Pécsi Szemle, 2011 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 2. szám - Fedeles Tamás: Pécsi püspökök a késő középkorban II.
PÉCSI PÜSPÖKÖK A KÉSŐ KÖZÉPKORBAN II. templomok állagmegóvására, továbbá igyekezett magasan képzett klerikusokat javadalomhoz juttatni. 1418-ban szőlők, bizonyos tizedjövedelmek, és malmok jövedelmét kötötte le az apátsági templom liturgikus szükségleteire.21 Bátyja zágrábi áthelyezését követően, 1421. február 26-án nevezte ki a Szentatya Henriket Pécs 22. püspökévé. Első alkalommal ugyanazon esztendő szeptemberében szerepelt pécsi püspökként egy királyi oklevél méltóságsorában. A püspök nevében ügyvédje, István éneklőkanonok Rómában kötelezettséget vállalt a kinevezésért járó 3300 forint illeték egy éven belüli megfizetésére. A vállalt határidőt azonban túllépte, ugyanis még 1423 augusztusában is törlesztette a servitiumot.22 Az ő esetében sem rendelkezünk adatokkal püspökké szenteléséről. A főpapi teendők végzésének folyamatos biztosítása érdekében Konrad Frank karmelita szerzetest alkalmazta segédpüspökként (1423). Ez az adat a pécsi karmelita rendház története szempontjából is figyelemre méltó. A konvent az 1372-es alapítását követően hosszabb időszak alatt népesült be. 1410 tájára keltezhető az a levélrészlet, amely arról tájékoztat, hogy Eberhard zágrábi püspöknek kulcsszerepe volt a konvent alapításában. Két unokaöccse püspöksége idején bizonyosan tovább fejlődött a konvent, s talán nem véletlen, hogy Henrik egy (pécsi) karmelita barátot választott suffraganeusának. A pécsi konvent létrehozását ezek alapján egy több évtizedes folyamatként értékelhetjük, melyben a német származású püspökök játszottak döntő szerepet.23 Püspökként pápai megbízásokat is teljesített. 1422-ben a zágrábi egyházmegye védelmével bízta meg V. Márton, ugyanis a püspökség javait többen is elfoglalva tartották. 1437-ben Kórógyi Fülöp és Maróti Anna el nem halt házasságának felbontásával bízta meg IV. Jenő. Egy esztendővel később a veszprémi püspökkel együtt azzal bízta meg a Szentatya, hogy Péter pécsváradi apáttól hűségesküt vegyenek ki. Az eskütételre Pécsett, a Szt. András kápolnában került sor Henrik püspök, és számos klerikus jelenlétében.24 Henrik püspök minden lehetséges eszközzel támogatta a katolikus hit tisztaságának megőrzését. 1421-1422-ben pécsi várnagya, Bólyi Gergely a királyi csapatokkal vett részt Zsigmond husziták ellen vezetett csehországi hadjárataiban. 1425-1426-ban a püspöki bandérium is részt vett a hadjáratokban, vélhetőleg a főpap vezetésével. E feltételezés mellett szól, hogy akkor testvére, János püspök is részt vett a harcokban, amint fentebb említettem. 1426-ban minden valószínűség szerint elkísérte bátyját a nürnbergi birodalmi gyűlésre, ahol a zágrábi főpap Zsig- 21 A kolozsmonostori... i.m. 1990. I. 46-47. p.; A pannonhalmi... i.m. 1902-1906. 79. p. Henrik könyvek iránti érdeklődését mutatja, hogy püspöki kinevezését követően Kolozsmonostorról magával vitte új székhelyére az egyházi méltóságokról készült munkát. Korábban tűzre vetett egy zsolozsmáskönyvet, mivel tulajdonosa leprás lett. Vö. Madas Edit: Írás, könyv és könyvhasználat a középkori Magyarországon, 1000-1526. Madas Edit-Monok István: A könyvkultúra Magyarországon a kezdetektől 1800-ig. Bp., 2003. 58. p. 22 Fedeles Tamás: A 14. század derekától Mohácsig. A középkor évszázadai (1009-1543). Pécs, 2009. A Pécsi Egyházmegye Története I. 120-121. p. 23 Regényi, Kund Miklós: Die ungarischen Konvente der oberdeutschen Karmelitenprovinz im Mittelalter. Bp.-Heidelberg, 2001. 54-55, 63. p. Amint az előző részben említettem a tulajdonképpeni alapító, Koppenbachi Vilmos püspök is német származású volt. A segédpüspökökre Id. Fedeles Tamás: Középkori pécsi segédpüspökök . Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 22. 2010. 1-4. (sajtó alatt). A pécsi karmelita konventre legújabban: Kiss Gergely-Sarbak Gábor: Szerzetesi Intézmények . A középkor évszázadai... i.m. 2009. 385-387. p. 24 Koller... i.m. III. 369-372. p.; Fedeles... i.m. 2009. 126. p.