Pécsi Napló, 1934. december (43. évfolyam, 271-294. szám)
1934-12-01 / 271. szám
2. oldal A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara az OTI és MABI illetékek vidékre való kihelyezését kérte Megteremtik az elaggott iparosok és Pécs, nov. 30. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara a mai napon Visnya Ernő elnöklete alatt rendes közgyűlést tartott. A közgyűlés tárgysorozatán az érdekképviseleti törvényhatósági bizottsági tagválasztás ügyeim szükséges intézkedések megtétele, a kereskedelem kényszertársuása a korcsmaipar képesítéshez kötése az alkalmi húsárusítások korlátozása, az ОТ és МЛВ1 tőkéinek vidéki pénzintézeteknél való kihelyezése szerepeltek. A közgyűlés bevezetőjében Visnya Ernő elnök magas szárnyalású beszédben emlékezett meg a legelső magyar embernek, Horthy Miklós kormányzónak 15 éves munkásságáról. Kérte a mindenhatót, adjon erőt a kormányzó Úr őfőméltóságának nehéz, gordjeikis és emberfeletti munkájához, hogy országunkat az ígéret földjére elvezethesse. A kamara közgyűlése állva hallgatta végig az elnök megemlékezését és elhatározta, hogy ezt Jegyzőkönyvben megörökíti, s a kormányzót erről értesíti. Az elnöki jelentés vázlatosan megemlékezett mindazokról a kamarai munkákról, amelyek különösebb jelentőségüknél fogva erre számot tartanak. A kamarai közgyűlés a kereskedelem képesítéshez kötését nem tartotta időszerűnek, ellenben a kényszertársulást elvben magáévá tette. Elhatározta a közgyűlés, hogy a korcsmaipar képesítéshez kötése, illetve megszüntetése, valamint az alkalmi húsárusítások korlátozása ügyében a kereskedelemügyi miniszterhez felterjesztéssel él. Beszámolt a kamarai hivatal a kiskereskedelmi és kisipari hitelakció állásáról, mely a hozzá fűzött várakozásnak,amint azt a kamara előre látta, nem felelt meg abban a mértékben, mint ahogy az kívánatos lenne. Élénk érdekődést váltott ki az OTI és MABI tőkéinek kihelyezése iránt tett előterjesztés, ami természetes is, mert a gazdasági élet megsegítése, életrekeltése és az egészséges veseirgés fizicsitása, csakis tőkék fieszti relolásával és megfejelő elosztásával érthetőr. A vidéki кг riski delme és ipara joggal elvárhatja, hogy a tőke adó, s egyéb kereskedők menházát közterhek fejében elvitt tőkék, ne kizárólag a fővárosban használtassanak fel, ne csak az ottani ipar és kereskedelem élvezhesse azoknak áldásait, hanem azok előnyének arányos elosztásban a vidék is részese lehessen. Az egyenlő elbánás elve is megkívánja, hogy az OTI és MABI tőkéi ne csak a fővárosi nagy pénzintézeteknél, hanem a vidék elsőrangú és megbízható pénzintézeteinél is elhelyezést nyerjenek, s ezúton a vidék közgazdasági életébe is bekerülhessenek. Érdekes indítványt tett Fürst Gyula, a kereskedelmi osztály elnöke: az elaggot és elszegényedett kereskedők és iparosok részére kamarai támogatással menház létesítésének tervét vetette fel. A kamara közgyűlése élénk tetszéssel fogadta az indítványt és Visnya Ernő, a ki mára kiváló elnöke ígéretet tett, hogy a maga részéről a felvetett inditvány megvalótsitása érdekein is szt l.c ittléte felhasználásával késve hiv. r. n.üknek. A majdnem teljes számban megjelent kamarai tagok megnyugvással, jóleső érzéssel hagyták el a kamarai közgyűlést, mert tudják és látják, hogy a kamara kiváló vezetősége minden olyan kérdéssel, mely a kereskedelmi és ipari érdeket, akár anyagi, akár erkölcsi vonatkozásban érinti, nemcsak foglalkozik, hanem azok megoldása tekintetében mindent meg is tesz. A „PÉCSI NAPLÓ» REGÉNYE ARANYDIÓ IRTA: KÁROLY FERENC 18 Négy hosszú hónap szállt az idők végtelenjében. Agnes lassan-lassan belenyugodott a legszörnyűbb vodoatba, hogy Miklóst elveszítette. Négy hónap óta nem adott étetelt magáról... Vége mindennek ! A férfi, akiben annyira bízott, akivel éveken keresztül megosztotta küzdelmeit, életét, lelkét is elhagyta. Most már teljesen egyedül áll a világon! Pálma Sikerrel leérettségizett. A szülök boldogok voltak. Az orvos megígérte, hogy augusztusban Velencébe viszi családját. Ágnesnek megköszönték: komoly, szorgalmas munkáját, Pálma és Agnes könnyes szemekkel búcsúztak egymástól. —XXXI. A nyári hónapok alatt Dr. Vörös Illés ügyvédnél kapott állást. Az ügyvéd a „gépirókisasszonynak” harminc pengőt fizetett. Minden nap mgdicsérte gyorsaságát és ügyességét . Néha családi ügyeit is előhozta... Ágnes azonban tartózkodó volt és életéről sohasem beszélt. Pedig néha-néha, amikor elfáradt a munkában és összegyűlt szívében a keserűség, szeretett volna beszélni magáról. A szerénysége azonban mindig győzedelmeskedett föl-föltörő indurt fin. Az ügyvéd barátságosan és udvariasan viselkedett. Vörösné kövér, szőke asszony volt, aki minden órában beszaladt az irodába. Ezek a látogatások megsűrűsödtek, mióta megjelent az Boltéban a ,,gépiró kisasszony”. Az ügyvédet idegesítette az uszony örökös furkírozása és az egyszer indulatosan kifakadt: — Fiacskám, ne mászkálj annyit, zavarsz a munkában. Vörösné dühösen kirobant az irodából. Vörösné féltékeny volt. Éjszaka nem aludt. Gondolkozott és töprengett magában, az urával pedig pörlekedett. Ilyenek a férfiak! —■ Ha meglátnak egy nőt, megbolondulnak... Ágnes észrevette, hogy az aszony haragos szemeket mereszt feléje, de nem törődött vele. Vörösné délután odalépett az Írógép mellett ülőleányhoz és gőgös hangon mondta : — Kisasszony, az én férjemmel ne kezdjen ki, mert... —■ Elakadt hangja, kövér teste remegett az indulattól. Az ügyvéd letette a tollat Ágnes lassan, méltóságteljesen ráemelte nagy kék szemeit az aszonyra. Fölállt az írógép mellől. A fogasról levette kis kék sapkáját és otthagyta az irodát . Miklós jutott eszébe... Hiszen minden táj, az erdők, a mezők, a Gellért hegy, a Duna, a napsugár és a fény, a pompa és a szegénység, a paloták és kis szobájának nyomorúsága Miklóst juttatta eszébe... Miért hagyta őt el nagy szegénységében ? Semmi hír róla! Senki sincs, akitől érdeklődhetne vdára. Bolyong fársta!гnu, a Város utcáin, jönne hrrerrek az emberek, nők, férfiak és senkit sem, ismer... Mintha egyedül volna az egész világon... Észre sem, vette,hogy fiatal férfi osont melléje. — Unatkozik kislány? Agnes fölhdt. Félénken nézett az ismeretlen férfire,elfordította fejét és továbbsietett. Hazament, rádobta magát az ágyra és sírni kezdett. XXXII. Meglátogatta egykori tanárnőit és tanítványért kenyergett. Kedvesen fogadták az iskola büszkeségét, de tanítványt nem tudtak szerezni... Nem instruáltatnak a szülők a rossz gazdasági viszonyok miatt... Panaszkodtak, sopánkodtak kesernyés arccal, jótarácsot adtak és ígérgettek, talán a félév végén, talán az év végén... Ment szomorúan a pesti utcához.. Kis réztáblát vett észre. Közéleti ment és olvasta. Szobalányok, mindenesek és szakácsnők. Benyitott az ajtón. A közvetítő szomorúan fogadta:• Nem igen keresnek szobalányt ! —• Én tanárnő vagyok! — szólt szégyenkezve Ágnes. —■ Jól van kisasszony, majd keresünk varrni jobb helyet, csak fizessen két pengőt! Ágnes odaadta pénztárcáját és elővette a pénzt. Két hét múlva állásba jutott. Kövér, megtermett asszony mellé került, ki nyugalmazott kántornak volt a felesége. Szeretett parancsolni, intézkedni. (Folyt. l.öp.) PÉCSI NAPLÓ 1934 dcember 1 Estélyi kikészítés ^ ^ 1-50 / 3Zekeres Boriska vizsgázott kozmetikusnő Kazinczy u. S. szám A tábla jogerősen felmentette Boros István dr. felsőkereskedelmi iskolai tanárt Pécs, nov.30. Mint ismeretes, az elmúlt év orvostanhallgató, Weiland Károly cipészsegéd, tavaszán a csendőrség és a rendőrség messzeágazó Vajda Gyulánné munkásn ő és Halkovits Ede nyoma tékja ati hommuns a szervezkedést leplezett le, amelynek vezetője Haraszti István pécsi orvostanhallgató volt. Haraszti a budapesti kommunista központtól azt az ursítást kapta, hogy Pécsett és a bányavidéken kezdjen kommunista sejtmozgalmat. Szervezze be az ifjúmunkásokat, az egyetemi hallgatókat és a munkásokat. Haraszti és társait a törvényszék elitélte, a tábla azonban súlyosbította a szervezkedők büntetését. Ilyen előzmények után bűnvádi eljárás indult 37, részben munkás, tisztviselő és egyetemi hallgató ellen ,ahor a címen, hogy a tudomásukra jutott nemzetellenes mozgalomról nem tettek jelentést. Többek ellen az ügyészség megszüntette az eljárást és most már csak 16 vádlott került a vádlottak padjára az állami és társadalmi rend felforgatására irántyukó vétség címén. A vádlottak a következők: Bicshof Pál cipészsegéd, Babella László bányász, Babella Lidia varrónő, Baranyai Aladár orvostanhallgató, Berliner Géza cipész, Boros István dr. teiskeresed Imi istolai att, Kádár Mária kesztyű varrónő, H. M. háztartásbeli, Luszlig Márta háztartásbeli, Ruszig Tibor asztalossegéd, Paczona Péter szitakötősegéd, Pol Sák László banktisztviselő, Schlesinger Zoltán Jász. Ennek a prívek legérdekesebb vádlottja Boros István felsőkereskedelmi iskolai tanár, aki élénk szerepet játszott a város társadalmi és kulturális életében. A törvényszék Bischof Pált, Babella Lászlót, Berliner Gézát, K. M. fiatalkorút, Paczona Pátert és Polsák Lászlót a társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló vétségben találta bűnösnek és ezért Bischof Pált 1 hónapi, Berliner Gézát 14 napi, Babella Lászlót 8 napi, K. M.et 14 napi,Paczona Pétert és Polták Lájosot egyenkint 8 8 napi fogházra ítélte, azonban Babella, K. M. büntetésének végrehajtását felfüggesztette. Ellenben Boros István dr-t, Luszlig (Gergely) Mártát, Iusztig Tibort és Schlesinger Zoltánt ez ellenük emelt vád alól felmentette. Vajda Gyuláné és Barkovits Ede ellen megszüntette az eljárást. Az ítélet Luszlig Mártára és fivérére, valamint Schlesinger Zoltánra vonatkozó része jogerős. Felebbezés folytán ma került az ügy a tábla Simon-tanácsa elé. | я==в=я=янайяая =