Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-31 / 255. szám
1963. OKTÓBER 31, CSÜTÖRTÖK A feltételek kedvezőek: Jövedelmező üzemág a juhászat Juhtenyésztési ankét Dömsödön Juhtenyésztésünk — noha az utóbbi években biztatóbban fejlődött — még mindig nem éri el azt a színvonalat, amit a népgazdaság joggal elvárhatna. Jellemző, hogy gyapjúszükségleteinknek csak a felét biztosítják a hazai gazdaságok, a többit valutáért hozzuk be külföldről. Exportlehetőségeinket sem tudjuk ezen a téren kihasználni, pedig a jelenleginél pecsenyebárányt, jóval több juhsajtot tudnánk kiszállítani. Ismét napirendre került hát a jövedelmező állattenyésztési üzemág gyorsabb fejlesztésének szükségessége. Tegnap Dömsödön is erről tartottak ankétot neves állattenyésztő szakemberek Pest megye juhtenyésztő gazdaságainak állattenyésztői. A gyakorlati bemutatóval összekapcsolt egész napos ankétot a megyei tanács mezőgazdasági osztálya szervezte közösen a Magyar Agrártudományi Egyesület Pest megyei Állattenyésztők Társaságával. Részt vett az ankéten dr. Schandl József egyetemi tanár, Kossuth-díjas akadémikus, továbbá dr. Török a Földművelésügyi Kum juhtenyésztési Miniszténak vezetője és dr. osztályaMihálka Tibor, az Állattenyésztési Kutató Intézet juhtenyésztési osztályának vezetője. Az ankétot Mikolai Ferenc megyei főállattenyésztő nyitotta meg, s elmondotta, hogy a juhtenyésztést eddig Pest megyében is mostohán kezelték. j Igaz, hogy a mienk nem tipikus juhtenyésztő megye, de a lehetőségek itt sem hiányoznak a virágzó juhászaitok kialakításához. Dr. Schandl József Kossuth-díjas akadémikus juhtenyésztésünk jelenlegi helyzetéről, s a továbbfejlesztés lehetőségeiről tartott értékes előadást. Különösen hangsúlyozta, hogy mit kíván népgazdaság a juhtenyésztés a üzemágtól Különösen nagy szerep jut a termelőszövetkezetekre a juhtenyésztés fellendítésében. Ez annál inkább érdekük, mivel a juhászat viszonylag kis befektetéssel nagyon jövedelmező üzemág lehet. A Kossuth-díjas akadémikus felhívta a megjelentek figyelmét a juhászok anyagi érdekeltségének biztosítására. Dr. Török György, a magyarországi gyapjútermesztés feladatairól beszélt. Elmondotta, hogy ami a gyapjútermesztés minőségét illeti, nincs szégyenkezni valónk, mert megközelítjük a világszínvonalat. Inkább mennyiségi szempontból kell szorgalmaznunk a juhtenyésztést. Részletesen elemezte, hogyan lehet növelni a juhtenyésztő gazdaságokban a jövedelmezőséget Dr. Mihálka Tibor, a juhok takarmányozásáról tartott előadást. Okrész Imre megyei juhhtenyésztési felügyelő elmondotta, hogy jelenleg 99 I ezer anyajuh van a megyében, a második ötéves terv végére ezt a számot 120 ezerre növeljük. Az egy birkára jutó 3,6 kilós gyapjúhozamot 4 kilóra irányozza elő a terv. Az előadásokat vita követte. Egységes volt a vélemény, hogy megyénkben csakugyan megvannak a lehetőségek a juhtenyésztés további fellendítéséhez és a jövedelmezőség növeléséhez. Szóba kerültek azok a problémák is, amelyek ma még egy-egy termelőszövetkezetben gátolják a juhtenyésztést. Délután az ankét résztvevői a dömsödi Aranykalász és a Dézsi termelőszövetkezet juhtelepeit tekintették meg. Itt egyébként bemutatót tartottak a mesterséges megtermékenyítésről. Ma délben nyitják meg Vácott a vendéglátó napokat (Tudósítónktól.) A Váci Vendéglátóipari Vállalat fennállásának egy évtizede alatt nevet, tekintélyt szerzett magának mind szakmai berkekben, mind a nagyközönség előtt Vándorzászló, és üzemoklevél, belkereskedelmi dicséret bizonyítja Észak- Pest megye fejlődő vendéglátó iparának eredményességét. Közel félszáz dolgozója kapja meg eddig a szakma kiváló dolgozója kitüntetést. A szigeti Pokol-csárda, vagy a felsővárosi Kőkapu-vendéglő nemcsak a váci vendégek elismerését vívta ki; a jó konyha s kiszolgálás messze földről vonzza az ízletes falatok kedvelőit. Most transzparensek, színes falragaszok, ötletes reklámtáblák hívják fel a figyelmet a városban arra, hogy — mint már mi is megírtuk — október 31-től november 10-ig vendéglátó napokat rendeznek Vácott. Több üzlethelyiséget rendbehoztak, kitataroztak erre az alkalomra s az üzemegységek különleges ételekkel, kiállításokkal, bemutatókkal igyekeznek változatossá tenni e tíz nap programját. Ma délben adják át — több heti próbaüzemeltetés után — véglegesen a forgalomnak a DCM-lakótelepi Deákvár kisvendéglőt. Ez lesz egyben vendéglátó napok ünnepélyes a megnyitója is. Egyidejűleg a szomszédos DCM eszpresszóban cukrászati kiállítás nyílik. Hliniczky Károly, a vállalat munkatársa arról is tájékoztatott bennünket, hogy november 1-én, 2-án és 3-án a Fehér Galamb Étteremben magyaros vacsorát rendeznek, gazdag étlappal és nem mindennapi ételkülönlegességekkel. Lehőcz János, az itteni konyha vezetője a múlt évben értékes díjat hozott Szegedről, a szakmai versenyen elért helyezéséért. November 5-én és 6-án a Kőkapu Kisvendéglőben halétel-különlegességeket szerepeltetnek az étlapon. A Pokol-szigeti csárda disznótoros vacsora rendezésével kapcsolódik az ínycsiklandó programba. A főtéri cukrászdában cukrászati kiállításon vetélkednek a szakma ipari tanulói és mesterei. S végül még egy jó hír: a városi tanács kezdeményezésére a Csányi november úti étteremben negyedikével megkezdődik az esti közétkeztetés. Ezzel sok száz helyi dolgozó kívánságának tesznek eleget. A vendéglátó napok újszerű, ötletes kezdeményezés helyi és megyei viszonylatban egyaránt. Sikeres megszervezése minden bizonnyal öregbíti majd a vállalat eddigi jó hírnevét. OP. R.) ncnik/űHod A lottósorsolások novemberi menetrendje A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság a következő hónapban öt lottósorsolást rendez, valamennyit vidéken. November 1-én, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel Ózdon húzzák a 44. játékhét nyerőszámait November 8-án Barcson, 15-én Kisújszálláson, 22-én Mátészalkán, 29-én pedig Bátaszéken sorsolják a lottót. (MTI) te — A cigányság történecímmel filmvetítéssel egybekötött előadást rendeztek október 29-én Kistarcsán. Folláth Mátyásné pedagógus előadásán Kistarcsa és Kerepes cigány lakossága nagy számban vett részt Az előadást műsor követte. Lovas úttörőörs Idén márciusban ötlött a Kiskunsági Állami Gazdaság vezetőinek és Hegedűs Lajos úttörőcsapat-vezető eszébe, hogy a gazdaság dolgozóinak gyermekeiből az úttörőcsapaton belül lovas őrsöt kellene szervezni. A gondolatot tettek l követték, a gazdaság remek tenyészlovain hamarosan kis legények tanulták a lovaglás csinját-binját. Edzőjük Bábel József — szintén a gazdaság dolgozója — jónevű lovasversenyző, több magyar bajnokság győztese. Ma már remek egyenruhában mutatja be tudását a csodálkozó hazai és külföldi érdeklődőknek az ország első úttörő lovas őrse. Gyi lovam, megérdemli a cukrot (MTI Fotó: Papp Jenő felv.) (52) A megvalósulás küszöbén Export az USA-ba • Több milliós beruházás Korszerű üzem Monoron Mint már hírül adtuk, Monori Kefegyár exporttermelése az elmúlt időszakban jelentős mértékben megnövekedett. Több tengerentúli rendelésnek tesznek eleget és ezen tevékenységük keretében még ebben az esztendőben 6000 tucat kefét szállítanak az Egyesült Államokba. Miután az eddigiekben csupán elismerő szavak érkeztek külföldi megrendelőktől, a moanoriak számítanak arra, hogy ezt az idén kialakult piacot a továbbiakban is megtarthatják. Az ARTEX, amely a gyár külkereskedelmének nagy részét lebonyolítja, elismerését nemcsak szóban fejezte ki, hanem közbenjárt a monoriak érdekében és 620 000 forintot, megfelelő devizával, új gépek beszerzésére biztosít Ezenkívül a szakminisztérium további 200 000 forinttal, míg a vállalat saját keretéből 500 000 forinttal járul hozzá a gépvásárlásokhoz. — Szépek a terveink és ami fontosabb, megvalósíthatóak — mondja Imre Ádám igazgató. — Az említett összegből, a csaknem másfél millió forintból hat korszerű gépet vásárolunk. Automata- és félautomata tömőgépet, esztergát, láncosmarót, keverőgépet és egy automata csiszoló-levágógépet. Ezekkel a gépekkel ez exportot kívánjuk minőségileg és mennyiségileg szolgálni, természetesen termelékenyebb munkával. Nagy beruházásra is készülnek a monoriak. 1964-ben kezdik meg a korszerű stancműhely és a kiegészítő részlegek, a lakkozó, a csiszoló és a levágó építését. A festő és a gyökérüzem 1965-ben készül el. A jövő évi építési költségekre 950 000 forintot fordítanak, míg az üzemi csatornázás 750 000 forintból készül el. December 15-ig állítják össze a teljes tervdokumentációt — tájékoztat az igazgató. — Addigra a zsűrizés is megtörténik. Ezután jelöli ki megyei tanács illetékes osztálya az építő vállalatot és tavasszal, amint az idő engedi, kezdődhet az építkezés. A tervek elkészítésében részt vett vállalatunk szinte minden dolgozója. Termelési értekezleten mondtuk el elképzeléseinket, vázoltuk terveinket és mindenki megtehette észrevételét, amelyet igyekeztünk figyelembe venni és ha azok jók voltak, örömmel megvalósítottuk. Öröm számunkra, hogy ezzel a beruházással megszüntethetjük a kicsi, korszerű termelésre alkalmatlan műhelyeinket és végre, fűrészüzemünkhöz hasonlóan, korszerű gyárat létesíthetünk. T. T. Ülést tartott a vadgazdálkodási és vadászati tanács A vadgazdálkodási és vadászati tanács dr. Balassa Gyula miniszterhelyettes, az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjének elnökletével ülést tartott. Megvitatták a vadgazdálkodás helyzetét és az elmúlt vadászati év tanulságait. A tavalyi tél tapasztalatai alapján minden vadászatra jogosultat felhívtak arra, hogy a vadászterületeken legkésőbb november 15-ig elegendő takarmányt biztosítsanak a hasznos vad sikeres átteleltetéséhez. Elhatározták, hogy az értékesítésben, az apróvad (fogoly, fácán, nyúl) tenyésztésében, a vadkárokben és a rendezett megelőzésivadászatok tekintetében legjobbnak bizonyult négy vadásztársaságot évről évre pénzjutalomban részesítik. Az első helyezett vándorserleget és 25 000 forint jutalmat kap a következők 15 000, 10 000 és 5000 forint jutalomban részesülnek. Károlyi Mihály nevét vette fel az Országos Mezőgazdasági Könyvtár Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ szerdán délután ünnepélyesen felvette Károlyi Mihálynak, az 1918—19-es Magyar Népköztársaság elnökének a nevét. A névadó ünnepségen megjelent Barcs Sándor, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, Petőházi Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes, Hunya István, a MEDOSZ elnöke, dr. Gyalmos János, a Fővárosi Tanács vbelnökhelyettese. A bensőséges ünnepségen részt vett Károlyi Mihályné. ,\^\\W\W £ WVW\\WW\\\\S\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V.\\\\\\\\\\\\\\\\\V PINTÉR ISTVÁN - SZABÓ LÁSZLÓ? Különös vadászat ! A kocsmáros egyre csak intette, de nehezen bírt vele. Két-háromezer forint hevert lelőtte az asztalon, s amikor a pincér újabb üveg bort hozott, mindig a kezébe nyomott egy százast... A jelenlevők közül csak egy valaki tudta, hogy az egyre inkább lerészegedő „lottónyertes” honvéd szakaszvezető, és a nyugati hír Iszerzőszervek ügynöke... A szakaszvezető, aki mindig is szerette az italt, nem tartotta be Sipos utasítását. Égette a zsebét a pénz. Néhány napig ugyan igyekezett elkerülni a kocsmákat, de aztán egyre nagyobb lett a csábítás... Civilbe öltözött és beült az egyik kocsmába A nyomozó, akinek az volt a feladata, hogy szemmel tartsa a szakaszvezetőt, nem avatkozott a dologba. Semmiképpen sem is akarta leleplezni magát... — Azt mondtad ... hukk ... í hogy... az a meccs... tavaly volt? A Sárosi tavaly... Tavaly ... előtt sérült... meg — 5 ! nyögte a szavakat — Mondom, hogy tavaly! ! Igenis tavaly volt! — replikázott vele az egyik, ugyancsak részeg asztaltársa. — Tavalyelőtt! ; — Tavaly! ! — Tavalyelőtti — Hülye részeg vagy... — vágta oda a szakaszvezetőnek a testes férfi. Az ügynök lassan feltápászkodott. Felemelt egy palackot, s váratlanul olyat sújtott vitacimborája fejére, menten lecsúszott az hogy az asztal alá. A vendégek felugráltak, odarohantak hozzá. Néhányan, akiknek fizetett, az ő pártjára álltak. Pillanatok alatt olyan tömegverekedés bontakozott ki, amilyet csak cowboy-filmekben lehet látni. Repültek az üvegek, a székek. Csörömpölt az egész kocsma. Néhányan fájdalmukban...felüvöltöttek Hamarosan két rendőr lépett a terembe, s gumibotjukkal pillanatok alatt megfékezték a garázda társaságot... Mindenki azt állította, hogy a „lottónyertes” kezdte a verekedést. Mire a rendőrök, anélkül hogy igazoltatták volna, elvezették a támolygó embert ... — Hát ez meg kicsoda? — kérdezte az őrszobán a törzsőrmester, amikor a két rendőr betámogatta a részeget. — Verekedett a kocsmában. Több ezer tarlat van nála... — Igazoltatták? — Még nem. Nem volt rá időnk. — Hogy hívják? — fordult a törzsőrmester a részeghez. — Eng... Engem? — Naná, majd a dalai lámát ... A szakaszvezető nem tudott válaszolni, azonban mert hirtelen kiömlött belőle a töménytelen mennyiségű ital, amit az este lenyelt. A szoba tele lett savanyú borszaggal. — A szentségit ennek a disznónak! — kiáltott fel a törzsőrmester. — Mint egy állat... — A lottón... A lottón nyertem a pénzt... — nyögte a részeg ügynök, mihelyt vissza tudta fojtani hányingerét . 1. A kopott íróasztalon megszólalt a telefon. A törzsőrmester felvette a kagylót — ...Kicsodát? ....Kivel beszélek? Nem adunk semmiféle felvilágosítást... Még akkor sem, ha a sógora ... — mondta, aztán lecsapta a kagylót. — Ez után a disznó után érdeklődtek ... — Biztosan a hapsik — válaszolta az egyik rendőr. Ebben a pillanatban a szakaszvezető mintha eszméletre tért volna. — Ki volt az? — kérdezte tágra meredt szemmel. — Fogja be a száját! Semmi köze hozzá!. .. Vigyék le, amíg teljesen kijózanodik — utasította a két rendőrt törzsőrmester, aztán vizsgálni a kezdte a szakaszvezető iratait .. . Hirtelen a nyomozó robbant be a szobába . .. — Mit csináltak, maguk szerencsétlenek? — ordította. — Mindent elrontottak! — Talán bemutatkozna! — válaszolta minden nyugalmát magára erőltetve a törzsőrmester. — Krajcsovics főhadnagy vagyok! — hökkent meg nyomozó, s igazolványát oda dobta a törzsőrmester elé. A rendőr megnézte a könyvecskét, aztán felállt, és vigyázzba vágta magát. — Miről van szó, főhadnagy elvtárs? — Erről a részeg szakaszvezetőről ... Mi a fenének hozták be? — Főhadnagy elvtárs, nem hagyhatták, hogy tovább verekedjen ... Szétverte az egész kocsmát... — mondta a törzsőrmester még mindig vigyázzállásban. — Ott voltam! Láttam! — És mégsem avatkozott közbe? Kérem, ezt jelentenem kell... — Tessék csak Minden! elrontottak! — De miért? — Arra legyen gondja, törzsőrmester elvtárs, hogy ha már behozta ide ezt az embert, akkor úgy vigyázzon rá, mint a két szemére! Négyen őrizzék az ajtót, és egy mindig az ablak alatt álljon! Megértette? Ha a szakaszvezető megszökik, mind a kettőiknek a fejét veszik! A törzsőrmester ugyan nem értette, hogy miért kell ennyire őriznie ezt a részeget, de a kilátásba helyezett büntetéstől ő is megrezzent — Értettem! — válaszolta, de a főhadnagy ezt már nem is hallotta, mert amilyen gyorsan jött, már ment is. Szinte hihetetlen, hogy épkézláb ért le a földszintre, mert néha hat lépcsőt is átugrott. Az utcán többen utána is néztek, hová rohan ilyen eszeveszettül ez a férfi? Krajcsovics főhadnagy lihegve érkezett ben elég közel meg a különlevő megyei főkapitányságra. Kazán századosnál, a kihelyezett részleg parancsnokánál éppen megbeszélést tartottak, amikor a rájuk törte az ajtót.főhadnagy — Százados elvtárs, baj van! Őrizetbe vették a szakaszvezetőt! — Micsoda? Hogyhogy őrizetbe vették? Üljön le, fújja ki magát, és mondjon el mindent sorjában! A főhadnagy ivott néhány korty vizet. Ettől kissé lehiggadt. (Folytatjuk)