Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-16 / 217. szám

! ^ KS» HFC.ÍFtsMMm SZEMLE UTÁN - SZEMLE ELŐTT Az évenként megrendezés­re kerülő kulturális szemle immár hagyomány. S nem is akármilyen hagyo­mány: a kulturális forrada­lom sikeres megvívásának egyik nagyon fontos eszköze, amely elsősorban a fiatalok művelődését, kulturálódását segíti jelentősen. Ha három esztendő tükrében vizsgál­juk, míg az 1959—60-as évadban ötszázhatezer a résztvevők száma, addig volt az elmúlt kulturális év­ben már hétszáztizenki­­lencezren kapcsolódtak be a szemle különböző rendezvényeibe. Azaz kétszázezerrel több fia­tal kívánt szervezett for­mákban tanulni, szórakoz­ni, mint három évvel ez­előtt. Ez elsősorban a kul­turális szemle életképessé­­­­géről tanúskodik. Az elmúlt évadban meg­rendezett kulturális szemle — amely a béke és barátság gondolatának jegyében zaj­lott — legfőbb célkitűzése az ifjúság irodalmi nevelése volt. Vajon sikerült mara­déktalanul valóra váltani a kitűzött feladatot? Ha csak­ e puszta számokat tekint­jük, azok is bizonyítanak. Egy év alatt négyszere­sére nőtt az irodalmi színpadok száma, mintegy kétszáz új csoport alakult az országban. Az iro­­­dalmi színpadok bemutatói számtalan különböző ? értékes f. — klasszikus és modern —­ irodalmi alkotást ismertet­­­­tek és szerettettek meg al fiatalokkal. A József Attila olvasó-­­ mozgalom — az ifjúság iro­­­­dalmi nevelésének kétségkí­? vül legfontosabb formája — ? -a­­ klasszikus • • r­és­z• a modern ? irodalom legjobb alkotásaira ? hívta fel a fiatalok figyel­­­mét, ugyanakkor rendszeres­­ olvasásra nevelt. A jelentke­ ? zett százha­tvan­négyezer fia­ ? tal közül közel százezer tel­­­­jesítette is az előírt köve­­­­telményeket. A műkedvelő művészeti­­ mozgalomban részt vevők * számának növekedésével három év alatt hatvan­? ezer! — együtt megszilárdul­­­­tak egyes, korábban csak? alkalmakként működő cso- ? .portok; új, nagyrészt fiata­­­lokból álló együttesek ala­ ? kultak; javult a szakmai to­? vábbképzés; emelkedett a íj művészi színvonal­ ?- sorolhatnánk még hos­­­­­szán a külön­böző mű­­­­vészeti ágakban elért síke­­­ reket. Mindez arra enged­­ következtetni, hogy örvendetesen növekszik­­ a fiatalok minden rété­­­­gének általános kultu­­­­rális igénye és művelt­­­­sége.­­ Ez egyúttal meghatározója is ; a most kezdődő új évad fel­­s­ő adatainak. Az 1962—63-as szemle új, központi kulturális­­ gondo­­­­lata: „A korszerű tudományi és művészet megismerése”. eredményeinek . Ebből követ­­­­kezik, mennyi hogy a szemle való­­s ágában ,meg a résztvevő ismertessük a fiatalokkal­­ a szocialista-kommunista tár­­­­sadalom építését szolgáló és­ tükröző tudomány, művé­­­szet eredményeit, s ezzel a­­ tartalommal elégítsük ki a­ fiatalok modernség iránti­ vágyát. A maga sajátos eszközei­­­­vel valamennyi ág hozzájárulhat művelődési s a mai va­­­­lóságot ábrázoló művek nép­­­­szerűsítésé­hez és megértésé­­­hez. Nagyszerűen érvénye­­­sülhet ez a célkitűzés a Jó­­­zsef Attila olvasómozgalom­ban a könyvek ajánlásánál, az ismeretterjesztésben a té­m­ák meghatározásánál, a szín­játszó csoportok és irodal­mi színpadok témaválasztá­sánál, a szellemi vetélkedők kérdéseinek és így tovább.összeállításánál Az új évad legfőbb cél­kitűzése: a fiatalok velődésének tömeges mű­és szórako­zásának elősegítése, így az idén elsősorban — a legtömegesebb művelődési ág — a film látogatását és a filmekkel kapcsolatos anké­­tokat kelt Az ifjúság továbbfejleszteni. kedvelt szóra­kozása a tánc, amellyel — meg kell mondanunk őszin­tén — elég keveset törőd­tünk az elmúlt években. Pe­dig a tánc — helyes irá­nyítás esetén — a fiatalok ■ nagy tömegeit vezetheti el a kulturális szemléhez, az If­júság a szocializmusért moz­galomhoz. A társas tánctan­folyamok és versenyek ren­dezésével remek lehetősé­get adhatunk minden fia­talnak a kulturált, ízléses szórakozáshoz, a társas élet szabályainak elsajátításához. Ezért az idén az Ifjúság a szocializmusért mozgalom harmadik követelményét a társas tánccal is azok a fiatalok, teljesíthetik akik részt vesznek a KISZ társas tánc-tanfolyamain és versenyein,­­ vagy — akár tanfolyam­­ nélkül is — helyezést érhet­­­nek el a különböző versenye­­­ken, valamint a társas tánc-­­ klubok állandó tagjai. A műkedvelő művészeti­­ csoportok munkájának meg­­­változott alapfeltétele:­­ a helyi tevékenység fej­­­­lesztése. Az új irányelvek szerint az­­ idén lehetőleg a csoport vegyen már csak az 1 részt kör­­­­zeti és magasabb szintű be- i mutatókon, amely legalább­­ három előadást tartott saját­ községében, üzemében, is­­­­kolájában. Ezek az idei szemle leg­fontosabb alapelvei, de természetesen nem vala­mennyi. Rövidesen megkez­dődik majd az előkészítő munka s akkor minden rész­letkérdésre is sor kerül. Addig is azonban a közsé­gekben, üzemekben, ter­melőszövetkezetekben, isko­lákban már megindulhat tájékozódás: kire számíthat­a­nak, milyen igények kielé­gítésére kell gondolni, ha megkezdődik az általános elő­készítés. A tavalyi sikerek tanúsága szerint az idén még több résztvevővel kell szá­­molniuk a szemle szervezői­nek, vezetőinek. (— P —) iX\XX­>^XX\N­MNXXVSN>X^XVVXXVXXXXXXXXXVV Rövidesen bemutatják a Diákok voltunk című új bolgár filmet i A Feltámadás című szovjet film megyei bemutatóját szep­tember 21-én Abonyban tartják. A film főszereplője: Tamara Szjomina WWWWWWV.WAW.WWWWWW.WVWW'i A. Tvardovszkij: Századunk hőstettére Századunk roppant hőstettére. Hogy boldog legyen a világ, A Sarló-Kalapács vezérli Minden leányát és fiát. Béke és szabadság hazája, Ellenség bárhogy fenyeget, Nagy néped érted száll csatába — Barátot barátok, Testvért testvérek védenek. Senki sem győz a mi erőnkön. Mely vörös lobogó alatt Újabb utat nyitott a földön. S csillagos táj felé halad. Benin zászlója, mind tovább szállj. Gyújts nekünk fényt, amerre mész Alattad jön a fél világ már, S elérkezik a nap, Hogy alattad jön az egész. «\XVXX\VVXNXXX\XXVXX\VSNX\\VVXXXN,VvX\.\X\XX\VC«» Nikolav Vapcarov: Az elvtárs éneke Te, Fernández, már sose térhetsz vissza! A gépfegyver golyói eltaláltak, a síkon futó vihar véred itta, és ordított, mint fékevesztett állat. Rohamra tüzeltek a trombitások, a csend átsompolygott a harctéren, már kéken derengett a lövészárok, s a fújó szél — átfújt a lelkeken. Valaki földet markolt, s hallani, hogy hangos, görcsös zokogás felel, s egy gránátot kapott fel valaki, de aztán mégse ... mégse dobta el. Az első voltál, aki elesett. A kattogó gépfegyver meg se állt, a vér elöntve homlokod, szemed, reád terítette a csúf halált. De pirkadatra felértünk a dombra. Az ellenségnek elfulladt a hangja. Ó, Fernández, ha ezt megérted volna, ha talpra állhatnál egy pillanatra! 1962. SZEPTEMBER 16, VASÁRNAP TARRA-BARKA lWWWWWWW Politechnika ^ Az írországi Dublinban 4 nagy a sírás-rívás. JO.Brien tizenhárom éves Billy di­­­­ákgyerek a maga kis vegyi la­ 4 t­oratóriumában addig ügyes­­? kedett, amig valami furcsa ? kenőcs nem került ki a csöpp­­inyi boszorkánykonyháról. A­­ kis Billy fogta a kenőcsöt és­­ bekente vele a papája tar fé­mjét, mire csoda történt: az­­ öregúr haja újra kinőtt! A sí­­í­rás-rívás azért van, mert t.Billynek fogalma sincs róla,­­ hogyan és miből csinálta a­­ csodakenőcsöt. . . . HOMERSEKLET ír A közelmúltban tragikus kö­rülmények között elhunyt Ma­­rilyn Monroe-ról számtalan ? történet kelt szárnyra. Többek­­? között ez is: Amikor még ismeretlen, í. kezdő csillagocska korában js egy naptár címlapja számára ? lefényképezték, Marilyn-nak ? teljesen meztelenre kellett ? vetkőznie. Később, amikor ? már befutott filmcsillag lett, ? megkérdezték tőle: nem volt-e­­ kellemetlen egy fényképész­­ műtermében meztelenül áll­­? dogálnia. Marilyn Monroe így ? ^ válaszolt: — Miért lett volna kelle­?metlen? A műtermet igen jól­­ fűtötték. wwwwwwwx j Érdekes kiránduláson vettek­­ részt a Pest megyei Tanács­­ művelődési osztályának mun­­­­katársai, köztük Ladányi Ist­­­­ván, a népművelési tanács­­i adó vezetője, Magyari Mihály­­ módszertani előadó, Csiha Gá­­­­bor intézményi főelőadó, va­lamint a megye területén mű­­­­ködő tanszakbizottságoknak ;több tagja: Tápéra látogattak­­ el, abba a Szegedhez simuló, ?Tisza-parti falucskába, ahol­­ hosszú évtizedek óta gyönyö­rű­ hagyományként ápolják a­­ régi népi táncok és énekek­­ kultuszát. A kis község veze­tősége, Csongrád megye és a­­ tápéi járás művelődési ügyei­­nek intézői nagy szeretettel elfogadták a vendégeket, akik­­­­­­kel a Juhász Gyula művelő­­?dési otthonban ültek össze­­, beható eszmecserére. Itt Bodó­­ István, a községi tanács vb­­? elnöke tájékoztatta a Pest ? megyeieket Tápé község kul­­? túráiig problémáiról. Elmon­­d­hotta, hogy az ősrégi falu ? igen régi halásztelepülésből ? fejlődött ki, már a honfogla­lás korában. A terület a tör­­­­ténelem előtti korszakban is ? emberi település színhelye­­ volt, a legújabb építkezések­­ során értékes bronzkori emlé­­­­kek kerültek ki a föld alól. A­­ falu lakossága mindig féltéke­­í nyek­ őrizte népi hagyomá­­­nyait, a környékbeli nagybir­­? tokosok közé ékelődve is­­ meg tudta őrizni függetlensé­­? gét. A falu maga igen sokszor ? elpusztult a letűnt századok ? alatt, sokszor elmosta a föld ? színéről a megáradt Tisza, de ? lakossága szívósan ragaszko­dott pátriájához és emberfe­­­­lett­i erőfeszítéssel mindig új­­­ iáépítette rombadőlt tűzhe­lyeit. Falujuk közvetlenül ha­táros a „város”-sal, Szeged­edél, ma már teljesen össze­épült vele, de a korábbi nem­zedékek szinte tudomást sem vettek erről a szomszédságról. Zárkózottan, elkülönülve él­tek, és megőrizték különleges szokásaikat. így alakult ki a jellegzetes tápéi népviselet, s így születtek a tápéi népda­lok és a szép népi táncok. A két világháború közötti időben figyeltek föl a népi kultúra kutatói a tápéi külön­legességekre, és a tápéi tánc­csoport híre gyorsan elterjedt az egész országban. A felsza­badulás után a figyelem még inkább a szép tápéi hagyomá­nyokra irányult, amelyek most már hathatós támogatást kaptak az országos szervek­is­től. Az ötvenes években ala­kult meg a 120 tagú népi együttes, amelynek tánccso­portja sokfelé aratott művé­szetével nagy sikert. A köz­ségnek 1958-ig nem volt mű­velődési otthona. Az ötvenes évek elején elkészült egy nagyszabású járási ugyan kul­­túrház terve, de ez nem való­sult meg, végül a község la­kossága, nagyrészt társadalmi munkával felépítette a jelenle­gi kultúrházat és Juhász Gyu­láról, Tápé örök szerelmesé­ről nevezte el. Eleven élet pe­zseg ebben a takaros kultúr­­házban, amely központja a fa­lu kultúréletének. Innen szer­vezik, irányítják az egyes szakcsoportok munkáját, a ré­gi, már kiveszőben levő szí­nes népviselet és népszokások tárgyi emlékeinek összegyűj­tését. Különösen a népi táncok­nak van nagy kultusza ma is Tápén. Van egy nagyobb és egy kisebb tánccsoport. Az utánpótlásról nagy figyelem­mel kell gondoskodni, mert a tápéi táncosokat a szegedi gyárak, különösen a szalámi­gyár, ahol nagyon sok tápéi fiatalember és leány dolgo­zik, igyekszik elhódítani a maga számára. Érdekes újí­tásként alakították meg Tá­pén a­z„össz-szövettkezeti népi együttest”, amely egyesíti község területén működő kü­­­lönböző mezőgazdasági és ipari szövetkezetek énekeseit és táncosait. Mezei Károly, a Csongrád megyei népművelési tanács­adó vezetője ismertette rész­letesen a tápéi módszereket. A­­ népi táncok kultusza követ­­­keztében Tápén nincs talaja­ az úgynevezett „jampitáncok­­­nak”, még a fiatalok is kigú­­­nyolják azokat, akik jampisan­ táncolnak. A népi együttes­­ szívvel-lélekkel szereti falu­­­ját, tagjai munkahelyükön is­­ kiváló dolgozók. Már öt teljes, estét betöltő műsora van,­ amellyel mindenütt nagy si­­­kert arat. Az elért szép ered­­­ményekben igen nagy szerepe­­ van annak, hogy a község ve­­­­zetői maguk is alktív részt­ vesznek a kultúrmunkában, tagjai az ének- és a tánccso­portnak. A 60 tagú tánéi énekkarban együtt énekelnek az öregek a fiatalokkal. A hasznos és tanulságos megbeszélés után a művelődé­si otthon tágas színháztermé­ben a tánccsoport adott kósto­lót a Pest megyei vendégek­nek művészetéből, bemutatva néhány igen szép tápéi tán­cot. A vendégek látogatást tet­tek néhány gyékényfonó as­­­szonynál és megnézték, mi­lyen boszorkányos ügyességgel alakul fürge ujjaik alatt sző­nyeggé a gyékény, majd megtekintették Tápé neveze­tes műemlékét a templomot, amelynek szentélye a hivata­los megállapítás szerint a honfoglalás utáni században épült, sőt, egyesek szerint megvolt már a honfoglalás előtt is. Belső vakolata alól ezeréves freskómaradványok nyomai kerültek napfényre. A Pest megyeiek szerint a tápéi látogatás érdekes, hasz­nos és tanulságos volt, mert sok olyat láttak, tapasztaltak, aminek Pest megyében is hasznát vehetik. Magyar László TÁPÉI TAPASZTALATOK Siv Malmkvist játssza a Randevú Koppenhágában cí­mű színes dán revüfilm fősze­repét, amelyet októberben Cegléden és Abonyban mutat­nak be. wwwwwww A szellemes nő j Yvés Montand, az ismert • francia sanzonénekes könyvet ‘,ír. Címe: A szerelem szótára, i Könyvében a szellemes nő ! címszó alatt ez a magyarázat­­ áll: „Az a nő, aki olyan szel­­­­­lemes hogy hallgatni is tud”, Propaganda­ ­ A Los Angeles-i Borzalmak­­háza elnevezésű moziban ki­zárólag olyan filmeket mutat­ónak be, amelyektől a nézők­­n­ek égnek mered a hajaszá­­­­la. A mozi bejárata fölött a­­ következő szövegű tábla csá­bítja a­­ nézőket: „Hozza el­­ filmszínházunkba azokat a ro­­­­konokat, akiktől örökséget i! vár!” Cenzúra . A Guardian című angol fo­­­­­lyóirat írja: „A spanyol cenzúra elkob­ozott egy angol nyelvű útika­lauzt, amely a Spanyolország­iba utazó angolok számára ké­­­szült. Az inkriminált kitétel,­­ amiért az elkobzás­ végzést­­ meghozták: az útikalauzban­­ az áll Francéról, hogy „ala­csony termetű”.

Next