Pécsi Napló, 1940. szeptember (49. évfolyam, 198-222. szám)

1940-09-01 / 198. szám

4. oldal. Több szem többet lát s a fórum eseményei a­­ fórum elé­ valók.­­ FURCSASÁGA Pécsnek és Baranyának, hogy — a közönség­­ kényes ízlése mellett is — egyes hangoskodók itt ideig-óráig vezető szerephez juthattak. Azt , hiszem, felesleges ezt a tételt nevekkel iga­zolni, mert az olvasó amúgyis tudja, kikre gon­dolok. Jellemző, hogy ezeknél a hangoskodók­­nál az öblöshang többnyire emberi fogyatékos­ságokat, gyarlóságokat takart. Ezzel szemben el kell ismerni,­ hogy az ilyen itteni hangos­kodó parvenü-potentátok minden esetben épp oly gyorsan le is tűntek a fórumról, mint ami­lyen gyorsan felszínre vergődtek. Viszont az sem kétséges, hogyha ezek a hangoskodók már a startnál nyílt és férfias kritikával találták volna magukat szemben, soha nem juthattak volna tovább a szűkkörű fehér asztalnál. ÉRTHETETLEN volt előttem mindig az a láthatatlan, de lépten­­nyomán mégis érzékelhető antagonia, ami a város és megye közt régtől fogva fennáll. Nagy kár ez úgy a megyére, mint a városra nézve, mert az inkább szétforgácsolja, ahelyett, hogy egyesítené azokat. Baranya és Pécs, ez a két Istenáldotta testvér-törvényhatóság rengeteg vonatkozásban egymásra van utalva és ha a kollektív­ idők szellemében a nagy kérdé­sekben kooperálnának, nemcsak rájuk, de a nemzet egyetemére is nagy értékek születhet­nének ebből az összefogásból. MINTAMEGYE­I MINTAVÁROS Mesterségemből folyólag a magyar biroda­lom minden vidékét és minden jelentősebb vá­rosát ismerem. Alig van azonban az országban megye és város, amelyeknek olyan gazdag adottságai lennének, mint Baranyának és Pécs­nek. A dús, erdőkoszorúzta Mecsek pompás szénmedence s keleti nyúlványaiban jelentős bauxit-lelőhely is van. Völgyeiben dúsan termő, kövér humusz van. Klímája enyhe és csapadék­dús, a Mecsek déli lejtőin nemcsak a kitűnő szőlő és barack, de a szelíd gesztenye is meg­terem. Baranya nemesített búzája vetekszik a legjobb, acélos tiszavidéki búzával, bora pedig a legjobb, legízesebb hegyvidéki borok közül való. Gyümölcsének ízes zamata páratlan. Ál­lattenyésztése a legelsők közé tartozik. Hála a megye ma is élő nagy alispánjának Baranya háromnyelvű, szorgalmas népe békés egyetértésben olyan polgári jómódban él, mint sehol az országban. És a legkisebb faluban is nemcsak iskola, de villany és Zöldkereszt mu­tatja, hogy itt a művelt nyugaton élünk. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy Ba­ranya mint a vármegye! Ám nemzeti szempont­ból a színmagyar Ormánság, valamint a nem­zetiségi kérdés még sok kívánnivalót tár az ob­jektív szemlélő elé. DUNA—DRÁVA-CSATORNA Baranya közutai — úgy az államiak, mint a megyeiek rendezettek és jók, ám az automo­bilizmus jelen, fejlett állapotában még sincs rövid, elsőrendű műútja a fővároshoz. Mégis már csak néhány száz kilométernyi bekötőutat kell kibővíteni ahhoz, hogy minden község, rossz időjárás esetén is, könnyen vihesse piacra termékeit. Olcsó víziúttal azonban csak a megye déli (Dráva-menti) és délkeleti (Duna­­menti) része rendelkezik. Pedig egy tehetséges pécsi mérnök már néhány évtizede kidolgozott egy nagyobbsza­­bású, zseniális tervet, amely Baranya déli ré­szét és elsősorban magát Pécs városát közel vitte volna a Dunához. Ez a nagyvonalú terv azóta jóformán fele­désbe ment, pedig én — az idegenből idesza­kadt valaki — már az első hetekben láttam, hogy Pécs természetes kikötője Mohács, épp­úgy, mint Temesvárnak Báziás. Hiszen Pécs szénmedencében fekszik. Itt olcsóbb a termelőenergia (szén, gáz és villany) mint bárhol az országban. Itt viruló gyáripar­nak kellene léteznie, amelynek gyártmányai az olcsó vízi úton f­utnának el a Levantére, sőt a nyugatra is. Temesvár-Gyárváros a Béga-csatornán át ontja is az árut Báziáson keresztül a dunai ra­kodókhoz, de Pécs-Gyárváros még mindig csak a nevét viseli és­ tengelyen szállít méreg­drágán. Ez bizony hiba, még­pedig súlyos hiba, amit az első nagykoncepciójú pécsi alkotó fér­finek reperálni kell! Hiszen a Duna—Dráva-csa­­torna megépítése nemcsak lokális, de nemzeti érdek is, aminek költségeihez az államnak döntő módon kellene hozzájárulnia. Viszont néma gyereknek az anyja se érti a Szavát. Amióta Pécsett élek, három ságos képvi­selője volt ennek a városnak, de azt hiszem, ezek az urak nem is ismerték Pécsnek ezt az óriási problémáját. Amatőr fénykép kidolgozás, nagyítás művés­ziesen PÉCSI NAPLÓ 1940. szeptember 1. MÁR MOST VEGYE MEG OLCSÓN AZ ŐSZI FELÖLTÖT ÖLTÖNYT SLIPPERT VIHAR KABÁTOT BALLON KABÁTOT ESŐ KÖPENYT Schwarcz Zsigmond és Fia cégnél, Ferenciek u.6 Külön fiú osztály, — Iskolai forma ruhák, Bocskay kabátok, felöltők, esőgallérok SZÖVETEK NAGY VÁLASZTÉKBAN A PÉCSI SZÉNMEDENCE ÁLLAMOSÍTÁSÁRÓL is csak imitt-amott és immel-ámmal esett az utolsó évtizedben szó. Holott minden öncélú országban az energia­források az állam kezében vannak. Lám, ezek azok a helyi problémák — töb­bek között, amelyek a kritikai elmét szólásra késztetik. Csakhogy a kellemetlen és kártékony TÜKE-GŐG sokáig visszatartja a jóízlésű embert attól, hogy helyi kérdésekhez hozzászóljon. Csodálatos valami ez a tüke-gőg. Sem szel­lemi, sem születési arisztokráciára nem tá­­maszkodhatik, mégis megvan és csodálatos­képp épp abban a városban, melynek népsza­porulata évtizedek óta eminenter bevándorlók­ból rekrutálódik. A hivatalos statisztika sze­rint Pécs lakosságának 60 százaléka nem itt született, hanem úgy vándorolt be, ami Pécs bánya- és tisztviselőváros jellege mellett ért­hető is. Azt mindenkinek el kell ismerni, hogy a pécsi tűke szorgalmas, józanul hűvös és takaré­kos, vagyis olyan polgári erényekkel ékeskedik, amivel az alföldi magyar városok lakói nem igen dicsekedhetnek. Viszont itt eddig nem sikerült felfedeznem a magyaros vendégszere­tetet és nyíltságot, sőt a temperamentumot és fantáziát sem. Lehet, hogy emiatt az igazmondás miatt sokan be akarják majd törni a fejemet. De és ettől függetenül ragaszkodom a véleménysza­badsághoz és ahhoz, hogy az embernek akkor is lehet véleménye, ha bölcsője történetesen nem ringott a Mecsekalján ... (pa) Beiratások a pécsi iskolákba — Beírások a városi kereskedelmi közép­iskolába. A pécsi városi kereskedelmi közép­iskolába az 1940/41. tanévre a pótbeírásokat szeptember hó 6-án és 7-én (pénteken és szom­baton) naponta 8 és 11 óra között tartják. A kereskedelmi középiskola I. osztályába azok vehetők fel, akik a gimnázium vagy polgári is­kola IV. osztályát sikerrel elvégezték és 1940. szeptember 15-én 14. életévüket már betöltöt­ték, de még nem múltak el 18 évesek. Fize­tendő díjak: 34 pengő beíródíj és a kötelező filmoktatási díj. Az egész évi tandíj 140 pengő, amely össze indokolt esetekben havi részletek­ben is fizethető. Az igazgatóság felkéri a hely­beli szülőket, hogy gyermekeiket már az első beírási napon írassák be, mert párhuzamos osz­tályok csak 60 tanuló jelentkezése esetén nyit­hatók. A javító- és pótvizsgálatokat szeptem­ber 5-én reggel 8 órakor tartják. A Veni Sancte szeptember 9-én, az első tanítási nap szeptem­ber 10-én lesz. — Beírások a pécsi női felső kereskedelmi iskolában. A kereskedelmi iskoláknak kereske­delmi középiskolává történt átszervezése után, az új Rendtartás értelmében az 1940/41. iskola­év megnyitása a következő terminusokkal tör­ténik: a javító- és pótvizsgálatokat szeptember 5-én és 6-án tartják, a folytatólagos beírásokat pedig szeptember 6-án és 7-én, mindhárom na­pon reggel 9 órai kezdettel. A beírásnál szük­séges okmányok: tanévvégi- és újraoltási bizo­nyítvány, születési anyakönyvi kivonat. A be­hatási díj 34 pengő és a kötelező filmdíj (a tandíj 3 százaléka) a beírásnál egy összegben fizetendő le. A tandíj évi 140 pengő, amely ne­gyedévenként, indokolt esetben havonta is fi­zethető. A Veni Sancte szeptember 9-én reg­gel 9 órakor lesz, a rendes előadásokat szep­tember 10-én reggel 8 órakor kezdik. A Veni Sanctén a tanulók intézeti sötét ruhában és egyensapkában jelenjenek meg. — BEIRATÁSOK A PÉCSI GYORSÍR­Ó­­SZAKISKOLÁBA. Pillich Andrásné áll. eng. gyorsíró- és gépírószakiskolájában az idei tan­év szeptember 9-én kezdődik. Beiratkozni szep­tember 8-ig lehet hétköznapokon délelőttön­ként. Vidéki növendékeknek vasúti kedvez­mény. Haladók részére külön csoport alakult. — Tanévnyitás a pécsi községi polgári leányiskolában. A pécsi községi polgári leány­iskolában (Mária utca 4.) a javító- és pótvizs­gálat szeptember 5-én lesz 8 órai kezdettel. A folytatólagos pótbehratásokat szeptember 6-án 8—12 óráig és 7-én 8—10 óráig tartják. Felvé­telre a növendékek szüleik kíséretében jelen­nek meg. Beíródíj 1(­ pengő 50 fillér, a 8 részlet­ben is fizethető évi tandíj 48 pengő. Az ünne­pélyes Veni Sancte szeptember 9-én lesz, ezt követi az iskolaév megnyitása. A rendes taní­tás 10-én kezdődik. BRISTOL SZÁLLODA BUDAPEST, DUNAPARTON Előkelő családi szálloda, olcsó árakkal. Egy ágyas szoba 6 P-től, két ágyas szoba már 12 P-től. Kitűnő étterem és kávéház. Előzékeny kiszolgálás.

Next