Pedagógiai Műhely, 2010 (35. évfolyam, 1-3. szám)

2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Láczay Magdolna -Szakál Zoltán: A turisztikai marketing szerepe a régiómarketingben - 2010-ben, a megyei fesztiválok évében

Ha ezeknek a pontoknak a betartása sikeres, akkor sikeres lesz maga az ágazat is. Szükséges azonban a politikai egyetértés, a szakemberek megbecsülése, foglalkoztatása, megfizetése, a csapatmunka megléte, az összefogás. Szükség van egy átfogó piackutatásra és piacelemzésre, amely pontosan meghatározza a szegmenseket, azokat a célcsoportokat, amelyeknek eltérőek az igényeik. A fogyasztó megértése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy igazán jó koncepciót tudjunk ösz­­szeállítani. A turizmusban gyakran beszélünk a fenntartható fejlődés paradigmájáról. Környezettudatos elképzelésekre nyilván szükség van. Erre egy példa: sokan azért mennek a Hortobágyra, hogy a pusztát megnézhessék. Meg kell tehát őrizni a táj szépségét, hogy mindenkinek lehetősége legyen azt megnézni, úgy, hogy emellett ezt hosszú távon sem teszik tönkre. Ehhez olyan turizmust kell kialakítani, amely a fenntarthatóságot és a turizmusfejlesztést megfelelő egyensúlyban tudja tar­tani. A tervezett sok látogató újabb és újabb fejlesztéseket igényel, például parkolóra van szüksé­gük. Ezek a fejlesztések viszont általában a természeti táj csorbításával érhetők el. Léteznek jó és rossz nemzetközi példák, tanulnunk kell mindegyikből, majd a tanulságok és adaptálási lehetősé­gek kiválasztása után egy egyedi, testreszabott tervet kell elkészíteni. A közösségi marketing szerepe a régiómarketingben az, hogy a legjobb utat válassza, egy egy­séges koncepciót alakítson ki, és igazodjon az ország és az EU turisztikai koncepciójához. A Tu­risztikai Desztináció Menedzsment szervezetek ezt az űrt lesznek hivatottak kitölteni. A Tourinform irodák funkciója, feladatai sokrétűek, de ilyen jellegű feladatot egyelőre még nem lát­tak el, vagy nem tudtak ellátni. Úgy is fogalmazhatunk, hogy eddig nem kapták azokat a jogokat és eszközöket, amelyekkel ezt teljesíteni tudták volna, vagy nem volt kétirányú kapcsolatuk az érintettekkel. Az egyéb szerveződések, turisztikai egyesületek, térségenként eltérő súllyal, de je­len vannak. Ők egyelőre kiegészítik a rendszert, de a térségi közösségi marketingfeladatokat, iga­zából ők sem oldották meg. Nagyon fontos, hogy néhány éven belül a turizmus közösségi marke­ting feladatait valaki, lehetőleg helyi szerveződésű, magas szakmai kvalitásokkal rendelkező egyén vagy szervezet lássa el. A piac fejlődése most elért egy olyan pontot, amikor a sok fejlesz­tés, beruházás ellenére már látszik, nem lesz elég ahhoz, hogy minden részvevő jól járjon. Úgy tűnik, hogy külön-külön eladható minden, de a piac egészére vonatkozóan a piacpotenciál ennél jóval kisebb. A turizmusban is „helyettesít” a vendég. A valós és teljes piacelemzésre nem figyel­tek oda kellően a fejlesztők. Még talán nem késő cselekedni. A turizmusmarketing koncepciókat ki kell alakítani, bár ez a marketingorientált felfogás alaptételével pontosan ellentétes, illetve né­mi időzavart okoz. Az ugyanis azt mondja ki, hogy először mérjük fel a piacot, és azután gyárt­sunk, szolgáltassunk olyat, amire az előzetes vizsgálatok alapján fizetőképes kereslet van. A ma­gyar turizmus piacán, a legtöbb régióban, megyében most hamarabb volt meg az adottság, és ala­kult át később termékké, szolgáltatássá. A feladat az - és ez nagyon nehéz lesz -, hogy most utó­lag megmondjuk, ki veszi és miért a turisztikai terméket. Vannak részleges kutatások, de átfogó, egységes nincs, ami megmondaná, mi kell a turistának. A fesztiválok évében rengeteg olyan fesztivál van, amely kiváló, igazi vonzerővel rendelke­zik, de korántsem általános, hogy kiegészítő szolgáltatás, kínálat lenne hozzá kapcsolva, ami hos­szabb időre, differenciált programmal csalogatná az adott térségbe a turistákat. A Magyar Turiz­mus Zrt. marketingjének és kiadványainak a jelenléte nagyon jó, hiszen aki szeretne információt kapni, az ezekből megszerezheti. Sőt, hozzá kell tenni, hogy az elmúlt évtizedek egyik legjobb közösségi marketing arculatába csomagolva kapjuk mindezt. A fesztiválok évének kínálata tehát nagyon gazdag programokat ígér. Ugyanakkor Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fesztiváljainak listáját megnézve és összehasonlítva az ország kínálatával, már hiányérzetünk támad. A megye vásárlóereje nem a legjobb, tehát fizetőképes keresletet nehezen találunk. Az ingyenes rendezvé­nyek nyilván népszerűek itt is, de valószínű szükség lenne több olyan rendezvényre, amelyek ese­tében tényleg minden szereplő jól jár. Külön-külön mindegyik rendezvényről elmondható, hogy jó, de amikor az egységes megyei képet nézzük, már nehezen látható a koncepció. Termékkanni­balizmust érez a marketing szakember, amikor a térség ilyen rendezvényeit, a megyei turisztikai piacot, együttesen szemléli. Sorra adják át, nyitják meg a fürdőket, azután pedig, azt halljuk, hogy nem tudják azokat feltölteni, mármint vendégekkel. Egyik várost sem szabad megfosztani, attól.

Next