Pécsi Napló, 1940. szeptember (49. évfolyam, 198-222. szám)
1940-09-01 / 198. szám
4. oldal. Több szem többet lát s a fórum eseményei a fórum elé valók. FURCSASÁGA Pécsnek és Baranyának, hogy — a közönség kényes ízlése mellett is — egyes hangoskodók itt ideig-óráig vezető szerephez juthattak. Azt , hiszem, felesleges ezt a tételt nevekkel igazolni, mert az olvasó amúgyis tudja, kikre gondolok. Jellemző, hogy ezeknél a hangoskodóknál az öblöshang többnyire emberi fogyatékosságokat, gyarlóságokat takart. Ezzel szemben el kell ismerni, hogy az ilyen itteni hangoskodó parvenü-potentátok minden esetben épp oly gyorsan le is tűntek a fórumról, mint amilyen gyorsan felszínre vergődtek. Viszont az sem kétséges, hogyha ezek a hangoskodók már a startnál nyílt és férfias kritikával találták volna magukat szemben, soha nem juthattak volna tovább a szűkkörű fehér asztalnál. ÉRTHETETLEN volt előttem mindig az a láthatatlan, de léptennyomán mégis érzékelhető antagonia, ami a város és megye közt régtől fogva fennáll. Nagy kár ez úgy a megyére, mint a városra nézve, mert az inkább szétforgácsolja, ahelyett, hogy egyesítené azokat. Baranya és Pécs, ez a két Istenáldotta testvér-törvényhatóság rengeteg vonatkozásban egymásra van utalva és ha a kollektív idők szellemében a nagy kérdésekben kooperálnának, nemcsak rájuk, de a nemzet egyetemére is nagy értékek születhetnének ebből az összefogásból. MINTAMEGYEI MINTAVÁROS Mesterségemből folyólag a magyar birodalom minden vidékét és minden jelentősebb városát ismerem. Alig van azonban az országban megye és város, amelyeknek olyan gazdag adottságai lennének, mint Baranyának és Pécsnek. A dús, erdőkoszorúzta Mecsek pompás szénmedence s keleti nyúlványaiban jelentős bauxit-lelőhely is van. Völgyeiben dúsan termő, kövér humusz van. Klímája enyhe és csapadékdús, a Mecsek déli lejtőin nemcsak a kitűnő szőlő és barack, de a szelíd gesztenye is megterem. Baranya nemesített búzája vetekszik a legjobb, acélos tiszavidéki búzával, bora pedig a legjobb, legízesebb hegyvidéki borok közül való. Gyümölcsének ízes zamata páratlan. Állattenyésztése a legelsők közé tartozik. Hála a megye ma is élő nagy alispánjának Baranya háromnyelvű, szorgalmas népe békés egyetértésben olyan polgári jómódban él, mint sehol az országban. És a legkisebb faluban is nemcsak iskola, de villany és Zöldkereszt mutatja, hogy itt a művelt nyugaton élünk. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy Baranya mint a vármegye! Ám nemzeti szempontból a színmagyar Ormánság, valamint a nemzetiségi kérdés még sok kívánnivalót tár az objektív szemlélő elé. DUNA—DRÁVA-CSATORNA Baranya közutai — úgy az államiak, mint a megyeiek rendezettek és jók, ám az automobilizmus jelen, fejlett állapotában még sincs rövid, elsőrendű műútja a fővároshoz. Mégis már csak néhány száz kilométernyi bekötőutat kell kibővíteni ahhoz, hogy minden község, rossz időjárás esetén is, könnyen vihesse piacra termékeit. Olcsó víziúttal azonban csak a megye déli (Dráva-menti) és délkeleti (Dunamenti) része rendelkezik. Pedig egy tehetséges pécsi mérnök már néhány évtizede kidolgozott egy nagyobbszabású, zseniális tervet, amely Baranya déli részét és elsősorban magát Pécs városát közel vitte volna a Dunához. Ez a nagyvonalú terv azóta jóformán feledésbe ment, pedig én — az idegenből ideszakadt valaki — már az első hetekben láttam, hogy Pécs természetes kikötője Mohács, éppúgy, mint Temesvárnak Báziás. Hiszen Pécs szénmedencében fekszik. Itt olcsóbb a termelőenergia (szén, gáz és villany) mint bárhol az országban. Itt viruló gyáriparnak kellene léteznie, amelynek gyártmányai az olcsó vízi úton futnának el a Levantére, sőt a nyugatra is. Temesvár-Gyárváros a Béga-csatornán át ontja is az árut Báziáson keresztül a dunai rakodókhoz, de Pécs-Gyárváros még mindig csak a nevét viseli és tengelyen szállít méregdrágán. Ez bizony hiba, mégpedig súlyos hiba, amit az első nagykoncepciójú pécsi alkotó férfinek reperálni kell! Hiszen a Duna—Dráva-csatorna megépítése nemcsak lokális, de nemzeti érdek is, aminek költségeihez az államnak döntő módon kellene hozzájárulnia. Viszont néma gyereknek az anyja se érti a Szavát. Amióta Pécsett élek, három ságos képviselője volt ennek a városnak, de azt hiszem, ezek az urak nem is ismerték Pécsnek ezt az óriási problémáját. Amatőr fénykép kidolgozás, nagyítás művésziesen PÉCSI NAPLÓ 1940. szeptember 1. MÁR MOST VEGYE MEG OLCSÓN AZ ŐSZI FELÖLTÖT ÖLTÖNYT SLIPPERT VIHAR KABÁTOT BALLON KABÁTOT ESŐ KÖPENYT Schwarcz Zsigmond és Fia cégnél, Ferenciek u.6 Külön fiú osztály, — Iskolai forma ruhák, Bocskay kabátok, felöltők, esőgallérok SZÖVETEK NAGY VÁLASZTÉKBAN A PÉCSI SZÉNMEDENCE ÁLLAMOSÍTÁSÁRÓL is csak imitt-amott és immel-ámmal esett az utolsó évtizedben szó. Holott minden öncélú országban az energiaforrások az állam kezében vannak. Lám, ezek azok a helyi problémák — többek között, amelyek a kritikai elmét szólásra késztetik. Csakhogy a kellemetlen és kártékony TÜKE-GŐG sokáig visszatartja a jóízlésű embert attól, hogy helyi kérdésekhez hozzászóljon. Csodálatos valami ez a tüke-gőg. Sem szellemi, sem születési arisztokráciára nem támaszkodhatik, mégis megvan és csodálatosképp épp abban a városban, melynek népszaporulata évtizedek óta eminenter bevándorlókból rekrutálódik. A hivatalos statisztika szerint Pécs lakosságának 60 százaléka nem itt született, hanem úgy vándorolt be, ami Pécs bánya- és tisztviselőváros jellege mellett érthető is. Azt mindenkinek el kell ismerni, hogy a pécsi tűke szorgalmas, józanul hűvös és takarékos, vagyis olyan polgári erényekkel ékeskedik, amivel az alföldi magyar városok lakói nem igen dicsekedhetnek. Viszont itt eddig nem sikerült felfedeznem a magyaros vendégszeretetet és nyíltságot, sőt a temperamentumot és fantáziát sem. Lehet, hogy emiatt az igazmondás miatt sokan be akarják majd törni a fejemet. De és ettől függetenül ragaszkodom a véleményszabadsághoz és ahhoz, hogy az embernek akkor is lehet véleménye, ha bölcsője történetesen nem ringott a Mecsekalján ... (pa) Beiratások a pécsi iskolákba — Beírások a városi kereskedelmi középiskolába. A pécsi városi kereskedelmi középiskolába az 1940/41. tanévre a pótbeírásokat szeptember hó 6-án és 7-én (pénteken és szombaton) naponta 8 és 11 óra között tartják. A kereskedelmi középiskola I. osztályába azok vehetők fel, akik a gimnázium vagy polgári iskola IV. osztályát sikerrel elvégezték és 1940. szeptember 15-én 14. életévüket már betöltötték, de még nem múltak el 18 évesek. Fizetendő díjak: 34 pengő beíródíj és a kötelező filmoktatási díj. Az egész évi tandíj 140 pengő, amely össze indokolt esetekben havi részletekben is fizethető. Az igazgatóság felkéri a helybeli szülőket, hogy gyermekeiket már az első beírási napon írassák be, mert párhuzamos osztályok csak 60 tanuló jelentkezése esetén nyithatók. A javító- és pótvizsgálatokat szeptember 5-én reggel 8 órakor tartják. A Veni Sancte szeptember 9-én, az első tanítási nap szeptember 10-én lesz. — Beírások a pécsi női felső kereskedelmi iskolában. A kereskedelmi iskoláknak kereskedelmi középiskolává történt átszervezése után, az új Rendtartás értelmében az 1940/41. iskolaév megnyitása a következő terminusokkal történik: a javító- és pótvizsgálatokat szeptember 5-én és 6-án tartják, a folytatólagos beírásokat pedig szeptember 6-án és 7-én, mindhárom napon reggel 9 órai kezdettel. A beírásnál szükséges okmányok: tanévvégi- és újraoltási bizonyítvány, születési anyakönyvi kivonat. A behatási díj 34 pengő és a kötelező filmdíj (a tandíj 3 százaléka) a beírásnál egy összegben fizetendő le. A tandíj évi 140 pengő, amely negyedévenként, indokolt esetben havonta is fizethető. A Veni Sancte szeptember 9-én reggel 9 órakor lesz, a rendes előadásokat szeptember 10-én reggel 8 órakor kezdik. A Veni Sanctén a tanulók intézeti sötét ruhában és egyensapkában jelenjenek meg. — BEIRATÁSOK A PÉCSI GYORSÍRÓSZAKISKOLÁBA. Pillich Andrásné áll. eng. gyorsíró- és gépírószakiskolájában az idei tanév szeptember 9-én kezdődik. Beiratkozni szeptember 8-ig lehet hétköznapokon délelőttönként. Vidéki növendékeknek vasúti kedvezmény. Haladók részére külön csoport alakult. — Tanévnyitás a pécsi községi polgári leányiskolában. A pécsi községi polgári leányiskolában (Mária utca 4.) a javító- és pótvizsgálat szeptember 5-én lesz 8 órai kezdettel. A folytatólagos pótbehratásokat szeptember 6-án 8—12 óráig és 7-én 8—10 óráig tartják. Felvételre a növendékek szüleik kíséretében jelennek meg. Beíródíj 1( pengő 50 fillér, a 8 részletben is fizethető évi tandíj 48 pengő. Az ünnepélyes Veni Sancte szeptember 9-én lesz, ezt követi az iskolaév megnyitása. A rendes tanítás 10-én kezdődik. BRISTOL SZÁLLODA BUDAPEST, DUNAPARTON Előkelő családi szálloda, olcsó árakkal. Egy ágyas szoba 6 P-től, két ágyas szoba már 12 P-től. Kitűnő étterem és kávéház. Előzékeny kiszolgálás.