Pedagógiai Műhely, 2010 (35. évfolyam, 1-3. szám)
2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Láczay Magdolna -Szakál Zoltán: A turisztikai marketing szerepe a régiómarketingben - 2010-ben, a megyei fesztiválok évében
német egyetemmel, külföldi turisztikai szervezettel is felvette a kapcsolatot, akik közül többen ide látogattak, és beszámoltak a saját munkájukról. Ebből született meg az az ötlet, hogy a mi megyénkben a falunapokat valamilyen helyi specialitás ünnepével kell mind a helyiek, mind a környékbeliek számára vonzóvá tenni, és ez a terveink szerint turisztikai kínálattá nőhet. Az elsők között volt a cinkefőző verseny, amelyet a Kölcseyről országosan ismert Szatmárcsekén a megyei falusi turizmus elnökségi tagja és e település polgármestere, Sarkady Pál szervezésének köszönhetően rendeztek meg. A hír gyorsan terjedt, és egy pesti újságíró ismerősöm jóindulatúan figyelmeztetett, hogy a természetvédők óriási felháborodásukban botrányt akarnak. Bizony nagy volt a meglepetése, amikor elárultam, hogy az itt főzött cinke krumpliból készül. Mára számos település igyekszik valamilyen közösségi napot úgy megszervezni, hogy ott a helyi termékeknek vására, versenye legyen. A mozgalom elindult, de a turisztikai piacon nem lehet egy-egy napot igazán eredményesen kínálni a messziről ide látogatóknak. (A mára ismertté vált termékbemutató rendezvények: almanapok, lekvárfőző, halászléfőző versenyek, káposztás napok, a másik csoportba sorolhatjuk avársszínházi és zenei fesztiválokat, Vidor Fesztivál stb.). A megyei turizmus fejlesztését a vállalkozók, az önkormányzati vezetők, oktatók és e területet önálló gazdasági ágként kezelő és szervező szakemberek egyre inkább egy olyan komplex feladatnak minősítették, amelyet számos szakterület bekapcsolásával, minőségi kritériumok meglétével, összehangolt programkínálattal tehetnek piacképessé. Az elmúlt néhány évben több olyan szervezet alakult, amely a turisztikai szervezés és kiszolgálás területén fejlesztő, koordináló, felvilágosító munkát végzett. Ezek egy része helyi kezdeményezésből jött létre, de vannak közöttük szakterület szerinti központi hálózatnak a tagjai is. A Magyar Turizmus Zrt. megyei Tourinform Irodáit és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Turizmusáért Egyesületet mindenképpen ki kell emelni. Utóbbi azért fontos, mert azt a szemléletet erősíti, hogy nemcsak a fővárost, illetve megyeszékhelyeket érdemes fejleszteni, hanem a környező településeknek is kell adni lehetőséget. Ez természetesen a turizmusra fordítható erőforrások felhasználhatóságában elosztási és hatékonysági problémákat vethet fel, de a régió- és településmenedzsment szemléletet egy újszerű nézőpontba helyezi, ami egyben a fejlődés természetesen adódó lehetősége és ösztönzője lehet. Nevezetesen, hogy a jól szervezett, egymást kiegészítő fejlesztések egy-egy településcsoportnak, kistérségnek stb. a komplex kínálattá formálásában elengedhetetlen. Új gazdasági ágazat, új vezetési és menedzselési kritériumokkal 2009-ben a Nyíregyházi Főiskola Turizmus és Földrajztudományi Intézete és a nyíregyházi városi önkormányzat közös szervezésében országos konferenciát rendeztek. Az itt elhangzott előadások nemrég megjelentek a konferencia főszervezőjének, egyben a kötet szerkesztőjének, Franusz Árpádnak köszönhetően. A kötetben 14 tanulmány szerepel, ezeket 20 szerző jegyzi, és valamennyien a desztinációs tevékenységről írnak. A kötet bemutatásakor a szakmai közönség 2010- ben ismét megvitatta a legfontosabbnak ítélt megállapításokat. A téma a turisztikai desztináció, a desztinációs menedzsment kérdéskörének több szempontú vizsgálata volt. Bizonyára magyarázatra szorulnak a kifejezések még azok körében is, akik a turisztika valamelyik ágában jártasak. A fogalmat 2007-ben az akkori Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium tette „tananyaggá”, mintegy keretbe foglalva, koordinációs formát adva a gyakorlatban felmerülő fogalmaknak. Eszerint a turisztikai desztináció önálló turisztikai vonzerővel bíró, földrajzilag lehatárolható egység, amely a turista számára - vonzerős és az azokra épített turisztikai termékek alapján - komplex élményt nyújt, és ahol az ehhez kapcsolódó szükségleteit kielégítheti. Nehéz ismerkedni az új kifejezésekkel, bár a betűszavakká formált alakjuk hamar szakmai szlenggé válik. Ez történet a TDM-mel, azaz a turisztikai desztináció menedzsmenttel is, amely mögött, jó ha megjegyezzük, hogy milyen tevékenységet kell érteni. A hivatalos magyarázat szerint a turisztikai desztináció menedzsment a desztináció turisztikai termékeit és egyéb szolgáltatásait egység- 1 Turisztikai desztináció / „Desztinációs menedzsment” A Nyíregyházán 2009. május 20-21-én megtartott konferencia előadása, Szerk.: dr. Hanusz Árpád, Nyíregyháza, 2009. 179. old.