Pécsi Ujlap, 1908. november (2. évfolyam, 251-275. szám)
1908-11-01 / 251. szám
- •• „w W -- ~ p g c / II. évfolyam — 251. szám Vasárnap 1908. november 1. Előfizetési árak: Ujlappal együtt helyben évre . . K. 7.20 “ . ...» 3.60 • . , 1.80 c el évre _en Negyedévre . 1hóra ... Vidékre: TM f egész évre . . K. U Fél évre ...» 7.86 Negyedévre . . , 3.90 1 hóra ... , 1.30 Az „Ujlap“ melléklete. Szerkesztőség és Kiadóhivatal Lyceum utca 4. (PÜSPÖKI KÖNYVNYOMDA) TELEFONSZÁM 222. Felelős szerk. telefonszáma 484. Csak a »Pécsi Urlap, vidékre 1 hóra K. 1.— J -a Szentháromság. A pécsi Szentháromság-szobor beszentelése alkalmából. — igoS. nov. 1. — Hitellenek szivében nem élt, Ki életet varázsolt a földre, S hasonlatosságára agyagból formált Embert ültetett uralomra itt: Hol más óriások fölött csupán Isteni szikra erejével győz A porhüvelyes teremt, alkot, tervez : A Nagymester hatalmas lelkével! Hat nap alatt világot épített! S minden parény műve kész csodálat ! Hisz semmiből alkotta nagy művét Ő, a mindenek teremtő Atyja! S az ember megkezdette uralmát S kormányzatát a földi tereken. Jelszava: meghódítani mindent — Állatot, vizet s légréteget! A harc folytonos lett s egyre vadabb, s egyszerre ember-ember ellen küzd. A hatalmi vágy vérre szomjazik, S a gyengébb a zsarnok jármába hull. Embernek nincs embertársa, de van Ur és szolga, gőg és meghunyászkodás. S jött a másik, hatalmas alkotás ." A megváltás nagy s dicső munkája! Beteljesülése az Igének : Romokból uj világ teremtése. A sülyedésnek határ jön szabva S ki gyűl a szeretet áldó napja. Tanító jőve az Isten-ember, Ki rámutat a vak tévelygésre. Minden bűnt és önzést keményen ítél—• 8 nőttön nő a megtörökt serege. Hitvallássá lesz a szeretet tana, Melynek magvait bőven hintő szél. A kietlen, zsarnok dúlta földön Az alkotó Isten egyszülött Fia. És a sötétség oszladozni kezd — S mindegyre gyérül az önzők hutda, Ellen hódol a baráti szívnek, Melyről lehűlt a szolgaság járma. S kezdődik a fényes diadalul, A szeretet békehadjárata . . . Vakító fény támad a magasban — .V világosság árad szét a földön . . . Szellem szárnyon tüzes nyelvekszállnaik S heterének Szentlélekkel azok — Kik a földön minden népek nyelvén , benne szólnak és tanítanak. Ihletté lőnek az apostolok . . . S mélységes hitté ajkuk szózata. S im áll a nagy, hatalmas épület . . . S benne fölzúg a hívők éneke: Hála neked legfőbb Szentháromság : Atya, Fiú és Szentlélek Isten ! Újra édes testvérekké lettünk — S lelkünk kínosévá a mély stzeretet ! CSORDÁS REZSŐ: Halottak napja, k édes vágyakozása a hol-A léle. .^jözöttek után, ma üntak, az elk, halhatatlan lélek ma nepét,Ü ,L ^ . 'z, répü'si vágyik az erőt. kedvet ért . , , .. ... . . , szeretet, az etflorokkevalósagba. . . , ” '«resztekt viaszlekezet emelte sírt , , . ... . ...... nek a sirker gyertya-fenyben furoa. tekben. A lágy, olvadó bánatos hajlongással üdve '&'* ' 1 rózsa a borostyán levelet ’etvély a kemény márványtömbbe kapaszkodik. A szomorufűz levele lehullt, belepte az utakat és a sárga avart. Minden az elköltözésre emlékeztet. Minden gyászol. A temető ha A sírok némák. Az árvák, az özvegyek a barna göröngyre ború ha zokognak, — emlékeznek . . . Eszembe jut a halál. Elmélkedett, honnan ? — hova ? Honnan ? - - Eszembe jut az élet, mert az életéből a halálkapun át az örökkévalóságba gravitál a lélek, mint ahogy a föld a napba. Gondolkodom az életről, a világról. Tudom ,a világ lelke nyugtalan, forrongó, tolakodó lélek ; a jobbat keresi; ez ösztöne is, kis artete is.“ (Prohászka D.) Mégis vlósággal tragikus dolog, hogy mily’ kevesen jutnak a lelkük birtokába haláluk előtt. Miért? Mert nem keresik a lelket, bár abból élnek, nem védik, nem aknázzák ki annak kincseit. A legtöbben egymást utánozzák értelem és gondolkodás nélkül. Egyik ember a másikhoz szabja magát s elvesz az egyénisége. Pedig minden ember egy külön világ. Ezt a világot kevesen kutatják: keresztül, kasul, pedig ebbe a világba torkollik az Isten kegyelmének folyama. Keressük a lelkünket és megtaláljuk. Őrködjünk fölötte, mert »boldogok ama szolgák, kiket, midőn megjön az Úr, ébren talál.“ (Lukács 12.) Már az emberi élet őszén, az öregkoron is csak úgy van derű és mosoly, ha az ember hiszi, ahogy jövevény és zarándok e földön.(Ezt pedig, hogy elérjük, kik fiatalok vagyunk időben és bölcsességben, kövessük Cicerót, ki mondja: én az olyan öregséget dicsérem, melynek alapja az ifjú korban van megvetve, — bár a rövid életkor is elég : hosszú a jó és tisztességes életre.“ (Cato Maior.) Ha meggondolom, hogy beláthatatlanul sokfélék: a haláit előidéző jelenségek. A külső erőszak ezernyi formája, a mérgek légiója, a különböző betegségek elképzelhetetlen sokasága pusztítja az embert. Azt sem szabad felednem, hogy ezek a testet pusztítják. Senkkit a világon, sem gyöngét, sem erőst nem tehet tönkre más, mint a saját képe. Erre vonatkozólag olvassa Nothnagelnál: „Nem fizikai■ tag kinos a halál, a lelki halálfélei sem kinos.“ Hogy ettől megszaba-dúljunk, fordítsuk lelkünket Jézus■ hoz, ki hívogat: „Jöjjetek hozzám mindnyájan, kik fáradoztok s terhelve vagytok s én megnyugtatlak titeket.“ (Máté 11, 28.) „Mily bizal-mat ébreszt ez a meghívó, írja ■ frohászka püspök, kivált halálunkban ! Hová menjek Uram, mikor a világból kiszakadok, mikor fejem lehanyatlik szerető karokba, de az már nem én vagyok, mikor idegenné lesz ez az egész világ nekem ? Jöjj hozzám, jöjj, én megenyhilek . . . véglegesen, győzelmesen! Ez aztán meghívó , boldog, ki komolyan rászolgált ! ‘ (Elmélkedések az evangéliumról, 363. old.) Ezek jutnak eszembe halottak napján. Ezek fölött elmélkedem. — Tudom, ki ki azzal az idővel tartozik, Inai neki az életre adatott. Én tehát amíg élek, készítem a lelkemet a nagy útra, a „hadak útjára.“ „Bizonyos vagyok a nagy apostollal, hogy sem halál, sem élet el nem szakaszthat minket az Isten szeretetétől, mely a mi Urunk Jézus Krisztusban vagyon.“ (Róm. 8, 38) VERITÁS, Hírek. . .Nagylelkű adomány. Gróf Zichy Gyula film- megyéspüspök urunk Öméltósága a harci templom helyreállítása és belső felszerelése körül előállott költségek fedezéséhez 300 kor. adománnyal hozzájárulni méltóztattott, amely kegyes segélyért a nyilvánosság terén is legmélyebb halál köszönetét tolmácsolja a harci i. k. iskolaszék. — A november 15-iki pápai jubileumi ünnepségük alkalmával a pécsi kath. legényegyletben tartandó diszközgyűlés ünnepi szónoka — mint értesülünk — Rakovszky István v. k. t. t. képviselőházi alelnök lesz. — Búcsú. A „Miasszonyunk“-ról nevezett nőzárda temploma beszentelésének évfordulója van ma, amely alkalommal az isteni tisztelet rendje, szokás szerint, 9 órakor ünnepélyes szentmise és német szentbeszéd. Akik e nap a templomot látogatják, különböző bucsúkegyelmekben részesülnek. — Kinevezés. A pénzügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök Lengyel István pécsi lakost, ideiglenes minőségű díjtalan számgyakornokká nevezte ki a pécsi pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez. — Újabb adományok népkonyhája: Pécs bar. központi takarékpénztár 50 K, özv. lovag Biedermann Ottóné 20 K, gróf Majláth Géza (Gárdony) 20 K, Mándy Samu 100 K, Hanny Gáibor pápai praelatus 20 K, Főreáliskolai igazgató és a tanári kar 25 K. Az adományokért hálás köszönetet mond az Elnökség. — A hős szervezeti, Bebek Ferenc süteményárusítót gazdája tegnapelőtt kisegítőül fogadta fel. A vele egy üzletben dolgozó Marek Ottó péksegéd azonban őt, miután nem szervezeti tag és nem szakember, elűzte a munkából s nem engedte dolgozni. Bebek erre kijelentette, hogy neki csak a gazdája parancsol, amely kijelentés annyira dühbe hozta Malek Ottót, a szervezettet, hogy a kezében levő rézmezővel úgy vágta fejbe Rebőköt, hogy az menten elterült a földön. Súlyos sebével most a közkórházban ápolják. A intézkedők szervezett péksegéd ellen megindították a büntető eljárást. Színház. Virraszt a szerelem. Pénteken este volt a hét másik bemutatója: Virraszt a szerelem. Az volna az alapgondolata, hogy a szerelem utolsó pillanatban az asszonyt viszszatartja, hogy csábításnak áldozatul ne essék. Ezt a történetet Shakespeare máskép csinálta volna meg, mint a franciák. A sovány kis történet fel van eresztve francia moslék . . . akarom mondani szószszál. Már hogy most ez a szósz egy kissé fűszeres, erről a francia tehetne, de nem tesz. Előre is meg lehetett volna mondani, hogy az esemény, az a kevés, ami van a darabban, utazás lesz a házasságtörés körül, amely nem történt meg, mert akkor a darab egészen tisztességtelen lenne. Annyi esze pedig van a franciának, hogy a fele tisztességet megtartja. Lesz benne abbé (pap), akit úgy hajánál fogva hurcolnak a darabba, hogy egypár „jó viccel“ több legyen. Lesz benne egy ,,jó bácsi“, akinek rovására fognak mulatni. Ez itt véletlenül nem a férj, hanem egy felszeg történettudós. Az indítéka régi francia szokás lesz, az új házas a régi imádott karjai közé kerül. Azután következik a szeget-szeggel politika, a modern élet tans-törvénye, de a feleséget a bukástól, amit különben sem intendál komolyan, megmenti a poetikus „virrasztó szerelem.“ Kevesen voltak a színházban , hiába erőlködnek az ilyen darabokkal, nem kell az a nagy közönségnek. Úgy látszik, sok leány otthon maradt. Minek is az ifjúságot korán kiábrándítani egy ilyen reális életképpel, amely elvégre igaz, de a művészetnek elsősorban nem az igaz a tárgya, hanem a szép. Az előadás egyébként vontatott volt. A Thury-pár művészete, bár Thury nem neki való szerepet töltött be, elismerésre méltó. Szőke Sándor tehetségének még simulnia kell. Színházi heti műsor: Vasárnap d. u.: Fedora. „ este: Tatárjárás. Hétfő : Vasgyáros. Kedd: Hoffmann meséi. Szerda: Tatárjárás. Csütörtök: Ördög. Péntek: Frou Frou. Felhívjuk mélyen tisztelt olvasóink figyelmét a lapunkban hirdető szolid cégekre !