Pedagógiai Műhely, 1982 (8. évfolyam, 1-4. szám)
1982 / 4. szám - BEMUTATJUK - Czibula Ferenc: 75 éves a "Jókai"
kedelemmel, mezőgazdasággal foglalkozó jobbmódú rétegeinek polgárosodását, annak a művelődési anyagnak az elsajátítását, mely ezt a polgárosodást elősegíti. Nem véletlenül nevezték a szegények egyetemének. Iskolánk, a Nyíregyházi 2. számú Jókai Mór Általános Iskola alapítója, Kardos István is megfogalmazta a polgári iskola célját mikor ezt írta: „ .. . azok számára hozta létre, akiket nem elégít ki az elemi iskola, nagyobb műveltségre vágynak, de nem kívánnak tudományos pályára menni.” Nyugodtan bevallhatjuk — ma már se nem szégyen, se nem bűn —, a polgári iskola a kispolgárok iskolája volt, a kispolgárok igényeit elégítette ki. A mi iskolánk az adott történelmi szituációban feladatát kimagaslóan töltötte be. De ebben nem az 1879-es elavult tantervet, hanem alapítójának és tanárainak pedagógiai hozzáállását, töretlen hitét, emberi nagyságát, kitartását illeti a dicséret. Nem véletlenül kezdtem dolgozatomat a városunk múltjával. A századfordulóra kialakult gazdasági, társadalmi helyzet szolgáltatta a háttért iskolánk alapításához. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg egy harmadik lényeges elemről sem: az emberről. Ez az ember Kardos István volt. Mutassa be őt hűséges barátja, harcostársa, Tamáska Endre. 1929- ben írta a következőket: „Ezelőtt 34 esztendővel (1895-ben) a debreceni akáclombos Péterfia utca árnyas zöld pázsitján egy szelíd arcú, könnyes szemű kisdiákkal ismerkedtem meg. Figyelmemet azzal vonta magára, hogy nem elegyedett jókedvűen hancúrozó pajtásai közé, hanem csendesen félrevonulva, szomorú tekintettel nézett a messzeségbe. Jól tudtam, hogy min bánkódik, mi búsítja gyermeki szívét, mert hisz rajtam is hasonló lelki állapot lett úrrá: idegennek, elhagyottnak éreztük magunkat a csaknem 200 tanító árvatestvérünk között. A hatalmas árvaházi épület minden kényelmi berendezésével sem tudta feledtetni velünk az otthagyott szülői ház meghitt melegségét. S a két szomorkodó gyermeki lélek egymást vigasztalva, egymást támogatva örök barátságra lépett.” Kardos István iskoláit a Debreceni Kollégiumban és a Budapesti Polgári Iskolai Tanárképzőben végezte kiváló eredménnyel. „1906 őszén Nyíregyházára jött, és bár tudakozódásaira az iskolaalapítást illetőleg nem valami nagy bíztatást nyert, a ref. elemi iskola egyik átengedett helyiségében 35 növendékkel megnyitotta a dr. Bartók Jenő-féle magániskolát. Törhetetlen kitartását és kiváló szervezőerejét igazolja, hogy az alig egyéves magánintézetet községi iskolává alakítják. Meggyőző erővel tudta a város tanácsának illetékes egyéneivel beláttatni, hogy a polgári fiúiskolát Nyíregyháza tovább nem nélkülözheti. Mikor így biztosította a fiatal intézet jövendőjét, nekilátott, hogy előbb ideiglenes, majd végleges elhelyezéséről gondoskodjék. Csakis az ő gondos utánjárása tette lehetővé, hogy mindkét szándéka valóra válhatott...” 66