Pécsi Napló, 1936. szeptember (45. évfolyam, 199-223. szám)
1936-09-24 / 218. szám
1936. szeptember 24. PÉCSI NAPLÓ A francia romanticizmus. Dr. Birkás Géza ny. r. tanár. Francia leiró nyelvtan. Dr. Gedeon Endre francia lektor. Francia társalgási gyakorlatok. Champard Josianne francia lektor. A román irodalmi nyelvek kialakulása. Dr. Birkás Géza ny. r. tanár. Dante és Vergilius. Dr. Kerényi Károly ny. T. tanár. Goldoni. (Olasz nyelven.) Dr. Fülep Lajos magántanár. Olasz-magyar humanista kapcsolatok. Dr .Kardos Tibor magántanár. Petrarca e Boccaccio. Dr. Attilio Meneghelli olasz lektor. Olasz mondattan. Dr. Vándor Gyula olasz lektor. Olasz nyelvtan. Dr. Mayer Erzsébet olasz lektor. Angol nyelv kezdők számára. Fogarassyné Makara Anna angol lektor. Horvát-szerb nyelvi gyakorlatok. Dr. Oppermann Balduin horvát-szerb lektor. Történelem. Magyarország története 1526 -1606-ig. Dr. Holub József ny. r. tanár. A középkor története a XIII -XIV. században. Dr. Tóth László ny. rk. tanár. Földrajz. A munka földrajza (kulturgeografia). Dr. Prinz Gyula ny. r. tanár. Pannonföld. Dr. Szabó Pál Zoltán magántanár. Állatföldrajz. Dr. Gebhardt Antal magántanár. Tengertan. Dr. Koch Nándor magántanár. Természettudományok. Általános biológia. Dr. Gorka Sándor orvoskari ny. r. tanár. Általános embertan. Dr. Tóth Zsigmond orvoskari ny. r. tanár. Kísérleti chemia. Dr. Zechmeister László orvoskari ny. r. tanár. Válogatott fejezetek a természetes szénvegyületek biochemiájából. Dr. vitéz Cholnoky László orvoskari magántanár. Kísérleti fizika. Dr. Rhorer László orvoskari ny. r. tanár. Előadást nem hirdettek: Dr. Felvinczi Takács Zoltán c. rk. tanár. Dr. Fitz József és Dr. Máté Károly magántanárok. Sztálin súlyos beteg Berlin, szept. 23. A Berliner Tagblatt meg ierősíti azt a hírt, hogy Sztálin nagybeteg. Nemi híresztelésekről van szó -írja a lap -, noha szovjet forrásból egészen természetesen megcáfolják híradásunkat. Csak megismételhetjük, hogy igazat írunk: Sztálin súlyos szívrohamokban szenved. Ami a szovjet cáfolatokat illeti -fejezi be a lap - elég emlékeztetni arra, hogy Lenin halálát még 6 órával a halál bekövetkezte után is tagadták. Hadgyakorlatot tartott a szovjet Moszkva, szept. 23. A moszkvai kerületben Molotov, Sztálin után a legfőbb kormánytényező, valamint Vojisilov hadügyi népbiztos jelenlétében a vörös hadsereg hadgyakorlatot tartott, amelynek során megismételték azt a Krajnában már kipróbált módszert, hogy repülőgépek csapatokat szállítanak az ,,ellenség hátába“. Ütközet közben 220 ember ereszkedett le ejtőernyővel a repülőgépekről, később pedig 3 ezer repülőkatona szállt le az ,,ellenséges vonalak“ mögött. Molotov nagy megelégedéssel nyilatkozott a gyakorlatokról. ÚJABB HEGYOMLÁS TÖRTÉNT LOENBEN Oslo, szept. 23. Loonból érkező jelentések szerint szerdára virradó éjjelen újabb hegyomlás történt. A loeni fjordnál 900 méter magasságból zuhantak le a hatalmas sziklák. A hegyomlás okozta szökőár több, mint 1500 méter mélységbe behatolt a szárazföldbe és nagy kárt okozott Mesdal községben. A lakosság a hegyekbe menekült. A közlekedést megszüntették. Naplemente Hűvös borzongás fodrozza a vizet, A Nagyúr, a Nap,im haldokolni száll, Biborgömbjének maradék kincseit Pazarlón dobálja szerteszéjjel már. Káprázva ragyogó, rezgő futószőnyeg Biborlik aranyból A zöld hullámokon át, Alkonyi szellő kapja fel, Sodorja magával Bánatos szivem Nehéz sóhaját. Lőrincz Jenő. Haladéktalanul lépj be a Magyar Revíziós Liga tagjai közé. Hiv. hely.: Egyetem-tér I. em. Kedd, péntek 5 -6-ig. Első aggódás írta : KORBAI GÉZA. Kint laktak a Hűvösvölgyben. Nem egészen a Páfrány után. A házat szinte ősparknak mondható kert vette körül, szép,kavicsos utak kígyóztak kacskaringósan benne. Az oszlopos tornác alatt megállva halgatta reggelenként a férfi a a madár orkeszter koncertjét, melyben a rigók voltak a szólisták. A faderekakon kékhasú harkályok vizsgálgatták, kopogtatták a kérget, olykor szőrös hernyókat, nagy pondrókat húzkodva kifelé nagy igyekezettel és nyelték el mohó szakértelemmel. Néha egy-egy vidám, kandiszemű mókus is leereszkedett a sűrü lombos ágak közül és ott legyezgette magát lompos farkával egy alsó száraz csonka ágon. A faerdőben fényeshátú bogarak döcögtek lassú gyorsasággal, keresztül bukdácsolva az éjjel hullott ágakon. Élet, sürgő-forgó élet áradt mindenünnen. A házból egészséges, követelő gyeresírás hallatszott ki, belekeverve gyöngéd, halk-büszke anyai szó. Mindenhonnan az élet hangja. Nem volt csoda, ha a férfi nehéz szívvel indult el hivatalába, mely innen messze, a Calvin téren volt. A sok láthatatlan szál idefűzését még a Szél Kálmán téren is magán érezte. Csak mikor már az Erzsébet híd hatalmas ívén járt, törődött bele a napi robotba, mely szükséges volt, kellett ahhoz, hogy reggelenként elindulva este hazatérjen saját paradicsomába, hol almafa van, de kígyó nincsen. Ma mégis szokatlan szívvel szakadt ki innen. Az éjjel a gyerek nagyon nyugtalan volt, lázasan hányta-dobálta kis testét az izzadt párnákon és csak úgy hajnal felé, belefáradva az álomért vívott küzdelembe, aludt el végre. Reggel - mielőtt elindult - soká nézte kis ágyában alvó fiát. Nem merte megcsókolni, nehogy felébredjen a nehezen megszerzett álmából. Asszonya ott állt mellette,a keze a vállán. - Beszólok az orvosért - mondta neki. - Menjen inkább egyenest a hivatalba, kedves, mert el fog késni - kérte az asszony. - Az orvosért én is át tudok küldeni és legyen nyugodt - tette hozzá. Lassú léptekkel ment ki a szobából. A tornácon megállt, visszanézett. Ma nem látott semmit a szokott mindennapi életből, mely elé tárult. Pedig a madárzenekar ma különös szépséggel muzsikált. Sokáig állt egyhelyben, egy mókus kíváncsian előreugrált a hozzá legközelebb álló fára és onnan kémlelte a terepet. Ma ezt sem vette észre, nem hagyott a kis állatnak, mint máskor szokta tenni, cukrot vagy egyéb csemegét. Ma nem látott meg semmit. A kavics nyöszörögve ropogott alatta, ahogy végigment a kerten. A kapu lassan csukódott be utána. Átszálláskor nem vett újságot. A rikkancs - kikészítve szokott újságját - érthetetlenül bámult rá, mikor elment mellette és nem nyúlt ismerős mozdulattal lapjáért. - Ilyen se fordult elő öt év alatt - tűnődött. - Rossz világ jár, még az urak sem olvasnak - vakarta füle tövét elkeseredetten. A hivatalban idegesen, türelmetlenül, kapkodva próbált dolgozni, gondolva, hogy így hamarább múlik az idő. Folyton óráját nézegette és dugta vissza bosszúsan a hűséges szerszámot, mely nem akart előbb három órát mutatni, mint máskor. Legjobban azon mérgelődött, hogy a főnöke hivatalos küldetésben vidékre utazott, amiért elkéredzkedni sem lehetett. Mikor már vagy századszor rántotta elő pompás kronométerét, örömmel látta, hogy a kismutató lassan rááll a hármasra.Megkönnyebbülten tette le tollát és szaladt kezet mosni. Hazafelé menet egész után a rossz közlekedést szidta. A körösvölgyi kocsira talán két percig sem kellett várnia, mégis majdnem összeveszett az indító ellenőrrel. Percek alatt ott volt a Nagyhídnál. Fürgén futott le a lépcsőkön, majd feldöntve egy öreg urat, ki tempósan ereszkedett lefelé. Nem kellett sokat menni az utcáig, lejövet rögtön arra fordult a híd alól kanyarodó út, balkéz irányába. Fiatal házas korában se tette meg ily rövid idő alatt ezt az utat, pedig akkor mindig sietett, repült az új fészek felé, amit csak harmincéves korára tudott e csendes kis zugban megtalálni. A kapu nyitva volt. Rossz sejtésektől sietve lépett be. Hosszúszőrű fehér kutyája alázatos és tizteletteljes farkcsóválással járult elébe, de rögtön ijedten, hátracsapott füllel, behúzott farkkal húzódott oldalt, kerülve gazdáját, nehogy még rálépjen az elmaradt szokásos simogatás helyett. - Mit mondott az orvos ? - volt első szava feleségéhez. - Ssss ! Csendesen ! Alszik ! Tüdőgyulladása van - nézett félre a fiatalasszony könnyes szemmel. - És azt mondta, hirtelen jött, talá® súlyos Bementek. A férfi megállt, nem messze az ágytól és úgy nézte a kis beteget, ki lázasan, lehunyt szemmel feküdt, rendszertelenül, kapkodva, nehezen lélegzett. - Ma este újra eljön megnézni - mondta halkan az asszony. A férfi nem szólt rá semmit. Szótlanul ültek az asztal mellett. Olykor egymásra néztek, de csak egy pillanatra, azután gyorsan elkapták tekintetüket. Az ebédhez hozzá se nyúltak, az uzsonnaidő is észrevétlen szaladt el. Kint már erősen délutánodott, a nap ferdén, gyengén tűzött át a hosszú fák sűrű lombfüggönyein. A gyerek mozdulatlanul feküdt. Aludt. Esteledett. A fiatal nő felállt, odament az ággyal szemben lévő szekrényhez és annak támaszkodva nézte. Aztán lassan közelebb jött. Csendesen rakosgatott az éjjeliszekrényen, vigyázva, hogy zajt ne üssön. Az orvosságos pohárhoz mégis oda- 5. oldal