Pécsi Napló, 1915. március (24. évfolyam, 49-73. szám)

1915-03-20 / 65. szám

2. Francia kölcsönök. Páris, március 19. (Eredeti távirat.) A francia kamarában Ribot pénzügyminiszter kijelentette, hogy Franciaország Szerbiána­k és Belgiumnak kölcsönt adott s Oroszország részére kamatmentes államkincstári jegyeket bocsátott ki. — Az oroszok kívánsága a franciákkal szemben. Kopenyária, március 19. (Eredeti táv.) A párisi orosz nagykövet audienciájáról je­lentik, hogy a nagykövet azon kívánságot tolmácsolta, miszerint Franciaország a Dar­danellák jövőjének kérdésében vessen számot az orosz kívánságokkal. Oroszország tiltakozik a zsidóüldözés vádja ellen. Rotterdam, március 19. (Eredeti távirat.) A hivatalos orosz távirati ügynökség illetékes felhatalmazás alapján tiltakozik ama vád ellen, mintha az oroszok Galicia, Bukovina és Orosz-Lengyelország zsidó lakosságával kegyetlenül bántak volna. Tüntetés a drágaság miatt. Velence, március 19. (Eredeti távirat.) Itt tegnap sok száz emberből álló tömeg a drágaság miatt zajosan tüntetett. Általános sztrájktól tart a hatóság. Ellentét Pasics és a szerb trónörökös közt. Szófia, március 19. (Eredeti távirat.) A Kambana írja, hogy Pasics ellentétbe ju­tott Sándor herceg régenstrónörökössel. Kérte a királyt, hogy vegye át újból az ügyek vezetését. HÍRROVATUNK. — A pápa békeimáját, külömböző val­lási testületek föl­kérésére, pápai engedéllyel f. hó 21-én Európa összes kat. templomában megismételik. Az ezen napon megtörténendő istentisztelet keretében külön ceremónia lesz, mely a résztvevő híveknek kegyet hoz. — A búza és rozsliszt kímélése tárgyában Pécs szab. kir. város polgármestere a követ­kező hirdetményt bocsátotta ki: Közhírré teszem, hogy a belügyi m. kir. miniszter 31002 — 1915. III. számú rendele­tével a m. kir. kormánynak a búza- és rozs­liszt kímélése tárgyában 649 — 1915. M. E. szám alatt kiadott rendeletét, amelynek életbeléptetését a kormány 761—1915. M. E. számú rendeletével korábban elhalasztotta, folyó évi március hó huszadikán kezdődő ha­tállyal életbe léptette. Tájékozásul közlöm, hogy a március 20-án életbe lépő 649 / 1915. M. E. számú rendelet intézkedései a követ­kezők : 1. §. Kenyér, kenyérneműek, vagy más süte­mények előállításával ipar- vagy keresetszerűen foglalkozó vállalatok, üzemek, üzletek vagy egyé­nek az 5. §. rendelkezései alá nem eső­ kenyérnek, kenyérneműnek vagy más süteménynek előállítá­sához búza- vagy rozslisztet, vagy ezeknek árpa­liszttel való keverékét csak úgy használ­hatják, továbbá a már elkészített tésztát megsütésre csak akkor fogadhatják el, ha a felhasznált lisztmennyi­ségnek legalább 50%-a tengeriliszt. 2. §. Olyan kenyeret, kenyérneműt, vagy más süteményt, amelynek előállításához búza- vagy touslisztet az 1. §-ban megállapított aránynál na­gyobb mennyiségben használtak fel, tilos forga­lomba hozni, kivéve ha az 5. §-ban megállapított kivételek alá esik. Az 1. §. rendelkezéseinek megfelelő arányú keverékből előállított kenyeret, kenyérneműt vagy más süteményt, ha súlya kisülve 50 grammnál nagyobb, csak a sütés befejezésétől számított 24 óra eltelte után szabad forgalomba hozni. 3. §: A belügyminiszter az 1. és a 2. §-ban foglaltaktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg olyan helyekre nézve, ahol tengeriben hiány van. Ilyen esetben a kenyérhez, kenyérneműhez vagy más süteményhez a búza-, vagy rozslisztet oly arányban kell felhasználni, hogy az egész keverék­ben legalább 25% burgonya legyen. 4. §: Az 1. és 3. §-nak a búza-, rozs-, árpa- és tengeriliszt, valamint a burgonya keverési arányára vonatkozó rendelkezéseit a belügyminiszter a tör­vényhatóság első tisztviselőjének felterjesztésére, a törvényhatóság egész területén, vagy egy részén a magánháztartásokra is kötelezőknek állapít­hatja meg. 5. §. Az 1. és 2. §-ok rendelkezései alá nem esik: a) az a cukrászsütemény, amelyben az elő­állításához felhasznált összes anyagokból a liszt nem éri el az egész mennyiség 50%-át ; b) a búza-, rozs-, vagy árpaliszt felhasználása nélkül előállí­tott mindennemű sütemény ; c) a pékiparban előállíttatni szokott vizeszsemlye ; vizeszsemlyét azonban naponként csak egyszer abban az időben szabad előállítani, amelyet erre községekben a fő­szolgabíró, rendezett tanácsú és törvényhatósági jogú városokban, valamint Budapest székesfővá­rosban és Fiume városában és kerületében a városi tanács — a község, vagy város egész területére egységesen — megállapít; d) az a sütemény, amelyet kórházak, üdülőházak és gyermekeket vagy betegeket ápoló egyéb intézetek szükségletére vezető orvosaik határozott minőségben és mennyi­ségben megrendelnek ; e) a katonai parancsnokság által megrendelt sütemény, 6. §. Aki az 1 —5. §-ok rendelkezéseit megszegi, kihágást követ el és az 1914. évi L. törvénycikk 9. §-a értelmében két hónapig terjedhető elzárás­sal és hatszáz koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágás miatt az eljárás a közigaz­gatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróság­nak, a székesfővárosi m. kir. államrendőrség mű­ködésének területén az államrendőrségnek hatás­körébe tartozik. Pécs, 1915. évi március hó 18-án. Nendtvich Andor s. k. polgármester. — A város vízellátása a nyáron. A város­házán tegnap délután Nendtvich Andor pol­gármester elnöklésével, Makay István gazd. tanácsnok, Rauch János főmérnök és az il­letékes katonai tényezők bevonásával ér­tekezlet volt a város nyári vízellátása tár­gyában. A város sebesültekkel és katonaság­gal megnövekedett lakossága ugyanis a víz­fogyasztást megnövelte s ez a nyári hónapok­ban érezhetően is jelentkezhet. Szükséges­nek látszott tehát előre preventíve megbe­szélni azokat a módozatokat, amelyek mellett a nyári hónapokban a város vízművei zavar­talanul láthatják el Pécs polgári és katonai lakosságát vízzel. Egyelőre konkrét megálla­podás nem történt, de a megbeszélések azzal a megnyugtató eredménnyel jártak, hogy kellő óvatosság és takarékosság mellett a vízellátás teljesen zavartalan lesz. Szükség esetén a város különféle intézkedésekkel fogja a vízművek szolgáltatását fokozni, illetve bizonyos célokra más, ivásra nem alkalmas források vizének használatát fogja elrendelni. Ugyanis a Rókus- Petrezselyem-, Kniffer források vizét most semmire sem használják, ez a víz tehát el­folyik. A nyáron e források, valamint a Balokányi tó vizét öntözésre fogják felhasz­nálni. Erre a célra eddig a tettyei forrás vizét használhatta a város. Az említett intézkedés által jelentékeny mennyiség fölszabadul, il­letve a fogyasztás rendelkezésére áll. Még egyéb intézkedésekre is sor kerülhet, ha netán a Tettye-forrás vize a nyári hónapok alatt nem volna bőséges. Annak idején egyéb­ként hirdetményt fog kibocsátani a város, amelyben a közönséget a vízhasználatban is takarékosságra fogja inteni. — A kalocsai székesfőkáptalan. A vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére a király a kalocsai székesfőkáptalanban Boromissza István idősb mesterkanonoknak a bácsi prépostságra és Hinger Mihály ifjabb mesterkanonoknak az idősb mesterkanonokságra való fokozatos előléptetését jóváhagyta, az ekként megüresedő ifjabb mester­­kanonokságot pedig Ámon Pál dr. címzetes apát tiszteletbeli kanonok, újvidéki plébánosnak ado­mányozta. — Súlyos sebesülés, baleset, halál. Mély gyászt borított a kegyetlen sors a Majorossy­­családra. Majorossy Imre kir. tan. nyugal­mazott polgármesterünk egyetlen fia, Majo­rossy Viktor, a magy. kir. 8-ik honvéd huszár­ezred derék kapitánya e hó 18-án este, éle­tének 40-ik évében elköltözött az élők sorá­ból, sok fájdalmat, sok égető könnyet hagyva maga után, melyet szerettei éreznek, melyet hozzátartozói hullatnak elhunyta fölött. Ma­jorossy Viktor kitűnő lovas, hős katona volt. A Kárpátok alatt az oroszok ellen vívott heves küzdelmekben egy srapnell oly súlyosan megsebezte, hogy hónapokig tartott gondos gyógykezelése, mig annyira visszanyerte testi erejét, hogy újra lóra ülhetett. A­mint la­punkban megírtuk, három nappal ezelőtt egy éjjeli gyakorlat után rendkívüli baleset érte. Az éj sötétjében egy árkot ugratott át s a lova elbukott, ő a ló alá került. Az arcát összezúzta, a keze kificamodott s valószínű, hogy belső sérülést is szenvedett. Önkívületi állapotban szállították a katonakórházba. Később visszanyerte eszméletét s ekkor la­kására vitték s otthon vették gondos ápolás alá. Megmentése lehetetlenné vált. A bal­esethez tüdőgyulladás is járult s a derék, hős katona csütörtökön este kiszenvedett. Földi­maradványait a központi temető ravatalozó csarnokából e hó 20-án, szombaton délután fél 4 órakor helyezik a családi sírboltba örök nyugalomra. Elhunytét gyászolja özvegye Majorossy Viktorné Elter Mária, Majorossy Imre és neje Berec Vilma, szülők és Majorossy Kálmán, Majorossy Imre testvéröccse. A család az alábbi gyászjelentést adta ki : Alulírottak kimondhatatlan fájdalommal je­lentik, hogy szolgálatban történt baleset következ­tében, váratlanul rövid szenvedés s a halotti szent­ségek felvétele után, a teljesen nemes hivatásának élt huszár, a szerető és szeretett­­ fiú, férj és feb­ruár 28-án váratlanul elhunyt „egyetlen fiáért“ csengő apa, Majorossy Viktor, a m. kir. 8-ik hon­védhuszár ezred kapitánya, élte zenitjén, alig 40 éves korában, folyó hó 18-ik napjának esti „Ave Máriá“-jával jobblétre szenderült. A felravatalozás a központi temetőben történt, ahonnét folyó hó 20-án délután fél 4 órakor helyeztetik a drága halott a családi sírboltba végső nyugalomra. A gyászistentisztelet ugyancsak folyó hó 20-ik nap­ján délelőtti 9 órakor az Ágoston-téri plébánia­­templomban lesz az Urnák bemutatva. A harc­téren súlyos sebekkel, a szolgálatban pedig életével áldozott a haza és királynak ! Elment , ahová vágyott, rajongóan szeretett egyetlen fiát őrizni a sirban ! Isten adta, Isten elvette ! Megnyugszunk akaratában, mert nem hiába élt : becsületére vált nevének és díszére ezredének és erős a hitünk, hogy egybe hoz bennünket az isteni kegyelem ismét ! Pécs, 1915. évi március hó 19-én. A kiterjedt rokon­ság nevében : özv. Majorossy Viktorné szül. Elter Mária mint felesége. Majorossy Imre és Berecz Vilma mint szülők. Majorossy Kálmán mint testvér­­öccs. — A harctérről visszatért polgári biztos. Nádor Lajos, Pécs szab. kir. város árvaszéki ülnöke, akit a város a háború kezdeténél polgári biztosi minőségben a 8. prágai had­testhez szabadságolt, aki a valjevói vissza­vonulásig Szerbiában már hozzákezdett a magyar közigazgatás berendezéséhez, most Galíciából, ahol azóta időzött, visszatért Pécsre és hétfőn ismét megkezdi hivatalos tevékenységét a városi árvaszéknél. — Hozzánk érkezett adományok: Bauer Zelma 2, Schön Blanka 2, Bauer Józsa 1 ko­ronát juttattak hozzánk a megvakult kato­nák részére. Vértesi Zoltán, magyarbólyi ev. lelkész a németbólyi evang. nőegylet március 15-iki ünnepélyének jövedelméből 9.36, Mit­­hofer Etelka Rakócáról 2 koronát küldött hozzánk a megvakult katonák ellátási alap­jára. Majorossy Viktor százados ravatalára szánt koszorú megváltásaként Milivoj Cackovic Vrkovinszky 20 koronát küldött hozzánk a rokkant és megvakult katonák részére.Az összegeket rendeltetési helyükre juttatjuk. — Elejtette a kardját. A mikor a harmad­éves hadapródokat október közepén fölavat­ták zászlósokká s az esküt letették, annál a nagy jelenetnél, a mikor valamennyien egy­szerre kardot rántanak, az egyik, Gy. B. el­ejtette a kardját. A fiú elsápadt, megtán­­torodott s az ünnepély után, a­mikor a pa­rancsnok megkérdezte, hogy mint ejtette ki kezéből a kardot, a még mindig remegő zász­lós a következőket mondotta : — Nem tudom, parancsnok úr, hogyan történhetett. Én rossz ómennek tartom... A zászlós a hadapródiskolából néhány napra hazament a szüleihez. Onnan ezredé­hez vonult be s hat hét után a harctérre ment. A napokban kapták meg Tolnavár­megyében lakó szülei a mélyen lesújtó gyász­­hirt : a kis zászlós az északi harctéren hősi halált halt. Előérzete nem csalt; a kard végleg ki­esett a kezéből. — Támogassuk a Ferenc József­­laktanya sebesültjeit! „Pécsi Napló“ 1915. március 20.

Next