Pécsi Napló, 1925. december (34. évfolyam, 142-165. szám)
1925-12-01 / 142. szám
2511és. is, még ha egyesek a fejük tetejére állnak is és ezért a működésemért minden tekintetben vállalom a teljes politikai felelősséget. Eckhardt Tibor ez ügyben igy nyilatkozott: — A TbSz programmja két szóban foglalható össze : irredentizmus és nacionalizmus. Az antiszemitizmus formailag nem szerepel a programaiban, lényegileg azonban igen, mert hiszen nacionalizmus antiszemitizmus nélkül, véleményem szerint, el sem képzelhető. A TESz változatlan egnerával folytatja a szervezkedés munkáját. A népszövetségi főbiztos 1926 december 31 ike előtt nem tekintheti befejezettnek működését. AZ 1927—28. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS ÖSSZEÁLUTÁSÁBA MÁR NEM LESZ A NÉPSZÖVETSÉGNEK BELESZÓLÁSA. Budapest, nov. 30. A Népszövetség tanácsának decemberi ülésszakával kapcsolatban az a hir terjedt el, hogy Bethlen miniszterelnök és Bud pénzügyminiszzter előterjesztést fognak tenni „az 1926. június 30-án lejáró ellenőrzési határidő megrövidíésére". Értesülésünk szerint a Népszövetség két és félesztendős határidőt szabott meg a két jegyzőkönyvbe foglalt program végrehajtására és ez határidő nem 1926. június 30-án, hanem december 31-én jár le. Ilyen körülmények között a program végrehajtásának ellenőrzésére hivatott Mr. Smith népszövetségi főbiztos 1926. december 31-ike előtt nem tekintheti működését befejezettnek és a szanálás eddigi eredményei legföljebb csak arra a reményre jogosítanak, hogy a Népszövetség nem fog élni az ellenőrzés meghosszabbításának jogával, hanem a főbiztos utolsó jelentése alapján konstatálni fogja a szanálási program végrehajtását és ezzel a határozattal egyidejűleg meg fog szűnni a népszövetségi ellenőrzés, ami azt jelenti, hogy Mr. Smith főbiztos likvidálja hivatalát és elhagyja az országot. Az országra nézve nem az ellenőrzés megszűnésének időpontja a fontos, hanem az, hogy a szanálás végrehajtása a legjobb után halad előre és így nem kell tartani attól, hogy sor kerüljön az ellenőrzés időtartamának meghosszabbítására. Minden jel arra mutat, hogy az 1927—28-iki költségvetés összeállításába a Népszövetségnek már nem, lesz beleszólása. ——— VÁSÁROLJÁK a pengőhöz szükséges EZÜSTÖT. Budapest, nov. 30. A Nemzeti Bank a pengő bankjegyek elkészítésével foglalkozik. A kormány pedig megkezdte a váltópénz vezetésének előkészületeit. A kormány megbízásából az Angol Osztrák Bank és a Leszámítoló Bank Londonban a világ legnagyobb ezüstpiacán vásárolja a pengő veretéshez szükséges ezüstöt. Az ezüst érmék ,amelyekből csak egyfajta egy pengős készül, 640 ezredrész ezüstöt és 360 ezredrész rezet tartalmaznak. Egy pengő súlya éppen annyi lesz, mint a régi ezüst koronáé, vagyis 5 gramm.. ____l - ■" .'■LLiUr ----------n-iSLJ.^.’ngS---------L- -TMS Végzetes napok. Poincaré felolvasása. (7. folytatás.) II. Miklós természetesen beszélt Ausztriáról és Szerbiáról is , de ő ép oly kevéssé volt informálva, mint én magam ; ő is felvetette magában a kérdést, hogy mit tervezhet Ausztria és a bizonytalan helyzet, és úgy mint nekem, nehézzé tett minden elhatározást. Csak azt ismételte előttem többször : „Az a fő, hogy ebben is, mint mindenben, a mi két népünk egyetértésben maradjanak.“ Részemről a válasz mindig ez volt : „Igen, úgy mint 1912 és 1913. években, egyetértőleg Angolországgal, és nem csoportokként ellentállva, hogy az európai egyensúlyt és békét biztosabban fenntarthassuk.“ Én különben egybefoglaltam a francia kormány minden gondolatát abban a toasztban amelyet a cár által adott banketten elmondtam, a következőkben : „Húsz év elmúlt már azóta, hogy a mi népeink jövő sorsuk világos előrelátásából folyólag szövetséget kötöttek és ezen szövetség jótékony hatása napról-napra érezhető az európai egyensúly épségben tartásában. Érdekeink azonosságára, kölcsönös békeszeretetünkre, szárazföldi és tengeri haderőnkre, amely haderők ismerik és tisztelik egymást, sőt megszokták már egymást testvérül tekinteni, hosszú tapasztalatok Norianyait érték is és teljes barátságunkra támaszkodva, ezen szövetség, amelynek megalkotója a hírneves II. Sándor cár és feledhetlen elnökünk, Carnot volt, kezdettől fogva bizonyítékát szolgáltatta jóvoltának és törhetlen erejének. Elséged meg lehet arról győződve, hogy Franciaország ma úgy mint tegnap és mindennap együtt fog szövetségesével a béke és a civilizáció kérdésében munkálkodni, amelynek érdekében a két nép kormánya nem szűnt meg soha dolgozni.“ Sem Viviani, sem én egész ott tartózkodásunk alatt egyetlen szót sem ejtettünk ki, amely ne lett volna összhangban ezzel a nyilvános kijelentésemmel. Kedden délután Peterhofból Szentpétervárra utaztunk. A cár nem kísért el bennünket, és engem— bevallom — kissé meglepett, hogy egyedül engedett bennünket a főváros meglátogatására, amelynek lakossága boldog lett volna őt ünnepelni. A fővárosban számottevő sztrájk tört ki és a kormány, alaposan vagy alaptalanul, de német kéz működését látta abban , de az utcák tele voltak tömve lelkesült és örömteli néppel. A francia kolónia fogadása után a téli palotában volt diplomáciai cercle. Viviani társaságában elsősorban rövid kihallgatáson fogadtam a külföldi követeket. George Buchanan, Angolország követe azon óhajának és kívánságának adott kifejezést, hogy a perzsiai kérdés kerüljön le a lehető leggyorsabban a szőnyegről és minden félreértés Angol- és Oroszország között szűnjön meg. Nem rejtette el előttem, hogy ő is neheztel Ausztria hallgatása és misztikus titkolódzása miatt. Pourthales gróf, a német követ kifogástalan udvariassággal fogadott ; ő rokonságban van egy francia családdal és én vele főként személyes viszonyairól beszéltem. Motorio báró, a japáni követ, akit már régebb idő óta ismertem, egy kedvenc eszméjét fejtette ki röviden előttem : egy négyesszövetséget Francia-, Orosz-, Angol- és Japánországok között. Azt feleltem neki, hogy miután már létezik megegyezés Angolország és Japán és Oroszország és Japán között, ez természetesen magával hozza Franciaország barátságát is. Carlotti márki, az olasz követ, barátságosan biztosított róla, hogy a jelzett olasz csapatmozgósítás csakis a vasúti sztrájk következtében vált szükségessé. Szapáry gróf, az osztrák-magyar követ igen udvariasnak , de tartózkodónak és burkoltnak mutatkozott. Vivianinak és nekem azt mondta, de minden határozottság nélkül, hogy kormánya el van határozva lépéseket tenni Belgrádban, amelynek jellegét azonban nem precizírozta és kifejezte, hogy Ausztria megfontolja Szerbiának magának a sarajevói merénylettel szemben való felelősségét. Kérdeztem tőle, hogy ha az utasítások kormányi részességet fedeznének föl, és ő zavart frázisokkal felelt ; én pedig azt mondtam neki, amit július 5-én Szécsen grófnak, hogy reményem, hogy Szerbia a bűnösök felkeresése és megbüntetése érdekében segédkezni fog és hozzáfűztem, hogy talán nem szükséges egy egész népet belevonni egy bűnténybe néhány ember miatt. (Folytatása következik.) P£ÜS! NAPLÓ RENDKÍVÜLI IZGALMAK KÖZEPETTE FOLYT LE A NYUGDÍJASOK NAGYGYŰLÉSE. Budapest, nov. 30. A magyarországi közalkalmazottak nyugdíjas szervezetei a KANSz, a NyUKOSz, a fővárosi alkalmazottak és a vasutasok nyugdíjasai vasárnap délelőtt a Főherceg Sándor utcai régi képviselőházban országos nagygyűlésre jöttek össze. A közalkalmazottak nyugdíjasainak akciójához csatlakozott a Nyugdíjasok Országos Szövetsége is. Az országos gyűlést azért hívták össze, hogy tiltakozzanak a kormány státusrendezési javaslata ellen, amely a nyugdíjasok szerint igazságtalan és törvényellenes. A gyűlés rendkívül izgatott hangulatban folyt le. A szónokok igen éles hangon bírálták a kormány és nemzetgyűlés eljárását a nyugdíjasokkal szemben. A gyűlésen jelenlevő rendőrtisztnek többször közbe kellett lépni. Az izgalom a tetőpontra hágott Ujfalussy István ny. tábornok igen keményhangú beszéde alatt, aki azt indítványozta, hogy a nyugdíjasok lépjenek be a szociáldemokrata pártba. SZIVSZÉLHŰDÉS MEGÖLTE MATLEKOVICS SÁNDORT. Budapest, nov. 30. (MTI.) Matlekovics Sándor dr. V. b. t. t. 83 éves korában ma délután 2 órakor hirtelen elhunyt. Az elhunyt a déli órákban frissen érkezett meg rendes sétájáról családi körébe. ’Íróasztalához ült és itt érte a halál. Halálának oka szivszélhüdés volt. Matlekovics Sándorral a magyar közgazdasági élet egyik legképzettebb vezéralakja távozott el az élők sorából. Mint a földmivelés és a kereskedelmi minisztérium államtitkára, nagy hozzáértéssel rendezte meg az emlékezetes 1885. évi országos kiállítást. A kiegyezést követő évtizedekben irányítója volt a magyar vám és kereskedelmi politikának, az Ausztriával kötött vám és kereskedelmi egyezmények tárgyalásánál vezetőszerep jutott neki. Mint gazdasági politikus a szabadkereskedelmi irányzat érvényre juttatásával és megvédésével az ipar fellendítésével és a külkereskedelem felvirágoztatásával és megvédésévelzerzett elévülhetetlen érdemeket. Nevét elsőrangú vámpolitikai tanulmányokkal Európaszerte híressé tette. Legnagyobb munkái: Magyar állami költségvetések története, a milleniumi kiállítás alkalmával kiadott nagy monográfia. Politikai pályafutását mint a főváros VII. kerületének képviselője kezdte, ellenfelét Eötvös Károlyt buktatta meg. Tizenöt esztendő óta a IV gyár Közgazdasági Társaság, az országos iparosság élén dolgozott kereskedelempolitikai elveinek megvalósításáért. - -------VONATKÉSÉSEK A HÓFÚVÁS MIATT. Budapest, nov. 30. A m. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint 29-én délután óta a Budapestet érintő viszonylatokban hóakadályok miatt már lényegesebb késések voltak. Magasabb hóállás miatt 30-ától kezdve a debreceni üzletvezetőség területén a motorpótlás, mozdonyokkal közlekedő forgalmat előreláthatólag a hét végéig beszüntetik. n02 nocember 1. Széchenyi emléke a felső fiú kereskedelmi iskolában. A pécsi felső kereskedelmi iskola ma délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia megalapításának századik évfordulója alakalmából Széchenyi István gróf emlékére meleg tónusú, igazán mély tartalommal bíró ünnepélyt tartott. Az ünnepélyt, sajnos, a még mindig a saját céljaira fölépített intézetéből a Makár-utcai elemi iskola szűk helyiségében kellett megtartani. Az első sorokban ott láttuk Nendtvich Andor kir. tanácsos, polgármestert, Pintér Ferenc h. polgármestert, Hamerli Imre türv. hatósági tagot, Schindler József intézeti igazgatót, a fiú- és leánykereskedelmi iskolai tanárnőket és tanárokat. Az ünnepélyt a Hiszekeggyel nyitotta meg az intézet énekkara. Bárdos Lajos intézeti tanár ünnepi beszédében méltatta Széchenyi érdemesét, gondolataival mély nyomokat hagyva az ifjúság fogékony lelkében. A műsor egyik fénypontja : Mit akarhat a kis csermely quintett volt, melyben Derszen Gusztáv és Rézbányásy László tanulók énekeltek, a hegedű és harmonium kíséretet Dudás Géza énektanár, Hegyi István és Darirach Alajos tanulók adták. Ez a szám a műértők minden kívánalmát kielégítette. Dertzen és Rézbányay tökéletes, tiszta hangjukkal kellemes illúzióba ringatták a hallgatóságot. Biró Ferenc sikerült szavalata hazafias tűztől áthatott kiáltás volt az ország integritásáért. Mindenkit magával ragadott a Régi nóta. Ennek a siró-mosolygó magyar dalnak művészi előadása az intézeti énekkar szervezettségét és nagy hanganyagát dicsérte. Mihályuk János csinos keret közé szorított sikerült felolvasást tartott Széchenyi közgazdasági hatásáról. Arany János ódáját, Széchenyi emlékezetét Rézbányay László szavalta igen szépen. A Himnusz zárta be ezt a kedves ünnepélyt, melyet Bárdos Lajos tanár rendezett. Az énekszámok tökéletessége Dudás Géza énektanár lelkes munkájának az eredménye. Az ünnepélyről az illusztris vendégek a polgármesterrel elismerésüket fejezték ki és azzal az impresszióval távoztak, hogy a felső kereskedelmi iskola számokkal túlfűtött levegőjében a költészet is helyet kapott, amely bearanyozza az életre nevelő intézet falait.. rendőrtanácsos rejtélyes halála. Győr, nov. 30. Lauschmann János rendőrtanácsost, a magyaróvári rendőrkapitányság vezetőjét, aki néhány nappal ezelőtt Hegyeshalom határában vadászott, pénteken délután a hajtók átlőtt fejjel holtan találták meg. A vizsgálat megindult, hogy gyilkosság, vagy öngyilkosság történt-e. ——— HALÁLRAÍTÉLT KOMMUNISTÁK. Moszkva, bov. 30. Hónapokig tartó tárgyalás után a forradalmi törvényszék tegnap hozta meg ítéletét az állami javak eltulajdonításával vádolt kommunisták bűnperében, melynek értelmében 18 kommunistát halálra ítéltek, 86-ot pedig 16 évi börtönre. -------