Pécsi Napló, 1932. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1932-01-01 / 1. szám
1932 január 1. APOLLO se----'■■■...—■ (TELEFON : 20-46) — ... Péntek - szombat - vasárnap, január hó 1-2-3. A budapesti Forum és Radius filmszínházakkal egyidőben BUSTER KEATON a komikusok királyának első németül beszélő filmje : Ahogy én szeretek, nem szeret úgy senki!... (Buster a Casanova) Az idény megkacagtatóbb vígjáték attrakciója. Főszerepben: Buster Keaton, Paul Morgan, Egon V. Jordan, Marion Lessing. Stan és Pan a teányszöktetők. Kacagtató burleszk. Előadások: ünnep és vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor hétköznap...................... ., 7 és 9 órakor feltartóztatni. Puccsokra és forradalmakra nemcsak egyéni,,desperado“- hajlamosak, de,,desperado“-sá tett nemzetek is. Ma már tisztán látható, hogy Еифра jövőjének döntő kérdései attól függnek, miként fog kialakulni e két nagy nemzet közti politikai, gazdasági és szellemi viszony. Az újév februárjára görnyedve nézi a csontosarcú, komisz embert, aki egész életén át kínozta, verte , hirtelen ágaskodással kigyullad benne a haragvó indulat. Eszébe jut a Cserepes Gyula szava és most úgy érzi, testén tüzel, ég, sajog minden ütés, amivel ez az ember kínozta. Kínozza most is, amíg csak robbanásnyi élet van benne. Hát egyszer fizetni kell ezért. Most kell fizetni! Ebben az órában, mert reggelre talán örökre lehunyja a szemét és hiába kiáltoz a megsiketült fülekbe. A rab, akinek a kezéről lehullanak a billincsek, aki megkötözve látja börtönőrét, annak a hangja szilajodik így meg. • — Most én mondom Venedel, hogy: elég vér! Vége a táncnak... Gomolyogva, torlódva nyitják meg száját a szavak. A huszonöt év leigázottsága szakadozik, repedezik most, mintha börtönök vasajtaját döntené a szél. — Hallod-e Vendel, meggebedsz, én meg ittmaradok. Kéményen még a sok sonka, svártli, én eszem meg. A pallás búzával teli, a jászol elibe végig hosszat jószág kötve. Minden az enyém! Dobom rád a hantot, én meg élem világomat. Lehet, hogy a Cserepes Gyulával, lehet, hogy mással... A csontos kéz kinyúlt az ágyból, tapogatózva keresgélte a fal mellé állított megyfabotot. Amikor elérte, rákulcsolódtak a vékony ujjak. — Te... te... mocsok... Nagy ívben fölemelte a botot és a széles lendületben, betörte vele a falra akasztott Mária-kép üvegét, aztán koppanva ejtette a földre. Az asszony nézte, aztán belerúgott a kampós megyfába. •— Ott a botod. Ütni se tudsz már vele. Baj PAREHIDZI (TELEFON 1981) Péntekel-keddig, január 15-ig il budapesti UFfl és URANIfl filmszínházakkal egyidőben. Itz UFA monumentális alkotása! A filmek filmje! Csak 16 éven felülieknek! Táncol a kongresszus Pazar pompával kiállított filmoperett, csodás zenével. Rendező: Erik Chare!!. Zene: Werner R Heymann. Főszereplők: Lilian Harvey, Willy '' ' Fritsch, LU Dagover, Conrad Veidt, Otto Wallburg. Színhely : BÖCS, a dal, a tánc, a kedély és a szerelem városa. Előadások ünnep és vasárnap : 3, 5, 7 és 9 órakor, hétköznap: 5, 7 és 9 órákon kitűzött leszerelési konferenciánál Franciaországnak döntő szava lévén, csekély a valószínűsége annak, hogy ott Európa számára valami üdvöset produkáljanak majd. Háborús bonyodalmak lehetősége elsősorban e két nagy nép között áll fenn , ameddig azonban az ily lehetőségek akár a nagyok, akár a kicsinyek között kiküszöbölve nincse n van akkor ! Akkor már itt van a halál... Sietn muszáj. Hallod-e még a szavamat ! Nézd meg jó a homlokomon ezt a sebhelyet. Vélekszel-e rá ! A Borzi Farkassal cseréltél lovat, aztán két napig tartott a kocsmai áldomás. Elmentem érted, szép szóval hittalak, te meg hozzámvágtad a poharat. Látod-e a helyét ? Nézd meg, mert számadást kell adni mindenre. Erre is... Látod, itt a bal lábszáramon a kapád vágásának a helye. Amíg odavetál a kasznárt vásárra, döglötten vették el a borgyut a Cifrára. Annak is én voltam az oka. Meg annak is, hogy jég verte a búzát, annak a java is az én fejemön koppant. Mindenért az én testömön kéklett a megyfabot helye... Hát most vége a táncnak, más nótába kezd a cigány.. Ott a megyfabot a fődön, haj ülj le érte. Ha lehetne! De nyomorék vagy, dög vagy, mert az Isten nem ver megyfabottal. A te bajodra nem orvoslás az ecetös borogatás meg a kés élének a nyomogatása... Hiába jelölte meg a homlokomon, a lábszáramon, hiába mocskoltá, kinoztá, én maradok is, én ülök ki tavasszal a napra, fekete selembe járok vasárnapi misére, még talán rozmaringot is nevelek a kertembe, szagos rozmaringot, akit a kalapja mellé tűzhet a Cserepes Gyula • •. — Te... te... — jaj dúlt az ember és meggyúrt szájszélén fölhabosodott a véres nyál. Felült az ágyon, keze nyuladozott a föld felé, a botot kereste, a megyfabotot, hogy utolsót suhintson vele, de elfulladt, rekedtes hörgés borzongatta testét, rángó állal csuklótt egyet-kettőt és feje visszahanyatlott a párnára. Az asszony jódarabig nézte. Két előrenyújtott ujjával óvatosan zárta le a halott szemeket. Aztán odaült az asztal mellé és enni kezdte a meghidegedett vacsorát. nek, addig a bizalmatlanná vált tőke minden kockázatos kölcsönzéstől visszahúzódik, úgy hogy a vérszegény legyőzött államok állandó gazdasági sorvadásra vannak ítélve. E két ország érdekeinek összeegyeztetése mindkét részről nagy önmegtagadást igényel, de ez volna az első lépés ahhoz, hogy a világ normális gazdasági és politikai viszonyokhoz térhessen vissza. Az újév küszöbén jól esik hinni, hogy egyszer véget ér majd a világgazdaságban dúló „bellum omnium contra omnes“ ; hogy az újév új szellemet fog hozni és hogy újból kicsillan a világgazdasági egyetemességnek az a tudata, mely Hoover javaslatainak alapgondolata volt. Hazánk helyzete csupán láncszeme a bonyolult európai összproblémának. Számunkra az említett mentőgondolat akkor válnék valósággá, ha a jelenlegi határokon belüli exportfeleslegeink számára megfelelő külföldi elhelyezési lehetőségek lennének biztosíthatók. Volt külügyminiszterünk, dr. Gratz Gusztáv, nemrég újból felvetette a gondolatot, hogy az oly könnyelműen szétrobbantott osztrák-magyar monarchia nagyobbik fele — legalább gazdasági vonatkozásban — ismét feltámasztassék. Ha e törekvések az új évben sikerre vezetnének, úgy ez volna az első lépés a mindenki által várva-várt gazdasági javulás felé. Pécs, 1931 december 31. A leszerelési értekezlet amerikai delegátusai. Washington, dec. 31. A leszerelési értekezletre kiküldendő öt amerikai delegátus nevét ma közölték a Népszövetség titkárságával. Amerika londoni nagykövetén, Dawes tábornokon és Hudy Gibson brüsszeli nagyköveten kívül a delegációhoz még a következők fognak tartozni: Claude Swanson Virginia demokratapárti szenátora, Norman Dawis pénzügyi szakértő és Miss Mary Wooley, Hugh Wilson az Egyesült Államok berni követe, helyettes delegátusként vesz részt az értekezleten. A delegációhoz tíz szakértő tartozik. A delegációhoz, amely összesen 17 tagból áll, egy sajtóelőadót is beosztottak. A japánok mennek előre* Tokió, dec. 31. A japán előőrsök Tamon tábornok parancsnoksága alatt megszállták Kupangfut. Kupangfu igen fontos vasúti csomópont volt, amelyet a japánok ellentállás nélkül foglaltak el, mert a kínaiak Csingcsau irányában visszavonultak. A japánok hír szerint ismét megszállták Nucsvang városát is. Tokió, dec. 31. Jelentik, hogy a japán csapatok tovább folytatják előnyomulásukat és a legjobb helyeket is ellenállás nélkül foglalják el, mert a kínai csapatok állandó visszavonulásban vannak. -------ERNSZT SÁNDOR VISSZATÉR BUDAPESTRE, Galgóc, dec. 31. Ernszt Sándor volt népjóléti miniszter egy újságíróval közölte, hogy a jövő hét elején visszatér Budapestre. A politikai élettől nincs szándéka visszavonulni, továbbra is buzgó katonája marad a viszonyok megjavítására felsorakozott frontnak. Központi Szálloda Budapest Baross tér 23 sz. (a Keleti pályaudvarnál) Szolid úri ház Berendezte: LINGEL Bútorgyár. Igazgató : Palkovics Ede. Folyóvíz, fürdőszobák, telefon, központi fűtés. PÉCSI STAPLÓ 3. oldal.