Pest Megyei Hírlap, 1968. október (12. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-16 / 243. szám
Tanácsülés lesz ma nyolc órakor Nyáregyházán. Beszámolnak a község állategészségügyi helyzetéről, az 1967. évi tanácstagi beszámolókon elhangzott bejelentések intézéséről és megbeszélik az 1968. évi beszámolók ütemtervét. FOGADÓóRA Holnap, október 17-én fogadóórát tart 12—16 óráig a bényei tanácsházán Sima István, 8—11 óráig az üllői tsz irodájában Göbölyös Mihály járási tanácstag. Üllői hírek HÁZHELYEK ÉRTÉKESÍTÉSE Az utóbbi időben igen sok üllői építkezni szándékozó fordult házhelyigénnyel a községi tanácshoz. A tanács, a község rendezési tervének megfelelően a beépítetlen területeket kívánja házhelyeknek kialakítani. A tervek szerint a kiosztásra kerülő területek a Széchenyi, az Akácfa, a Maglódi és a Május 1. utcában találhatók. A házhelyek természetesen az OTP útján kerülnek értékesítésre. ÚJ HATÁSKÖR A járási tanács végrehajtó bizottsága egyik határozatával elsőfokú építési- és közlekedési hatáskörrel bízta meg az üllői tanácsot. A jövőben az építési engedélyeket tehát a helyi tanács fogja kiadni. MAI MŰSOR MOZIK Maglód: Falak. Manor: Kétszemélyes ketrec. Tápiósüly: Győztes RobinTood. Űri: Kétszemélyes ketrec. Vecsés: Egy nehéz nap éjszakája. A legjobb forgatókönyv A napokban befejeződött „szónokképző” tanfolyam befejező akkordjaként a járás községeinek jelenlevő valamennyi vezetője részletes forgatókönyvet készített a társadalmi ünnepek színes megrendezéséről, amely magába foglalta az alkalmi beszédet is. Az értékelés során megállapították, hogy a legszebb névadó ünnepség forgatókönyvét a sápiak készítették. A társadalmi esküvőt legünnepélyesebben Gombán rendezik, a temetési szertartások megrendezésénél pedig Üllő és Vecsés osztozik a pálmán. Az összértékelés során kiemelkedő jónak minősítették Üllő és Vecsés forgatókönyvét. MOHOB»VIDÉKI PEST MEGYEI R LAP KÜLÖNKIADÁSA. X. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM 1968. OKTÓBER 16. SZERDA Pest megyében az első és egyetlen. Eredményesen dolgozik a járási nevelési tanácsadó A tizenkét éves N. Marika édesanyja felkeresi a kislány osztályfőnökét. — Kedves tanárnő, baj van Marikával! Látom az ellenőrzőjéből, hogy az utóbbi időben romlanak az osztályzatai. De az otthoni viselkedése is megváltozott, rendkívül goromba velünk, elcsavarog és verekszik az utcán! Lány létére úgy verekszik, mint a legromlottabb fiú ... Az osztályfőnöknő számba veszi: — Na, nézzük csak, kamaszodik a kislány, ez biztos, s ez életében különböző zavarokkal járhat. De ez a szélsőséges magatartás, ez a gorombaság, ez a verekedés ... Az osztályfőnöknő nem tudja befejezni gondolatait, szavait, becsöngetnek, s harminckét eleven gyerek várja az osztályban ... S a harminckét gyerek közül — becslés szerint — még legalább nyolc-tízzel vannak hasonló vagy ennél komolyabb gondok. Na, majd délután kiugrik N. Marikáékhoz. ., de ma délután nem lehet, a holnapi kémiaórákhoz a kísérleteket végig kell próbálni... A szülő sem ér rá? Délutános a gyárban... Értelmes gyerekek, de... Jelentős mértékben megnőtt a szellemileg ép, de magatartásában, személyiségében zavart, nevelési gondot okozó gyermekek száma. A nevelők, a szülők tudják ezt a legjobban. Az óvónők, az általános iskolai nevelők legtöbbször tanácstalanul állnak, sem képzettségük, sem idejük nincs erre ... Valamit mégis tenni kell, mert osztályonként ez a néhány gyerek veszélyezteti az egész osztály munkájának eredményességét. Leköti a nevelő energiáját, s ennek figyelmét, a többi gyerek látja kárát. De nemcsak a többi gyerek miatt kell tenni valamit, hanem maguk a problematikus gyerekek miatt, az ő érdekükben is! Kiválogatni s áttenni őket a kisegítő (gyógypedagógiai) iskolába nem lehet, mert nem értelmi fogyatékosok. Sőt! Jó képességűek, nem egy közülük kitűnő tanuló. Vagy kitűnő tanuló volt. De mi az oka a romlásnak? Mit lehet itt tenni? Tanács és útbaigazítás A nevelési problémák okait kutatja, a problematikus gyerekekkel való bánásmód helyes útjait keresi s ajánlja nevelőnek, szülőnek egyaránt a nevelési tanácsadó. Többek között: — A nevelési tanácsadás mellett feladatunk — mondja a Vecsésen székelő járási nevelési tanácsadó vezetője, Illésfalvi Béla — irányítani, útbaigazítani a szülőket, hogy gyermekük nevelésével kapcsolatos problémáikkal hova forduljanak, ha a gyermek egészen speciális vizsgálatot igényel. Többek között hivatalos kapcsolatban vagyunk a járási gyermekgyógyászattal, a megyei gyermek-ideggondozóval. A járási nevelési tanácsadó ez év tavaszán alakult gyógypedagógus, pedagógus, logopédus (beszédhiba-javító) és pszichológus szakemberek spontán kezdeményezésére. A tanácsadó a fővárosban évek óta működő tanácsadók tapasztalatait felhasználva működik. A szakemberek munkájukat társadalmi munkában végzik. Rendelési idő minden kedd délután 4-től 6-ig van, helyiségeket a Pest megyei Tanács Gyógypedagógiai Intézete bocsátott rendelkezésre. 3—16 éves korú gyermekeket vizsgálnak, munkájukban szükség szerint jogi szakember is közreműködik. Az elmúlt fél év alatt 51 gyermeket vizsgáltak meg, ezek 70 százaléka beszédhibás volt, a többit magatartási, idegrendszeri, tanulási nehézségekkel hozták el a nevelők, szülők. A tanácsadó annak idején csendben alakult meg, híre mégis gyorsan elterjedt járásszerte. Bizonyítja, hogy hoztak gyerekeket a szülők Űriből, Péteriből, Monorról, Üllőről, Gombáról és helyből, Vecsésről,természetesen Vizsgálat a maglódi iskolában A maglódi általános iskola igazgatója, Ladányi János, nevelőtestülettel, a szülői munakaközösséggel, az óvodák vezetőivel egyetértésben érdekes — s mint utólag kiderült — eredményes kezdeményezést valósított meg. Az elmúlt hét szerdáján iskolájában összegyűjtötte a nevelési problematikus gyermekeket, s a tanácsadó szakemberei a helyszínen, Maglódon vizsgálták ,meg azokat. Egyidejűleg a tanácsadó vezetője, az ismert logopédus, a nevelők részére előadást tartott a leggyakoribb beszédhibákról, azok javításáról. A vizsgálat megállapította, feltűnően sok Maglódon is a beszédhibás, pösze, dadogó gyermek. A tanácsadó a tapasztalatok nyomán hivatalos javaslattal fordult illetékes szervekhez, hozzanak létre a községben beszédhiba-javító tanfolyamot. ’ ' ‘ * A járási nevelési tanácsadót a szükség hozta létre, s eredményesen dolgozik. Szellemi, erkölcsi tőke, gazdagodott vele a járás. Dolgozik, de az illetékes, hivatalos szervek nagyobb figyelmét, támogatását igényli. (d. ff.) Közgazdasági értekezés a férfiszemről és a nők harisnyáiról A KÖZGAZDASÁGI ÉRTEKEZÉST egy személyes jellegű bejelentéssel kell kezdenem. Gyakorló apa vagyok, kérem. Ez a tény önmagában véve nem mond semmit. Az sem nagy dolog, hogy két egészséges, igényes leánygyermek apja. Ebben sem állok egyedül, még lakóhelyemen sem, hátszonylatban,még országosaiA közgazdasági kapcsolat azonban sejthető a fenti megjegyzésből. Azzal kell kezdenem, a közelmúltban felfigyeltem otthon egy nem eget-földet, de a havi fizetést némiképp ingató tényre. Egyre több harisnyát ábrázoló, négyszögletes csomagolóanyagot láttam a papírszemét között. Azóta foglalkozom harisnyagyártásunkkal közgazdasági szinten. ENGEDJÉK MEG, hogy egy új közgazdasági ág viszonylatában realizáljam a problémákat. E területet én fedeztem fel és én is gyakorlom otthon feleségemmel havonta kétszer, amikor a fizetéseket egy közös „sírba” tesszük, nevezetesen a feleségem erszényébe. Az új ágazat neve családgazdaság. Ennek egyik ága a harisnya. Nem akarom az olvasókat hosszan untatni, csupán néhány lényeges problémát szeretnék felvetni. Az első: miért nem hosszabbítják arányosan a harisnyák százait, a szoknyák minősítésének tendenciájával. KÉT JELENSÉG hívta fel rá a figyelmet. Feleségem harisnyát vásárolt. A számra pontosan nem emlékszem. Otthon nagyobbik lányom felhúzta és néhány rövidségére vonatkozó türelmetlen kijelentés mellett azonnal le is tette. Azóta anyósom hordja térdharisnyaként. EZEN AZ ALAPON elindulva kezdtem figyelni a női lábakat, nyilvános szórakozóhelyeken. Hangsúlyozni kívánom, tekintettel arra, hogy feleségem is olvasni szokott, kifejezetten közgazdasági relációban történtek a megfigyelések. Azt tapasztaltam, hogy a miniszoknyák alól nagyon sok helyen nemcsak a minikombiné csipkéje látható, de a harisnya Mső részein látható széles sáv is, mely nyilván erősebb anyagból készült, ezen ugyanis sohasem láttam felszaladni a szemet, kivéve a közgazdasági ihletésű férfiszemeket. MIÉRT NEM erősebbek a harisnyák? Ez már valóban közgazdaságtani és nem csupán esztétikai kérdés. Divattervezés tekintetében olyan ötletes nemzet vagyunk. Bőrbe öltöztetjük manapság asszonyainkat, térdig érő csizmát húzunk a lábukra. Hiába, ez az űrhajózás kora. El tudnék képzelni olyan harisnyát, mely a csizmába építetten kapható és a csizmaszár végződésénél kezdődik és esetleg azt is, hogy a csizma élettartamával egyidős. Ilyen harisnyákat gyárthatnánk cipővel együtt is. Hogy többe kerülne? Kérem tessék számolni. Nem harminckettő, esetleg száz. De nálunk otthon egy könnyű női cipő átlagos élettartama két hónap. Nem két nap, mint a harisnyák vételtől szemfelszedésig terjedő élettartama. DIVAT LETT a csipkeharisnya is. Kissé nehezen barátkoztam meg a gondolattal, hogy gyermekeim ezt fogják hordani, aztán beletörődtem. Most már van fehér, kék, előfordulhat, hogy a közeljövőben lila, esetleg piros kerül a lábukra. És nagy szeretettel hordják tízéves kortól. Sőt még a fiatalabbak is követelőznek ilyen tekintetben. Lassan eltűnnek a térdzoknik, változó életünkben ez kizárólag turistaöltözék marad, legfeljebb néhány konzervatív lány hordja ötórai teaösszejövetelre, tüntetve ezzel is, bizonyítva, hogy jól nevelt, őt otthonról csak lila kockás térdzokniban engedik el, mert az nem feltűnő. Szóval beletörődtem ebbe a gondolatba is. (f. g.) „Névadó“ A monori József Attila gimnázium III/B. osztályának alapszervezete a napokban Szőnyi Márton nevét vette fel. Szőnyi Márton a második világháború partizánja volt. Egyik harcban ejtőernyősként vetették be tizenhárom társával együtt. Hárman maradtak életben a bevetés után, de árulás miatt nyomukra bukkantak a csendőrök, s kivégezték őket. — A posta mélyfúrású kútjának vizét Üllőn nemcsak a Kossuth Lajos utcába vezetik ki, hanem a Gyömrői úton is végighalad majd a vezeték. A vezeték megépült és működnek már a kifolyócsapok a napköziben és a bölcsődében, ahová a szikvízüzem mélyfúrású kútjának vizét vezették. Egyre szaporodnak Üllőn a jó vizű, mélyfúrású kutak kifolyócsapjai. MONORI ŐSZ, 1968 Pálinkás jó reggelt! Joggal köszönhetek így az üllői frisz monori szeszfőzdéjében, hiszen itt nem egy flaskányi, hanem több hektó pálinka van raktáron. A tavaly épült kis üzemnek mind a termelőszövetkezetek, mind a magán pálinkafőzetek nagyon örültek. Közös a véleményük, jobb most a pálinka, mint régen. — Új módszerrel dolgozunk, s szakaszos lepárlással — világosít fel Virányi István. — így a végpárlat is felhasználható a likőriparban. A pálinkát a megrendelő kívánsága szerint 50—53 fokos töménységben adjuk át. Az üzem kapacitása két hét alatt 2142 fok, vagyis 4284 liter. A pálinkafőzés idényjellegű munka, az epertől a törkölyig tart. Hogy a fogyasztók melyiket szeretik legjobban, az ízlés dolga. De melyiket szereti jobban a pálinkafőző? — Mi nem nagyon kóstoljuk, elegünk van már a szagától is. Ha valamit megiszunk, az egy pohár jó bor. P. I. képriportja Virányi István a pálinka töménységét ellenőrzi. SPORT Győzelem idegenben ÉRD-ÜLLŐ 0:2 (0:1) Nagy önbizalmat, kedvet adott az üllői játékosoknak a megyei szövetség legújabb határozata, amelynek alapján Üllő visszakapta a korábban elvett két büntető pontot. Ezzel remény adódott arra, hogy a csapat elkerülje a kiesést. Megfelelően készült a csapat minden tagja a vasárnapi mérkőzésre, s Hang csütörtöki rábrándulása, s Burza rendezetlen, orvosi igazolása sem törte meg a bizakodó kedvet. A két tartalékkal kiálló Üllő nem is keltett csalódást, az első perctől kezdve az utolsóig teljes erőbedobással küzdöttek és sikerült mindkét pontot hazahozni. Már a mérkőzés első percében Üllő veszélyeztetett, a hazaiak azonban egy gyors ellentámadást vezettek, a labda a kapu mellé szállt. Élénk iramú, jó játék alakult ki, főleg az üllői csapat támadott és több gólhelyzetet kidolgozott. A 7. és 9. percben szép támadásokat tapsolhatott meg a csapatát elkísérő üllői szurkolótábor. Nem sokkal később pedig a védelem játéka váltott ki elismerést. A 12. perctől, öt teljes percen keresztül az üllői csatársor tartotta a labdát, míg végül az akciók a 17. percben góllá értek. Holló szépen indította Tomozit, aki a kifutó kapuson keresztül fejjel átemelte a labdát és nem hibázott. A gól szárnyakat adott a csapatnak, a 20., majd a 21. percben újabb gólhelyzeteket dolgoztak ki. Feljöttek az érdiek is, de az üllői védelem Mellissel az élen hárítani tudott. A 29. percben Holló kicselezte az egész hazai védelmet, a szép szólót megtapsolta közönség. Kár, hogy lövés helyett a labdát leadta, és így egy óriási gólhelyzet maradt kihasználatlanul. A hazaiak szórványos ellentámadásaikból csupán szögleteket értek el, ezeket azonban az üllői védelem hárította. A félidő végén még két szép Holló-alakítást láthatott a közönség, újabb gól azonban nem esett. A második félidő első felében rendkívül nagy nyomás nehezedett az üllői védelemre. Mint az várható volt, a hazaiak megpróbálták a hátrányt kiegyenlíteni. A 7. percben Viczkó jutott el az ellenfél kapujához, de Jan mellé lőtt. elhamarkodotNem sokkal később, egy érdi támadás végén Erős kapus bizonyíthatta tehetségét. A hazaiak irányították a játékot, egymás után három szögletet értek el, de gólt nem tudtak elérni. A nagy hazai fölény a 25. perc táján kezdett alábbhagyni, s ekkor több veszélyes üllői támadás futott végig pályán. A 27. perc meghozta a az üllőiek második gólját. A labda ismét Hollóhoz került, nagyszerűen tálalt Langó elé, aki két csel után az üresen álló Tomozihoz továbbított. Tomozi maga mögött hagyta a nagyszerű labdával az egész hazai védelmet és nagy gólt lőtt a jobb alsó sarokba. A második gól megnyugtatta az üllői játékosokat, okosan tartották a labdát, s még most is veszélyes támadásokat vezettek. A 33. percben ismét Tomozi kapott labdát, de kapáslövése a kapu fölé szállt. Rövid időre feljöttek a hazaiak is, két szögletet értek el. A 42. percben még nagy helyzetbe került Holló, lövése alig kerülte el a hazaiak kapuját. Ezen a mérkőzésen minden üllői játékos tudása legjavát adta. Mégis, a legjobb a közvetlen védelem és a két fedezet, a csatársorból pedig Tomozi és Holló volt. Langó is mindinkább beilleszkedik csapatba. Egyénileg a legjobbak Mellis, Szabó, Zubor, Tomozi és Holló voltak. Üllő sorsolása kedvező, négy hazai és két idegenbeli mérkőzés van hátra. Ha nagyobb kisiklás nem történik, remény van a bentmaradáshoz. A játékosok és a vezetőség kéri a sportszerető közönséget, hogy biztatásával járuljon hozzá ehhez. , (fülöp) Sportlövészet Az MHSZ járási vezetősége vasárnap a monori lőtéren rendezte meg a lövészklubok 1968. évi járási bajnokságát. Hogy milyen volt a mezőny, azt bizonyítja, hogy az év során járásunkban 2090 úttörő, 1300 ifjúsági és 1010 felnőtt személy vett részt a döntő előtti lövészeteken. EREDMÉNYEK: Úttörő légfegyverben, fiúk: 1. Pergel István (Mende) 26, 2. Kovács Barnabás (Tápiósáp) 24, 3. Ifjú Vida György (Vasad) 21 kör; lányok: 1. Földvárszki Ágnes (Vasad) 21, 2. Mihalász Anna (Gyömrő) 16, 3. Hrk Mária (Üllő) 16 kör. Ifjúsági, 48 M. puska: 1 Németh Tibor (Mende) 65, 2 Rozman János (Üllő) 61, 3. Tóth János (Tápiósüly) 53 kör. Felnőtt: 1. Földvárszki István (Vasad) 82, 2. Kiss József (Mende) 78, 3. Matus Sándor (Gyömrő) 71 kör. A lövészetet Kéri Imre szövetségi bíró vezette. Kovács László AZONNAL FELVESZÜNK vas- és fém öntőket Jelentkezés: MONOR, ADY ENDRE U. 43.