Pedagógusok Lapja, 1997 (53. évfolyam, 1-12. szám)

1997-01-31 / 1. szám

2-GYORSINFO PEDAGÓGUSOK LAPJA A PSZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOKBELI TÁRGYALÁSAIRÓL I. SZAKMAI KONFERENCIA ST. PETERSBOURGHBAN Az Oktatási Internacionálé rendezésében 1996. december 2-4. között az OECD-tagállamok (fejlett országok) oktatásügyéről konferencia volt St. Petersbourghban (USA, Florida). A tanács­kozás fő témái: 1. Milyen hatással van a decentralizáció és a privatizáció a közoktatásra, a tanulók esélyeire? 2. Milyen akciók szervezhetők a kormányokkal szemben? A konferencián részt vevő országok álláspontja szerint:­­A meggondolatlan decentralizáció káros hatással van a közoktatásra. - A struktúraváltás és a decentralizáció sikere vagy sikerte­lensége nagyban függ az adott ország anyagi helyzetétől. - A pénzügyi világ mindenütt nyomást gyakorol az oktatásra. - A reformok a pénzügyi megszorításokat szolgálják. Stabili­zálni kell az oktatást!­­ A szakszervezeteknek egyszerre többféle módszert kell al­kalmazni a pénzügyi terrorral szemben: • tárgyalni kell a kormányokkal; • akciókat kell szervezni, ha szükséges; • erőteljesebb összefogásra van szükség. 3. Fred van Leeuwen, az Oktatási Internacionálé főtitkára 1997. első negyedévében Magyarországra látogat. II. TÁRGYALÁSOK WASHINGTONBAN (DECEMBER 5-6.) • TÁRGYALÁS A VILÁGBANKKAL A tárgyaláson részt vettek: - Ulrich Heyer, a Világbank magyarországi kapcsolataién fe­lelős tisztviselője; - Ralph Harrison, a Világbank oktatási szakértője;­­ Jean-Jacques Dethier közgazdász; - A PSZ-t Szöllősi Istvánné, az OI-t a főtitkárhelyettes, Elie Jouen képviselte. A tárgyaláson - mely mintegy 2 órát vett igénybe - az alábbi témákat érintettem: • Az oktatás részesedésének aránya a GDP-ből. • Az 1 főre (tanulóra) jutó­k aránya az OECD-országokhoz képest Magyarországon. • A vegyes finanszírozás hatása az oktatás struktúrájára. • A közoktatási munkavállalók bérhelyzete a nemzetgazdasá­gi átlaghoz és a közigazgatási átlaghoz képest. A reálbér csökkenés nagysága 1995-96-ban. • A közszféra egészének bérhelyzete. • Munkanélküliség a közszférában és a közoktatásban. • TB-reform, nyugdíjkorhatár-emelés. • Adófizetési morál, korrupció, feketegazdaság. A közpénzek felhasználásának szigorúbb ellenőrzése szükséges. • A nemzetközi pénzintézetek és a szakszervezetek kapcsola­tát fejleszteni kell. Összességében kiemeltem, hogy a Világbank megszorításokat szorgalmazó pénzpolitikájának milyen hatása van Magyaror­szág szociális helyzetére, egészségügyére, oktatására. A tanácskozás azzal fejeződött be, hogy a kapcsolat tovább­fejlesztése érdekében a PSZ felkeresi Jim Stevenst, aki a Világ­bank budapesti megbízottja és a szociális kérdések szakértője. Megállapodtunk abban is, hogy Jean-Jacques Dethier 1997 első negyedévében magyarországi látogatása alkalmával felke­resi a PSZ-t további konzultáció céljából. 2. TÁRGYALÁS DOUGLAS HELLINGERREL, GEMMA ADABÁVAL ÉS TONY­­AVIRGANNAL, A VILÁGBANK MELLETT MŰKÖDŐ CIVIL ELLENŐRZŐ SZERVEZET KÉPVISELŐIVEL A tárgyaláson D. Hellinger hangsúlyozta, hogy a magyar kor­mány nem akar együttműködni a Világbank mellett működő ci­vil szervezettel (októberi vélemény!). E szervezet célja ugyanis a neoliberális politika következményeinek nyilvánosságra ho­zatala. Nyilvános vita provokálása volt ugyanis a cél a struktú­raváltásról, hatásairól. Tavaly a Világbank új elnököt kapott (Jim Wolfensohn), akitől kérték, hogy az átalakítási politika destruktív hatásairól tárgyaljanak. E politikával szemben szak­­szervezeti és egyéb civil szervezetek tettek javaslatokat, 30 szer­vezet aláírásával. Tíz országban javasoltak nyilvános vitát, de a Világbank vezetősége ennek ellenállt. Az új elnök azonban ké­sőbb jóváhagyta, hogy a civil szervezetek vizsgálódjanak - első­sorban kutatásokat végezzenek. Végül ezen kutatásokban 15 országból 18 szakszervezet vett részt (Kelet-Európa nem!). Je­lenleg 21­­szervezet, köztük 60 szakszervezet végez valamilyen szintű kutatást, vizsgálatot. Megállapítható, hogy ezen vizsgála­toknak az USA pénzügyi szervezetei, Észak-Amerika és Kelet- Európa világbanki képviselői álltak ellen. Néhány ország mere­ven elutasította a vizsgálatot:­­ Magyarország (egy ilyen vizsgálat „lealacsonyító”) - Mexikó - Argentína (ezen országgal kapcsolatosan csak a Világbank nyilatkozott). A megbeszélés során nyilvánvalóvá vált, hogy a Világbankkal való tárgyalást a vizsgálat elindításáról a helyi szervezeteknek kell kezdeményezni. A vizsgálatok pénzügyi fedezetét ugyanis csak a Világbank mellett meglévő alapoktól lehet megszerezni. A magyarországi szervezetek közül hivatalosan ki kell majd választani egyet, ez nevezi meg a vizsgálandó témákat. Ezek kö­zül az átvilágítandó 2-3 témát a kormány és a Világbank közö­sen választja ki arról a listáról, amelyet a civil szervezet összeál­lít. Ezt követően a vita nyilvánosan zajlik, s ebbe azokat a szer­vezeteket vonják be, amelyek az adott témában a Világbank in­tézkedéseinek következményeit leginkább elszenvedték. E nyilvános vita után indul meg a tulajdonképpeni kutatás: kivá­lasztanak témánként 3-3 szakértőt, akik vizsgálják az adott témát. Végcél: bemutatni, milyen hatással van az adott országra a struktúraátalakítás. A kutatás 6 hónapig tart, ezután ismét nyil­vánosság elé tárják az eredményt. Ezzel nyilvánvalóvá válik, hogy mit csinál a Világbank, s a vizsgálati eredmény nyilvános­ságával változásra kell rábírni: a struktúraváltás nem kiút, he­lyette fogadják el a rugalmasság elvét; a kormány kommunikál­jon valamennyi érintettel, honosítsa meg a demokratikus dön­téshozatalt. A civil szervezetek legyenek részesei a döntéseknek. MEGJEGYZÉS: 1. A PSZ-nek kezdeményeznie kell, hogy az érdeklődő szak­­szervezetek fogjanak össze, gyakoroljanak nyomást a kormány­ra, a világbanki hatások átvilágítása és elemzése érdekében. 2. Márciusban jelen kell lenni annak a fórumnak a nyitányán, amely Washingtonban meghirdeti a nyilvánosság előtti vizsgá­latot (akkor is, ha ezt a kormány nem támogatja!). Ehhez ter­mészetesen szervezni kell a vizsgálatot, ismerni kell a problé­makört és mozgósítani kell a többi szakszervezetet. Budapest, 1996. december 9 Szöllősi Istvánné főtitkár

Next