Pécsi Napló, 1918. szeptember (27. évfolyam, 198-222. szám)
1918-09-01 / 198. szám
2 Franciaország hetvenezer négert toborzott. Genf, augusztus 31. (Eredeti távirat.) A francia kormány az elmúlt héten Diagrte néger képviselőt, aki a szenegáli négerkolóniákat képviseli a kamarában, Nyugat- Afrikába küldte, hogy mintkormánybiztos színes újoncokat toborozzon a francia hadsereg számára. Diagne képviselő most érkezett vissza Bordeauxba. Összesen hetvenezer négert sikerült összefogdosnia és behajóznia. Ezeket most az ardesi departementban fogják kiképezni. Angol bombák holland faluban. Hága, aug. 31. (Ered. táv.) A holland külügyminisztérium közli, hogy augusztus 26-ikára virradó éjszaka repülőgép Sluis községre bombát, dobott. A bomba szilánkjaiból megállapították, hogy az angol gyártmány. A londoni holland követ az angol kormánynál tiltakozott Hollandia semlegességének ifjabb megsértése ellen. A hivatásos tisztek — polgári foglalkozásban. Budapest, augusztus 31. (Eredeti távirat.) A Külügy-Hadügy írja : A király megengedte, hogy azok a hivatásos ■ tisztek, kik szolgálati kötelezettségüknek eleget, tettek és megfelelő polgári állást s megfelelő jövedelmet okmányokkal igazolnak, megokolt esetekben saját kérelmükre a háború alatt és a leszerelés befejezése előtt is a tartalékos viszonyba helyezhetők át. A magántisztviselőkről szóló törvény. Egy alkalmazott bírálata a javaslat fölött. A szervezkedésre, tömörülésre szóló felhívásomban céloztam a szolgálati viszonyunkat szabályozó törvényjavaslatra, sőt aggodalmamnak adtam kifejezést, hogy a törvényjavaslat nem előnyünkre, hanem inkább hátrányunkra fog válni. Íme, egy hete sem múlott el és már sajnálattal kell megállapítanunk, hogy igazam volt. A javaslat szerint írtásba foglalt megállapodás kötendő és az alkalmazott csak a megállapított munkára alkalmazható, de azért rendkívüli esetekben oly munkakörre is alkalmazható, mely képzettségének megfelel és önérzetére nem sérelmes, de „csak rövid időre“. Eddig, ha szóbeli megállapodás alapján köttetett az egyezség, vitás esetekben a bíróság döntött , ma nem kell bírósághoz fordulni, a főnök törvény szerint, jogosult az alkalmazottat más munkakörbe is beosztani, mert a törvény erre a főnököt felhatalmazza. Az, csak rövid időre, nagyon tág fogalom, mert, ha valaki pl. 10 évig utazó, vagy helyi ügynök volt és a főnök azt, egy évre kiszolgáló segédnek állítja be, az rövid idő, hisz százalékokban a szolgálati időnek csak 10 százaléka. A megállapodásnál a javaslat nem számol az alkalmazottak tapasztalatlanságával, függő helyzetével, szorultságával, ott teljesen szabad kezet ad a főnököknek, kihasználhatják a törvényvédelme alatt az alkalmazottak gyengéit és írásba is foglalhatják feltételeiket. A fizetések megállapításánál azonban már figyelembe veszi mindezen körülményeket, de ott is csak aránytalanul alacsonybérek méltányos kiegészítését követelheti az alkalmazott. Mennyi, az az aránytalanul alacsony bér ? A főnöknek, tisztelet a kivételnek, mindig magas ! Hisz nemrég vezetette oda a bíróság előtt egy főnök, hogy: Kérem, én 80 és 100 koronát fizetek; mennyi ennél a főnöknél az alacsony fizetés, ha 80 és 100 kor. havi fizetést még büszkén jó fizetésnek állít a bíróság előtt ? És az a szó ? „követelhet“ szinte gúnyo ш hangzik. Az az alkalmazott, aki, hogy nyomorúságától megszabaduljon, minden áron bárminő feltételekkel is, állást akar nyerni,az követelhet? Állapítsanak megminimális fizetést, de ne mondják: „aránytalanul alacsony bérek!“ Ez nagyon tág fogalom, de a mi rovásunkra. Most jó azonban a java : „A munkaadó rendbüntetésre vagy bérvesztésre ítélheti a munkaviszonyt érintő valamely cselekménye vagy mulasztása miatt bármely alkalmazottját“. A rendbüntetés nagyon magas fogalom nekünk, de a bérvesztést tudjuk, hogy az micsoda. Zsebemben van egy levél, mely így szól: Végül a május 5-én és 20-án mulasztott 11— fél napért összesen levont 10,32 fillért nem vagyok hajlandó visszaküldeni, mert azt az én időnkből mulasztotta el. A későn jövetelekkor levont öszszegeket, összesen 9 koronát már felküldtem jótékony célra. Az elmulasztott 2 fél napból az egyiken beteg volt, a másikon (vasárnap) főnöki engedéllyel maradt távol az üzletből az alkalmazott, néhány apróbb, 5 — 10 perces késésekért pedig 9 koronát fogott le a fizetésből a főnöknő. E főnöknő a tárgyalás és szentesítés előtt léptette már életbe e törvényt, mi vár reánk ilyen főnökök keze alatt, ha a javaslat ebben a formában törvényerőre emelkedik ? Vannak főnökök, nemcsak a vidéken, de magában a fővárosban is, akik öröklés útján, vagy vagyonuk által üzleti spekulációból lettek üzlettulajdonosokká , sőt vannak olyanok is,akik csak üzleteket tudnak kötni, de a műveltség oly alacsony fokon állanak, hogy még a nevüket is alig tudják aláírni és ilyenek legyenek a mi bíráink ? Ilyenekre bízza a törvény a rendes pénzbüntetést ? Ilyenek legyenek képesek elbírálni a munkaviszonyt érintő valamely cselekményt ? Vagy ott az irodai munkaidő, mely országszerte 8 óra volt eddig, a javaslat szerint lehet 10 óra ! E törvényjavaslat nem nekünk, nem a mi javunkra, hanem a munkaadók javára készül, mert a mi kevés van is benne, a mi előnyünkre, bízvást merem állítani, még lepeticiózzák a munkaadók, és ezért szervezkedjünk, tömörüljünk mi is, vigyük keresztül e törvényjavaslat, olyképen módosítását, hogy ne csak megélhetésünk legyen biztosítva, ne csak szabad embereknek tekintessünk, hanem egyenlő jogokat követeljünk; ne engedjük magunkat a jobbágy korszakba visszalökni, ne legyenek a munkaadók egyúttal bíráink is. Követeljük csak az egyesületünk útján kötött kollektív szerződések elismerését, bizalmi testületek, munkás és nem munkakamarák felállítását, minimális bérek megállapítását, külön-külön minden szakmának, a helyi drágaságnak megfelelően. Mindezek közül azonban legnagyobb horderejűnek tartom az első pont törlését, mely szerint a munkaadó az alkalmazottal írásbeli megállapodást köthessen az egyesület nélkül. Ne várjuk be tétlenül, összetett kézzel e törvényjavaslat letárgyalását és törvénybe iktatását, össze kell fogni minden magántisztviselőnek és kereskedelmi alkalmazottnak pártállás, vallásra és nemre való tekintet nélkül, hogy ezen törvényjavaslat mai formájában törvényerőre ne emelkedhessek. Ezt csak úgy érhetjük el, ha közös erővel egy táborban küzdünk közös érdekeinkért. Törvényhatóságaink, országgyűlési képviselőink közbenjárását kell kikérnünk, sőt lojálisabb főnökeinket is megkérnünk, hogy odahassanak, hogy a javaslatnak a 20-ik századba nem illő pontjai töröltessenek, illetve módosíttassanak. Y. S. A legutóbbi kimutatás óta hozzánk érkezett adományok: " Gyenes Miksa kereskedő perselygyűjtése a pécsi segélyalapra 13.42 K. Pécsi Napló szerkesztőségének ivén : A vak katonáknak : Sólyom Sándorné 20. —, Lichtenberg lg. 20.—, Fuhrmann Samuné 20.—, Lauter Boriska és Mancika 75. — , V. Károly 100.—, Kónya Lajos 10. —, Berger Irén 10. —, Preis Tibor és Lilikó 10.—, Radocsay Ilona 3.—, Bogsicsné Weiser Henriette ravatalára szánt köszörű megváltása 10.—, Szenthe Edith 10.—, Csillag János 10.— A hadi árváknak: Névtelenül a pécsi járásból 15.—, Gyimóthy Gyula és Braun Mátyás 25.—, Reinstein • Sári és Társai gyermekelőadása 41. —, Fischer Mihályné Vajszló 10.—, BobreghNándor„ és családja 4. —, Böhm M. féle villában rendezett.. gyermekelőadás jövedelme 33.50, Gothár István • a Talajművelő Társulat gépésze 370.—, Böhm Jenő őrmester (Tábori posta 634) 10.—, Kardos Imre dr. 10.— , Kummer Gyula hentes koszorujának megváltása címén Marx Nándor elhunyta alkalmából 50. —, Pécsi kath. segényegylet gyermekelőadása a pécsi segélyalapra 50.20, összesen 916.70.. Összegezés. Fenti gyűjtésünk ..... K. 930.12 Előző gyűjtésünk ................K 277.077.90 A pécsi segélyalap aug 31. délig . K 278.108 02 Isten áldása a szerencsétlenek jószivü segítőin! , Pécs, 1618. augusztus hó 31-én. Bolgár Tivadar a segélybizottság pénztáréba. .Pécsi Napló 1’ 1918. szeptember 1. HÍRROVATUNK. Azelőtt és most. — A segélybizottság 180. jelentése. — Azelőtt a szemünket a jövőre függesztettük és a jövőnek dolgoztunk. Most azonban a ma, a jelen kiált felénk. Most a pillanatnyi segítségnek kell élnünk. Amíg a harctereken tombol a küzdelem és ha ált oszt a gyűlölet, folytassuk a szeretet és a könyörület munkáját, mely felsegíti azokat, akik ebben arettenetes és nagy háborúban annyit, vagy mindent vesztettek’. Gyarapítsuk a pécsi segélyalapot azzal a vágygyal és óhajtással, hogy városunkban minden szenvedő vigaszra találjon, hogy minden nyomorgó kenyérhez, minden hajléktalan fedélhez, minden muntka nélkül szűkölködő munkához jusson ! , A segélybizottság. — Bős honvédeink kitüntetése A hadsereg- parancsnokság a 2 eszt. ezüst vitézségi erőműtel. . tüntette ki: Horváth József népf., Böröcz István népf. tsz., Ivícsics Márk népf., Kovács János tart. honv., Máté János népf., Drusovszky József, Dobsai György, Buzics András, Opancsár Szvetozár, Ora .vicza György, Rónia Pál, Sebőn Fülöp, Buzics,, András, Ronta Péter, Berger György népf., Schab . András népf. őrv..., az ellenség dóit elesett Völgyi ... Vince honvédet továbbá Tóth, Ignác, Parkos , Antal népi., Döme János népi. tiz., Pólz Berenc.,tiz., Miksi Gábor honv. és Konyhás Ferenc őrmész vért, valamennyit a 19. honv. gy. e.-ben. — Nevelési segítség. Az Orsz. Hadigondozó Hivatal adományozóbizottsága Bohra Erzsébet pécsi fels. keresk. iskélai tanulónak és Bartók Mar- ч git pécsi tanítóképző 1. évfolyama hallgatójának . 500 — 500 korona évi nevelési segítséget szavazott meg, jelen tanulmányaik bevégeztéig. A ...v. — A pécsi felsőkereskedelmi iskola igazgatóbizottsága ma délután ülést tartott Nendtvieb Ari ■ dór kir. tan. polgármester elnöklésével, melyen Schindler József igazgató jelentette, hogy a júniusi beíratásoknál máris 149 fiú- és 176 báttynövendék iratkozott be, így három párhuzamos osztály felállítása már bizonyos. A most kezdődő tanév kiadásai a fiúiskolánál 65.400 koronára, a bevételek 56.290 koronára emelkedtek ; a női iskolánál a kiadások 50.045, a bevételek 41.175 koronát fognak elérni. A városra tehát oly nagy deficit hárulna ezen lényeges, különösen dologi kiadások (csak a fűtés 16.000 ¥-t vesz igénybe) által mutatkozó ■ többletkiadások révén, hogy ezeknek ellensúlyos- ■ zására a bizottság elhatározta, hogy a behatás díját az eddigi 20 koronáról a tanári nyugdíjalapra fizetendő 12 koronával együtt 32 koronára, a tandíjat pedig az eddigi 200 koronáról 250 koronába emelik. A tandíjat egyes kereskiskoláknál már tavaly 400 koronára emelték. Az előírt 18 órán túl vállalt különórák díját mérsékelten fölemelte a bizottság. A most még fönmaradó hiányt a városi pénztárból kell pótolni. Lénárt Franciska helyettestanárnőt most már rendes tanárnővé léptette elő a bizottság, egyúttal kérelmezi a közgyűlés útján a vallás- és közoktatásügyi minisztertől az 50 százalékos fizetéskiegészítést. A kisegítő, óraadó tanerőket, Nemes Jolán kivételével, aki nem vállalkozott, újból megbízta a bizottság a tanítással. Csakis azon a kivánság jutott kifejezésre, hogy a német nyelv intenzívebb tanítására megfelelő tanerőről történjék gondoskodás. A felsőkereskedelmi iskolával kapcsolatos internátus létesítéséről is beszámolt az igazgató és annak vezetésére Barátikás Lajos dr. tanár nyert megbízatást. Az internátus október elsején a Makár utcai állami elemi iskola földszinti helyiségében nyer elhelyezést. A felvétel feltételeiről az intézet igazgatója tájékoztatni fogja az érdekelt szülőket.