Pedagógusok Lapja, 1995 (51. évfolyam, 1-24. szám)

1995-01-24 / 1. szám

1995. JANUÁR 24. MIT NEM AKARUNK ! 3 KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS A Pedagógusok Szakszervezete komolyan vette Fodor Gábor de­cemberi felhívását, hogy az ország szakmai közönsége mondjon véleményt a közoktatási törvény módosításának tervezetéről. A szakszervezet országos irodája január 5-én sajtótájékoztatón szá­molt be értékelése eredményéről. Szöllősi Istvánné hangsúlyozta, hogy tisztában vannak a tör­vénymódosítás tervezetének képlékenységével, de úgy véli, hogy a fő tendenciák kiolvashatók, ezért jó időben kívánnak szólni a tervezet hibáiról. A szakszervezet főtitkára szerint szükség van va­lódi érdekegyeztetésre, mert semmiféle közvélemény-kutatás nem helyettesítheti az Oktatási Érdekegyeztető Fórumot. A szakszervezet számára érthető módon a közoktatás finanszí­rozásának kérdése a legfontosabb. A főtitkár szerint több pozití­vum is felfedezhető a tervezetben, így a bérek és a járulékok köz­ponti finanszírozása. Mindez nem vadonatúj elképzelés, újdon­ságnak számít azonban, hogy nemcsak a pedagógusokra, hanem a közoktatásban foglalkoztatott adminisztratív és technikai dolgo­zókra is vonatkozik. Rossz megfogalmazásnak minősítette a főtitkár, hogy a béreket az országos átlag szintjén kívánják finanszírozni. Az a javaslata, hogy ne tegyék esetlegessé a bérek nagyságrendjét, sokkal in­kább a valóságos szinthez igazodó, garantált bérek jelentenének megoldást. A tervezetben megjelenik a szektorsemleges finanszí­rozás is, amely lehetőséget ad a valóban szabad iskolaválasztásra. A szakszervezet külön részletes vizsgálat alá veszi a nemzeti alaptanterv és a központi finanszírozás összefüggéseit, mert úgy tűnik, hogy a helyi tantervek kívánalmai és a központi juttatások ellentmondásokat takarnak. Az országos iroda véleménye szerint a másik legfontosabb gond a tervezetben az iskolaszerkezet módosításának kérdése. Milyen szakmai szinten dőlt el, hogy a mai nyolcosztályos iskola helyére valami más kerüljön? Ki akarta ezt? Miért és kikkel kíván­ják végrehajtani? - tette fel a kérdéseket a szakszervezet főtitkára. Az új iskolaszerkezet a törvénytervezet szerint a 6-4-2, azaz hat elemi, négy alsóközépfok és kettő felsőközépfok lenne. A legna­gyobb kérdés az általános iskola definíciója: „általános iskola a tíz vagy annál kevesebb osztályú iskola", ráadásul a helyi önkor­mányzatok dönthetik el, hogy hány osztály indítására érzik magu­kat alkalmasnak. A főtitkár véleménye szerint a magyar önkor­mányzatok anyagi helyzetének ismeretében számos helyen az alacsonyabb osztályfokozat állítása lesz jellemző, aminek követ­kezménye egy lelkesen támogatott újrakörzetesítési hullám. A Pe­dagógusok Szakszervezete elvárja, hogy a törvény fékezzen és ne indukáljon olyan elképzeléseket, amelyek mögött nem szakmai megalapozottságú valóságkövető tervek, hanem pusztán pénz­ügyi megfontolások vannak. Az Alkotmánybíróság az egyházi is­kolákra ugyan, de kimondta, hogy nem lehet olyan iskolaszerve­zést bevezetni, amely a gyerekre aránytalanul nagy terheket ró. A szakszervezet vizsgálni kívánja, hogy a törvénymódosítás terveze­te szerinti átalakítás milyen terheket rak a gyerekekre, gondolnak itt a körzetesítésre, a tanárigényre, foglalkoztatási problémákra. A szakszervezet azzal sem érthet egyet, hogy a NAT-tal együtt beve­zetésre kerülő 6-4-2 szerkezetváltoztatás már az 1995/96-os tanév­ben megkezdődne. Véleményünk szerint ehhez semmiféle hát­térszámítás nem történt, de nem kapnak választ a tervezetből az átalakítás más szakmai jellegű kérdéseire sem, például a tanár­képzés menetére, épületek átalakításának finanszírozására, az alapképzés szintjének meghatározására, sőt a NAT műveltségi ter­veivel sincs összhangban a tervezet. A számos részletkérdés közül a főtitkár kiemelte a tanulói jogok között megjelenő komoly foglalkoztatási gondot okozó megfogal­mazást, amely szerint a tanuló joga, hogy a felsőközépfokú szin­ten megválaszthatja mely tárgyakból kíván érettségizni, felkészül­ni. Ennek következménye tanári túlfoglalkoztatás és munkanélkü­liség, tervezhetetlen tanrend. A törvénytervezet legnagyobb bombájának minősítette Szöllő­­siné, hogy az óvodai és iskolai csoportok, osztályok megállapított maximális létszámát nevelési év közben 10 százalékkal lehet nö­velni, mindez tanulócsoport-összevonást jelent, ráadásul kifeje­zetten finanszírozási szempontok miatt. A szakszervezet főtitkára beszélt még a TOK helyére léptetendő Közoktatási Mérési-Értéke­sítési Központ feleslegességéről. Sári Lajos a szakszervezet elnöke a tervezetben taglalt gyermeki jogokról elmondta, hogy mindenben, ami nem kerül pénzbe, po­zitív változásokat találni, ám amihez pénz kellene, ott semmiféle változás a korábbiakhoz képest nem történt. Végezetül a szakszervezet véleménye, hogy a közoktatási tör­vény módosításának tervezete ismételten átgondolatlan, rövidtáv­ra készült, alapvetően financiális és nem szakmai meggondolások vezérelték. Kidolgozatlanok az összefüggések, nincs elképzelés az átlagbér és a nominatív finanszírozás közötti kapcsolatról, nem válaszol a tervezet a NAT és a központi finanszírozás kérdé­sére, sem a NAT és a foglalkoztatás összefüggésére. Előkészítetlen az új iskolaszerkezet átalakításának tervezete is. A szakszervezet főtitkára hangsúlyozta, hogy mindez csak az or­szágos iroda első olvasatú véleménye, a helyi szervezetekben most folyik a vita, és mindezek összegzése után megküldik véle­ményüket a minisztériumnak. (tamási) Mint arról korábbi lapszámunkban be­számoltunk a Legfelsőbb Bíróság kedve­ző döntést hozott az ún. „lehetséges" ágon la Kft. módosítás előtti 63. §-a (5) bekezdése 1/ „F" fizetési osztályba sorolt, majd a törvény módosítása után vissza­sorolt pedagógusok ügyében. • Felhívjuk a Pedagógusok Szakszerve­zete tagjait, hogy akit 1. ilyen átsorolásából soroltak vissza, 2. vagy „kötelező" ágon került átsoro­lásra, és abból sorolták vissza, de a visz­­szasorolási intézkedést 1994 januárjá­ban, vagy azt követően vette kézhez. FELHÍVÁS 3. jogerős elutasító bírósági ítélettel ren­delkezik, 4. és az ítélet kézhezvételétől számítva hatvan nap még nem telt el, • küldje meg­­ a bírósághoz beadott keresetlevelét, - az ügyben született ítéletet,­­ a szakszervezeti tisztségviselő által is aláírt meghatalmazását. Szakszervezetünk jogásza a Munka törvénykönyve 19. §-ában szabályozott képviseleti jog keretében elkészíti a fe­lülvizsgálati kérelmet, és a Legfelsőbb Bíróság előtt ellátja a szakszervezeti tag képviseletét. Tájékoztatásul közöljük, hogy a Legfel­sőbb Bíróság előtt a rendkívüli jogorvos­lati eljárásban a jogi képviselet köte­lező. Ezzel is szeretnénk segítséget nyúj­tani szakszervezeti tagjainknak az „F" fizetési osztályba sorolással kapcsola­tos viták mielőbbi kedvező befejezé­séhez. • Ezekben az ügyekben Selmeciné dr. Csordás Mária, a PSZ Országos Irodájá­nak jogi szakértője (T: 322-8454) ad felvi­lágosítást, illetve segítséget. Pedagógusok Szakszervezete Országos Iroda

Next