Százhalombattai Hírtükör, 1998 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-14 / 1. szám

SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR - XI. ÉVF. 1. SZ. ÉV VÉGI SZÁMVETÉS • ÉV VÉGI SZÁMVETÉS • ÉV VÉGI SZÁMVETÉS Az új esztendő első napjai alkalmat teremtenek arra, hogy átgondoljuk az eltelt tizenkét hó­nap történéseit, eseményeit, számadást készítsünk. Ilyen „visszatekintésre” kértünk intézmé­nyeket, vállalkozókat. 1997 a szaporodó feladatok éve a Családsegítő Központban A négy éve működő Családse­gítő és Gondozási Központ tavaly 95 idős embernek biztosított napi háromszori étkezést, negyvenöt­nek helyben, negyvennek a falusi nyugdíjas klubban. Közel száz­hetvenen kaptak méltányos téríté­si díjért hétköznapokon ebédet, 80 rászorulónak házhoz szállították. Körülbelül 107-en voltak, akiket házi gondozásban részesítettek, vagyis igénytől függően takarítot­tak, mostak rájuk, elhozták a pati­kából gyógyszereiket, intézték hivatalos ügyeiket, és nem utolsó sorban beszélgettek velük. A szá­mok azért hozzávetőlegesek, mert naponta változik, hogy hány em­bernek, miben és hogyan kell se­gíteni. A rugalmasság és nyitott­ság az intézmény alaptulajdonsá­ga kell hogy legyen. A napi háromszori étkezésen, és a kultúrált időtöltésen kívül kü­lönböző programokat szerveztek a nyugdíjasoknak. Farsangi, szü­reti, szilveszteri bált, kiránduláso­kat. Az idén új munkatársként ér­kezett egészségnevelő a helyes táplálkozásról tartott előadásokat. Rászoruló családok gyermekei vehettek részt abban a négyhetes nyári napközistáborban, amelyet a Dunai Flottillával közösen szer­veztek a Csónakházban. Itt is elő­térbe került az egészséges élet­módra nevelés, orvosi előadás és vetélkedő formájában. Az átmeneti gondozóházban, amelyet maguk között csak „szál­lónak” neveznek, jelenleg kilenc idős, beteg emberről gondoskod­nak. A családi helyzettől és az egészségi állapottól függ, hogy ki meddig marad itt. Vannak, akik a telet szeretnék átvészelni, mert nem tudják már a fűtés gondjait megoldani. Gondozóik tizenkét órás műszakban váltják egymást, s bizony sokszor előfordul, hogy éjszaka az orvosi ügyeletre kell telefonálni. Az étkeztetésen, házi és hely­­beni gondozáson kívül az intéz­ménynek minden szolgáltatása in­gyenes. Úgy tűnik, a négy év ele­gendő volt arra, hogy ezeket meg­ismerje a város, mert a hozzájuk fordulók száma egyre növekszik. A jogtanácsadó, pszichológus, és pszichiáter fogadóóráira csak he­tekre előre lehet bejelentkezni. Az intézménnyel megbízásos munkaviszonyban álló pszichiáter látja el az itt dolgozó szociális munkások szupervízióját is, va­gyis segít abban, hogy az őket ért kellemetlen benyomásokat feldol­gozzák, lelki egyensúlyukat fenn­tartsák. Mióta megnőtt az idős, gyakran súlyos beteg ellátottak száma, megnőtt a gondozók felelőssége. Szükségessé vált az ő lelki gondo­zásuk is. Az is előfordul, hogy krízis­helyzetben lévő emberek kérik a szakember segítségét. Ilyenkor természetesen nem lehet az előjegyzésre várni. A hét bár­mely munkanapján bejelentkezés nélkül fogadják a szociális mun­kások az életvezetési gondokkal, ügyintézési problémákkal hozzá­juk fordulókat. Részt vesznek a serdülő segélytelefon szolgálat­ban is. Az intézmény pszichiátere cso­portterápiás foglalkozásokat tart. Relaxációs tanfolyamot vezet óvónőknek, tervezi egy munkanél­küli terápiás csoport elindítását is. A központ foglalkozott ‘97-ben segélyezéssel is. Krumplit, tartós élelmiszer csomagot osztottak, a készpénzjuttatást igyekeznek csökkenteni. A már meglévők mellett új fel­adatot is kaptak az önkormány­zattól. November elsejétől ők lát­ják el az új gyermekvédelmi tör­vény által kötelező alapfeladat­ként meghatározott gyermekjóléti szolgálatot. Ennek célja, hogy el­kerülhető legyen a hatósági be­avatkozás a gyermekek életébe, ne kerüljön ki a kiskorú a család­ból. Újdonsága, hogy nemcsak a család vagy a hivatalos ügyintéző, hanem maga a gyermek is felke­resheti a szolgálatot bármilyen problémájával. A Családsegítő Központnak je­lenleg 28 alkalmazottja van. Vala­mennyien megfelelő képesítéssel végzik munkájukat, de a növekvő feladatok miatt egyre inkább fe­szített tempóban, túlterhelten. Constantin Judit, az intézmény vezetője kívánatosnak tartja szá­muk növelését, mint ahogy bőví­tésre szorul az épület melegítő konyhája is. A Központ költségvetésének legnagyobb részét az Önkor­mányzat biztosítja, de ‘97-ben is - mint ahogy minden évben - pályá­zatok útján egészítették ki azt, így sikerült fedezniük a négyhetes gyermektábort, pályáztak a Héra Alapítványhoz is a rászorulók közműdíjainak kompenzálásáért, és mostanában nyújtottak be egy pályázatot az Egészségügyi Alap­hoz, a kapott összeget gyógysze­rekre szeretnék fordítani. Sok segítséget kaptak magán­­személyektől is. Könyvet, hasz­nált ruhát, virágokat. Az intéz­ményvezető ezúton mond köszö­netet érte. A Családsegítő Köz­pont az idén is várja mindazokat, akik segítségre szorulnak. C.K. Szakorvosi Rendelőintézet Dr. Körösi László igazgató­­főorvos tájékoztatása szerint a korábbi évekhez hasonlóan 1997- ben is töretlenül fejlődött a város egészségügyi ellátása, nagy jelen­tőségű önkormányzati döntések születtek a továbbfejlesztésről. A pozitív megállapítások még na­gyobb hangsúlyt nyernek, ha mindezeket az egészségügy orszá­gosan mutatkozó súlyos válságfo­lyamataival vetjük össze. Elő­nyünk jórészt annak köszönhető, hogy az átlagosnál jobb anyagi helyzetű önkormányzatunk érték­rendjében preferálja az egészség­ügyet. Az 1997-es év költségve­tésének vitája idején azt a javasla­tot terjesztettük elő, hogy a műkö­dési költségek önkormányzati arányának csökkentése mellett, a fejlesztési keret tegye lehetővé a műszerezettség bővítésében a ren­deletileg előírt u.n. „minimum kö­vetelményeknek” való megfele­lést, így került sor a világszínvo­nalú színes ultrahang készülék be­szerzésére. Ugyancsak csúcstech­nikát képvisel az új EEG készü­lék, de gyarapodtunk korszerű EEG és újraélesztő készülékek­kel, labordiagnosztikai eszközök­kel, mikroszkópokkal, számítás­­technikai eszközökkel. Mindezek számottevő mértékben javítják a minőségi munka lehetőségét. Pél­dául a színes ultrahang segítségé­vel a korai szakaszban lehet be­tegségeket kiszűrni, igen nagy lé­pést jelent a szívbetegek, a nyaki érbetegségek, érszűkületek meg­állapításában, a hasi, nőgyógyá­szati diagnosztikában. Erre építve további heti 6 órával növeltük a kardiológiai szakrendelés óraszá­mát, létrehoztuk az agyat ellátó főerek diagnosztikáját biztosító u.n. Carotis-doppler rendelést, amelyhez betegeink korábban csak több hetes előjegyzés után juthattak hozzá Budapesten. A legújabb eredmény, hogy a színes ultrahang technikára építve hely­ben megteremtettük a gyermek kardiológiai szakkonzílium lehe­tőségét. 1997-ben a nőgyógyásza­ti szakrendelést egy újabb szakor­vos igénybevételével kibővítet­tük, növeltük a nőgyógyászati kli­max rendeléshez és a rheumatoló­­giai rendeléshez kapcsolódó csontritkulás rendelések óraszá­mát. A korábbinál lényegesen na­gyobb és korszerűbben berende­zett gyógytorna helyiségekben a gyógytornászaink számát két főre emeltük. Önkormányzati döntés eredmé­nyeképpen az esti órákra is kiter­jesztettük a sebészeti szakrende­lést és ennek folyamatos labor, röntgendiagnosztikai hátteret is biztosítottunk. Sokat fejlődött számítástechnikai rendszerünk is, a szakmai szoftverek továbbfej­lesztésével közös hálózatba kap­csoltuk a háziorvosi, szakorvosi és diagnosztikai rendszereket. Ugyancsak jelentősnek minősít­hető a gazdálkodási rendszerünk fejlődése, melynek révén is az in­tézmény saját és központi bevéte­leinek aránya számottevően növe­kedett. A városi egészségügy történeté­nek kiemelkedő jelentőségű ese­ménye volt, hogy az önkormány­zat elfogadta az egészségügy épü­letfejlesztésének orvos-szakmai programját és ezzel a megvalósí­tás útjára lépett egy több éves munka, melynek első fázisában, 1998-ban egy három szintes, szin­tenként mintegy 500 m2 alapterü­letű új épületszárny fog megvaló­sulni. Ide elsősorban a diagnoszti­kai egységek, a kardiológiai és a központi műtő fog átköltözni. Második lépcsője a régi épületek több szakasza teljes rekonstrukci­ója és korszerűsítése lesz. Mindez összességében lehetővé teszi, hogy a városi egészségügy gyó­gyító-megelőző, illetve járóbeteg ellátása a XXI.század színvonalá­ra emelkedhessék. K.F. Városi televízió ügyvezető Jován László igazgató. Az elmúlt év a Városi Televí­zió számára a teljes átalakulás éve volt. Azt, hogy olyan lett-e, mint amilyennek ígérkezett még nem tudom megmondani, hi­szen minden nap, hoz új dolgo­kat, de arról már most beszá­molhatok, hogy a feladat sokkal nehezebb volt, mint gondoltuk. Nehezebb volt azért is, mert a korábbi években megszokott szakmai követelményekkel szemben olyan pénzügyi, szám­viteli, gazdasági, társasági szempontok léptek az előtérbe, melyeket teljesen újként kellett megtanulnunk. A fő célkitűzést a gazdasági társaság szerkezeté­nek kialakítása, működésének legalább alapfokú biztosítása képezte. Személy szerint nagyon nehe­zen tudom megszokni, hogy a gazdasági vezetés sokkal job­ban leköti az időm, figyelmem, energiám mint a televíziós szakmai rész. Ezt az arányválto­zást jól példázza, hogy nyolc hónap után sikerült időt szakíta­nom arra, hogy hozzánk hason­ló méretű televízió működését tanulmányozhassam. Számom­ra ugyanis mindig fontos volt a munkánk összehasonlító értéke­lése nemcsak a jogszabályi, gazdasági, hanem a szakmai környezet figyelembevételével. Az eltelt hónapok során jöttünk rá arra is, - és ez az önkormány­zat javára szól - hogy minket új társaságként tőke és eszköz te­kintetében kedvező kondíciók­kal indítottak el. Ma már ugyan­is egyre több az olyan helyi te­levízió, ahol állandó a küzde­lem a mindennapos létért, a mindenáron bevételre való tö­rekvés kényszere motiválja tevékeny­ségüket. Nekünk nem voltak és nincsenek ilyen kény­szereink, olyannyira, hogy az év szakmai többlete, hogy az idén nemcsak városunkat láttuk el műsorral, hanem szólhattunk Érdről, Ercsiről, Tökölről is. Nagyon fontos tehát, hogy ez nem gazdasági kényszer, hanem szakmai kihívás volt számunk­ra. És ezt megtehettük annak el­lenére, hogy az 1997-es évet ré­szünkről szerény, nagyon óva­tos, „tapogatózó” gazdálkodás jellemezte. Mivel nem tudtuk pontosan kiszámolni mit hoz a holnap arra törekedtünk, hogy csak a legfontosabb dolgokra költsünk, csak a legfontosabb fejlesztéseket hajtsuk végre. Ami talán nem teljesen úgy alakult, ahogyan elképzeltem az az új szerkezetű műsor kialakí­tása. Tény azonban, hogy jelen­tős változtatások voltak, ezen túl a kereskedelmi televíziók beindulása megváltoztatta a vá­rosi televíziókkal szemben tá­masztott követelményrendszert. A jövőt illetően persze opti­mista vagyok még akkor is, ha tudom, hogy az 1998-as a vá­lasztások éve lesz, stábunk ka­pacitása pedig véges. Kiing Ferenc Domitours Utazási Iroda Sikeres esztendőt zártak a Domitoursnál, 23 %-kal növe­kedett a forgalmuk az előző évi­hez viszonyítva. Mintegy 1000 külföldi utazta­tást bonyolítottak le ‘97-ben, a néhány napos külhoni kirándu­lástól a 10-14 napos időtartamú nyaralásig, üdülésig. A gépko­csival könnyen megközelíthető Horvátország lett a „sláger” és a távolabbi olaszországi utazás is kedveltté vált. Sok battai nya­ralt a Katalán tenger partján, Görögországban, illetve a szi­geteken, Tunéziában, Egyip­tomban, Cipruson, Sri Lankán, a Maldiv szigeteken. Lényegesen kevesebben, mintegy 250-en kívántak Ma­gyarországon nyaralni, legtöb­ben a Balaton partját, a Mátrát és Gyulát választották. Fazekasné Horváth Timea, a battai kirendeltség dolgozója szerint évről-évre visszatérő vendégek veszik igénybe az utazási iroda szolgáltatásait, ami a bizalom növekedését jel­zi. Idén nagyobb forgalomra számítanak, mert az ősszel ad­ták át az érdi kirendeltség új iro­dáját, amelyben kedvező árfo­lyamú valuta­váltásra is adott a lehetőség. Remélik, hogy sok battai utas veszi igénybe az új szolgáltatást. Sz.J. 3. oldal

Next