Pécsi Ujlap, 1915. március (9. évfolyam, 49-73. szám)
1915-03-02 / 49. szám
IX. évfolyam — 49. sz. Kedd 1915. Március 2. „Az UJ LAP“ melléklete. A pesti „UJLAP“ és „PÉCSI UJLAP“ együttesen Negyedévre helyben . K 3*— 1 Negyedévre vidékre . K 4'8— Egy hóra „ . K 1— | Egy hóra , . K 1-60 A .PÉCSI UJLAP“ külön vidékre küldve 1 hóra K 1 — Felelős szerkesztő: (Fr. WESSELY KÁROLY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 222. Dunántúl Nyomda Részvénytársaság Pécs, Lyceum utca 4. szám. Telefon 222. szám. A felelős szerkesztő telefonszáma : 222, Pécs társadalma és a háború. Két kérdést kell ezúttal tisztáznunk. Egyik, hogy mi a pécsi segélyalap célja, mert némelyek az általunk vezetett jótékonysági mozgalmat oda magyarázták, hogy állandó alapot, illetve tőkét akarunk gyűjtni, melynek csupán kamatai lesznek felhasználva a segítendők javára. Ez a vélemény teljesen téves, amennyiben sem az eddig összegyűjtött, sem a végeredményben összegyűlő összeg kamatai nem elégségesek a segélyakció céljainak megvalósításához, azokhoz a tőke kamataival együtt teljes egészében szükséges. De téves azért is, mert a befolyó szeretetadományokat nemcsak gyűjtjük és kamatoztatjuk, hanem azokból már hónapok óta rendszeresen és állandóan segélyezünk is, így a hadbavonultak hátrahagyott családjait, nehogy azok ínséget szenvedjenek, az államsegély folyósításáig kisebb segélylyel látjuk el. Ezen pillanatnyi segélyeket a szükség valóságának megállapítása végett a jelentkezés után gyors, de alapos nyomozás előzi meg, nehogy a segítés célját tévesztve a munkakerülést mozdítsa elő. A pillanatnyi segélyeket visszakapjuk, mert azok az államsegélyből levonásba jönnek. Nem térülnek vissza és így a segélyalap terhére esnek mindazon általunk folyósított és ugyancsak N e ndv ich Andor kir. tan., polgármester utalványozására kifizetett segélyek, melyeket olyan nélkülözést szenvedők kapnak, akik a segítségre érdemesek és arra ráutaltak, de államsegélyt bármely okból nem kapnak, mert például az állam a nem törvényes házasságban élő asszonyról és annak gyermekeiről nem gondoskodik, de a jószívű társadalomnak ezeket is szeretetébe kel fogadnia. Nem térül vissza azon összeg sem, melyet arra fordítunk, hogy ősz óta minden reggel 5—600 gyermeknek meleg tejet és friss kenyeret adunk. Ezt a reggeli útravalót nemcsak a hadban levők gyermekeinek adjuk, hanem szívesen nyújtjuk minden jelentkező éhes gyermeknek is. Az elmondottakból kitűnik, hogy máris több ezer, körülbelül 18—20 ezer koronára volt szükség, hogy a nyomornak útját álljuk, de az elősoroltak és ezen számadatok azt is igazolják, hogy nem a tőkegyűjtés vagy egy állandó alap létesítése a célunk. Mi az otthom maradt polgárság szeretetadományait „pécsi segélyalap“ cím alatt gyűjtjük és gyümölcsöztetjük s ezen alapot gondosan és lelkiismeretesen mindazon célokra teljesen fel fogjuk használni, amelyekre az adományok szánva lettek: a hadbavonultak visszamaradottjainak, valamint az elesettek árváinak és a rokkanttá lett pécsi katonák segítésére. Mivel a kiadások nem állandók és még csak hosszabb idő után állapítható meg, hogy belőlük mi térül vissza, ezért pénztárosi jelentésünk mindig csak a gyűjtés eredményét közli, míg a kiadásokat az akció végével fogjuk részletesen ismertetni. Most folyó gyűjtésünk céljai között a pécsi rokkantak háza alapjának megvetését is említettük. Tettük ezt azért, mert a kormány az országban több ilyen ámén-házat tervez. Ezek gondozója a Vörös Kereszt Egylet lesz, melynek pécsi fiókja szívesen hajlandó a háború végével megmaradó tőké jét a Baranya megye székhelyén létesítendő menedékház céljára átengedni. Ezen körülmény és a társadalmi támogatás elősegítik a szükséges intézmény létesülését és a kormányt javunkra befolyásolják. A másik ok, mely jelen nyilatkozatunkat szükségessé tette az egyk gyűjtőívre irt következő kérés: „Csak arra kérem a segélybizottságot, hogy a felosztást éppúgy felekezeti különbségre való tekintet nélkül végezze, mint ahogy a gyűjtésben is a város minden polgárának ezen különbségre való tekintet nélkül részt kell vennie.“ Ezen a megjegyzésre már sokkal rövidebben válaszolhatunk. Hozzánk még egyetlen adomány sem érkezett avval az óhajjal, hogy ilyen vagy olyan felekezetű polgárnak juttassuk, de az efféle kikötést el sem fogadtuk volna, mert mi nem egyeseknek, hanem a háború mindazon szerencsétlenjeinek gyűjtünk, akiknek Pécs szab. kir. város az otthonuk, ők valamenyien polgártársaink felekezeti különbségnek is és a pécsi segélybizottság, melynek élén a polgárság összessége által választott polgármester áll, nem tett, nem tesz és nem fog különbséget tenni a polgár és polgár között, így kezdtük a pécsi segélyakciót és így is fogjuk azt befejezni! A segélybizottság, Pécset nem veszélyezteti a kiéheztetés. Laptársunk a Pécsi Napló jól értesült helyről teszi közzé vasárnapi számában a következőket: Pécsnek egyelőre még a sellyei gőzmalomtól beszerzett lisztből is vannak készletei, melyeknek fogytával majd sor kerül a búza és árpa készletek feldolgozására, melyeknek megőrlése érdekében kész a megállapodás a helyi malmokkal, melyek csakis őrletési díjat kapnak. A városnak idejekorán megvásárolt gabonanemű készlete és az államtól kapott búzamennyisége (melyet a város már ki is fizetett) 60 vasúti kocsi lisztnek felel meg és ha ehhez hozzá vesszük a rendelkezésre álló tengeri lisztet, ez már 100 vagyon lisztet jelent, mely addig elegendő lesz, amíg a földmivelésügyi miniszter elküldheti a Pécs részére biztosított második gabonanemű szállítmányt. A város fogyasz- tási, jövedéki tanácsnoka gondoskodott már eleve, hogy a lisztmennyiség szétosztásánál mintaszerű legyen a rend és minél tökéletesebbé tételére még Berlinből is meghozatta Tichy Ferenc dr. tanácsos az erre vonatkozó ottani szigorú, de eredményes intézkedéseket, míg Budapesten ezen tekintetben polgármesterünk holnap személyesen fog tájékozódást szerezni a főváros készleteinek szétosztásáról. A város által értékesítendő lisztet, miután előzőleg fölveszik a pécsi lisztkészleteket az egyes magánházakban is, központilag fogják kezelni és lisztet csakis mindenki részére megállapított mennyiségben lehet majd a város által kiállított utalványra kapni. A pékek is csak onnét szerezhetik be lisztszükségletüket, de csak addig, amíg mindenben alkalmazkodnak az előíráshoz. Fehér lisztet a város aligha fog előállíthatni, mivel ezáltal jóval nagyobb mennyiségű kevert liszttel fog rendelkezni a közönség részére és most az a fődolog, hogy az ki ne fogyjon a lisztből. 1 A pékek tehát nálunk is hova tovább kénytelenek lesznek a fehér kenyér és péksütemény előállítását beszüntetni, amint annak készítését a fővárosban már hetekkel ezelőtt beszüntették. Míg így egyrészt Pécs lakosságát nem fenyegeti a veszély, hogy liszt nélkül marad, az edigi intézkedések arra a reménységre jogosítanak, hogy a polgárságnak a város részéről történendő élelmezésénél mintaszerű lesz a rend, mert senki sem pályázik nálunk arra, hogy ezen fontos élelmezési aktiónál eredeti ötletekkel kedveskedjék az éhes közönségnek, hanem onnét veszik a jót és célszerűt, ahol azt megtalálják. A történt intézkedésekről és a szükséséges teendőkről a város jövedéki hivatala a közönséget kellőképen tájékoztatni fogja, mert a történt intézkedéseknek csak úgy lehet foganatjuk, ha azokról a fogyasztó közönséget idejekorán és világosan tájékoztatják, amint ezt a tanács tényleg meg is teszi. HÍREK. A pécsi Oltáregyesület terjesztőseihöz! Március 4-én, csütörtökön délután 13 órakor lesz a terjesztőnők gyűlése a zárda könyvtártermében. A gyűlésen szíveskedjenek a tagok minél nagyobb számban megjelenni. Pécs, 1915. március 1. Zichy Lujza grófnő elnöknő. — Elhunyt pécsi rendőrbiztos. A pécsi rendőrségnek gyásza van. Ranga János rendőrbiztos ma délelőtt hosszas szenvedés után 53 éveskorában a városi közkórházban elhunyt. Ranga 1862-ben született és előbb mint csendőr működött a közbiztonság terén. Mint a főherceglaki csendőrőrs parancsnoka kitüntetésben is részesült, amire annál is inkább rászolgált, mert abban az időben Albrecht, majd Frigyes főherceg gyakran megfordultak ott levő birtokukon, amelynek területén a közbiztonság mindig igen kedvező állapotban volt. Amikor az 1890. évi tífuszjárvány alkalmával Pintér Mátyás a pécsi rendőrség nagy népszerűségnek örvendő őrmestere elhunyt, a helyére pályázók közül Rangát nevezték ki rendőrőrmesternek, aki így közel negyedszázadig szolgált a pécsi rendőrség kötelékében. 1901-ben Kovács Antal távozása után rendőrbiztossá nevezték ki. Mint biztos is, mindig pontos, nagyon megbízható ember volt és bűnügyi nyomozásait rendesen a legnagyobb ügyességgel folytatta le, amelyeknek így a rendőrség igen sokat köszönhetett. Fáradhatatlan volt mint piaci biztos is. Mintegy két évvel ezelőtt azonban lappangó betegség kezdte ki a hatalmas termetű, erős ember fizikumát, s közel másfél