Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-09 / 107. szám

Ballagott a vén diák... ‘ Nagy előkészületek előzték meg Monoron a negyedikes gimnazistáik szombati balla­gását. A jelképes kis tarisz­nyákat — amelyeket a har­madikos lányok hímeztek — , megtöltötték pogácsával, bor­ral, s helyet kaptak benne az iskolai élet emlékeit feleleve­nítő képek is. Szombat reggel orgonadísz­be öltözött a bejárat és virág szegélyezte a lépcsőket. A bal­lagásra összegyűlt szülők és az iskola volt diákjai, izgatot­tan várták azt a percet, ami­kor megindultak a ballagok, hogy utoljára végigjárják az osztályokat, a folyósót. Egy órakor felcsendült a „Most búcsúzunk és elme­gyünk” kezdetű ballagási dal, a fiúk, lányok könnyes szem­mel, hatalmas virágcsokrok­kal járták végig az iskolát. Az udvaron Oláh István igaz­gató búcsúzott a negyedikesek­től, a harmadikosok nevé­ben Magócsi Zoltán szólt a ballagókhoz. Homoki Nagy Ol­ga a negyedikesek nevében megköszönte a tanárok négy­évi fáradozását. A maturandusok megváltak az iskolától, s már az érettsé­gire készülnek. Hónapok múl­va elfoglalják munkahelyüket, az egyetemek, főiskolák pad­jait, s biztosan nem felejtik el, hogy négy évig a monori Jó­zsef Attila gimnázium ta­nulói voltak. Kép és szöveg: Szabó—Püspök te kezek, nagy mesterek" Nagy sikerű gyermekhangverseny Üllőn A közelmúltban még hangversenyét az tartotta üllői ének-zenei általános iskola. Előtte már két ízben szerepel­tek a tanulók, mintegy ötve­­nen játszottak zongorán, he­gedűn. A legutóbbi hangversenyt „Kis kezek, nagy mesterek” címmel tartották, melyen a 8—14 évesek — összesen 84 fiú és leány mutatta be szor­galmas munkája eredményét. Felcsendültek magyar gyer­mekdalok, népdalok; Haydn, Mozart, Beethoven ifjúsági da­rabjai, valamint Bartók, Wei­ner, Kadosa, Szervánszky mű­vei. A nagyobbak Bachot, Schubertet játszottak. Az üllői büszkeséggel, közönség jogos meghatottan távozott a hangversenyről. Megtudták: nem hiábavaló a nevelők, szülők, gyermekek összefogása, fáradozása. S no­ha kevés van még az ének­­zenei általános iskolákból — járásiunkban az üllői az egyet­len! — s ha nem is lehet egyelőre minden községben ilyen iskolát nyitni, mert az anyagi feltételek nincsenek meg ehhez, de mint ahogy Ko­dály Zoltán utolsó nyilvános beszédében utalt rá: az ilyen iskolákat szaporítani kell, s a meglevő száz helyett — idó­­vel ezerre kell növelni számu­­k­at. Túlzottan védekező taktikával játszottak az üllőiek Üllő—Pusztavacsi Honvéd 2:0 Végre megfelelő időben és viszonylag megfelelő talajú pályán került sor a találkozó­ra. A kezdés után azonnal Ül­lő vette át a játék irányítását. Sok esetben csak a szerencse mentette meg az ellenfél ka­puját a góltól. A hazai csapat óriási fölényben játszott, ami a nyolcadik percben eredményre vezetett. Győri által nagy erő­vel rúgott szabadrúgást a ka­pus Körmendi elé ütötte, aki nem hibázott. A 12. percben ismét Győri egy szabadrúgá­sát ütötte ki a kapus nagy bravúrral, majd nem sokkal később Hang nagy fejesét véd­te. Állandóan az ellenfél térfe­lén pattogott a labda. Az Üllő ebben az időszakban nagyon jól játszott, szebbnél szebb támadásokat vezetett, de pontot az i betűre a csatárok a nem tudták feltenni. A kima­radt helyzetek idegessé tet­ték őket, és ekkor az ellenfél ellentámadásokkal, kísérlete­zett. Az üllői kapus a 33. perc­ben ért először labdához, majd két szép és biztos védését tap­solta meg a közönség. A második félidő szintén ül­lői rohamokkal kezdődött. A 15. percben Hang növelte a csapat előnyét. Tovább foko­zódott az üllőiek fölénye, fo­lyamatosan ostromolták az el­lenfél kapuját, de vagy a ka­pufa, vagy a kapus mindent hárított. A 17. percben Pinczés nagy lövése centiméterekkel zúgott el a kapufa mellett, a 19. percben Körmendi szinte átcselezte magát az egész vé­delmen, majd a labda Pinczés elé került, aki nagy fejest küldött a kapu fölé. A 22. percben Burza hatalmas lö­vése süvített el a kapufa mel­lett, a kapus e labdára még mozdulni sem tudott. Ebben az időben egymást érték az ül­lői támadások, de a tömörü­lő védelemben mindig elakadt a labda és így újabb gól nem született. A 34. percben vezet­te az ellenfél az első gólveszé­lyes támadást az üllői kapu ellen, amely hajszál híján gólt eredményezett, Boda a gólvo­nalról vágta ki a labdát. Az utolsó percekben is az Üllő veszélyeztetett, sokat támadott, de gól nem született. Az üllői csapat jól és ellen­állhatatlanul játszott, és csak a szerencse mentette meg az ellenfél kapuját a több góltól. Hiba volt viszont, hogy csatárok egy része mindig há­­­tul tanyázott, és az előre vá­gott labdákra nem tudtak kel­lően rárajtolni. Sok esetben az idegesség, az egymás meg nem értése is akadályozta őket. Nem használ az egymás közti feleselés sem. Ennek ellenére a játékosok teljesítménye po­zitívnak értékelhető, mert két adott góllal, kapott gól nél­kül küzdötték le ezt az aka­dályt is.★ A tartalékcsapat Nyáregyhá­za csapatával 1:1-es eredmény­re játszott. Fülöp József A kispuskás verseny győztesei Vecsésen rendezték meg vasárnap a középiskolások és szakmunkástanulók kispuskás területi versenyét, ahol az alábbi eredmények születtek: Leányok: CSAPAT: 1. Ve­­csési gimnázium. EGYÉNI: 1. Derekas Anna, 2. Svébis Má­ria, 3. Kovács Etelka (mind­hárman vecsésiek). Fiúk: CSAPAT: 1. Monori gimnázium, 2. Vecsési gimná­zium, 3. Gyömrői gimnázium. EGYÉNI: 1. Farkas Károly (Monor), 2. Bartos Csaba (Monor), 3. Németh József (Vecsés). MÁJ MŰSOR Mozik Gyömrő: A siker ára. Maglód: Hajsza a gyémántokért (széles). Mende: És akkor a pasas. Monor: Az utolsó vérbosszú (széles). Pilis: A tökéletes bűntény. Tápiósü­ly: Égiháború. Üllő: A titokzatos sza­kács (széles). Vecsés: Velejéig romlott (széles). Ebnsters Ülien A múlt évben novemberben volt a veszettség elleni védő­oltás, de a veszettségre való tekintettel ez évben előbbre hozták a terminust: az idén május 18-án, a pásztorháznál oltanak. MONOBWIM IX. ÉVFOLYAM, 106. SZÁM Hetet­ vanftak, hat brigádhoz adtak kedvet A ktsz ma már a Szocialista címért küzd Az elsők közt alakult a vecsési November 7 brigád nyit, szervez. Heten vannak. Egy közülük meós, egy sza­lagvezető, öten­ pedig a gé­­pük mellett varrnak. Általában 100 százalékon felül dolgoznak. Átlag­teljesítményük 116 száza­lék. Az év végi eredmény körül­belül­ 122 százalék volt. Köl­csönösen segítik egymást, munkájukat jól összehangol­ják, s iparkodnak kifogásta­lan árut termelni. A mennyi­ség mellett tehát figyelembe veszik a minőséget is. Nagy részt vállaltak legutóbb a pártkongresszus tisztelet­ére végzett munkából. Ennek eredménye lett a pártbizottság által az megyei üzem részére ajándékozott zászló is. Valamennyien tanulnak. Farkas Istvánná brigádvezető, legutóbb kéthetes bentlak­ásos meo-tanfolyamon volt. Nem­rég egy községi kiállításon kollektíven vettek részt. Közösen járnak moziba, színházba. Könyveket köl­csönöznek egymásnak. A „Virágos Vecsésért” moz­galom keretében a múlt év­ben, s az idén is, virágokkal tették széppé az üzem utcai frontját. A brigád tagjai példát mu­tatnak az üzemben.­ Jó mun­kájuk, eredményeik láttán alakult a szövetkezetben még hat brigád, s így érthető, hogy vállalatuk most már a szocialista üzem címért, küzd. Pápay Iván A Vecsési Fehérneműké­­szítő Ktsz November 7-e bri­gádja még 1963-ban alakult, mint egyszerű brigád, hét taggal. Elsőnek Pest megye 65 ipari termelőszövetkezete kö­zül Törökbálint egyik ktsz-ében szerveződött bri­gád, s utána mindjárt a ve­csésiek következtek. A brigád az­tán rövidesen szocialista brigáddá lett. Jelenleg a fehérneműké­szítők November 7-e bri­gádja a bronzkoszorús érem elnyeréséért küzd. Vezetőjük Farkas Istvánná, aki nag-* lelkesedéssel irá- Bizony, érdemes nekigyürkőzni Egyetemisták a monori gimnáziumban Kedves vendégek jártak pénteken a József Attila Gim­náziumban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 25 hallga­tója — dr. Tóth Gábor kollé­giumi igazgató, dr. Buzási László és Abend Ferenc taná­rok vezetésével — tanulmá­nyozta az iskola nevelő- és ok­tató munkáját. A délutáni ba­ráti beszélgetésen a hallgatók válaszoltak a diákok kérdései­re. Soltész Katalin, a KISZ-vb tagja tájékoztatta a vendége­ket az iskolai KISZ-szervezet munkájáról, majd feltette az első kérdést. — Milyen feladataik vannak az egyetemen a KISZ-tagok­­nak? Kérdésére Trencsény László válaszolt: — Az egyetemen — mondot­ta —, tudományos diákkörök­ben foglalkozhatunk a ben­nünket különösen érdeklő kér­désekkel. Vidéki látogatásaink alkalmával szerzett tapaszta­lataink alapján pedig tanul­mányt készítünk a vidéki pe­dagógusok életéről, munkájá­ról. Horányi István — a gimná­zium volt diákja — a felvéte­li vizsgákról elmondta: — Nagyon sok a jelentkező az egyetemekre. Az Eötvös Lo­ránd Tudományegyetem az idén csupán kétszáz diákot ve­het fel. Hogy kik lesznek azok? Az a felvételitől függ. Érdemes tehát nekigyürkőzni... Szigeti Cecília arról tájékoz­tatott minket, hogy milyen előnye van az egyetemen an­nak, aki a gimnáziumban ta­gozatos osztályba járt. A beszélgetés során nem­csak kérdés, hanem kérés is elhangzott. Szentgyörgyvári tanár úr megkérdezte a ven­dégektől : — Lenne-e önök között olyan merész vállalkozó, aki elvállalná a monori gimná­ziumban a előadói tisztét?filmszeminárium A kérés még el sem hang­zott egészen, amikor Ferenczy Ágnes jelentkezett: szívesen vállalkozik erre a feladatra. Örömmel vettük Horváth Ida ajánlkozását is, aki szívesen lenne a megalakítandó peda­gógiai szakkör előadója. Rövid volt az idő, csupán ezekről a kérdésekről beszél­gethettek a gimnazisták és az egyetemisták. Köszönjük a fi­gyelmüket és a segítségüket, örömmel várjuk őket jövőre is. (püspök) Szépül az új óvoda Az üllői újtelepi óvodában Lehoczky Károlyné vezető óvó­nő megtartotta az első szülői értekezletet. A szülők kivétel nélkül megjelentek. A tanács nem rég nyitotta meg a szép és modern épületet, de az ud­vari részen maradt még ten­nivaló. A szülők most elhatározták, hogy parkosítják az udvart, vi­rággal ültetik be, homokozót, padokat készítenek, s mindezt társadalmi munkában, önként. Mint Lehoczky Károlyné ve­­zető óvónő boldogan mondta: „a szülők nemes elhatározása minden elismerést megérde­mel.” (em) Nagy a sürgés-forgás... ... a gyömrői Petőfi Tsz gépműhelyében. A szakemberek nagyon jól tudják, hogy a siker már a munkák kezdetén is őtőlük függ. Állítják: ha tőlük függ, gépállás miatt ebben évben nem lesz fennakadás a földeken. 1967. MÁJU­S 9., KEDD TABLÓK Hagyomány már, hogy a ballagással egy időben megjelennek a tablók a ki­rakatokban, közszemlére téve a búcsúztató tanárokat és a búcsúzó érettségizőket. Kedves, szép hagyomány. Monoron ez évben is a fő­téri népbolt kirakatában vannak a fiúk-lányok fény­képei, jól a tablók a négy év alatt összeforrott közösség utolsó közös emlékei. Igaz, itt nincs feltüntetve, hogy ki a jó és a rossz diák, csak maga a közösség. Az a kis egység, ahol, akik között emberré nevelték őket, fel­nőtté nevelődtek. Érdemes megállni a ké­pek előtt. S ha nézzük őket, gondoljunk arra, hogy nemsokára társadalmunk valamennyien hasznos fel­nőtt tagjai lesznek, az élet­ben, a munkában találko­zunk velük. Hogy milyen építő tagjai lesznek a nagy közösségnek, az majd csak később derül ki... ez már nemcsak rajtuk — rajtunk is múlik. Azokon, akik ma a tabló­kat nézzük. M. B. A gombai Új Élet Tsz versenyhíradójában olvadtak ... hogy az I. üzemegység istállóátlaga 8,73 liter, ... hogy a marhahízlalás­­nál 31 deka abrakot takarí­tottak meg egy kiló súlygya­rapodásnál, ... hogy a süldőnevelésnél 4,66 kiló helyett 4,35 kiló ab­rakot használtak fel egy kiló sú­ly­gy­a­r­a­pod­ás­hoz, ... hogy az elhullás: száza­lék 0,9 százalékkal csökkent a pecsenyecsibéknél, ... hogy a szőlészek időben­ elvégezték a munkát. ... hogy a naposcsibe kelé­­si százaléka 106,8 százalék.

Next