Pécsi Szemle, 2006 (9. évfolyam, 1-4. szám)

2006 / 4. szám - Hábel János: Michael Haas: Gedenkbuch. Pécs török kor utáni templomai és kápolnái

MICHAEL HAAS, GEDENKBUCH vagy azokat teljesen hozzá nem értő restaurálással tönkre tették. Ezt bizonyítják a cso­dálatos képek a pozsonyi „keresztes barátoknál”, a győri bencéseknél, a besztercebá­nyai*) plébániatemplomban, a nagyszigeti ferences templomban, Andacson stb.17 A fe­rences kolostor nyugati kertfalában található egy üledékektől szinte teljesen beborított római kori íves falnyílás, amely az ókorkutatók számára figyelemreméltó.18 A Mindenszentek temploma a dóm után Pécs legrégebbi temploma, még a 11. századból származik. A művészettörténeti kritika mércéjét alkalmazva rá, rög­tön nyilvánvalóvá válik, hogy abból az időből való, amikor bizánci mesterek a Ma­­gasságos tiszteletére Magyarországon annyi sok csodálatos templomot emeltek. Belső díszítése egyáltalán nem illik az építészeti stílusához, és minden tekintetben sok kívánnivalót hagy maga után. A nagy és szép Pálos templomnak két magas tornya van, a pompás kolos­torral együtt 1740 után épült.*­19 A telket Berényi püspök ajándékozta a rendnek. Alig fejezték be a jámbor atyák a templom- és kolostorépítést, megszüntették őket.20 A templom és kolostor széna-, szalma-, só- stb. raktárrá vált és szörnyen el­hanyagolták, mígnem Szepesy püspök megvásárolta az egészet és 1833-ban több mint 40 000 rajnai forintért helyreállíttatta. A templomot korábban a legszentebb Szentháromságnak, most a mi Urunk Színeváltozásának szentelték.21 Elsősorban az akadémia (hallgatóinak - HJ) használatra rendelték; kiváló orgonával, négy har­monikusan hangolt haranggal és minden szükségessel ellátták. A korábbi festmé­nyekből és szokásos díszítményekből a helyreállítás idején már semmi sem volt meg. Még a kegykép sem, melyet itt különösen nagy bizalommal tiszteltek. Meg­emlékezik róla Feßler a Magyarország történetében és Kaltenback is Mária­ legen­­dáiban.22 Egy könyv is megjelent róla az alábbi címen: Joh. Georg Sigg: Részletes és igaz beszámoló „A szomorúak Vigasztalója Bécsben és Pécsett” című Má­­ria-kegykép csodálatos eredetéről és tiszteletéről. Imákkal. Pécsett, 1777.23 A régi tapasztalatot, miszerint új kegyhelyek többnyire csak szorongattatás­­sal és ellenségeskedéssel teli napok után jelennek meg, a fenti könyv által is meg­ 17 Haas jegyzete: *) Sajnos ezt a szép templomot és régiségeit eddig még nem méltatták kellően. 18Mivel a ferencesek udvarának nyugati részét a középkori városfal határolta, az „íves falnyílás” nem le­hetett római kori. Arra azonban több példát ismerünk, hogy római kori (sír)köveket a középkorban beépí­tettek a városfalba, templomokba stb. 19 Haas itt egy több mint két oldalas lábjegyzetet szentelt a magyar alapítású pálos rend történelmének. Ennek nagy része Ignaz Aurelius Feßler (1756-1839) Die Geschichte der Ungern und ihrer Landsassen c. magyar történelmet tárgyaló tízkötetes munkájából vett idézetekből áll. A könyvek a lipcsei Gleditsch kiadónál jelentek meg 1815 és 1825 között. Említésre méltónak tartom, hogy Hans Feßlert többször idé­zi, ugyanis ő a római katolikus egyház szempontból hitehagyónak számított: a kapucinus rend kizárta tagjai sorából, mivel szabadkőműves lett, majd áttért az evangélikus hitre, 1820-ban pedig a Szaratov­­ban a volgai németek evangélikus püspöke lett. Fordulatokban gazdag életpályájához részletesebben lásd pl. http://www.aeiou.at/aeiou.encyclop.f/1287308.htm 20 A pálos rendház és templom építését részletesen tárgyalja Golob Georgina , Pécsi Szemle 2003. tavasz. 21 Az 1456. július 22-diki nándorfehérvári diadal híre augusztus 6-án ért Rómába. III. Callixtus pápa elrendelte, hogy a következő évtől az egyház e napon - a győzelem emlékére - a mi Urunk színeváltozását ünnepelje. 22 Johann Paul Kaltenback: Die Mariensagen in Österreich, Wien, 1845. 23 Az eredeti cím: Gründlicher und wahrhafter Bericht von dem wunderbarlichen Ursprünge und Verehrung des Marianischen Gnadenbildes unter dem Titel: Trösterin der Betrüchten in Wien und auch in Fünfkirchen, sammt Gebethern.

Next