A Gödöllői Premontrei Öregdiákok Egyesületének Körlevele, 2001
2001 / 1. szám
Csak egy éjszakára küldjétek el őket: A pártoskodókat, a vntézkedőket. Csak egy éjszakára: Akik fent hirdetik, hogy mi nem felejtünk, Mikor a halálgép muzsikál felettünk, Mikor láthatatlan magja kél a ködnek, S gyilkos ólomfecskék szanaszét röpködnek. Csak egy éjszakára küldjétek el őket: Gerendatöréskor szálkakeresőket. Csak egy éjszakára: Mikor siketítőn bőgni kezd a gránát, S úgy nyög a véres föld, mintha gyomrát vágnák. Robbanó golyónak mikor fénye támad, S véres vize kicsap a vén Visztulának. 3 A II. világháború és az ahhoz kapcsolódó események következtében elhunyt iskolatársaink Felhívásban kértük az öregdiákokat, hogy akinek tudomása van gödöllői gimnáziumunk azon egykori diákjairól, akik a hazáért életüket áldozták, továbbá, akik a II. világháborúhoz kapcsolódó események következtében haltak meg, közölte Egyesületünkkel az általa ismert adatokat, a személy nevét, halála körülményeit, időpontját és helyét. Ezt a kérést most megismételjük! Az eddig kapott, alábbi adatok nem pontosak, ezeket ideiglenesként közöljük. 1. Katonaként elesettek, harcokban elhunytak. A gimnáziumi évkönyvekben olvashattuk a következő neveket: SZARKA ISTVÁN (+1939.1.6.) hadapród-tűzmester, Munkács védelmében esett el (1933. évf, 1938/39-es évk. 40.o.) SCHÖNPFLUG RICHÁRD (+1941.IX.9.) repülő hadnagy, hősi halott (1941/42-es évkönyv 13. old.) BARANYAI IMRE (+1941.IX.9.) repülő hadnagy, hősi halott (1941/42-es évkönyv 13. old.) XÁNTUS LÁSZLÓ (+1941.VIII.7.) kerékpáros zászlós, hősi halott (1941/42-es évkönyv 13. old.) BARTA TIBOR ((+1941) karp. tizedes, hősi halott (1938/B évfolyam, 1941/42-es évkönyv 13. old.) HAINISS GYÖRGY repülő hadnagy, hősi halott (1941/42-es évkönyv 13. old.) HAJEK ENGELBERT (+1943.1.19.) zászlós (1942/43-as évkönyv 7. old.) SZENDEFFY BÉLA (+1943.1.22.) utászfőhadnagy (1937-es évfolyam, 1942/43-as évkönyv 7. old.) SATZGER HUBERT (+1943.1.24.) huszárfőhadnagy" (1942/43-as évkönyv 7. old.) Később értesültünk, hogy repülőgépével lezuhant RAPCSA ZOLTÁN (1939. évf.) Boglár László közlése szerint JANKOVICH JÁNOS (1941-es évfolyam) is hősi halált halt az orosz fronton. Ezt követően megszakadtak a gimnázium írásos feljegyzései. A további neveket osztálytársaktól kaptuk. PINTÉR ISTVÁN (+1945.1.) huszárhadnagy, a főváros védelmében, Pest határában esett el (1938/A évfolyam). POLCZER EGON (+1945.I.25.) a budai védelemben esett el (1941-es évfolyam). HEGYI MIKLÓS (+1944.XII.26.) Buda védelmében esett el (1946-os évfolyam) Soldos László (1935-ös évfolyam) közlése osztálytársairól: PALLAVICINI JÁNOS (+1944/45) huszárzászlós, Varsó térségében halt hősi halált (1935-ös évfolyam) CSORNA MIKLÓS (+1944/45) páncélos tiszt, az alföldi harcokban halt hősi halált (1935-ös évfolyam) URAY ISTVÁN (+1944/45) huszár zászlós, a Duna-Tisza közti harcokban esett el (1935-ös évfolyam). Kovács Sándor (1941-es évfolyam) közléséből értesültünk, hogy osztálytársa HAVASI FERENC (+1944/45) a Budapest környéki harcokban esett el (1941-es évfolyam). 2. Nem feledkezhetünk meg azokról, akik más háborús események folytán, illetve táborokban haltak meg. Dragsits Ottó közlése szerint az 1940-es évfolyamból meghalt: MADARASI OTTÓ Budapest bombázásakor (1940 nyarán), RÉCSÁN ISTVÁN Gödöllő aknázásakor (1944.XII.12.). FORGÁCS-WALDBOTT FERENC (+1945) a ceglédi fogolytáborban halt meg (1938/A évfolyam). Soldos László (1935-ös évfolyam) közlése osztálytársairól: ANDOR GYÖRGY (+1942) Ungváron bombázás folytán halt meg (1935-ös évfolyam) ARM TIBOR (+1944) munkaszolgálatosként halt meg (1935-ös évfolyam) FARKAS ENDRE (+1944) munkaszolgálatosként halt meg (1935-ös évfolyam). Egykori iskolánk az I. világháborúban elesett premontrei diákoknak állított hősi emlékművet. Ezt elpusztították, de halottaink emlékére kopjafát állított az Egyesület, a régi helyén. Most a II. világháborús halottaknak szeretnénk új emlékművet készíteni, az elhunytak nevét is feltüntetve. Ehhez kérjük az öregdiák-társak adatközlő segítségét! Dragsits Imre Részletek Gyóni Géza: Csak egy éjszakára... c. verséből Küldjétek el őket csak egy éjszakára. Hogy emlékezzenek az anyjuk kínjára. Csak egy éjszakára. Hogy bújnának össze megrémülve, fázva; Hogy fetrengne mind-mind, hogy meakulpázna; Hogy tépné az ingét, hogy verné a mellét, Hogy kiállná bőgve: Krisztusom, mi kell még!? Krisztusom, mi kell még!? Véreim, mit adjak Árjáért a vérnek, csak én megmaradjak!? Hogy esküdne mind-mind, S hitetlen gőgjében, akit sosem ismert, Hogy hívná a Krisztust, hogy hívná az Istent: Magyar vérem ellen soha-soha többet! - - Csak egy éjszakára küldjétek el őket.