Pest Megyei Hírlap, 1967. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-08 / 159. szám
Járási tanácstagok fogadóórája F. Kovács Ferencné vasárnap 13—17 óra között Üllőn, Török Ignác utca 7., Virág Zoltánná hétfőn 8—12 óráig Üllő, Berkesi A. utca 56. számú lakásán tartja fogadóóráját REKORDTERMES ŐSZI ÁRPÁBÓL A bényei Népfront Tsz-ben kedden estére befejezték az őszi árpa aratását, közel 100 kataszteri holdon. Az átlagtermés 19 és fél mázsa, ilyen jó termésre Bényén, a tsz megalakulása óta, nem volt példa. Dicséretes munkát végeztek az aratási munkában Magyar Mihály és Bán Sándor kombájnosok. KÓMOB ° V1D £ D LONKIA-PA 5 A ix. évfolyam, iss. szám 1967. JÚLIUS 8., SZOMBAT BALATONI KIRÁNDULÓINK FIGYELMÉBE!Éhen maradtak az üllői szervezők Az Üllői Fmsz szakszervezete elhatározta, hogy tagságát leviszi a Balatonhoz. Több mint százan jelentkeztek. Nagy Imre szb-titkár két társával leutazott Siófokra, hondonlóan jártunk, dcsán előkészítette a kirándulóbát, tutajt nem lát. A Balaton nagyon szép, a víz kellemes volt, s előre eldöntötték, hol fognak ebédelni. Két helyen lehetett a közelben étkezni; a tsz pecsenyesütőnél és a „keszegsütőnél”. Mind a kettő elsőosztályú üzem. Az étkezésből azonban mégsem lett semmi. Pedig előrelátóak voltunk, 11 órakor elmentünk ebédelni, de mindkét helyen már kiírták, hogy „minden elfogyott”. Tehát vagy felöltözünk és bemegyünk a városba étkezni, vagy fürdünk tovább éhesen. Az utóbbit választottuk. A bor, sör elfogyott, hűsítőért pedig fél óráig is sorba kellett volna állni, ezért lemondtunk az ivásról is. A belker. kölcsönzőnél ha Gumiövet. Bezzeg, ha a Balaton kaptunk. Üllőn lenne, csinálnánk egy önkiszolgáló éttermet, mert megérné — bizonygatta az szbtitkár meggyőződéssel — hiszen vagy hatezren voltak a strandon. Ezek után, ha a szakszervezet tagjai elindultak a kirándulásra, jó lesz, ha visznek magukkal — a biztonság kedvéért — élelmet és egy kis jó hazai italt is, mert Nagy Imréék nem hiába mentek le előre ... (em) „A KUTATÓ ASO NYOMÁBAN v A BRONZKORI LÓTARTÁS EMLÉKE MENDE-LEÁNYVÁRON Előző cikkemben utaltam gyorsan készítették el, az arra, hogy a mendei őste alsó már csak csiszolva van, Jépen, a klasszikus középső és a szokásos két szíjelosztó bronzkori kultúrrétegben — furat kifúrása sem történt 60 centi mélyen — egy ritka csontzablát találtam. Az agancszablák elterjedésének kérdésével Bárdi Gábor és Mozsalics Amália foglalkozott. Szerintük az ie. ■^_XIV—XIII. század az az idő, amikor az eddig vadon tartott lovat háziasítani kezd meg. Ez a tárgy analógiája Lágymányoson előkerült zablának, amely keleti import volt eddig mint nyilvántartva a szakirodalomban. A félkész mendei darab bizonyítja, hogy ezt a zablatípust igenis, itthon, a helyi lakosság állította elő, és nem dik, és rövidesen katonai célokra is alkalmazzák. Az első lovaskultúrák valószínűleg a Szovjetunió sztyeppéin alakultak ki, körülbelül 3500 évvel ezelőtt. Innen terjedt fokozatosan Nyugat felé a lovaglás ismerete. Hazánkat a bronzkor közepének végén éri ez a kultúrhatás, aminek emlékei, ha még ritkán is, de előelőkerülnek ilyen kori telepeinken. Az őskori kantár és szíjfelszerelés rekonstrukcióját Bárdi végezte el a Pákozd, Tószeg, Tiszafüred földváraiból előkerült zablák, csonttagok alapján. Rekonstrukciója szerint a képen közölt lelet a lózabla bal oldali csont dísztagja volt. Ennek a mendei csontzablának van egy külön érdekessége. Tudniillik félkész állapotban került elő. A felső szár díszítéseit csak kínna messzi keleti lovasnépektől került ide, csere útján. Bronzkori népünk csupán a TOVSgTSs—isemeretét veszi át, lószerszámát — mint a mendei lelet is bizonyítja — helyben állítja elő, főként őz agancsból. Ezt a zablát a késő bronzkorban sokkal fejlettebb bronzzabla váltja fel, amit a vaskor népei használnak. Ezek emlékei sírokból kerülnek főleg halomelő. Járásunkban Gombán találtam még egy csonttárgyat, ami környékünk őskori lótartásának újabb emléke. Itt a hatvani kultúra erődített telepének anyagában egy szíjelosztó csontlemez került elő. Mindkét csonttárgy múzeumunk féltett feldolgozásuk kincse. További folyamatban van. Roskó István A Mendén talált csontzabla két nézetbőlFotó: Somodi Művelődésiotthon-igazgató kerestetik Önállóan tervezik a jövőt Úriban Nemrég fejezték be, s adták át rendeltetésének Úriban a sportpályát, máris egy újabb építkezésbe fogtak. Két héttel ezelőtt kezdték meg az új orvosi rendelő építését, melyet ezen a nyáron még be is szeretnének fejezni. A kis egészségházban helyet kap az orvosi rendelő, a váróterem, s mintegy 115 ezer forint lesz a költsége, ehhez azonban még jelentős társadalmi munkát is terveztek a tanács vezetői. A régi orvosi rendelő, mely a tanácsháza emeleti helyiségeit foglalta el, felszabadul, s rövidesen átköltözhet a helyére a művelődési otthonból a könyvtár. Brecsok Illéssel, az úri községi tanács vb-elnökével beszélgettünk azokról a tervekről, elképzelésekről, melyeket a közeljövőben szeretnének megvalósítani a község vezetői. — Sokat gondolkoztunk azon, hogyan lehetne megoldani a művelődési otthon problémáit. Nincs ugyanis függetlenített művelődésiotthon-vezetőnk. Eddig Csák Ágoston, az általános iskola egyik tanára tiszteletdíjas vezetőként, havi 400 forintért végezte ezt a munkát. Nem arról van szó, hogy elégedetlenek vagyunk az elért eredményekkel, hiszen színjátszó gárdánk műveket tanult meg, jelentős s nagy sikerrel szerepeltek nemcsak községünkben, de vendégszereplésekre is vállalkoztak. Mi azonban azt szeretnénk, ha a művelődési otthon igazgatója egyben a KISZ-szervezet titkárhelyettese is lenne, s jobban összefogná a fiatalokat. Hogy miért lenne ez fontos? A községben mintegy 140 fiatal él. Fontos tehát, hogy vonzó programmal, jó vezetéssel és szervezéssel biztosítsák fiataljainknak a művelődést, szórakozást. A község vezetői, a párttitkárok, az iskola igazgatója és a különféle társadalmi szervek vezetői úgy döntöttek, hogy saját erőből, a községi tanács és a Béke Tsz közösen fogja fenntartani a művelődési otthont. Ebben az esetben természetesen függetlenített igazgatóra is szükségük lenne, ezért — ha sikerül tervük — meghirdetik az állást. S mivel szeptembertől kezdve három fiatal, főiskolát végzett pedagógussal erősödik a tantestület, remélik, hogy a község KISZ-esei is sokat nyernek ezzel. Az úriak szeretnék megvalósítani azt, hogy a fiatal pedagógusok közül — az egyik legalább társadalmi munkában, csak a KISZ-esekkel foglalkozzék. A község vezetői felvetették megbeszélésükön azt a lehetőséget is, hogy ez a pedagógus esetleg órakedvezményben részesülhetne, hiszen egy régebbi bevált módszer már munkában, az oktató-nevelő hogy az úttörőkkel foglalkozó tanár ugyancsak kevesebb óraszámban tanít, hogy az úttörő munkát jobban végezhesse. Miért ne lehetne ezt a hasznos rendelkezést kiterjeszteni az iskolából kikerült fiatalokkal foglalkozó tanárra is? — kérdezik az úrnak. A község vezetőinek tanácskozását követően összehívták a fiatalokat, ahol megkérdezték, milyen szakcsoportokat, rendezvényeket szeretnének a jövő népművelési évben, hogy az augusztusban összeállítandó tervbe majd beépíthesse a művelődési otthon ezeket az igényeket.igazgatója — Szeretnénk javaslatainkat a közeljövőben a járási pártbizottság elé terjeszteni, hogy elnyerjük a párt-végrehajtóbizottság támogatását ügyünkben, hiszen úgy érezzük, nagyon fontos, hogyan, milyenné neveljük az utánpótlást, azokat a fiatalokat, akikre bízzuk a jövőt — mondta befejezésül a tanácselnök. (F. O.) • •figyeletes orvos Gyomron dr. Lányi Péter (egészségház), Monoron dr. Péterffy Gusztáv, Pilisen dr. Ulanicz Elemér, üllőn dr. Koncz Lajos, Vecsésen dr. Túry István tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a Vörös Hadsereg úti, Vecsésen a János utcai gyógyszertár. MAI MŰSOR MOZIK Ecser: Változó felhőzet. Gomba: JáliüSik I—II (széles). Gyömrő: A kulcs. Maglód: A titokzatos szakács (széles). Mende: Csipkerózsika (széles). Dionor: Katonalányok (széles). Nyáregyháza: Chaplin kavalkád. Péteri: Apa. Pilis: Jaguár. Tápiósáp: Veszélyben az alagút. Tápiósüly: Egy név rejtélye. Űri: Sellő a pecsétgyűrűn I—II. Üllő: Változó felhőzet (széles). Vasad: A domb. Vecsés: Fáraó I—XL (széles). A MÁVAUT figyelmébe ! Ideiglenes várótermet kérnek az utasok ESŐBEN, NAPON — SZABAD ÉG ALATT Sokáig kellett várni, amíg a monori főtéren megkezdték a régi „bazársor” lebontását. Köztudomású, hogy ezen a helyen épül fel az új MÁVAUT- pályaudvar és az OTP családi ház. A régi üzletsor legszélső Igaz, akadnak olyanok is, akik gyorsan elhúzódnak az eső elől, de a többség ki van téve az időjárás szeszélyének. Ez az állapot így nem tartható fenn! Mi történik akkor — s ennek a valószínűsége igen nagy —, ha a MÁVAUT-állomás felépiépületét, a fényképész részletese elhúzódik és több ezerőt bontották le elsőnek, utána pedig a MÁVAUT váróhelyiségét. Az építkezés terveiről egy korábbi lapszámunkban hírt adtunk, s arról is, hogy a várakozó utasok számára régi bányászbusz karosszériákaból állítanak fel ideiglenes várótermet. Azóta két hét telt el. A MAVAUT utasai nap mint nap váróterem híján, a szabad ég alatt — hol tűző napon, hol zuhogó esőben — kénytelenek várakozni. utas hosszabb ideig kénytelen lesz a szabad ég alatt várakozni? Itt jegyezzük meg: több padra is szükség lenne. Ami van, az kevés. Javaslatunk: műanyagból vagy vasvázas tetőszerkezettel ideiglenes váróhelyiséget kell sürgősen felállítani, ha akadályba ütközik a bányászbuszok beszerzése. Mindenesetre erről már korábban kellett volna gondoskodni! Hörömpő Jenő CUKRÁSZDA GOMBÁN Néhány hete nyílt meg Gomba első cukrászdája, a pilisi frisz kezelésében Fotó: Kiss A. FÉLÉVI BIZONYÍTVÁNY Üllői Tsz SK: jó A bajnoki idény kezdete előtt adott nyilatkozatában Mészöly József, az üllőiek kitűnő edzője nem várt különösebb jó teljesítményt csapatától. Mint elmondotta, ezt az évet a csapatépítés esztendejének szánja. "Ehhez a nyilatkozatához valóban következetes maradt az év folyamán, hiszen rengeteg játékosnak tási lehetőséget adott, bizony olyan standard játékost hagyott ki csapatából, mint például Hangot. Mészöly edző a bátor, támadó szellemű labdarúgás híve, és akik nem képesek az eléjük kitűzött feladatnak megfelelni, lehettek bármilyen nagy nevek is, kikerültek a csapatból. Bizalmat kaptak a fiatalok! Na és persze az öregek. A veterán Boda, akit még mindig a megye legjobb hátvédei között emlegetnek, Viczkó, Bursa, akik csak azért számítanak öregnek, mert már hosszú évek óta üllői színekben rúgják a labdát. Otthonában félelmetes csapat volt az üllői tizenegy, vecsési együttesen kívül minden ellenfelük elvérzett az üllői pokolban. Pokollá tette ezt a pályát az a fanatikus hajtás, lelkesedés, és nem utolsósorban igen sokszor a jó játék, amit itt produkáltak. Idegenben már jóval gyengébben ment a játék. Csak az utolsó fordulóban sikerült győzniük, de ez az értékes két pont a tavaszi nagyon előkelő ötödik helyet is jelentette. Ha a kitűnő hazai szereplés mellett idegenben is javítani tudnának szereplésükön, még előbb végezhetnek a bajnoki táblázaton. A legjobb egyéni teljesítményeket ismét a védelem tagjai nyújtották, Győri, Boda, Erős, Mellis hosszú évek óta a márkás nevek a megyében. Mellis fedezetjátéka új színt jelentett a csapatban — nagy tapasztalata, technikai készsége — biztosította az összhangot a védelem és a csatársor között. Elől még mindig Viczkó. Ez az örökké mozgó játékos, aki, ha jó napja van, el tud dönteni egy mérkőzést. De tud nagyon rosszul is játszani. Ugyanez vonatkozik Burzára is, aki bizalmat kapott edzőjétől, és úgy látszik, eddig rászolgált a bizalomra. És a fiatalok: Gál, Szűcs, és az utolsó mérkőzésen bemutatkozó Tomozi mind-mind tehetséges labdarúgók. Mészöly József első edzői féléve jól sikerült. Üllőn elégedettek a munkájával. Sikerült elképzeléseinek jórészét megvalósítani — és ahogy i merjük őt — teljes lendülettel azon fáradozik, hogy az üllői együttes jól szerepeljen ősszel is. A tavaszi idény után ezt már várjuk is tőlük! Szalontai Attila összesen 15 8 2 5 23:12 18 Otthon 8 7 1 — 19: 3 15 Idegenben 7 1 1 5 4: 9 3 Ministrand a vasadi óvodában A társadalmi összefogás zép példájának lehettünk amúi az elmúlt napokban vasadon. Pásztor Antalné, a vasaiak kedves óvó nénije — mikor tavaly nyáron a maori óvodából „kiugrott” helyettesíteni a szülési szabadágon levő vasadi óvónőt — em tudott belenyugodni aba, hogy az óvoda udvara sinte teljesen üres. Úgy ondolta, hogy megközelítőleg is, — ha csak de a moorihoz hasonló — óvodátell teremteni a vasadi kisinyeknek is. Felkereste a helyi tanács, majd a tszcs vezetőit, s elmondta terveit. Jelkesedése nemcsak a falu vezetőit ragadta magával, de a szülőket is. Rövidesen elkészült társadalmi munkában a mérleghinta, majd egy kis méretű nyújtó meg egy fémlábon álló célbadobó korong. Az idei nyáron még nagyobb fába vágták a fejszéjüket az óvó néni vezetésével a szülők: pancsolót építenek fák el a kicsinyeknek, határozés újra megindult a szervezés. Az óvónő kikölcsönzött a könyvtárból egy kőműves szakkönyvet, két hétig tanulmányozta, kijegyzetelte, milyen és mennyi anyag kellene egy 3x4 méteres pancsolóhoz, lábmosóval, lefolyóval. Utána megkezdték az anyag összegyűjtését. A tszcs-ben, a tanácsnál, valamint az iskolában is akadt némi felesleg, összeadták a cementet, sódert. S végül húsz óvodás közül tizenhatnak édesapja, anyja szorgoskodott építkezésnél,vasárnaponként az Pásztorné elővette feljegyzéseit. Irányította az embereket, mint egy építésvezető: hogyan készüljön a nyolccentis döngölt, homokos, kavicságy, meg a többi. S amikor végül elkészültek a lábmosó formába öntésével is, a boldog apukák bevésték az aljába a dátumot, s a nevüket: Tóthván, Seres Sándor, Fodor IstKároly, Kalina András, Benke Gábor, Mészáros Sándor, Sirkó János, Bakos Ferenc. És sorolhatnánk a neveket még tovább. A sort Benke Sándor tanácstitkárral fejezhetnénk be, akinek szívügye az óvoda minden gondja. A vasadi óvodások most egyhónapos vakációjukat töltik. De augusztustól Gáncsolnak majd kedvükre házi használatú ministrandjukban, mindenki örmére. (f. o.)