Százhalombattai Hírtükör, 1996 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1996-10-02 / 20. szám
SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR - IX. ÉVF. 20. SZ. IDEGENFORGALOM BATTÁN Bár idén az igazi nyár - most már nyugodtan kimondhatjuk - „elmaradt”, szép számmal keresték fel hazai és külföldi turisták városunkat. Elég, ha csak a Summerfest-et említjük, hiszen 8 napon át közel 70 battai család látott vendégül külföldi táncosokat, és az alakuló testvérvárosi kapcsolatról is beszélhetnénk, számtalan család fogadott szovátai vendégeket városunkban. Ezt a szerteágazó kapcsolatrendszert szinte lehetetlen áttekinteni, ezért az „intézményesített” turizmus fogódzkodóit kerestük a Hotel Oktánnál és a MOL Szabadidő Központnál (ismertebb nevén a Csónakháznál). És ne feledkezzünk meg a Strandunkról sem, mivel a vendégek mintegy 70%-a más településről érkezik. - Igazán az egyedi vagy csoportos, saját szervezésű vendégek a meghatározóak - mondta Kútfer Krisztina, a Hotel Oktán vezetője - és belőlük sem volt hiány idén a nyári hónapokban. Még hadd mondjam el, hogy július hónapban felújítási munkálatokat végeztettünk a szállodánk két szintjén, így a kapacitásunk felére csökkent ebben a hónapban. Júniusban 130 külföldi kért elszállásolást az Oktánban és 181 belföldi vendég, ami összesen 1088 ún. vendégéjszakát jelentett. A következő hónapban csak 92 külföldi és 116 belföldi vendég érkezett (az említett okok miatt), a vendégéjszakák száma 871 volt. Augusztusban már ugrásszerűen növekedett a szálloda forgalma, 210 külföldi és 178 hazai turista kereste fel az Oktánt, ami összesen 1577 vendégéjszakát jelentett. - Az őszi-téli hónapok tekintetében sem vagyunk borúlátóak - mondta Kútfer Krisztina -, mert szállodánkban igen jól felszerelt tárgyalók és konferencia termek állnak rendelkezésre, és számos cég jelezte, hogy igénybe fogja venni ezen szolgáltatásainkat. Ezek a konferenciák általában elszállásolást is jelentenek, és azt is, hogy egyéb szolgáltatásainkat is (étterem, bár, hitelkártya elfogadó hely, pénzváltás, széf, business center stb.) igénybe fogják venni vendégeink. A Battai Napokra a Polgármesteri Hivatal 65 vendég érkezett, szeptember utolsó napjaiban pedig 200 rézfúvós érkezett városunkba, de említhetném az október 3-8. között megrendezendő Nemzetközi Régészeti Konferenciát is, amely a Matrica Múzeum jelzése szerint 80 külföldi és számos hazai vendéget fog jelenteni.* A Csónakházat nem kell bemutatnunk olvasóinknak, és az ott rendelkezésre álló sportlehetőségeket sem. Kútfer Krisztina tájékoztatása szerint (mindkét egység az ő irányítása alatt áll), májustól késő őszig „teltházas" a Csónakház. Az SZVSE szervezésében számtalan sporttábor színhelye volt a vendégváró Csónakház, és az angol kosárlabda szövetség itt tartotta nemzetközi edzőtáborát, 9 nemzet sportolói tartózkodtak itt két héten át. Említésre méltó még egy francia kézilabda tábor, amit augusztusban rendeztek. Ugyancsak a Csónakházban üdültek több héten át a MOL-os szülők gyerekei, és akkor még nem is beszéltem a nemzetközi bridzs versenyről, és arról sem, hogy a fúvószenekarok találkozójának résztvevőit is nagyobb részt itt fogják elszállásolni. Ugyanis az egység hatalmas vendéglője igen alkalmas nagyobb létszámú csoportok étkeztetésére. * A borús, szeles, csapadékos nyár miatt viszonylag kevés vendég kereste fel városunk Strandját. Május 1-től augusztus végéig 23- mal volt kevesebb a meleg napok száma, mint tavaly. 30424 egésznapos belépőjegyet adtak el májustól augusztus végéig, nyugdíjas, illetve diákjegyet valamivel többet, 35.197-et. Délutáni, ún. félnapos jegy igen kevés kelt el májustól augusztus végéig, felnőttjegyet 2109- et, nyugdíjas, illetve diákjegyet pedig 2534-et, 51,3%-kal kevesebbet, mint tavaly. A belépőjegy eladásból származó bevétel alig valamivel kevesebb, mint tavaly. Ám, ha tekintetbe vesszük, hogy a Strand vezetése az év elején átlagosan 25%-kal emelte a belépőjegyek árát, úgy megállapíthatjuk, hogy 2-3 millió forintban mérhető a Strand vesztesége. A különféle bérletekből minimális mennyiség kelt el, összesen 183- at vásároltak a városlakók. Szaniszló József Gyógyítanak-e újra a sugarak? A közelmúltban panaszos levelet hozott részemre a Posta. Egy kedves olvasónk megírta, hogy mindkét térdének reumás betegsége miatt rendszeres orvosi kezelésre szorul. A gyógyszerek mellett röntgen-sugaras kezelést is kapott, melynek eredményeként „nyugdíjazhatta” sétabotját. Február óta azonban a Rókus Kórház géphiba miatt nem tudja kezelni, most újra csoszog, betegállományban van. Megkért nézzek utána van-e remény, hogy egyszer újra kezeljék. Mivel a kérdés többeket érinthet, a panaszos levéllel a napokban felkerestem a Rókus Kórház röntgen osztályának vezetőjét, dr. Patkó András főorvost. - Főorvos úr! Milyen kezelésről van itt szó? - A mozgásszervi betegségek egyik gyógymódja az úgynevezett ortovoltos röntgen terápia. Ez egy viszonylag alacsony energiaértékű ionizációs sugárzás, mely a közhiedelemmel ellentétben nem jelent veszélyt a betegre, annál is inkább, mert megfelelő előírások alkalmazásával azt kizárólag a beteg testtájékra bocsájtjuk. Tény az is, hogy régi kezelési módszer, melyet hazánkban ma már kevesebb helyen alkalmaznak, mint 10-15 évvel ezelőtt. Ennek kettős oka van. Az egyik, hogy sok helyen nincsenek meg a technikai feltételek, a másik, hogy sok orvos nem szívesen alkalmazza, mert régi módszer. Visszatérve a betegségre, tulajdonképpen a mozgásszervi betegség gyakran egy állapot, melyet a betegek többségénél véglegesen megszüntetni nem lehet, ezért az orvos kötelessége, hogy minden olyan gyógymódot igénybe vegyen, amely mérsékli vagy megszünteti a beteg szubjektív panaszait hosszabb vagy rövidebb időre. Mi a Rókus Kórházban évtizedek óta alkalmazzuk a módszert és az a tapasztalatunk az esetek nagy részében, gyógyszeres kezelés mellett nagyon hatékony (70- 80%-ban). Általában 4-5 kezelés után csökkennek a panaszok, majd a teljes kezelés után meg is szűnnek, természetesen a beteg állapotától függően. Ennek a gyógyuláson túl anyagi haszna is van, a beteg előbb munkába állítható, nem kell részére táppénzt fizetni. Ma már ez is fontos szempont. - Hány beteget kezelnek? - A megyénkben a Váci Kórházban és nálunk van csak ilyen kezelés. Általában a megye déli településeiről (így Százhalombattáról is) hozzánk küldik a szakorvosok betegeiket. Éves viszonylatban 6- 7000 beteget látunk el, a kezelések száma természetesen ennek többszöröse. - Milyenek a technikai adottságok? - Mivel az általános szemlélet szerint ez egy régi kezelési mód, a berendezések behozatala, gyártása (nálunk is készítették) háttérbe szorult, ettől függetlenül az alkatrészek beszerezhetők. A mi intézetünkben a sugárcső ez év februárjában tönkrement, azóta szünetel az ortovoltos terápia. Mivel ennek ára 1 millió forint körül van, intézetünknek nincs pénze a vásárlás megfinanszírozására, pedig mi munkatársaimmal örömmel folytatnánk újra a kezeléseket. Következő utam a battai Egészségügyi Intézménybe, dr. Németh Endre reumatológus szakorvos úrhoz, levélíróm kezelőorvosához vezetett. -Százhalombattáról mi is jó néhány beteget a Rókus Kórházba küldtünk ortovoltos kezelésre. Igaz csak akkor, ha a rendelőintézetünkben megoldható legkülönbözőbb kezelések pl. fizikoterápia nem segítenek. Függetlenül attól, hogy ez egy régi módszer, mi is szívesen alkalmazzuk, mert valóban hatékony, fájdalommentes kezelés. Nagyon sajnálnánk, ha a gyógyítási lehetőségek közül a jelzett műszaki és anyagi okok miatt nélkülöznünk kellene. - Mégis, milyen megoldást látna a jelenlegi probléma megoldására? - A legcélszerűbbnek látnám, ha a Rókus Kórház létrehozna egy közérdekű alapítványt, melynek célja a központi pénzekből nem finanszírozható gyógyítási módszerek támogatása lenne. A szakterületek részére pályázati úton ítélhetné oda az alapítvány kuratóriuma a szükséges támogagatást (esetünkben a sugárcső árát). Megfelelő propaganda mellett talán akadnának területileg érintett önkormányzatok, esetleg szervezetek, magánszemélyek, akik szívesen adnának pénzt ilyen nemes célokra. Zárszó: Mit is mondhatnék kedves levélírómnak? Reménykedjünk, hogy e sorok eljutnak azokhoz is, akik hajlandók és tudnak is tenni az ügy érdekében, és ekkor azt a 6000 beteget talán újra gyógyítják a sugarak. Kiing KALENDÁRIUM Október Az október hónap nevét a régi rómaiak a szeptemberhez hasonlóan „számozási sonendje” alapján nevezték el: ez a hónap a nyolcadik volt a régi római naptárban (octo=nyolc). Az „octo" latin számnév az „ogkosz” görög tőre megy vissza. Furcsa, bizarr e görög szó jelentése, ugyanis ,kampót" jelent. Ha a szeptember szó eredetét vesszük alapul, akkor e szó jelentését is a kézen kell keresnünk: a jobb kéz középső ujja enyhén hajlított állapotban hasonlatos egy görbe kampósbothoz, így talán hihetünk ennek az ősi magyarázatnak, csupán kényszerűsége miatt is. A magyar népetimológia ennél egyszerűbb, de semmivel sem logikátlanabb elnevezést tulajdonít a tizedik hónapnak: „Őszhó"nak vagy „Mindszent” havának hívták. A csillagjegyek közül a szeptember 21.-október 20. között születetteket a Mérleg csillagkép, az október 21.-november 20. között születetteket pedig a Skorpió csillagkép jellemzi. Az október a termés betakarításának, a szőlő-, alma-, diószüret hava. Az emberek e tevékenységeket régen úgynevezett kalákában végezték, hiszen ezek az „összesegítések” könnyebbé is, gyorsabbá is tették ezeket a kemény, nehéz munkákat. Különösen gyakran hívták kalákába a családtagokat a kukoricaszedésre, illetve fosztásra. A népi gazdálkodás nyári és őszi kemény munkáit a végzés utáni pár óra vagy nap oldhatta fel: vacsora, kalákatánc, de innen eredeztethető a szüreti bál is. Ennek korai elődje a hordókat a szőlőhegyre szállító ökrösvagy tehenesfogatok lassú vonulása, mely a későbbiekben díszesen felöltözött szüretelők színes kavalkádjává változott. Ezt a szokást évszázadokig megőrizte a magyar néphagyomány, és igen örvendetes, hogy hosszú ideig tartó „csendes pihenője” után az utóbbi évtizedben ismét gyökeret ver közösségi szokásainkban. OKTÓBER 2., LEODEGÁR vagy PETRA NAPJA. A néphit és megfigyelés alapján az őszi lombhullás megkezdődésének napja, az első igazi őszi nap. OKTÓBER 4., FERENC NAPJA. Assisi Szent Ferenc ünnepe, aki 1182- ben született. Atyja gazdag kereskedő volt, aki lehetővé tette gyermeke számára a gondtalan, szabados ifjúkort. A lovagi életre vágyó ifjú húszéves korában fogságba esett, majd megbetegedett. Gyógyulása után életmódját gyökeresen megváltoztatta: remete életet kezdett, koldusruhába öltözött és prédikálva járt a nép között. Csakhamar számos követője és társa akadt, majd testvéri közösséget alakít, amelynek tagjai tökéletes szegénységben, bűnbánatot hirdetve, a szegénységet magasztalva élnek. Assisi Szent Ferenc három rendet alapított: az első rendet a férfiak számára (ferencesek), a második rendet Szent Klára vezetése alatt a nők számára (klarissza apácák rendje) és a harmadik rendet a világban élő házasok számára (harmadrend). Assisi Ferenc 1226-ban halt meg, s IX. Gergely pápa két évvel halála után szentté avatta, s ezt követően ő lett a legnagyobb szentek egyike. ______________________________ OKTÓBER 10., FERENC NAPJA. Borgia Szent Ferenc ünnepe, aki Gandia (Kelet-Spanyolország) hercege és alkirálya volt, majd jezsuita szerzetes, végül a rend egyetemes főnöke. 1572- ben halt meg és még e században szentté is avatták. A népi hagyományok szerint október 10-e és a hete kiválóan alkalmas az őszi vetésre. OKTÓBER 15., TERÉZ NAPJA. Avilai (Nagy) Szent Teresia ünnepe, aki a XVI. században élt. Egyházdoktor, karmelita, keresztülvitte a rend reformját; az első ilyen kolostort Avilában (Spanyolország) alapította, utána több mint harmincat. Páratlanul sokoldalú és tökéletes egyéniség, a misztika legnagyobb mestere, a spanyol irodalom klasszikusa, 1582-ben halt meg. A magyar népi kultúrában e napot szüretkezdőnapnak tartják. OKTÓBER 16., GÁL NAPJA. A halászat befejező napja, ekkorra estek a hálós halászatok. Azokon a területeken, ahol makkoltató sertéstartással foglalkoztak, a makk érése kezdeti napjának tartották. OKTÓBER 18., LUKÁCS NAPJA. Lukács evangélista ünnepe, aki pogány születésű volt, hivatása orvos, irodalmi műveltséggel rendelkezett. Szent Pál kísérője és munkatársa volt, ő a harmadik Evangélium és az Apostolok cselekedeteinek szerzője, ő a kórházak, fürdők védőszentje. A Mecsek-alján a gesztenyeszüret napja, ekkor tartják a pécsváradi leányvásárt. OKTÓBER 20., VENDEL NAPJA. Szent Vendel névnapja, akit a pásztorok védőszentjeként tiszteltek, így sok helyen ezen a napon tartották a pásztorünnepet. OKTÓBER 21., ORSOLYA NAPJA. Szent Ursula (Orsolya) ünnepe, aki 304-ben Kölnben vértanúságot szenvedett a római Diocletianus császár idején zajló keresztényüldözéskor. A néphagyomány szerint ez a nap a káposzta és a kerti vetemények betakarításának napja. OKTÓBER 23., NEMZETI ÜNNEP. Az 1956-os forradalom és szabadságharc negyvenedik évfordulójára való emlékezés napja. JÁNOS NAPJA: egyrészről Kapisztrán Szent János ferences szerzetes ünnepe (Hunyadi János társa 1456-ban a nándorfehérvári diadalkor), másrészről ez hagyományosan a régi falvak gyertyagyújtó napja, amikor az est korai leszállta miatt a munkához lámpát kellett gyújtani. OKTÓBER 26., DÖMÖTÖR NAPJA. Vendel mellett az őszi pásztorünnepek napja. Az Alföldön és az ország északkeleti részében főként a juhászok körében volt kedvelt a „dömötörözés”, a juhászbál. OKTÓBER 28., SIMON, JÚDÁS NAPJA. Simon és Júdás Tádé apostolok ünnepe. Ezt a napot a néphit hagyományosan a tél kezdetének tartja. OKTÓBER 31., FARKAS NAPJA. A népi megfigyelések szerint a faültetésre az egyik legkedvezőbb nap. Ez a nap a reformáció kezdetének napja, amikor Luther Márton 1517. október 31-én meghirdette tételeit, a református egyház ünnepe. Mitták Ferenc 3. oldal