiépítéséről, a közkórházi alkalmazottaknak megszavazta a családi pótlékot új jövedelmi forrást nyitott meg a város pénztárának az ingatlanok átiratási díjáról alkotott szablyrendelettel és hogy megvetette alapját a hatósági lakásközvetítő intézetnek. A kulturális téren tett intézkedések közül örömmel rezigáljuk azt a felterjesztést, amelyet a valós új tanári állások szervezését kéri oktatásügyi minisztertől a felső kereszni iskola részére. Félig-meddig tán a orális teendők közé tartozna még az is,gy a mi közgyűlés döntött a színház további 3 évi sorsa fölött. A tanács előterjesztése tár ismeretes korábbról: kiírni a pálya és várni a jelentkezőket, ki hajlandó -, a színházért évi 5000, 7500, illetőleg 100 korona bért. Hogy ez az előterjesztés adott-e alkalmat felszólalásra ?Nem. Egyáltalán nem Egészen simán ment keresztül a tanács javaslata. Azaz mégis. Volt egy fölszólás. Egyetlen egy: a Varga Ferencé. Az eész törvényhatósági bizottságban az egyetlen Varga Ferenc akadt, aki úgy érezte, hogy illik szólani egy pár szót a kultúra érdekében. Pont. — Visy László dr. főispán pontban 3 órakor nyitja meg a közgyűlést. Meleg szavakkal emlékezik meg Opris Péter posta és távirdaigazgatóról, aki 25 éven át állt a pécsi postigazgatóság élén. Indítványára a közgyűlés íghangúlag elhatározza, hogy emlékét jevőkönyvében örökíti meg. Örvendetes tény is érte a várost — folytatta a főispán — ez Zsolnay Miklós kitüntetése (éljen), aki a polgársorból jutott el a legszebb kitüntetéshez : a főrendiházi tagsághoz. A polgármester jelentése kapcsán Varga Ferenc hivatkozva a Szíbi féle gyilkosságra, felhívja a rendőrfőkapitány figyelmét, hogy az olyan alkoholistákat, akik más ember életét veszélyeztetik, internáltassa az elmegyógyintézetbe. Visy László dr. főispán és Oberhammer Antal rendőrfőkapitány felvilágosító szavai után a közgyűlés a polgármesteri jelentést egyhangúlag tudomásul vette. A rendőrség fejlesztésére kiutalt 18.000 kor. államsegély felosztására nézve a tanács a következő javaslatot terjesztette elő: a rendőrlegénység fizetéskiegészítése 1140 K, az altisztekké 1490 K, a rendőri szakoktatás költségei 800 K, 4 detektív félévi fizetése 4180 Ľ és 3 új rendőr félévi fizetése 1530 Ľ és felszerelési költségei 960 K, együttesen 10.100 koronát igényel. Megmarad tehát 7900 korona, amelyet a tanács városfejlesztési célokra, a villanyos vasút építésével kapcsolatos úttestek és járdák *is csirbítna Benő előtti terrasz .Átépítésének költségeire, kivan]... foráltam. Dürnbacher Ferenc a lovasrendőrök számának szaporítását kéri, mert a mostani létszám nem képes elvégezni a mezőőri teendőket. Azonkívül egy állandó éjjeli rendőrőrt kér a szigeti külvárosba. Nendtvich Andor polgármester : A hegyrendőri szabályrendelet tervezet legközelebb a közgyűlés elé kerül, akkor módjában lesz a felszólalónak indítványt tenni a mezőőrök létszámának emelésére. Oberhammer Antal: A szigeti külvárosban a Korona és a hadapródiskola között este 8-tól reggelig állandó őr cirkál. A közgyűlés ezek után a tanács javaslatát egyhangúlag elfogadta. Villamos ügyek. Parázs vitára adott alkalmat a villanyósági r. t. 1912. évi mérlegének beterjesztése. Hajdú Gyula dr. kifogásolta, hogy a mérg nem őszinte. Az 1912. évi nyereséget iT.OOO koronában tüntetik ki, holott szinte a nyereség csak 169.000 korona. A vállalat véleménye szerint stagnál. Herbert János: Hajdú dr. tévedésben van. A villamos telep 1912-ben 56.000 koronával több nyereséget ért el, mint az előző évben. És az 1913. év első három hónapjának eredménye is már 12.000 koronával jobb a tavalyinál. Ez tehát sípét 50.000 koronás nyereségtöbbletet jelent az idénre. Nendtvich Andor polgármester bemutatja Stark szakértőnek a jelentését, amely 1912-ben 1300, 1913-ban 11.600, 1914-ben 23.000, 1915-ben 37.000, 1916-ban 51.000, 1917-ben 66.000 és 1918-ban 82.000 koronára kontemplálta a városi kezelésbe átvett villamos telep jövedelmét. Nos a tényleges eredmény mindjárt az első évben sokkal kedvezőbb, mint azt a szakértő remélte, ami beszédes bizonyítéka a telep prosperitásának. A közgyűlés a felszólalások után a mérleget egyhangúlag tudomásul vette. Jóval kevesebb időt vett igénybe a másik villamos kérdés: a villamos vasút építésével kapcsolatos részletkérdések elintézése. Pedig Makay István előadó majd félóra hosszat referált be a szükséges intézkedések megtételéről. Ezek jórészt már teljesen ismertek olvasóink előtt. Szó van a budai külvárosi pályaudvaron a villamos va út és a Máv vonala közt a csatlakozó sinp ■ kiépítéséről, a budai külvárosi állomásépület előtti és az Irányi Dániel tér, továbbá Szigeti országút egyik szakaszának (Pető utcától a hadapróiskoláig) rendezéséről, a vízvezetéki csőhálózat, légszeszcsövek átfektetéséről, a villamosvilágítási berendezések átalakításairól stb. Marton Ferenc hangsúlyozta, hogy a Siklósi utcai vonalat, a Máv pályatestén keresztül egész a sátortáborig már most ki kellene építeni. Még akkor is, ha a közlekedést egyelőre csak átszállással lehetne lebonyolítani. 1. Engel József és ifj. Fürst Gyula részletkérdésekre vonatkozó felszólalásai és Makay István felvilágosító szavai után a közgyűlés a tanácsi előterjesztéseket elfogadta. A sertéshizlalda kitelepítésének kérdése már több ízben támasztott vihart a közgyűlésen. Mint ismeretes belügyminiszter két ízben feloldotta a váró törvényhatósági bizottságánakma határoztéki amellyel kltaoodott, hogy a felhajtódijakat 4 fülésől 2 koronára emeli a társaságot pedig bírói után fogja szokia a hizlalda kitelepítésére. Azóta újabb tárgyalások indultak meg a város vezetősége és a társaság között. A város alternatív prepozíciókat tett, a társaság azonban egyikre sem adott kielégítő választ. Erre a tanács radikális megoldáshoz folyamodott és a mai közgyűlésnek azt a javaslatot terjesztette elő, hogy mondja fel a város egy évi határidőre a szerződést. Hajdú Gyula dr. elfogadja a tanács előterjesztését, amelyet kiegészíteni kírán azzal, hogy amennyiben a társaság nem veszi tudomásul a felmondást, a város a bíróság útján kérje a szerződés érvénytelenítését. Schwartz Gábor dr.: Ezt az eljárást nem tartja célravezetőnek. Szerinte leghelyesebb volna, ha a város még egyszer rövid 8—14 napos terminusra felhívná a társaságot, hogy tegyen elfogadható ajánlatot. Ha nem, akkor emelje fel a felhajtási díjakat. A társaság a magasabb díjakat bizonyára nem fogja megfizetni s erre a város, hivatkozással arra, hogy a társaság nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettséget, a pervesztesség félelme nélkül kérheti a bíróságtól a szerződés érvénytelenítését. Keresztény János ama fontos közegészségügyi okokra hívja fel a közgyűlés figyelmét, amelyek egymagukban is kívánatossá teszik a hizlalda kitelepítését. Visy László dr. főispán felvátágosításul megjegyzi, hogy a városnak közegészségügyi okokból feltétlenül joga van a kitelepítéshez. Ámde ez esetben a telepet ki kellene sajátítani, ami tetemes pénzáldozatot igényelne. Krisztián György, Marton Miksa és Tausz Dezső dr. felszólalásai után Varga Ferenc emel szót a sertésfelhajtási díjak felemelése ellen, mert ez csak a húsárak további emelkedésére vezetne. Makay István előadó reflektált még az elhangzott felszólalásokra, mire a közgyűlés egyhangúlag elfogadta a tanács javaslatát. Hajdú dr. kiegészítő indítványával együtt. Lapunk mai száma 12 oldalra terjed.