Pécsi Napló, 1938. május (47. évfolyam, 97-121. szám)
1938-05-01 / 97. szám
x*m «vf«m. 97, ezfiro. Ára 20 IIII. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Munkácsy u. 10. Kéziratokat nem adunk vissza. , Szerk. tel.: 21-09. — Kiadóhivatali tel.: 20-27. mmmI FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP 3 9311. május 1 Vasárnap ISUSBBHHRflHRnanHBnBHSSISSfi Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egy hónapra 2 P 50 f, egy negyedévre 7 P 50 f. Egyes szám ára 12 fillér. — 16 oldalas 20 fillér. mmsssmsmmmumaammamssssmimr^mmmmm Nagy-Pécs A napokban két statisztika került a kezünkbe. Az egyik a magyar városok lélekszámával foglalkozott, a másik Pécs népmozgalmi életével. Az előbbiből némi irigykedéssel állapítottuk meg, hogy Debrecen lakosságának lélekszáma ma 117 ezer körül mozog, Szegedé pedig messze ezen felül van, amennyiben a tanyavilág népességével együtt a 140 ezret közelíti. Igaz, magára a városra ebből a tekintélyes számból csak 95 ezer 500 jut, ez azonban nem rontja le a tiszaparti metropolis Budapest után következő elsőségét, míg Pécs ebben a tekintetben Debrecen után a harmadik helyre szorul. Ennek a ténynek megállapítása kapcsán nem mellőzhetjük el a fentebb említett második statisztikát, mely a város népmozgalmi életének képét adja és arról számol be, hogy Pécs természetes szaporulata mínuszban van, vagyis a halálozási arányszám csaknem állandóan túlhaladja a születések számát. Hogy ennek ellenére Pécs lélekszáma hetvenezer körül jár, az kizárólag a városba történő beszivárgásnak s itt való állandó letelepülésnek köszönhető. Erre a beszivárgásra nézve megbízható statisztikánk nincs. Ám el kell fogadnunk a feltevést, hogy az jelentősen lényeges. A népmozgalmi statisztika ugyanis az elmúlt évtizedekről sem kedvezőbb a jelenleginél, sőt hellyel-közzel rosszabb volt a mostaninál s a lakosság száma ahhoz mérten, amit a negyvenöt év előtti III. osztályos elemi iskolai földrajzkönyvecske tüntetett fel, mégis megduplázódott. A lakosságnak múltbeli számbeli növekedését véve alapul, hozzávetőlegesen három teljes évtizedre lenne szükség, amíg Pécs elérné a százezres lélekszámot. Hoszszú idő ez, ami azt a kérdést hozza előtérbe, okvetlen meg kell-e várni a természetes fejlődés ide kilyukadását, avagy módunkban áll-e a város lélekszámát mesterségesen is növelni? Ezzel a kérdéssel szorosan összefüggő az is, kívánatos és a városra hasznos-e a lakosság számának tízezrekkel való növekedése? A dolog természetéből folyólag elsősorban erre a másodikkérdésre próbálunk választ adni. Pécs ez időszerint nem lakott, de lakhatóvá tehető területe minden aggodalom nélkül elbírna még harmincezer embert. Ezek kulturális, közegészségi és szociális igényeinek kielégítése sem ejtené zavarba a város felkészültségét. Népiskolánk 11 van, amelyek bármelyike bővíthető. Ezeken kívül minden rendű közép- és szakiskola áll a tanulni vágyó fiatalság rendelkezésére. Egyetemünk is több hallgató befogadására képes, mint amennyi ez időszerint kötelékébe tartozik. Közegészségi intézményeink mintaszerűek s betetőzésük most van folyamatban az egészségház révén. A szociális gondoskodás és népellátás eredetileg olyan szélesen megalapozott, hogy a gazdasági helyzet megjavulta óta alig felényire kihasznált. Közüzemeink fejleszthetősége nem enged kétséget aziránt, hogy még harmincezer lélek víz, világítási, esetleg gázszükségletét kielégíteni képesek. Lakásnak a be nem épített belső területeken kívül a külső területek felmérhetetlen, sokezer négyszögölei kínálkoznak. Ezekből a szempontokból tehát a túlnépesedés veszedelemként nem fenyeget. Más kérdés, hogy rövid idő alatt több ezres beszivárgást képes lenne-e a város ipara, kereskedelme eltartani? Dicsekedni szoktunk ezek fejlettségével, nívós voltával, de valljuk be őszintén, úgy iparunk, mint kereskedelmünk mai állapotában, munkaerő-felvétel szempontjából több teherbírásra nem képes. A kiáltó munkanélküliség csaknem megszűnt, ám különösebb kereslet a munkáskezek iránt nem mutatkozik. Ezen csak az a magánvállalkozás tudna javítani, mely nagyobb ipartelepek, gyárak létesítésével a város kultúr jellege mellett annak kimondottan ipari termelő jelleget is adna. Ilyen alapítások szinte vonzó erőt gyakorolnának a beözönlőkre s ennek bekövetkezte hasznossá is tenné a városra nézve a lakosság megnövekedését, egyrészt forgalmának és fogyasztásának megnövekedése révén, másrészt a közterhekhez történő hozzájárulással. A kívánatos és hasznos tehát oly kérdésekkel kerül összefüggésbe, melyek a hatóság részéről nem irányíthatók, amiből az következnék, hogy nincs más út a lassú fejlődésnél, melynek keretébe olyan alapítások is tartoznak, amik maguk után vonják a beszivárgás megnövekedését. Ilyen körülmények között azonban belátható időkig nem jutunk egy cseppet sem utópisztikus elgondolásunkhoz, melynek célpontjában Nagy-Pécs áll! Felmerül tehát az a kérdés, hogyan lehetne mégis, a természetes lassú út bejárása nélkül a százezres lélekszámú Pécshez elérni? Ha a város és környékének térképére csak egyetlen, de figyelmes pillantást is vetünk, kell, hogy szemünkbe ötlödjön, idők folyamán mennyire Pécs közelségébe kerültek a várost környező falvak. Pécs-Rácváros szinte egybeépült már. Ezen az úton halad Mecsekszabolcs is, melyet gyenge, de már szórványosan beépült dombhajlat választ el Pécsbányateleptől. Ugyanilyen a helyzete a városnak Patacs és Magyarüröggel északnyugat felé, Nagyárpáddal délkelet és Üszöggel délkelet-kelet felé. Ezen irányok legtöbbje felé serény építőtevékenység folyik. A Mecseken át Patacs és Ürög irányában pedig a szőlővidék présházai és villái képezik az összekötő kapcsot. Ezeknek a községeknek Pécs városába való beolvadása a fejlődés folyamán bizonyosan bekövetkezik. Miért ne lehetne ezt a beolvadást siettetni? A kis közületek háztartása ma ingadozik, hiányokkal küzd és súlyos terheket követel fenntartásuk. Emellett sok mindent nélkülöznek, ami számukra szükséges volna, de erejükből nem telik. Hogy többet ne említsünk, itt van például az egészséges ivóvíz. Jól felfogott érdekük lenne tehát egy erőteljes gócpont körül, mint annak szerves kiegészítő részei, csoportosulni. A város a maga érdekében bizonyos adózási kedvezményekkel segíthetné elő ezt a csatlakozást. Most ugyanis a pótadó az, ami riasztólag hat, csak arra is, hogy Rácvárost Pécshez csatolják. Időlegesen áldozatot igényelne a várostól az ilyen engedmények árán történő nagyobbodás, de évek múlva nemcsak Nagy-Pécs álmát valósítaná meg, hanem a lélekszám és területbeni gyarapodás mellett olyan lehetőségeket is biztosítana, melyek ma még beláthatatlanok. Tudjuk, ilyen nagyhorderejű kérdést máról-holnapra nem lehet megoldani. A Nagy-Pécset alapozó munkálatokat azonban soha sem lehet elég korán megindítani. .. Hitler és Mussolini találkozása a béke új biztosítéka Berlin, ápr. 30. Berlini politikai körökben hangsúlyozzák, hogy Hitler vezér és kancellár kíséretének nagyságából és összetételéből következtetni lehet a római látogatás jelentőségére és arra a tényre, hogy az olasz út nem pusztán udvariassági jellegű. Helytelen lenne azonban azt hinni, hangsúlyozzák politikai körökben, mintha a Duce és Hitler találkozása meglepetéseket, vagy éppenséggel feltűnést keltő eredményeket hozna. A német-olasz kapcsolatok, amelyek az 1936. évi szeptemberi berchtesgadeni egyezményen alapulnak és a gyakorlatban teljes mértékben igazolták a megegyezés szilárdságát, változatlanul fennállanak, úgyhogy aligha lehet számolni új szerződéssel. Valószínű, hogy Hitler vezér és kancellár olasz útja során szóba kerülnek az időszerű kérdések, annál is inkább, mert erre az útiterv beosztása is lehetőséget nyújt. Magától értetődő, hogy e megbeszéléseken szóba kerül a spanyol kérdés, a földközitengeri helyzet és a londoni francia-angol tárgyalások eredménye is. Általában azt hiszik azonban, hogy a római megbeszélésekből hiányozni fog az a főképpen katonai, illetve harcos politikai szellem, amely a londoni tanácskozásokat jellemezte. Német és olasz részről egyaránt azt kívánják, hogy a római találkozás a béke új biztosítását szolgálja. A nemzeti repülőgépek Barcelona külvárosát bombázták Barcelona, ápr. 30. A Majorca szigetéről érkező nemzeti repülőgépek ma délelőtt bombázták Barcelona külvárosait, a város fölé azonban nem tudtak eljutni. A halottak száma az eddigi jelentések szerint 24- ig, mintegy 40 ember megsebesült. Déli 12 órakor a nemzetiek repülőgépei másodízben is megkísérelték a támadást, de a köztársaságiak vadászgépei és a légelhárítók feltartóztatták őket. A város környékén mindazonáltal több bomba került a földre és ennek a második bombázásnak 15 halálos és húsz sebesült áldozata volt.