Pest Megyei Hírlap, 1967. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-08 / 159. szám

Járási tanácstagok fogadóórája F. Kovács Ferencné vasár­nap 13—17 óra között Üllőn, Török Ignác utca 7., Virág Zoltánná hétfőn 8—12 óráig Üllő, Berkesi A. utca 56. szá­mú lakásán tartja fogadóórá­ját REKORDTERMES ŐSZI ÁRPÁBÓL A bényei Népfront Tsz-ben kedden estére befejezték az őszi árpa aratását, közel 100 kataszteri holdon. Az átlagtermés 19 és fél mázsa, ilyen jó termésre Bé­­nyén, a tsz megalakulása óta, nem volt példa. Dicséretes munkát végeztek az aratási munkában Magyar Mihály és Bán Sándor kom­­bájnosok. KÓMOB ° V1D £ D L­O­N­K­I­A-P­A 5 A ix. évfolyam, iss. szám 1967. JÚLIUS 8.­, SZOMBAT BALATONI KIRÁNDULÓINK FIGYELMÉBE!­­Éhen maradtak az üllői szervezők Az Üllői Fmsz szakszerve­zete elhatározta, hogy tagsá­gát leviszi a Balatonhoz. Több mint százan jelentkeztek. Nagy Imre szb-titkár két tár­sával leutazott Siófokra, hon­­donlóan jártunk, dcsán előkészítette a kirándu­­lóbát, tutajt nem lá­t. A Balaton nagyon szép, a víz kellemes volt, s előre el­döntötték, hol fognak ebédel­ni. Két helyen lehetett a kö­zelben étkezni; a tsz pecse­nyesütőnél és a „keszegsütő­nél”. Mind a kettő elsőosztá­lyú üzem. Az étkezésből azon­ban mégsem lett semmi.­­ Pedig előrelátóak vol­tunk, 11 órakor elmentünk ebédelni, de mindkét helyen már kiírták, hogy „minden el­fogyott”. Tehát vagy felöltö­zünk és bemegyünk a város­ba étkezni, vagy fürdünk to­vább éhesen. Az utóbbit vá­lasztottuk. A bor, sör elfo­gyott, hűsítőért pedig fél óráig is sorba kellett volna állni, ezért lemondtunk az ivásról is. A belker. kölcsönzőnél ha­ Gumiövet. Bezzeg, ha a Balaton kaptunk. Üllőn lenne, csinálnánk egy önki­­szolgáló éttermet, mert meg­érné — bizonygatta az szb­­titkár meggyőződéssel — hi­szen vagy hatezren voltak a strandon. Ezek után, ha a szakszerve­zet tagjai elindultak a kirán­dulásra, jó lesz, ha visznek magukkal — a biztonság ked­véért — élelmet és egy kis jó hazai italt is, mert Nagy Im­­réék nem hiába mentek le előre ... (em) „A KUTATÓ ASO NYOMÁBAN v A BRONZKORI LÓTARTÁS EMLÉKE MENDE-LEÁNYVÁRON Előző cikkemben utaltam gyorsan készítették el, az arra, hogy a mendei őste­ alsó már csak csiszolva van, Jépen, a klasszikus középső és a szokásos két szíjelosztó bronzkori kultúrrétegben — furat kifúrása sem történt 60 centi mélyen — egy rit­ka csontzablát találtam. Az agancszablák elterjedé­sének kérdésével Bárdi Gá­bor és Mozsalics Amália foglalkozott. Szerintük az ie. ■^_XIV—XIII. század az az idő, amikor az eddig vadon tar­tott lovat háziasítani kez­d meg. Ez a tárgy analógiája Lágymányoson előkerült zablának, amely keleti import volt eddig mint nyilván­tartva a szakirodalomban. A félkész mendei darab bi­zonyítja, hogy ezt a zabla­típust igenis, itthon, a helyi lakosság állította elő, és nem dik, és rövidesen katonai célokra is alkalmazzák. Az első lovaskultúrák valószí­nűleg a Szovjetunió sztyep­péin alakultak ki, körülbe­lül 3500 évvel ezelőtt. In­nen terjedt fokozatosan Nyu­gat felé a lovaglás ismerete. Hazánkat a bronzkor köze­pének végén éri ez a kul­­túrhatás, aminek emlékei, ha még ritkán is, de elő­előkerülnek ilyen kori tele­peinken. Az őskori kantár és szíjfelszerelés rekonst­rukcióját Bárdi végezte el a Pákozd, Tószeg, Tiszafü­red földváraiból előkerült zablák, csonttagok alapján. Rekonstrukciója szerint a ké­pen közölt lelet a lózabla bal oldali csont dísztagja volt. Ennek a mendei csontzab­lának van egy külön érde­kessége. Tudniillik félkész állapotban került elő. A felső szár díszítéseit csak kínn­a messzi keleti lovasnépek­től került ide, csere útján. Bronzkori népünk csupán a TOVSgTSs—isemeretét veszi át, lószerszámát — mint a men­dei lelet is bizonyítja — helyben állítja elő, főként őz agancsból. Ezt a zablát a késő bronz­korban sokkal fejlettebb bronzzabla váltja fel, amit a vaskor népei használnak. Ezek emlékei sírokból kerülnek főleg halom­elő. Járásunkban Gombán ta­láltam még egy­­ csonttár­gyat, ami környékünk ős­kori lótartásának újabb em­léke. Itt a hatvani kultúra erődített telepének anyagá­ban egy szíjelosztó csont­lemez került elő. Mindkét csonttárgy múzeu­munk féltett feldolgozásuk kincse. További folyamatban van. Roskó István A Mendén talált csontzabla két nézetből­­Fotó: Somodi Művelődésiotthon-igazgató kerestetik Önállóan tervezik a jövőt Úriban Nemrég fejezték be, s adták át rendeltetésének Úriban a sportpályát, máris egy újabb építkezésbe fogtak. Két héttel ezelőtt kezdték meg az új or­vosi rendelő építését, melyet ezen a nyáron még be is sze­retnének fejezni. A kis egész­ségházban helyet kap az orvo­si rendelő, a váróterem, s mintegy 115 ezer forint lesz a költsége, ehhez azonban még jelentős társadalmi munkát is terveztek a tanács vezetői. A régi orvosi rendelő, mely a tanácsháza emeleti helyiségeit foglalta el, fel­szabadul, s rövidesen át­költözhet a helyére a mű­velődési otthonból a könyvtár. Brecsok Illéssel, az úri köz­ségi tanács vb-elnökével be­szélgettünk azokról a tervek­ről, elképzelésekről, melyeket a közeljövőben szeretnének megvalósítani a község veze­tői. — Sokat gondolkoztunk azon, hogyan lehetne megolda­ni a művelődési otthon prob­lémáit. Nincs ugyanis függet­lenített m­űvelődésiotthon-ve­­zetőnk. Eddig Csák Ágoston, az általános iskola egyik ta­nára tiszteletdíjas vezetőként, havi 400 forintért végezte ezt a munkát. Nem arról van szó, hogy elégedetlenek vagyunk az elért eredményekkel, hiszen színjátszó gárdánk műveket tanult meg, jelentős s nagy sikerrel szerepeltek nemcsak községünkben, de vendégsze­replésekre is vállalkoztak. Mi azonban azt szeretnénk, ha a mű­velődési otthon igazgatója egyben a KISZ-szervezet titkárhelyettese is lenne, s jobban összefogná a fiata­lokat. Hogy miért lenne ez fontos? A községben mintegy 140 fia­­tal él. Fontos tehát, hogy von­zó programmal, jó vezetéssel és szervezéssel biztosítsák fia­taljainknak a művelődést, szó­rakozást. A község vezetői,­ a párttitkárok, az iskola igazga­tója és a különféle társadalmi szervek vezetői úgy döntöttek, hogy saját erőből, a községi tanács és a Béke Tsz közösen fog­ja fenntartani a művelő­dési otthont. Ebben az esetben természete­sen függetlenített igazgatóra is szükségük lenne, ezért — ha sikerül tervük — meghirdetik az állást. S mivel szeptembertől kezd­ve három fiatal, főiskolát vég­zett pedagógussal erősödik a tantestület, remélik, hogy a község KISZ-esei is sokat nyernek ezzel. Az úriak sze­retnék megvalósítani azt, hogy a fiatal pedagógusok közül — az egyik legalább tár­sadalmi munkában, csak a KISZ-esekkel foglalkoz­zék. A község vezetői felvetet­ték megbeszélésükön azt a le­hetőséget is, hogy ez a pedagógus esetleg órakedvezményben része­sülhetne, hiszen egy régebbi bevált mód­szer már munkában, az oktató-nevelő hogy az úttörők­kel foglalkozó tanár ugyan­csak kevesebb óraszámban ta­nít, hogy az úttörő munkát jobban végezhesse. Miért ne lehetne ezt a hasznos rendel­kezést kiterjeszteni az iskolá­ból kikerült fiatalokkal fog­lalkozó tanárra is? — kérde­zik az úrnak. A község vezetőinek tanács­kozását követően összehívták a fiatalokat, ahol megkérdez­ték, milyen szakcsoportokat, rendezvényeket szeretnének a jövő népművelési évben, hogy az augusztusban összeállítan­dó tervbe majd beépíthesse a művelődési otthon ezeket az igényeket.igazgatója — Szeretnénk javaslatainkat a közeljövőben a járási párt­­bizottság elé terjeszteni, hogy elnyerjük a párt-végrehajtó­­bizottság támogatását ügyünk­ben, hiszen úgy érezzük, na­gyon fontos, hogyan, milyenné neveljük az utánpótlást, azo­kat a fiatalokat, akikre bíz­zuk a jövőt — mondta befeje­zésül a tanácselnök. (F. O.) • •figyeletes orvos Gyomron dr. Lányi Péter (egészséghá­z), Monoron dr. Péterffy Gusztáv, Pilisen dr. Ulanicz Elemér, üllőn dr. Koncz Lajos, Vecsésen dr. Túry István tart ügyeletet va­sárnap. — Ügyeletes gyógy­szertár Monoron a Vörös Had­sereg úti, Vecsésen a János utcai gyógyszertár. MAI MŰSOR MOZIK Ecser: Változó felhőzet. Gomba: JáliüSik I—II (széles). Gyömrő: A kulcs. Maglód: A titokzatos sza­kács (széles). Mende: Csipkeró­zsika (széles). Dionor: Katonalá­nyok (széles). Nyáregyháza: Chap­lin kavalkád. Péteri: Apa. Pilis: Jaguár. Tápiósáp: Veszélyben az alagút. Tápiósüly: Egy név rej­télye. Űri: Sellő a pecsétgyűrűn I—II. Üllő: Változó felhőzet (szé­les). Vasad: A domb. Vecsés: Fá­raó I—XL (széles). A MÁ­VAUT figyelmébe ! Ideiglenes várótermet kérnek az utasok ESŐBEN, NAPON — SZABAD ÉG ALATT Sokáig kellett várni, amíg a monori főtéren megkezdték a régi „bazársor” lebontását. Köztudomású, hogy ezen a he­lyen épül fel az új MÁVAUT- pályaudvar és az OTP családi ház. A régi üzletsor legszélső Igaz, akadnak olyanok is, akik gyorsan elhúzódnak az eső elől, de a többség ki van téve az időjárás szeszélyének. Ez az állapot így nem tartható fenn! Mi történik akkor — s ennek a valószínűsége igen nagy —, ha a MÁVAUT-állomás felépi­épületét­, a fényképész részle­­tese elhúzódik és több ezer­­őt bontották le elsőnek, utána pedig a MÁVAUT váróhelyi­ségét. Az építkezés terveiről egy korábbi lapszámunkban hírt adtunk, s arról is, hogy a várakozó utasok számára régi bányászbusz karosszériák­a­ból állítanak fel ideiglenes várótermet.­­ Azóta két hét telt el. A MAVAUT utasai nap mint nap váróterem híján, a szabad ég alatt — hol tűző napon, hol zuhogó esőben — kénytelenek várakozni. utas hosszabb ideig kénytelen lesz a szabad ég alatt várakoz­ni? Itt jegyezzük meg: több padra is szükség lenne. Ami van, az kevés. Javaslatunk: műanyagból vagy vasvázas tetőszerkezettel ideiglenes váróhelyiséget kell sürgősen felállítani, ha aka­dályba ütközik a bányászbu­szok beszerzése. Mindenesetre erről már korábban kellett volna gondoskodni! Hörömpő Jenő C­UKRÁSZDA GOMBÁN Néhány hete nyílt meg Gomba első cukrászdája, a pilisi frisz kezelésében Fotó: Kiss A. FÉLÉ­VI BIZONYÍTVÁNY Üllői Tsz SK: jó A bajnoki idény kezdete előtt adott nyilatkozatában Mészöly József, az üllőiek ki­tűnő edzője nem várt különö­sebb jó teljesítményt csapatá­tól. Mint elmondotta, ezt az évet a csapatépítés esztendejé­nek szánja. "Ehhez a nyilatko­zatához valóban következetes maradt az év folyamán, hiszen rengeteg játékosnak tási lehetőséget adott, bizony o­­lyan standard játékost hagyott ki csapatából, mint például Han­got. Mészöly edző a bátor, tá­madó szellemű labdarúgás hí­ve, és akik nem képesek az eléjük kitűzött feladatnak megfelelni, lehettek bármilyen nagy nevek is, kikerültek a csapatból. Bizalmat kaptak a fiatalok! Na és persze az öregek. A ve­terán Boda, akit még mindig a megye legjobb hátvédei kö­zött emlegetnek, Viczkó, Bur­sa, akik csak azért számíta­nak öregnek, mert már hosszú évek óta üllői színekben rúg­ják a labdát. Otthonában félelmetes csa­pat volt az üllői tizenegy, vecsési együttesen kívül min­­­den ellenfelük elvérzett az ül­lői pokolban. Pokollá tette ezt a pályát az a fanatikus hajtás, lelkesedés, és nem utolsósor­ban igen sokszor a jó játék, amit itt produkáltak. Idegen­ben már jóval gyengébben ment a játék. Csak az utolsó fordulóban sikerült győzniük, de ez az értékes két pont a ta­vaszi nagyon előkelő ötödik helyet is jelentette. Ha a ki­tűnő hazai szereplés mellett­­ idegenben is javítani tud­nának szereplésükön, még előbb végezhetnek a bajnoki táblázaton. A legjobb egyéni teljesítmé­nyeket ismét a védelem tag­jai nyújtották, Győri, Boda, Erős, Mellis hosszú évek óta a márkás nevek a megyében. Mellis fedezetjátéka új színt jelentett a csapatban — nagy tapasztalata, technikai készsé­ge — biztosította az összhan­got a védelem és a csatársor között. Elől még mindig Viczkó. Ez az örökké mozgó játékos, aki, ha jó napja van, el tud dönteni egy mérkőzést. De tud nagyon rosszul is játszani. Ugyanez vonatkozik Burzára is, aki bizalmat kapott edzőjé­től, és úgy látszik, eddig rá­szolgált a bizalomra. És a fiatalok: Gál, Szűcs, és az utolsó mérkőzésen bemu­tatkozó Tomozi mind-mind te­hetséges labdarúgók. Mészöly József első edzői féléve jól sikerült. Üllőn elé­gedettek a munkájával. Sike­rült elképzeléseinek jórészét megvalósítani — és ahogy i merjük őt — teljes lendület­tel azon fáradozik, hogy az üllői együttes jól szerepeljen ősszel is. A tavaszi idény után ezt már várjuk is tőlük! Szalontai Attila összesen 15 8 2 5 23:12 18 Otthon 8 7 1 — 19: 3 15 Idegenben 7 1 1 5 4: 9 3 Ministrand a vasadi óvodában A társadalmi összefogás zép példájának lehettünk amúi az elmúlt napokban vasadon. Pásztor Antalné, a vasa­­iak kedves óvó nénije — mikor tavaly nyáron a ma­­ori óvodából „kiugrott” he­­lyettesíteni a szülési szabad­ágon levő vasadi óvónőt — em tudott belenyugodni ab­­a, hogy az óvoda udvara sinte teljesen üres. Úgy ondolta, hogy megközelítőleg is, — ha csak de a mo­­orihoz hasonló — óvodát­ell teremteni a vasadi ki­­sinyeknek is. Felkereste a helyi tanács, majd a tszcs vezetőit, s elmondta terveit. J­­elkese­­dése nemcsak a falu veze­tőit ragadta magával, de a szülőket is. Rövidesen elké­szült társadalmi munkában a mérleghinta, majd egy kis méretű nyújtó meg egy fém­lábon álló célbadobó ko­rong. Az idei nyáron még na­gyobb fába vágták a fejszé­jüket az óvó néni vezetésé­vel a szülők: pancsolót építe­nek fák el­ a kicsinyeknek, határoz­és újra megindult a szervezés. Az óvónő kiköl­csönzött a könyvtárból egy kőműves szakkönyvet, két hé­tig tanulmányozta, kijegyze­telte, milyen és mennyi anyag kellene egy 3x4 méteres pancsolóhoz, lábmosóval, le­folyóval. Utána megkezdték az anyag összegyűjtését. A tszcs-ben, a tanácsnál, vala­mint az iskolában is akadt némi felesleg, összeadták a cementet, sódert. S végül húsz óvodás közül tizenhat­nak édesapja, anyja szor­goskodott építkezésnél,vasárnaponként az Pásztorné elővette feljegy­zéseit. Irányította az embe­reket, mint egy építésvezető: hogyan készüljön a nyolc­centis döngölt, homokos, ka­vicságy, meg a többi. S ami­kor végül elkészültek a láb­mosó formába öntésével is, a boldog apukák bevésték az aljába a dátumot, s a nevü­ket: Tóth­ván, Seres Sándor, Fodor Ist­Károly, Kalina András, Benke Gábor, Mé­száros Sándor, Sirkó János, Bakos Ferenc. És sorolhat­nánk a neveket még tovább. A sort Benke Sándor tanács­­titkárral fejezhetnénk be, aki­nek szívügye az óvoda min­den gondja. A vasadi óvodások most egyhónapos vakációjukat töl­tik. De augusztustól Gáncsol­nak majd kedvükre házi hasz­nálatú ministrandjukban, min­denki örmére. (f. o.)

Next