Pécsi Napló, 1915. március (24. évfolyam, 49-73. szám)
1915-03-20 / 65. szám
2. Francia kölcsönök. Páris, március 19. (Eredeti távirat.) A francia kamarában Ribot pénzügyminiszter kijelentette, hogy Franciaország Szerbiának és Belgiumnak kölcsönt adott s Oroszország részére kamatmentes államkincstári jegyeket bocsátott ki. — Az oroszok kívánsága a franciákkal szemben. Kopenyária, március 19. (Eredeti táv.) A párisi orosz nagykövet audienciájáról jelentik, hogy a nagykövet azon kívánságot tolmácsolta, miszerint Franciaország a Dardanellák jövőjének kérdésében vessen számot az orosz kívánságokkal. Oroszország tiltakozik a zsidóüldözés vádja ellen. Rotterdam, március 19. (Eredeti távirat.) A hivatalos orosz távirati ügynökség illetékes felhatalmazás alapján tiltakozik ama vád ellen, mintha az oroszok Galicia, Bukovina és Orosz-Lengyelország zsidó lakosságával kegyetlenül bántak volna. Tüntetés a drágaság miatt. Velence, március 19. (Eredeti távirat.) Itt tegnap sok száz emberből álló tömeg a drágaság miatt zajosan tüntetett. Általános sztrájktól tart a hatóság. Ellentét Pasics és a szerb trónörökös közt. Szófia, március 19. (Eredeti távirat.) A Kambana írja, hogy Pasics ellentétbe jutott Sándor herceg régenstrónörökössel. Kérte a királyt, hogy vegye át újból az ügyek vezetését. HÍRROVATUNK. — A pápa békeimáját, külömböző vallási testületek fölkérésére, pápai engedéllyel f. hó 21-én Európa összes kat. templomában megismételik. Az ezen napon megtörténendő istentisztelet keretében külön ceremónia lesz, mely a résztvevő híveknek kegyet hoz. — A búza és rozsliszt kímélése tárgyában Pécs szab. kir. város polgármestere a következő hirdetményt bocsátotta ki: Közhírré teszem, hogy a belügyi m. kir. miniszter 31002 — 1915. III. számú rendeletével a m. kir. kormánynak a búza- és rozsliszt kímélése tárgyában 649 — 1915. M. E. szám alatt kiadott rendeletét, amelynek életbeléptetését a kormány 761—1915. M. E. számú rendeletével korábban elhalasztotta, folyó évi március hó huszadikán kezdődő hatállyal életbe léptette. Tájékozásul közlöm, hogy a március 20-án életbe lépő 649 / 1915. M. E. számú rendelet intézkedései a következők : 1. §. Kenyér, kenyérneműek, vagy más sütemények előállításával ipar- vagy keresetszerűen foglalkozó vállalatok, üzemek, üzletek vagy egyének az 5. §. rendelkezései alá nem eső kenyérnek, kenyérneműnek vagy más süteménynek előállításához búza- vagy rozslisztet, vagy ezeknek árpaliszttel való keverékét csak úgy használhatják, továbbá a már elkészített tésztát megsütésre csak akkor fogadhatják el, ha a felhasznált lisztmennyiségnek legalább 50%-a tengeriliszt. 2. §. Olyan kenyeret, kenyérneműt, vagy más süteményt, amelynek előállításához búza- vagy touslisztet az 1. §-ban megállapított aránynál nagyobb mennyiségben használtak fel, tilos forgalomba hozni, kivéve ha az 5. §-ban megállapított kivételek alá esik. Az 1. §. rendelkezéseinek megfelelő arányú keverékből előállított kenyeret, kenyérneműt vagy más süteményt, ha súlya kisülve 50 grammnál nagyobb, csak a sütés befejezésétől számított 24 óra eltelte után szabad forgalomba hozni. 3. §: A belügyminiszter az 1. és a 2. §-ban foglaltaktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg olyan helyekre nézve, ahol tengeriben hiány van. Ilyen esetben a kenyérhez, kenyérneműhez vagy más süteményhez a búza-, vagy rozslisztet oly arányban kell felhasználni, hogy az egész keverékben legalább 25% burgonya legyen. 4. §: Az 1. és 3. §-nak a búza-, rozs-, árpa- és tengeriliszt, valamint a burgonya keverési arányára vonatkozó rendelkezéseit a belügyminiszter a törvényhatóság első tisztviselőjének felterjesztésére, a törvényhatóság egész területén, vagy egy részén a magánháztartásokra is kötelezőknek állapíthatja meg. 5. §. Az 1. és 2. §-ok rendelkezései alá nem esik: a) az a cukrászsütemény, amelyben az előállításához felhasznált összes anyagokból a liszt nem éri el az egész mennyiség 50%-át ; b) a búza-, rozs-, vagy árpaliszt felhasználása nélkül előállított mindennemű sütemény ; c) a pékiparban előállíttatni szokott vizeszsemlye ; vizeszsemlyét azonban naponként csak egyszer abban az időben szabad előállítani, amelyet erre községekben a főszolgabíró, rendezett tanácsú és törvényhatósági jogú városokban, valamint Budapest székesfővárosban és Fiume városában és kerületében a városi tanács — a község, vagy város egész területére egységesen — megállapít; d) az a sütemény, amelyet kórházak, üdülőházak és gyermekeket vagy betegeket ápoló egyéb intézetek szükségletére vezető orvosaik határozott minőségben és mennyiségben megrendelnek ; e) a katonai parancsnokság által megrendelt sütemény, 6. §. Aki az 1 —5. §-ok rendelkezéseit megszegi, kihágást követ el és az 1914. évi L. törvénycikk 9. §-a értelmében két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi m. kir. államrendőrség működésének területén az államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. Pécs, 1915. évi március hó 18-án. Nendtvich Andor s. k. polgármester. — A város vízellátása a nyáron. A városházán tegnap délután Nendtvich Andor polgármester elnöklésével, Makay István gazd. tanácsnok, Rauch János főmérnök és az illetékes katonai tényezők bevonásával értekezlet volt a város nyári vízellátása tárgyában. A város sebesültekkel és katonasággal megnövekedett lakossága ugyanis a vízfogyasztást megnövelte s ez a nyári hónapokban érezhetően is jelentkezhet. Szükségesnek látszott tehát előre preventíve megbeszélni azokat a módozatokat, amelyek mellett a nyári hónapokban a város vízművei zavartalanul láthatják el Pécs polgári és katonai lakosságát vízzel. Egyelőre konkrét megállapodás nem történt, de a megbeszélések azzal a megnyugtató eredménnyel jártak, hogy kellő óvatosság és takarékosság mellett a vízellátás teljesen zavartalan lesz. Szükség esetén a város különféle intézkedésekkel fogja a vízművek szolgáltatását fokozni, illetve bizonyos célokra más, ivásra nem alkalmas források vizének használatát fogja elrendelni. Ugyanis a Rókus- Petrezselyem-, Kniffer források vizét most semmire sem használják, ez a víz tehát elfolyik. A nyáron e források, valamint a Balokányi tó vizét öntözésre fogják felhasználni. Erre a célra eddig a tettyei forrás vizét használhatta a város. Az említett intézkedés által jelentékeny mennyiség fölszabadul, illetve a fogyasztás rendelkezésére áll. Még egyéb intézkedésekre is sor kerülhet, ha netán a Tettye-forrás vize a nyári hónapok alatt nem volna bőséges. Annak idején egyébként hirdetményt fog kibocsátani a város, amelyben a közönséget a vízhasználatban is takarékosságra fogja inteni. — A kalocsai székesfőkáptalan. A vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére a király a kalocsai székesfőkáptalanban Boromissza István idősb mesterkanonoknak a bácsi prépostságra és Hinger Mihály ifjabb mesterkanonoknak az idősb mesterkanonokságra való fokozatos előléptetését jóváhagyta, az ekként megüresedő ifjabb mesterkanonokságot pedig Ámon Pál dr. címzetes apát tiszteletbeli kanonok, újvidéki plébánosnak adományozta. — Súlyos sebesülés, baleset, halál. Mély gyászt borított a kegyetlen sors a Majorossycsaládra. Majorossy Imre kir. tan. nyugalmazott polgármesterünk egyetlen fia, Majorossy Viktor, a magy. kir. 8-ik honvéd huszárezred derék kapitánya e hó 18-án este, életének 40-ik évében elköltözött az élők sorából, sok fájdalmat, sok égető könnyet hagyva maga után, melyet szerettei éreznek, melyet hozzátartozói hullatnak elhunyta fölött. Majorossy Viktor kitűnő lovas, hős katona volt. A Kárpátok alatt az oroszok ellen vívott heves küzdelmekben egy srapnell oly súlyosan megsebezte, hogy hónapokig tartott gondos gyógykezelése, mig annyira visszanyerte testi erejét, hogy újra lóra ülhetett. Amint lapunkban megírtuk, három nappal ezelőtt egy éjjeli gyakorlat után rendkívüli baleset érte. Az éj sötétjében egy árkot ugratott át s a lova elbukott, ő a ló alá került. Az arcát összezúzta, a keze kificamodott s valószínű, hogy belső sérülést is szenvedett. Önkívületi állapotban szállították a katonakórházba. Később visszanyerte eszméletét s ekkor lakására vitték s otthon vették gondos ápolás alá. Megmentése lehetetlenné vált. A balesethez tüdőgyulladás is járult s a derék, hős katona csütörtökön este kiszenvedett. Földimaradványait a központi temető ravatalozó csarnokából e hó 20-án, szombaton délután fél 4 órakor helyezik a családi sírboltba örök nyugalomra. Elhunytét gyászolja özvegye Majorossy Viktorné Elter Mária, Majorossy Imre és neje Berec Vilma, szülők és Majorossy Kálmán, Majorossy Imre testvéröccse. A család az alábbi gyászjelentést adta ki : Alulírottak kimondhatatlan fájdalommal jelentik, hogy szolgálatban történt baleset következtében, váratlanul rövid szenvedés s a halotti szentségek felvétele után, a teljesen nemes hivatásának élt huszár, a szerető és szeretett fiú, férj és február 28-án váratlanul elhunyt „egyetlen fiáért“ csengő apa, Majorossy Viktor, a m. kir. 8-ik honvédhuszár ezred kapitánya, élte zenitjén, alig 40 éves korában, folyó hó 18-ik napjának esti „Ave Máriá“-jával jobblétre szenderült. A felravatalozás a központi temetőben történt, ahonnét folyó hó 20-án délután fél 4 órakor helyeztetik a drága halott a családi sírboltba végső nyugalomra. A gyászistentisztelet ugyancsak folyó hó 20-ik napján délelőtti 9 órakor az Ágoston-téri plébániatemplomban lesz az Urnák bemutatva. A harctéren súlyos sebekkel, a szolgálatban pedig életével áldozott a haza és királynak ! Elment , ahová vágyott, rajongóan szeretett egyetlen fiát őrizni a sirban ! Isten adta, Isten elvette ! Megnyugszunk akaratában, mert nem hiába élt : becsületére vált nevének és díszére ezredének és erős a hitünk, hogy egybe hoz bennünket az isteni kegyelem ismét ! Pécs, 1915. évi március hó 19-én. A kiterjedt rokonság nevében : özv. Majorossy Viktorné szül. Elter Mária mint felesége. Majorossy Imre és Berecz Vilma mint szülők. Majorossy Kálmán mint testvéröccs. — A harctérről visszatért polgári biztos. Nádor Lajos, Pécs szab. kir. város árvaszéki ülnöke, akit a város a háború kezdeténél polgári biztosi minőségben a 8. prágai hadtesthez szabadságolt, aki a valjevói visszavonulásig Szerbiában már hozzákezdett a magyar közigazgatás berendezéséhez, most Galíciából, ahol azóta időzött, visszatért Pécsre és hétfőn ismét megkezdi hivatalos tevékenységét a városi árvaszéknél. — Hozzánk érkezett adományok: Bauer Zelma 2, Schön Blanka 2, Bauer Józsa 1 koronát juttattak hozzánk a megvakult katonák részére. Vértesi Zoltán, magyarbólyi ev. lelkész a németbólyi evang. nőegylet március 15-iki ünnepélyének jövedelméből 9.36, Mithofer Etelka Rakócáról 2 koronát küldött hozzánk a megvakult katonák ellátási alapjára. Majorossy Viktor százados ravatalára szánt koszorú megváltásaként Milivoj Cackovic Vrkovinszky 20 koronát küldött hozzánk a rokkant és megvakult katonák részére.Az összegeket rendeltetési helyükre juttatjuk. — Elejtette a kardját. A mikor a harmadéves hadapródokat október közepén fölavatták zászlósokká s az esküt letették, annál a nagy jelenetnél, a mikor valamennyien egyszerre kardot rántanak, az egyik, Gy. B. elejtette a kardját. A fiú elsápadt, megtántorodott s az ünnepély után, amikor a parancsnok megkérdezte, hogy mint ejtette ki kezéből a kardot, a még mindig remegő zászlós a következőket mondotta : — Nem tudom, parancsnok úr, hogyan történhetett. Én rossz ómennek tartom... A zászlós a hadapródiskolából néhány napra hazament a szüleihez. Onnan ezredéhez vonult be s hat hét után a harctérre ment. A napokban kapták meg Tolnavármegyében lakó szülei a mélyen lesújtó gyászhirt : a kis zászlós az északi harctéren hősi halált halt. Előérzete nem csalt; a kard végleg kiesett a kezéből. — Támogassuk a Ferenc Józseflaktanya sebesültjeit! „Pécsi Napló“ 1915. március 20.