Pécsi Szemle, 1998 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / tavasz-nyár - Bezerédy Győző: Pécs első ábrázolása a város 16. századi pecsétjén
BEZERÉDY GYŐZŐ PÉCS ELSŐ ÁBRÁZOLÁSA A VÁROS 16. SZÁZADI PECSÉTJÉN 1958-ban jelent meg Holub József tanulmánya Pécs városának ezideig ismert legkorábbi két hivatalos pecsétjéről. 1980-ban Sándor László és Timár György, az 1780. évi szabad királyi oklevéllel kapcsolatban említést tesznek a város 1780 előtti pecsétjéről is, többek között az 1505 évvel jelzett két pecsétnyomóról.12 Ezek Holub említett tanulmányában is szóba kerültek. Mivel azonban az 1505. évvel jelzett tipáriumok teljesen azonosak - csak anyagukban különböznek - így csak három pecsétről van szó, pontosabban két nyomatról és egy pecsétnyomóról, melyek tüzetesebb vizsgálatát városunk első hiteles ábrázolásával kapcsolatban szükségesnek tartjuk alaposabban elemezni. Mindenekelőtt azért, mert végső következtetésünk lényegesen eltér Holub professzor elemzésétől és megállapításától. Elöljáróban le kell szögeznünk, hogy valamennyi pecsét feliratában városunk civitas megnevezéssel szerepel, ami minőségi különbséget jelent a pagus, vagy éppen oppidum státustól, azaz a falu vagy mezőváros elnevezéstől. Pécs esetében ez a civitas megjelölés -amit polgárai előszeretettel hangoztattak- mégsem jelentett szabad királyi rangot (civitas libera et regia), ugyanis a polgárok nem királyi, hanem földesúri (püspöki) joghatóság alatt álltak. Itt mindössze csak arról lehetett szó, hogy élveztek ugyan bizonyos jogokat és kiváltságokat, ezek azonban törvényileg nem egyeztek a szabad királyi jogokkal. Mindez a mezővárosi fejlődés fokozatosságát jelezte, amely azt eredményezte, hogy a várost fallal vették körül, s ez már feltételezte a civitas cím használatának jogosságát. Nem tudjuk azonban azt, hogy Pécs esetében ezt milyen kiváltság biztosította, a pécsiek mindenesetre az 1505. és az 1528. évre hivatkoztak mintegy száz éven keresztül. Ezt már az első ismert pecséten is kihangsúlyozták, amennyiben azon szerepel a civitas megjelölés. Viszont a földesúrra való utalásként szerepeltetniök kellett a Szent Péter tiszteletére szentelt székesegyházat jelképező kulcsokat is. A török kiűzése után a várost az uralkodó nem helyezte vissza a püspök földesúri joghatósága alá, hanem kamarai igazgatást vezetett be. Vagyis Pécs úgy szerepelt, mintha szabad királyi jogokat élvezne. Ez előnyére vált a város polgárainak és éppen ezért volt nagy a megdöbbenésük és elkeseredésük, amikor az uralkodó 1703-ban megszüntette ezt az állapotot, s a várost visszahelyezte a püspök földesúri fennhatósága alá. A polgárok ebbe természetesen nem nyugodtak bele és minden érvet, valójában minden szalmaszálat megragadtak annak bizonyítására, hogy a város már több, mint 150 éve élvez királyi kiváltságokat, melyeket még 1505-ben II. Ulászlótól, 1528-ban Ferdinánd királytól kapott, hogy a török veszély növekedésekor jobban fel tudjanak készülni, a gyenge falakat meg tudják erősíteni, a védőket fel tudják fegyverezni, az esetleges támadást el tudják hárítani. Tudjuk azonban, hogy a pécsiek ennek érdekében semmit sem tettek s a törökök 1543-ban könnyűszerrel besétáltak a városba. 1 Holub József (1885-1962): Pécs város pecsétei, 137.p. In: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1958. Pécs, 1959. 2 Sándor László-Tímár György: Pécs város 1780. évi szabad királyi oklevele, 13.p. In: Baranyai Helytörténetírás, Pécs, 1981.