Pedagógusok Lapja, 1995 (51. évfolyam, 1-24. szám)
1995-01-24 / 1. szám
1995. JANUÁR 24. MIT NEM AKARUNK ! 3 KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS A Pedagógusok Szakszervezete komolyan vette Fodor Gábor decemberi felhívását, hogy az ország szakmai közönsége mondjon véleményt a közoktatási törvény módosításának tervezetéről. A szakszervezet országos irodája január 5-én sajtótájékoztatón számolt be értékelése eredményéről. Szöllősi Istvánné hangsúlyozta, hogy tisztában vannak a törvénymódosítás tervezetének képlékenységével, de úgy véli, hogy a fő tendenciák kiolvashatók, ezért jó időben kívánnak szólni a tervezet hibáiról. A szakszervezet főtitkára szerint szükség van valódi érdekegyeztetésre, mert semmiféle közvélemény-kutatás nem helyettesítheti az Oktatási Érdekegyeztető Fórumot. A szakszervezet számára érthető módon a közoktatás finanszírozásának kérdése a legfontosabb. A főtitkár szerint több pozitívum is felfedezhető a tervezetben, így a bérek és a járulékok központi finanszírozása. Mindez nem vadonatúj elképzelés, újdonságnak számít azonban, hogy nemcsak a pedagógusokra, hanem a közoktatásban foglalkoztatott adminisztratív és technikai dolgozókra is vonatkozik. Rossz megfogalmazásnak minősítette a főtitkár, hogy a béreket az országos átlag szintjén kívánják finanszírozni. Az a javaslata, hogy ne tegyék esetlegessé a bérek nagyságrendjét, sokkal inkább a valóságos szinthez igazodó, garantált bérek jelentenének megoldást. A tervezetben megjelenik a szektorsemleges finanszírozás is, amely lehetőséget ad a valóban szabad iskolaválasztásra. A szakszervezet külön részletes vizsgálat alá veszi a nemzeti alaptanterv és a központi finanszírozás összefüggéseit, mert úgy tűnik, hogy a helyi tantervek kívánalmai és a központi juttatások ellentmondásokat takarnak. Az országos iroda véleménye szerint a másik legfontosabb gond a tervezetben az iskolaszerkezet módosításának kérdése. Milyen szakmai szinten dőlt el, hogy a mai nyolcosztályos iskola helyére valami más kerüljön? Ki akarta ezt? Miért és kikkel kívánják végrehajtani? - tette fel a kérdéseket a szakszervezet főtitkára. Az új iskolaszerkezet a törvénytervezet szerint a 6-4-2, azaz hat elemi, négy alsóközépfok és kettő felsőközépfok lenne. A legnagyobb kérdés az általános iskola definíciója: „általános iskola a tíz vagy annál kevesebb osztályú iskola", ráadásul a helyi önkormányzatok dönthetik el, hogy hány osztály indítására érzik magukat alkalmasnak. A főtitkár véleménye szerint a magyar önkormányzatok anyagi helyzetének ismeretében számos helyen az alacsonyabb osztályfokozat állítása lesz jellemző, aminek következménye egy lelkesen támogatott újrakörzetesítési hullám. A Pedagógusok Szakszervezete elvárja, hogy a törvény fékezzen és ne indukáljon olyan elképzeléseket, amelyek mögött nem szakmai megalapozottságú valóságkövető tervek, hanem pusztán pénzügyi megfontolások vannak. Az Alkotmánybíróság az egyházi iskolákra ugyan, de kimondta, hogy nem lehet olyan iskolaszervezést bevezetni, amely a gyerekre aránytalanul nagy terheket ró. A szakszervezet vizsgálni kívánja, hogy a törvénymódosítás tervezete szerinti átalakítás milyen terheket rak a gyerekekre, gondolnak itt a körzetesítésre, a tanárigényre, foglalkoztatási problémákra. A szakszervezet azzal sem érthet egyet, hogy a NAT-tal együtt bevezetésre kerülő 6-4-2 szerkezetváltoztatás már az 1995/96-os tanévben megkezdődne. Véleményünk szerint ehhez semmiféle háttérszámítás nem történt, de nem kapnak választ a tervezetből az átalakítás más szakmai jellegű kérdéseire sem, például a tanárképzés menetére, épületek átalakításának finanszírozására, az alapképzés szintjének meghatározására, sőt a NAT műveltségi terveivel sincs összhangban a tervezet. A számos részletkérdés közül a főtitkár kiemelte a tanulói jogok között megjelenő komoly foglalkoztatási gondot okozó megfogalmazást, amely szerint a tanuló joga, hogy a felsőközépfokú szinten megválaszthatja mely tárgyakból kíván érettségizni, felkészülni. Ennek következménye tanári túlfoglalkoztatás és munkanélküliség, tervezhetetlen tanrend. A törvénytervezet legnagyobb bombájának minősítette Szöllősiné, hogy az óvodai és iskolai csoportok, osztályok megállapított maximális létszámát nevelési év közben 10 százalékkal lehet növelni, mindez tanulócsoport-összevonást jelent, ráadásul kifejezetten finanszírozási szempontok miatt. A szakszervezet főtitkára beszélt még a TOK helyére léptetendő Közoktatási Mérési-Értékesítési Központ feleslegességéről. Sári Lajos a szakszervezet elnöke a tervezetben taglalt gyermeki jogokról elmondta, hogy mindenben, ami nem kerül pénzbe, pozitív változásokat találni, ám amihez pénz kellene, ott semmiféle változás a korábbiakhoz képest nem történt. Végezetül a szakszervezet véleménye, hogy a közoktatási törvény módosításának tervezete ismételten átgondolatlan, rövidtávra készült, alapvetően financiális és nem szakmai meggondolások vezérelték. Kidolgozatlanok az összefüggések, nincs elképzelés az átlagbér és a nominatív finanszírozás közötti kapcsolatról, nem válaszol a tervezet a NAT és a központi finanszírozás kérdésére, sem a NAT és a foglalkoztatás összefüggésére. Előkészítetlen az új iskolaszerkezet átalakításának tervezete is. A szakszervezet főtitkára hangsúlyozta, hogy mindez csak az országos iroda első olvasatú véleménye, a helyi szervezetekben most folyik a vita, és mindezek összegzése után megküldik véleményüket a minisztériumnak. (tamási) Mint arról korábbi lapszámunkban beszámoltunk a Legfelsőbb Bíróság kedvező döntést hozott az ún. „lehetséges" ágon la Kft. módosítás előtti 63. §-a (5) bekezdése 1/ „F" fizetési osztályba sorolt, majd a törvény módosítása után visszasorolt pedagógusok ügyében. • Felhívjuk a Pedagógusok Szakszervezete tagjait, hogy akit 1. ilyen átsorolásából soroltak vissza, 2. vagy „kötelező" ágon került átsorolásra, és abból sorolták vissza, de a viszszasorolási intézkedést 1994 januárjában, vagy azt követően vette kézhez. FELHÍVÁS 3. jogerős elutasító bírósági ítélettel rendelkezik, 4. és az ítélet kézhezvételétől számítva hatvan nap még nem telt el, • küldje meg a bírósághoz beadott keresetlevelét, - az ügyben született ítéletet, a szakszervezeti tisztségviselő által is aláírt meghatalmazását. Szakszervezetünk jogásza a Munka törvénykönyve 19. §-ában szabályozott képviseleti jog keretében elkészíti a felülvizsgálati kérelmet, és a Legfelsőbb Bíróság előtt ellátja a szakszervezeti tag képviseletét. Tájékoztatásul közöljük, hogy a Legfelsőbb Bíróság előtt a rendkívüli jogorvoslati eljárásban a jogi képviselet kötelező. Ezzel is szeretnénk segítséget nyújtani szakszervezeti tagjainknak az „F" fizetési osztályba sorolással kapcsolatos viták mielőbbi kedvező befejezéséhez. • Ezekben az ügyekben Selmeciné dr. Csordás Mária, a PSZ Országos Irodájának jogi szakértője (T: 322-8454) ad felvilágosítást, illetve segítséget. Pedagógusok Szakszervezete Országos Iroda