Pest Megyei Hírlap, 1968. október (12. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-16 / 243. szám

Tanácsülés lesz ma nyolc órakor Nyáregy­házán. Beszámolnak a község állategészségügyi helyzetéről, az 1967. évi tanácstagi beszá­molókon elhangzott bejelenté­sek intézéséről és megbeszélik az 1968. évi beszámolók ütem­tervét. FOGADÓóRA Holnap, október 17-én foga­dóórát tart 12—16 óráig a bé­­nyei tanácsházán Sima István, 8—11 óráig az üllői tsz irodá­jában Göbölyös Mihály járási tanácstag. Üllői hírek HÁZHELYEK ÉRTÉKESÍTÉSE Az utóbbi időben igen sok üllői építkezni szándékozó for­dult házhelyigénnyel a közsé­gi tanácshoz. A tanács, a köz­ség rendezési tervének megfe­lelően a beépítetlen területe­ket kívánja házhelyeknek ki­alakítani. A tervek szerint a kiosztásra kerülő területek a Széchenyi, az Akácfa, a Mag­lódi és a Május 1. utcában ta­lálhatók. A házhelyek termé­szetesen az OTP útján kerül­nek értékesítésre. ÚJ HATÁSKÖR A járási tanács végrehajtó bizottsága egyik határozatával elsőfokú építési- és közlekedé­si hatáskörrel bízta meg az ül­lői tanácsot. A jövőben az épí­tési engedélyeket tehát a he­lyi tanács fogja kiadni. MAI MŰSOR MOZIK Maglód: Falak. Manor: Kétsze­mélyes ketrec. Tápiósüly: Győztes Robin­­Tood. Űri: Kétszemélyes ketrec. Vecsés: Egy nehéz nap éjszakája. A legjobb forgatókönyv A napokban befejeződött „szónokképző” tanfolyam befe­jező akkordjaként a járás köz­ségeinek jelenlevő valamennyi vezetője részletes forgatóköny­vet készített a társadalmi ün­nepek színes megrendezéséről, amely magába foglalta az al­kalmi beszédet is. Az értékelés során megálla­pították, hogy a legszebb név­adó ünnepség forgatókönyvét a sápiak készítették. A társadal­mi esküvőt legünnepélyeseb­ben Gombán rendezik, a teme­tési szertartások megrendezé­sénél pedig Üllő és Vecsés osztozik a pálmán. Az összértékelés során ki­emelkedő jónak minősítették Üllő és Vecsés forgatókönyvét. MOHOB»VIDÉKI PEST ME­GYE­I R LAP K­Ü­­L­Ö­N­K­I­ADÁS­A. X. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM 1968. OKTÓBER 16. SZERDA Pest megyében az első és egyetlen. Eredményesen dolgozik a járási nevelési tanácsadó A tizenkét éves N. Marika édesanyja felkeresi a kislány osztályfőnökét. — Kedves tanárnő, baj van Marikával! Látom az ellen­őrzőjéből, hogy az utóbbi időben romlanak az osztályzatai. De az otthoni viselkedése is megváltozott, rendkívül goromba ve­lünk, elcsavarog és verekszik az utcán! Lány létére úgy verek­szik, mint a legromlottabb fiú ... Az osztályfőnöknő számba veszi: — Na, nézzük csak, kamaszodik a kislány, ez biztos, s ez életében különböző zavarokkal járhat. De ez a szélsőséges ma­gatartás, ez a gorombaság, ez a verekedés ... Az osztályfőnöknő nem tudja befejezni gondolatait, sza­vait, becsöngetnek, s harminckét eleven gyerek várja az osz­tályban ... S a harminckét gyerek közül — becslés szerint — még legalább nyolc-tízzel vannak hasonló vagy ennél komo­lyabb gondok. Na, majd délután kiugrik N. Marikáékhoz. ., de ma dél­után nem lehet, a holnapi kémiaórákhoz a kísérleteket végig kell próbálni... A szülő sem ér rá? Délutános a gyárban... Értelmes gyerekek, de... Jelentős mértékben megnőtt a szellemileg ép, de magatartá­sában, személyiségében zavart, nevelési gondot okozó gyerme­kek száma. A nevelők, a szü­lők tudják ezt a legjobban. Az óvónők, az általános iskolai nevelők legtöbbször tanácsta­lanul állnak, sem képzettségük, sem idejük nincs erre ... Vala­mit mégis tenni kell, mert osz­tályonként ez a néhány gyerek veszélyezteti az egész osztály munkájának eredményességét. Leköti a nevelő energiáját, s ennek figyelmét, a többi gyerek látja kárát. De nem­csak a többi gyerek miatt kell tenni valamit, hanem maguk a problematikus gyerekek miatt, az ő érdekükben is! Kiválogat­ni s áttenni őket a kisegítő (gyógypedagógiai) iskolába nem lehet, mert nem értelmi fogyatékosok. Sőt! Jó képessé­gűek, nem egy közülük kitűnő tanuló. Vagy kitűnő tanuló volt. De mi az oka a romlás­nak? Mit lehet itt tenni? Tanács és útbaigazítás A nevelési problémák okait kutatja, a problematikus gye­rekekkel való bánásmód he­lyes útjait keresi s ajánlja ne­velőnek, szülőnek egyaránt a nevelési tanácsadó. Többek kö­zött: — A nevelési tanácsadás mellett feladatunk — mondja a Vecsésen székelő járási neve­lési tanácsadó vezetője, Illés­­falvi Béla — irányítani, útba­igazítani a szülőket, hogy gyer­mekük nevelésével kapcsolatos problémáikkal hova fordulja­nak, ha a gyermek egészen speciális vizsgálatot igényel. Többek között hivatalos kap­csolatban vagyunk a járási gyermekgyógyászattal, a me­gyei gyermek-ideggondozóval. A járási nevelési tanácsadó ez év tavaszán alakult gyógy­pedagógus, pedagógus, logopé­dus (beszédhiba-javító) és pszi­chológus szakemberek spontán kezdeményezésére. A tanács­adó a fővárosban évek óta működő tanácsadók tapaszta­latait felhasználva működik. A szakemberek munkájukat tár­sadalmi munkában végzik. Rendelési idő minden kedd délután 4-től 6-ig van, helyi­ségeket a Pest megyei Tanács Gyógypedagógiai Intézete bo­csátott rendelkezésre. 3—16 éves korú gyermekeket vizs­gálnak, munkájukban szükség szerint jogi szakember is köz­reműködik. Az elmúlt fél év alatt 51 gyermeket vizsgáltak meg, ezek 70 százaléka beszédhibás­­ volt, a többit magatartási, idegrendszeri, tanulási nehéz­ségekkel hozták el a nevelők, szülők. A tanácsadó annak idején csendben alakult meg, híre mégis gyorsan elterjedt járás­­szerte. Bizonyítja, hogy hoztak gyerekeket a szülők Űriből, Péteriből, Monorról, Üllőről, Gombáról és helyből, Vecsésről,természetesen Vizsgálat a maglódi iskolában A­­ maglódi általános iskola igazgatója, Ladányi János, nevelőtestülettel, a szülői mun­a­kaközösséggel, az óvodák ve­zetőivel egyetértésben érdekes — s mint utólag kiderült — eredményes kezdeményezést valósított meg. Az elmúlt hét szerdáján iskolájában össze­gyűjtötte a nevelési problema­tikus gyermekeket, s a tanács­adó szakemberei a helyszínen, Maglódon vizsgálták ,meg azo­kat. Egyidejűleg a tanácsadó vezetője, az ismert logopédus, a nevelők részére előadást tar­tott a leggyakoribb beszédhi­bákról, azok javításáról. A vizsgálat megállapította, feltűnően sok Maglódon is a beszédhibás, pösze, dadogó gyermek. A tanácsadó a ta­pasztalatok nyomán hivatalos javaslattal fordult illetékes szervekhez, hozzanak létre a községben beszédhiba-javító tanfolyamot. ’ ' ‘ * A járási nevelési tanácsadót a szükség hozta létre, s ered­ményesen dolgozik. Szellemi, erkölcsi tőke, gazdagodott vele a járás. Dolgozik, de az illeté­kes, hivatalos szervek nagyobb figyelmét, támogatását igényli. (d. ff.) Közgazdasági értekezés a férfiszemről és a nők harisnyáiról A KÖZGAZDASÁGI ÉRTE­KEZÉST egy személyes jelle­gű bejelentéssel kell kezde­nem. Gyakorló apa vagyok, ké­rem. Ez a tény önmagában véve nem mond semmit. Az sem nagy dolog, hogy két egészséges, igényes leánygyer­mek apja. Ebben sem állok egyedül, még lakóhelyemen sem, hát­szonylatban,még országos­ai­A közgazdasági kapcsolat azonban sejthető a fenti meg­jegyzésből. Azzal kell kezde­nem, a közelmúltban felfigyel­tem otthon egy nem eget-föl­­det, de a havi fizetést némi­képp ingató tényre. Egyre több harisnyát ábrázoló, négyszög­letes csomagolóanyagot lát­tam a papírszemét között. Az­óta foglalkozom harisnyagyár­tásunkkal közgazdasági szin­ten. ENGEDJÉK MEG, hogy egy új közgazdasági ág viszonyla­tában realizáljam a problémá­kat. E területet én fedeztem fel és én is gyakorlom otthon feleségemmel havonta kétszer, amikor a fizetéseket egy közös „sírba” tesszük, nevezetesen a feleségem erszényébe. Az új ágazat neve családgazdaság. Ennek egyik ága a harisnya. Nem akarom az olvasókat hosszan untatni, csupán né­hány lényeges problémát sze­retnék felvetni. Az első: miért nem hosszab­bítják arányosan a harisnyák százait, a szoknyák minősíté­­sének tendenciájával. KÉT JELENSÉG hívta fel rá a figyelmet. Feleségem ha­risnyát vásárolt. A számra pontosan nem emlékszem. Ott­hon nagyobbik lányom fel­húzta és néhány rövidségére vonatkozó türelmetlen kijelen­tés mellett azonnal le is tette. Azóta anyósom hordja térd­harisnyaként. EZEN AZ ALAPON elindulva kezdtem figyelni a női lábakat, nyilvános szórakozóhelyeken. Hangsúlyozni kívánom, tekin­tettel arra, hogy feleségem is olvasni szokott, kifejezetten közgazdasági relációban tör­téntek a megfigyelések. Azt tapasztaltam, hogy a mini­szoknyák alól nagyon sok he­lyen nemcsak a minikombiné csipkéje látható, de a harisnya Mső részein látható széles sáv is, mely nyilván erősebb anyagból készült, ezen ugyan­is sohasem láttam felszaladni a szemet, kivéve a közgazda­­sági ihletésű férfiszemeket. MIÉRT NEM erősebbek a harisnyák? Ez már valóban közgazdaságtani és nem csu­pán esztétikai kérdés. Divat­­tervezés tekintetében olyan ötletes nemzet vagyunk. Bőrbe öltöztetjük manapság asszo­nyainkat, térdig érő csizmát húzunk a lábukra. Hiába, ez az űrhajózás kora. El tudnék képzelni olyan harisnyát, mely a csizmába építetten kapható és a csizmaszár végződésénél kezdődik és esetleg azt is, hogy a csizma élettartamával egyidős. Ilyen harisnyákat gyárthatnánk cipővel együtt is. Hogy többe kerülne? Ké­rem tessék számolni. Nem harminckettő, esetleg száz. De nálunk otthon egy könnyű női cipő átlagos élettartama két hónap. Nem két nap, mint a harisnyák vételtől szemfelsze­désig terjedő élettartama. DIVAT LETT a csipkeharis­nya is. Kissé nehezen barát­koztam meg a gondolattal, hogy gyermekeim ezt fogják hordani, aztán beletörődtem. Most már van fehér, kék, elő­fordulhat, hogy a közeljövő­ben lila, esetleg piros kerül a lábukra. És nagy szeretettel hordják tízéves kortól. Sőt még a fiatalabbak is követe­lőznek ilyen tekintetben. Las­san eltűnnek a térdzoknik, változó életünkben ez kizáró­lag turistaöltözék marad, leg­feljebb néhány konzervatív lány hordja ötórai teaösszejö­vetelre, tüntetve ezzel is, bi­zonyítva, hogy jól nevelt, őt otthonról csak lila kockás térdzokniban engedik el, mert az nem feltűnő. Szóval beletörődtem ebbe a gondolatba is. (f. g.) „Névadó“ A monori József Attila gim­názium III/B. osztályának alapszervezete a napokban Szőnyi Márton nevét vette fel. Szőnyi Márton a máso­dik világháború partizánja volt. Egyik harcban ejtő­ernyősként vetették be ti­zenhárom társával együtt. Hárman maradtak életben a bevetés után, de árulás miatt nyomukra bukkantak a csend­őrök, s kivégezték őket. — A posta mélyfúrású kút­jának vizét Üllőn nemcsak a Kossuth Lajos utcába ve­zetik ki, hanem a Gyömrői úton is végighalad majd a vezeték. A vezeték megépült és működnek már a kifolyó­csapok a napköziben és a bölcsődében, ahová a szik­­vízüzem mély­fúrású kútjá­nak vizét vezették. Egyre szaporodnak Üllőn a jó vi­zű, mélyfúrású kutak kifo­lyócsapjai. MONORI ŐSZ, 1968 Pálinkás jó reggelt! Joggal köszönhetek így az üllői frisz monori szeszfőzdé­jében, hiszen itt nem­ egy flas­­kányi, hanem több hektó pá­linka van raktáron. A tavaly épült kis üzemnek mind a termelőszövetkezetek, mind a­­ magán pálinkafőzetek nagyon örültek. Közös a véle­ményük, jobb most a pálinka, mint régen. — Új módszerrel dolgozunk, s szakaszos lepárlással — világo­sít fel Virányi István. — így a végpárlat is felhasználható a likőriparban. A pálinkát a megrendelő kívánsága szerint 50—53 fokos töménységben ad­juk át. Az üzem kapacitása két hét alatt 2142 fok, vagyis 4284 liter. A pálinkafőzés idényjellegű munka, az epertől a törkölyig tart. Hogy a fogyasztók melyi­ket szeretik legjobban, az íz­lés dolga. De melyiket­ szereti jobban a pálinkafőző? — Mi nem nagyon kóstoljuk, elegünk van már a szagától is. Ha valamit megiszunk, az egy pohár jó bor. P. I. képriportja Virányi István a pálin­ka töménységét ellenőrzi. SPORT Győzelem idegenben ÉRD-ÜLLŐ 0:2 (0:1) Nagy önbizalmat, kedvet adott az üllői játékosoknak a megyei szövetség legújabb ha­tározata, amelynek alapján Üllő visszakapta a korábban elvett két büntető pontot. Ez­zel remény adódott arra, hogy a csapat elkerülje a kiesést. Megfelelően készült a csa­pat minden tagja a vasárnapi mérkőzésre, s Hang csütörtöki rábrándulása, s Burza rende­zetlen, orvosi igazolása sem törte meg a­­ bizakodó kedvet. A két tartalékkal kiálló Üllő nem is keltett csalódást, az el­ső perctől kezdve az utolsóig teljes erőbedobással küzdöttek és sikerült mindkét pontot ha­zahozni. Már a mérkőzés első percé­ben Üllő veszélyeztetett, a ha­zaiak azonban egy gyors el­lentámadást vezettek, a labda a kapu mellé szállt. Élénk ira­mú, jó játék alakult ki, főleg az üllői csapat támadott és több gólhelyzetet kidolgozott. A 7. és 9. percben szép táma­dásokat tapsolhatott meg a csapatát elkísérő üllői szur­kolótábor. Nem sokkal később pedig a védelem játéka vál­tott ki elismerést. A 12. perctől, öt teljes per­cen keresztül az üllői csatár­sor tartotta a labdát, míg vé­gül az akciók a 17. percben góllá értek. Holló szépen in­dította Tomozit, aki a kifutó kapuson keresztül fejjel át­emelte a labdát és nem hibá­zott. A gól szárnyakat adott a csa­patnak, a 20., majd a 21. perc­ben újabb gólhelyzeteket dol­goztak ki. Feljöttek az érdiek is, de az üllői védelem Mel­lissel az élen hárítani tudott. A 29. percben Holló kicse­lezte az egész hazai védelmet, a szép szólót megtapsolta közönség. Kár, hogy lövés he­­­lyett a labdát leadta, és így egy óriási gólhelyzet maradt kihasználatlanul. A hazaiak szórványos ellen­támadásaikból csupán szögle­teket értek el, ezeket azonban az üllői védelem hárította. A félidő végén még két szép Holló-alakítást láthatott a kö­zönség, újabb gól azonban nem esett. A második félidő első felé­ben rendkívül nagy nyomás nehezedett az üllői védelemre. Mint az várható volt, a hazai­ak megpróbálták a hátrányt kiegyenlíteni. A 7. percben Viczkó jutott el az ellenfél kapujához, de Jan mellé lőtt. elhamarkodot­Nem sokkal később, egy érdi támadás vé­gén Erős kapus bizonyíthatta tehetségét. A hazaiak irányí­tották a játékot, egymás után három szögletet értek el, de gólt nem tudtak elérni. A nagy hazai fölény a 25. perc táján kezdett alábbhagy­ni, s ekkor több veszélyes ül­lői támadás futott végig pályán. A 27. perc meghozta a az üllőiek második gólját. A labda ismét Hollóhoz került, nagyszerűen tálalt Langó elé, aki két csel után az üresen álló Tomozihoz továbbított. Tomozi maga mögött hagyta a nagyszerű labdával az egész hazai védelmet és nagy gólt lőtt a jobb alsó sarokba. A második gól megnyugtat­ta az üllői játékosokat, okosan tartották a labdát, s még most is veszélyes támadásokat ve­zettek. A 33. percben ismét Tomozi kapott labdát, de ka­páslövése a kapu fölé szállt. Rövid időre feljöttek a ha­zaiak is, két szögletet értek el. A 42. percben még nagy hely­zetbe került Holló, lövése alig kerülte el a hazaiak kapuját. Ezen a mérkőzésen minden üllői játékos tudása legjavát adta. Mégis, a legjobb a köz­vetlen védelem és a két fede­zet, a csatársorból pedig To­mozi és Holló volt. Langó is mindinkább beilleszkedik csapatba. Egyénileg a legjob­­­bak Mellis, Szabó, Zubor, To­mozi és Holló voltak. Üllő sorsolása kedvező, négy hazai és két idegenbeli mér­kőzés van hátra. Ha nagyobb kisiklás nem történik, remény van a bentmaradáshoz. A já­tékosok és a vezetőség kéri a sportszerető közönséget, hogy biztatásával járuljon hozzá ehhez. , (fü­löp) Sportlövészet Az MHSZ járási vezetősége vasárnap a monori lőtéren rendezte meg a lövészklubok 1968. évi járási bajnokságát. Hogy milyen volt a mezőny, azt bizonyítja, hogy az év so­rán járásunkban 2090 úttörő, 1300 ifjúsági és 1010 felnőtt személy vett részt a döntő előtti lövészeteken. EREDMÉNYEK: Úttörő légfegyverben, fiúk: 1. Pergel István (Mende) 26, 2. Kovács Barnabás (Tápiósáp) 24, 3. Ifjú Vida György (Va­sad) 21 kör; lányok: 1. Föld­­várszki Ágnes (Vasad) 21, 2. Mihalász Anna (Gyömrő) 16, 3. Hrk Mária (Üllő) 16 kör. Ifjúsági, 48 M. puska: 1 Né­meth Tibor (Mende) 65, 2 Roz­­man János (Üllő) 61, 3. Tóth János (Tápiósüly) 53 kör. Felnőtt: 1. Földvárszki Ist­ván (Vasad) 82, 2. Kiss József (Mende) 78, 3. Matus Sándor (Gyömrő) 71 kör. A lövészetet Kéri Imre szö­vetségi bíró vezette. Kovács László AZONNAL FELVESZÜNK vas- és fém öntőket Jelentkezés: MONOR, ADY ENDRE U. 43.

Next