Szénanátha, 1994 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1994-02-10 / 1-2. szám
A SZÉNANÁTHA Gödöllő Város Önkormányzata FL Polgármesteri hivatal Gödöllő Város Képviselőtestülete 1990 októbere 20-án alakult meg a Petőfi Sándor Művelődési Központban. Az ülésen került sor az ideiglenes működési szabályzat elfogadása után a város polgármesterének, Dr. Gémesi Györgynek a megválasztására. Egy későbbi időpontban pedig Dr. Fábián Zsolt, alpolgármester megválasztására. Az elmúlt időszakban némileg átalakult (lemondások és egy sajnálatos haláleset miatt) a testület személyi öszszetétele. Annak idején 27 mandátum sorsáról dönthettek a polgárok: közülük 13 listás, 14 pedig egyéni kerületi képviselő. Ma a választási törvénnyel összhangban 26 mandátumot töltenek be a képviselők (az egyik listás hely a következő választásokig betöltetlen marad): André László, Bálványosi Kálmánné dr., Csaba Antal, Csellár László, Csontos István, Földi Péter, Halász Levente, Horváth Miklós, Dr. Fábián Zsolt, Fejes András, Dr. Fülöp István, Dr. Gémesi György, Kecskés József, Krassay László, Lelkes László, Dr. Mészáros György, Dr. Nacsa János, Dr. Pannonhalmi Kálmán, Pesti Rudolfné, Dr. Buda Győző, Dr. Sándorné Pálfalvy Beáta, Six Edit, Dr. Vancsó Ödön, Dr. Vámos János, Dr. Vámosi István, Dr. Várady Tamás. A képviselők elmondhatják, többféle értelemben is nehéz időszak áll mögöttük. Egy átalakuló, még nem minden tekintetben kiforrott, kialakult struktúrában kellett döntéseket hozniuk. Az önkormányzati működést, mechanizmust, egészében az "önkormányzatiságot" nekik maguknak is tanulniuk kellett. Ez pedig azért sem könnyű - mert mint a GATE kollégiumának Önkormányzati Szabadegyetemén a jeles előadók is rávilágítottak - az önkományzati struktúra gyakorlatilag valódi, értékelhető és ma is felhasználható tradíciók, hagyományok, történeti háttér nélkül kerültekkerülnek kialakításra. Ezért is érdemes külön figyelmet fordítani arra, hogy a testület miképpen szervezi meg munkáját, hozza meg döntéseit. Az út járatlansága (a tanácsi rendszer adaptálásra alkalmasnak tartott elemein kívül talán csak a külföldi, nyugat- európai példák jelentenek valamiféle - nem teljes értékű - eligazítást), az önkormányzati törvény által biztosított szabadabb mozgástér nyomán egymástól eltérő megoldások és gyakorlat is kialakulhatott a különböző települések önkormányzatainál. A gödöllői testület szervezeti működési szabályzat alapján dolgozik rendszeresen. Három hetente tartja üléseit. Természetesen rendkívüli ülésekre is sor kerülhet. Az ülések nyilvánosak, a döntéseket határozatok formájában hozzák meg. A törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyokat illetően a testület önkormányzati rendeletet is alkothat. Az ülések napirendi pontjainak, s az évente megtárgyalásra kerülő határozatoknak igen tekintélyes a száma. (Ez részben az átmeneti időszak "terhe" is.) Ilyen nagyszámú határozatot meghozni, a döntéseket helyesen kialakítani és kak nagyon alapos előkészítéssel lehet megoldani. Általában azt mondhatjuk, hogy az önkormányzatok által megvitatásra kerülő anyagokat a Polgármesteri Hivatal szakapparátusa készíti elő. Ám a testület maga is létrehozza a saját döntéselőkészítő szerveit, a különböző bizottságokat, Gödöllőn összesen tízet. (Természetesen ideiglenes bizottságok létrehozására is sor kerülhet, például pályázatok elbírálása céljából.) Ezek közül a törvény csak a Pénzügyi Elleni Polgármesteri Hivatal feladata, hogy előkészítse az önkormányzati ügyeket, végrehajtsa az önkormányzati döntéseket, végezze a képviselőtestület és a bizottságok működésével kapcsolatos adminisztratív teendőket, ellássa a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat. A hivatal az önkormányzati ügyekben a képviselőtestület és a polgármester rendelkezései szerint, államigazgatási téren ellenben a testülettől függetlenül, önállóan, a jogszabályoknak megfelelően jár el. A hivatali szervezet tagolt, a munkát a tevékenységek jellege szerint létrehozott 11 iroda végzi, s ezekben összesen 132 köztisztviselő dolgozik. Közülük 99 fő az érdemi ügyintéző, ők végzik az önkormányzati és államigazgatási feladatpérző Bizottság felállítását írja elő kötelező jelleggel. A bizottságok a polgármesteri hivatal irodáihoz hasonló szerkezetben és névvel, illetve célokkal lettek létrehozva. Működésükre jellemző, hogy nemcsak a képviselők, de külső szakértők is választott tagjai lehetnek. A bizottság minden tagjának szavazati joga van. Igaz, a törvény előírja, hogy a bizottságok létszámában többségben kell lenniük a választott képviselőknek. Gödöllőn a bizottságok és az ügyek nagy számára való tekintettel ezt úgy tudják megoldani, hogy egy-egy képviselő akár több bizottság munkájában is részt vesz. Csak így biztosítható a szükségesnek tartott szakértői jelenlét. A határozatok jelentős hányada nagyon alapos érdekegyeztetést, előkészítést igényel. Ilyen például a minden év decemberében elfogadásra kerülő költségvetés. Ezt gyakorlatilag minden bizottság - a saját szűkebb területét illetően külön is, de a többi bizottsággal együtt is - meg kell hogy vitassa. Szintén sokrétű egyeztetést, együttműködést igényelnek például az oktatással és a szociális problémákkal kapcsolatos kérdések. A képviselőtestület egyéni választókerületi tagjai minden évben beszámolót, havonta pedig (a választópolgárok részére) fogadónapot tartanak. A testület éves munkaprogramjának összeállítása során általában az őszi időszakra közmeghallgatást ütemez be, hát. A köztisztviselők mindegyike rendelkezik a munkaköréhez előírt végzettséggel, illetve szakképesítéssel; 40 %-uk egyetemi, illetve főiskolai diplomával, 35%-uk pedig egyéb szakképesítéssel bír. A hivatalt a polgármester irányítja és a jegyző vezeti, aki segíti a polgármestert, miközben a saját feladat- és hatáskörében - jogszabályi felhatalmazás alapján - önállóan jár el. Önkormányzati feladatait a képviselőtestület és a polgármester utasításai szerint látja el. A polgármesteri hivatal személyi állománya iránti követelményei sorában első helyen a szakmai hozzáértés áll. Ez több, mint egy meghatározott feladatkör professzionális ismeretekre (folytatás az 5. oldalon)