Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-17 / 193. szám
Pénteken: PÁRTNAP A városi rendőrkapitányság pénteken délután fél órakor székházában pártnapot tart, amelynek előadója Szűcs Zoltán, a városi tanács vb-elnöke. Újra megkezdte működését a lisztcseretelep Közel egy esztendeje sürgetjük lapunkban, hogy a Bács megyei Terményforgalmi Vállalat által üzemeltetett és még a múlt évben leállt nagykőrösi lisztcseretelepet újra nyissák meg, hogy a termelőszövetkezetektől és az állami gazdaságoktól gabonafejadagot kapott dolgozóknak, ne kelljen Kocsérra és Kecskemétre járni a gabonát megőrletni. A Hunyadi Termelőszövetkezet vállalta a cseretelep üzemeltetését.lisztA lisztcseretelep a Rákóczi úton, az egykori malomépületben, a múlt héten megnyílt, s Tóth B. László, a Hunyadi Termelőszövetkezet raktárosa vezeti. Minden kedden és pénteken délelőtt 7—10 óráig cserélik át lisztre a búzát és a rozsot. A cserélők mondták, a cserébe kapott jó minőségű kecskeméti liszttel, meg vannak elégedve. A Hunyadi Termelőszövetkezet tagjainak a cseretelepen ugyancsak a fenti időben osztják a gabonafejadagot. A búza ára 300, a rozsé 270 forint, és a tritikálét ugyancsak 270 forintért adják. K. L. r T VAJfIRöSÖS P £$IA%E<IVEI HÍRLAP KPIÖNKIADAS^ XVI. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM 1972. AUGUSZTUS 17., CSÜTÖRTÖK Jó termést ígér a kukorica A héten befejezik a körösi határban • „ A Dózsa Termelőszövetkezetben nyolc kombájn dolgozik Szedik a paradicsomot A múlt héten és a hét elején bevégezték az aratást az Arany János, a Hunyadi és a Rákóczi termelőszövetkezetekben, a Szabadság Termelőszövetkezetben is a végén járnak a munkának, csak a Dózsa Termelőszövetkezetnél van még komolyabb területű rozsvetés aratni való. Kedden kint jártunk a szövetkezet központi irodájában, és Pap Istvánt, a Dózsa Termelőszövetkezet elnökét megkérdeztük az aratási munkáról. — Nagy erővel dolgozunk a közbejött esős idő folytán elhúzódott aratás befejezésén — mondotta. Még 220 hektár rozs vár learatásra, öt kombájnunk kora reggeltől késő estig dolgozik, és három kombájnt segítségül kaptunk az Arany János Termelőszövetkezettől. Ha időjárási vagy más, nagyobb akadály nem jön közbe, ezen a héten mi is végzünk az aratással. Molnár Barna üzemgazdásszal a termelőszövetkezetben folyó munkákról beszélgettünk. — Az aratás mellett legfőbb munkánk most a a paradicsomszedés. Eddig csak a konzervgyárba 50 vagonnal szállítottunk be. Folyik azután a silózás, a műtrágyaszórás s az őszdi gabonavetésekhez való talajelőkészítés. Kukoricavetéseink jó termést ígérnek, és az idén is nagy területen termelünk káposztát — mondotta Molnár Barna. K. L. Fedél alatt Zilizi Menyhért szakközépiskolai tanár mondta el Nagy Pálné, a Lencsés-világosi iskola tanítónőjének panaszát: egyik kis növendéke a Szurdokban édesanyjával és hat testvérével, padlásolatlan, kémény nélküli, fűtetlen „szobában” lakik. A helyszínen szomorú kép tárult elém. A családot 2,5x3 méteres, félig felépült kis kamrában találtam, melyen nem volt kémény, s a ház végén belátszott a kéklő ég. A hidegben az ágyon, mint a kismalacok, úgy húzódtak össze a gyerekek. Édesanyjuk, Fülöp Istvánná elmondotta, hogy az a tanya, amelyben laktak, összedőlt, és egyik rokona adta nekik a nyáron azt a szükséglakást. Ő a GEV-telepen dolgozik, a házastársa, akire rájött a „béna”, bort és pálinkát lopott, és lecsukták. A kisgyerekek szomorúan panaszos tekintete kísért hazáig. A városi tanácsházán bementem Szűcs Zoltán tanácselnökhöz, és előtártam a megfagyással fenyegetett család helyzetét. A tanácselnök megértő szívvel intézkedett és lakást biztosított a családnak, az üresen álló alsó-nyársapáti iskola épületében. A napokban kilátogattam az iskolához, hogy megnézzem, mi lett Fülöpnével és családjával? Az öreg akácfák között meghúzódó iskolaépület falán márványtábla hirdeti, hogy telkét 1926-ban Kocsis József ajándékozta a városnak. Tágas, szoba-konyhás lakásban találtam a családot, melybe Fülöpné megszerezte a legszükségesebb bútordarabokat. A gyerekek szépen, tisztán öltözöttek, és két szekrény telve van ruháikkal. Már a télire való befőttek is ott sorakoznak a sublótóm. — Tessék megmondani — kért Fülöpné —, hogy hálásan köszönöm a segítséget. Ez a lakás az életünket mentette meg. Én állandóan dolgozok, a gyerekekhez egy idős asszonyt fogadtam. 1600—1800 forintot megkeresek. A Petőfi Termelőszövetkezet gyümölcsösében dolgoztam, de mivel tériszonyom van, s nem bírom a fatisztítást, most újra régi munkahelyemre, a ládagyárba járok. Házastársam keresetéből minden hónapban küld pár száz forintot. Nemsokára hazajön, és írja, hogy vigyáz, többet el ne kapja a hóna. • Az alsó-nyársapáti iskolában az ősszel ismét megindul a tanítás. Eddig 13 tanuló jelentkezett, akik közül öt Fülöpné gyermeke. A család vállalta az iskola takarítását. - K. L. -r JUTALOMBÓL Tíz nap a Fekete-tenger partján A területi vetélkedő után, melynek egyikét Nagykőrösön rendezték, júniusban Vácott került sor a szakmunkástanulók honvédelmi vetélkedőjének megyei döntőjére. Annak idején hírt adtunk arról, hogy a nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet leány szakmunkástanulóinak háromtagú csapata, amelynek tagjai Antal Mária, Kallik Katalin és Komáromi Etelka voltak, a megye legjobbjának bizonyult, s bulgáriai turistaúttal jutalmazták. Antal Mária, aki a három II/C osztályos, 16 éves lány egyike, így mondta el a jutalomúton szerzett élményeit: —z Iskolánk mindhárom győztese körösi, s először is jártunk külföldön Szinte hihetetlen volt számukra a váci győzelem és az út az Express Vállalat külön vonatával. Vártáig utaztunk, majd a Kamzslában létesített, új táborban, sátorban laktunk, 10 napig. Külön német, magyar és bolgár ifjúsági tábor volt, egymás mellett. A magyar fiatalok, körülbelül hetvenen, valamennyien Pest megyeiek voltak, a szakma kiváló tanulói és a megyei honvédelmi verseny legjobbjai. A nagykőrösi 224-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézetből hárman, szakmájuk kiváló tanulói (az egyik Gál Gyula, a másik 2 fiú Kocséri szintén táborunk lakói volt), voltak. A Fekete-tenger közvetlen közelében laktunk. Kellemes volt a víz, mindennap fürödtünk, medúzákkal Apróbb rákokkal, találkoztunk a parton is, s végül egészen megbarátkoztunk velük. Egy nap Várnába kirándultunk. Az utazás, étkezés és szállás, a Pest megyei MHSZ jóvoltából, ingyenes volt, csupán a költőpénzt kellett rünk. Az utazással megvált aösszesen 12 napos külföldi úton szerzett élményekre emlékezni fogunk,még sokáig S. Z. Mit látunk ma a moziban? Átutazóban Moszkvában. Szinkronizált szovjet filmvígjáték. Kísérőműsor: Határvidék. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. Jó szórakozás volt Használjuk ki a Cifrakertet Igazi, jó szórakoztató, könnyűzenei műsort láthatott a cifrakerti szabadtéri színpad közönsége. Az előadás napján már csupán állóhelyek voltak, igaz, hogy a tánczene rajongói nem sajnálták a fáradságot, s végigállták a közel kétórás műsort. A műsor első felének sztárja Szécsy Pál és ősz Ferenc volt. Műsorukban jó arányban szerepelt a humor és a muzsika. Különösen jó ötlet volt, hogy kérdőíveket szét a közönségnek osztottak Dékány Sarolta kellemes szerzett szép perceket,hangjával Szünet nélkül kezdődött műsor második része: Kovács a Kati, Koós János és az Express együttes showja. Világszámok, magyar slágerek váltották egymást. Külön említést érdemel az együttes, kulturáltan Express kísérte az énekeseket, de saját számaival is sikert aratott. Sólymos Antal, az örökmozgó lelke az együttesnek. A nagy sikerű műsor részese volt a Cifrakert és a szabadtéri színpad, gyönyörű fáival, virágaival. A szervezés is kitűnő volt, a bevétel meghaladta a tervezettet. Ilyenkor felmerül a gondolat, vajon kihasználjuk-e a szabadtéri színpadban rejlő lehetőséget, nem lehetne-e nyaranta több műsort lehozni a szabadtéri színpadra? Azt, hogy érdemes, ez a jól sikerült este is bizonyítja. Még sok ilyen kulturált szórakozási lehetőségre van igénye a körösieknek. Nyáron is, amikor szabad levegőn kellemesen tölthetik az estét. 11 Már télre készülnek Sok olajkályha elkel Az ÁFÉSZ vasboltjában arról érdeklődtem, hogy ilyenkor nyáridőben mit vesznek legtöbbet a vásárlók? Null sláger a hűtőgép — Forgalmunk emelkedik — mondotta Bodzsár István boltvezető. Sok háztartási kisgépet eladunk, ezek 80 százaléka hűtőgép. Legnépszerűbb a 125 literes Lehel, s kelendő a 85 literes Saratov szovjet hűtőgép is. Az új mélyfúrású kutak és öntözőberendezések készítéséhez vidékre is sok vascsövet, gumitömlőt és más alkatrészt vásárolnak boltunkban. Vízszívó motorból nem tudunk eleget szerezni. Nem kell a kasza — Kaszát az idén sem nagyüzemi gazdaságok, sem magánosok nemigen vették. A múlt években minden nyáron 300 is elkelt, most százat sem tudtunk eladni. Edényeket nagyobb mennyiségben inkább ősszel, a lakodalmak idején vásárolnak. Az igények kielégítésére nagy választékkal készülünk fel hazai és szovjet gyártmányú edényekkel. Készülnek a télre Sokan betartják a közmondást: a télre nyáron kell felkészülni. Már több mint 150 olajkályhát eladtunk. Veszik a központi fűtés beszereléséhez szükséges alkatrészeket. Keresettek az alumínium radiátorok. — Hagyományos takaréktűzhely kevés volt, még vesebb a Vaskályha, pedig kea román kályhákat, melyeket a szomszéd városokban 1500 forintért árulnak, mi 1000 forintért adjuk. Bővül az áruválaszték — Fokozatosan bevezettük a rádió, elektromos cikkek és szerelési anyagok árusítását is. Többek között, nyolcféle zsebrádió van jelenleg raktáron — mondotta a boltvezető. Szöveg: Kopa László Fotó: Kiss András Zentai Balázs méri a kért villanydrótot. .Emberek a termelőszövetkezetben Három Bogár Imre Az apa az ágyban fekszik. Az ágy lábához kötötték a régi gyeplőszárat, egy szöggel megakasztották az ágy végében, abba kapaszkodik, ha fel akar ülni. Kucsmája ágyban fekve is a fején van, mintha jelezné, hogy számára már a munka a pihenés. Idős is, beteg is, de szemében nagy akarat szikrázik néha. Imréről, az igazi Bogár Imréről sokat tud. Apja vagy nagybátyja szavait idézi vissza, ha rágondol. Az ő elbeszéléseikből ismeri. — Furfangos ember volt az Imre, azt mesélik — mondja — ő csak névrokona. A hírére sem pályázott soha. Megkérdeztem azért, hogy hasznára vagy kárára volt-e a névrokonság? — Hasznom nem volt belőle soha. Hol jobban, hol rosszabbul viseltem. De szégyent se hoztam rá. Amikor egy kicsit élhettem, nem volt a nevemmel semmi bajom. Még a katonáéknál is tizedes lettem ezzel a névvel. De ha csak egy kicsit is elmaradtam az adóval, akkor mindjárt emlegették, hogy ja, maga az a Bogár Imre? Nem került messze a bandájától! Kedd is olyan nagy betörő, de adót fizetni mégis muszáj. — Most hogy megy a világ a tanyán? — Sok nyavalyás élet van itt még most is, de a nép úgy flancol, hogy csak na! Ilyen nagy fényűzést még nem láttam, pedig már nyolcvankét évet megértem. Földet nem kell vennie a mostani embernek, takarékoskodik, de azért nem veri fogához a garast. Ruházkodnak, hogy azelőtt a polgármester se különben, bútort vesznek, házat építenek, hogy ránézni is gyönyörűség. Egy bajom van nekem, hogy korán születtem, kiköpök az életből. Itt ő volt a honfoglaló. Ő szántott először ezen a területen. Itt jutott földhöz, azért került el szülővárosából, Nagykőrösről. Hajlékot épített, s gazdálkodni kezdett a tetétleni homokon. A fia mezítláb jön be a krumpliszedésből. — Olyan meleg a homok, hogy nem állja már a lábam. Ha a pék kivetné a kenyeret, hamarabb megsülne, mint a kemencében. Ő a gazda. Tagja a Vörös Csillag Termelőszövetkezetnek. A közösben is, a háztájiban is a felesége és az ő keze munkáját várja a föld. Körüljárjuk a birtokot. Van itt kukorica, krumpli, szőlő, szőlő már öreg, a gyümölcsA fák is sorra pusztulnak ki. Látszik a keze nyoma mindenütt, de az is szembetűnik, hogy a homok „visszabeszél” neki.innen-onnan Az unoka éppen katona, az ősszel szerel le. Tanult szakmája van, traktoros. Civil korában kezdő emberként keresett 2600 forintot havonta. Igaz, olajos, piszkos mesterség. — Nem jönne vissza Kőrösre? — kérdeztem a legidősebb Bogár Imrét. — Én már nem megyek, ahhoz öreg vagyok. Fiam itt született, itt nevelkedett fel, ő is marad. Mi már csak itt tudjuk leélni az életünket. Miklay Jenő SPORT Áthalad az olimpiai láng városunkon 1972. augusztus végének és szeptember elejének legnagyobb szabású és egyben világméretű eseménye lesz nyári olimpia, amelyen a világ a százegynéhány országának legjobb sportolói vesznek részt. Ebben az évben is az ókori játékok színhelyéről, Olympiából indították el a lángot München felé. Az olimpiai staféta Nagykörösön is áthalad, augusztus idén fél 4 és 4 óra között. A kijelölt sportolók mini gázpalackkal működő, krómozott fémkályhát visznek magukkal és nem a fáklyát, hanem a lángot adják át egymásnak. fáklya nehéz, s a siker érdekében már több próba is volt. A Krupp-cég a lángot vivő sportolókat megajándékozza fémfáklyával. A futók 1 kilométert 4 perc alatt tesznek meg, a motorosok haladási sebessége 60 km/óra. Szombaton délután a volt válogatott kézilabdás Beles Péter veszi át a megyehatáron az olimpiai lángot a Bács-Kiskun megyeiektől, majd hat sportoló, hat KISZ-es fiatal és hat úttörő fogadja a stafétát Nagykőrösön, a Rákóczi iskolánál A főtéren lesz a második váltás városunkban és a tanácsháza előtt Horváth Lehel, a Hazafias Népfront városi elnöke anyanyelvükön köszönti a rendező német szövetségi köztársaságbeli rendező kísérőket, s átadja nekik városunk emlékplakettjét. A városban három sportoló váltja egymást és a Kinizsisporttelepről motoros viszi tovább a lángot Cegléd felé. A váltófutásban városunkban körösi sportolók vesznek részt — Donáth Ferenc válogatott tornász és Hanny Judit aranyjelvényes atléta. A nem mindennapos eseményt, az olimpiai láng útját az érdeklődők megtekinthetik. Úgy hisszük, sokan lesznek szombaton délután fél 4 és 4 óra között a Kecskeméti és Ceglédi út mentén. Játékvezetői továbbképzés E héten városunkban, keddtől szombatig Élelmiszeripari a Toldi Miklós Szakközépiskolában rendezik a Pest megyei labdarúgó-játékvezetők továbbképző tanfolyamát. Az elméleti előadásokra és vitákra az intézetben, a gyakorlatiakra a Kinizsi-sporttelepen kerül sor. Szabad idejükben a várossal és a konzervgyárral ismerkednek a bírójelöltek. Csütörtöki műsor Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 17.30: Nk. Kinizsi öregfiúk—Pest megyei játékvezetők válogatottja, barátságos mérkőzés. , S. Z.