Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-22 / 68. szám
PEST HEGYEIkJCíHop 1973. MÁRCIUS 22., CSÜTÖRTÖK TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról) Ha ezután Fock Jenő —, még korántsem értünk el kielégítő eredményeket. Gazdasági ösztönzőkkel, szükség esetén központi beavatkozás eszközeivel is gyorsítani kell ezt a folyamatot. Az anyagi ösztönzés elvének következetes érvényesítése mellett ne veszítsük szem elől a politikai meggyőzés, az erkölcsi ösztönzés nélkülözhetetlen fontosságát. — Az embereknek a szocializmusért, hazájukért, üzemükért, szövetkezetükért érzett felelősségére az eddiginél is sokkalta bátrabban építsünk. Nem lehet feledni, hogy az ideológiai munka is termelési kérdés és az embereknek mondott okos, közvetlen szó nélküli a nyereségrészesedés vagy egyéb ösztönzés sem igazi érték. — Az ipar kedvező irányú szerkezeti átalakítását jelzi egyes ágazatoknak az átlagos növekedési ütemet lényegesen meghaladó fejlesztése. Így például az 1971-es és 1972-es tényszámok, valamint az 1973- as terv alapján, e három év alatt az ipari temelés mintegy Az általánostól eltérő módsereket fogunk alkalmazni az évenként több ezer dolgozót fglalkoztató, jelenleg hat, későbbiek során valószínűlegyolc-tízre szaporodó vállalat t szervezésére, korszerűsítésé 5, amelyeknél a termelési xuktúra átalakításához szüksges anyagi eszközök kizáróig saját erőből nem biztosítatók. A Minisztertanács halászata alapján a Gazdasági Biottság kijelölte az érintett általatokat. Ezek a Sajó- és Darugyár, a Magyar Ganz- SÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyár, a Csepel Autógyár, a Vörös Csillag Traktorgyár, Hajtómű- és Felvonógyár, valamint a Beton- és Vasbetonsán Művek. A változás végrehajtása em könnyű és nem gyorsan megoldható feladat. Ezeknél aállalatoknál az állóeszközök gy részének kicserélésétől, a munkaerők átképzésétől, átsoportosításától kezdve a termelési feltételek átalakításáig, a technológia bevezetéséig, új érmékek újszerű termelési műszerekkel történő előállítááig sok mindenre szükség vn. Központi segítséget és elvi erőfeszítéseket egyaránt sénylő, fokozatosan megoldató feladatokról van szó. Az ipar termelési szerkezeinek átalakításában jelentős terepet töltenek be a központi ijlesztési programok, amelyek a bb gazdasági ágazat egybeangolt, nagyarányú és gyors temű fejlesztését szolgáják. Ezek megoldása közös feladat, ebben is szükséges az egysées szemlélet. Közös feladataink az ipari termelés szerkezetének átalakításában — Energiagazdálkodási konepciónk szerint gyors ütemű szénhidrogének előretörése, s csökken a szénfelhasználás ránya. Nagy könnyítést jelent lakosságnak, hogy a háztartsok jelentős részében korzerű fűtőanyagot használnak, már mintegy másfél millió laj kályhát működtetnek, és aáztartások 60 százalékában azt használnak. Ám azt is látik, hogy a tüzelőanyag-felasználás átállításában hibák is trténtek, elsősorban az ipari zemekben túlságosan előrehaladtak, a széntüzelést ott isbbahagyták, ahol az ma még em megengedhető, s a technolgiai folyamat nem feltétlenül eszi szükségessé. A népgazdaági érdekeket mellőző átálással most felesleges kiadásokat, beruházási feszültségeket, ellátási gondokat okoznak, olyan, a dolgozó emberek ezeit érintő szénbányászati probémákat, amelyeknek megoldás 8 százalékos növekedésén belül a kőolajfeldolgozás 27 százalékkal, a földgáztermelés 29 százalékkal, 59 százalékkal, a timföldgyártás a műtrágyatermelés 29 százalékkal, a cementtermelés 23 százalékkal emelkedik. A vállalatok munkáját elemezve leszögezte Fock Jenő: — A vállalatok munkájának célszerű fejlődését a kormány egyebek között azzal is segíti, hogy a Központi Bizottság állásfoglalása alapján a közelmúltban határozatot hoztunk 50 gazdálkodóegység — 180 vállalat — tevékenységének megkülönböztetett figyelemmel kíséréséről. Ezek a vállalatok állítják elő egész ipari termelésünk mintegy 55 százalékát s az ipari export kétharmadát. Itt összpontosul az iparban foglalkoztatott munkaerő fele, az ipar álló- és forgóalapjának jelentős része, továbbá itt valósulnak meg a központi fejlesztési programok s az állami nagyberuházások. Ezeknek a nagy vállalatoknak — melyek egyike-másika egész iparágat képvisel — meghatározó jelentőségük van a társadalom, a gazdaság fejlődésére, sa gyakran kormányzati döntést, közbelépést tesz szükségessé. — Energiahelyzetünk nem könnyű, még a tervezett atomerőmű megépítése után is nagyon megfontolt, gazdálkodást követel.takarékos Mint a többi között a miniszterelnök mondotta: sok milliárd forint értékű beruházás szükséges a növekvő energiaigények kielégítéséhez, mind a hazai energiaforrások kihasználásához, mind az elkerülhetetlen import biztosításához. Előfordulhat, hogy a termelés területén ott, ahol a szénhidrogének felhasználásában előreszaladtak, vissza kell állítanunk a széntüzelést. Elsősorban a lakosság gáz- és fűtőolajigényeinek kielégítését, valamint a petrolkémiai ágazat gyors fejlesztését biztosítjuk. — Alumíniumprogramunk, összhangban beruházási politikánkkal, valamelyest mérsékeltebb ütemben, minttegy kétéves eltolódással valósul meg. Ennek ellenére alumíniumiparunk fejlesztése összhangban van a magyar—szovjet timföld—alumínium egyezménnyel, amely a szocialista nemzetközi munkamegosztás nagyszerű példája. — A közúti járműgyártás fejlesztésének központi programját alapvetően teljesítjük. — A szocialista társadalom építésében fontos helyet foglal el a tudományos kutatómunka. A távlati tudományos t elv tudománypolitikai céljaink megvalósításának alapját jelenti. — A vezetésben, résben egyre inkább a tervealkalmazzuk a korszerű módszereket. Ezek azonban akkor érvényesülhetnek csak teljesen, ha megfelelő termelési feltétel és gyakorlat alakul ki. Meg kell becsülnünk azokat a vezetőket, akik ebben a szellemben felelősségteljesen dolgoznak. Minden szinten tovább kell fejlesztenünk tervezői munkánkat, Elő kell segíteni különösképpen a tervező szervek közötti együttműködést, javítanunk kell a végrehajtás ellenőrzését. A kormányzati munka fontos része az ágazati irányító tevékenység sokoldalú továbbfejlesztése. Amellett, hogy az ágazat irányítóinak nagyobb felelősséget kell vállalniuk az összkormányzati tevékenységért, nagyobb aktivitásra van szükség másságának a termelés gazdasájavításában, a korszerű termelési struktúra kialakításában és fejlesztésében, az árképzés javításáA tervezett beruházások elmaradása miatt átmenetileg a kívánatosnál szélesebb körű, gyakran kevésbé gazdaságos kooperációra van szükség. — A közúti járműgyártás központi fejlesztési programjának megvalósításába erőteljesen bekapcsoljuk a Csepel Autógyárat és a Vörös Csillag Traktorgyárat is. Ez az említett üzemekben hozzájárul a korszerűbb gyártmányszerkezet kialakításához és egyben segítséget jelent a kiemelt kormányprogram gazdaságosabb megvalósításához. Gyökeresen megváltoztak a mezőgazdálkodás feltételei . A mezőgazdaságban átalakult a termelés szerkezete, gyökeresen megváltoztattuk a termelés feltételeit. Számottevően javítottuk az anyagi, műszaki ellátottságot, nagyarányú gépesítést hajtottunk végre. A következő években továbbra is fontos feladatunk a mezőgazdaság intenzív fejlesztése, a hatékonyság javítása. Eddigi eredményes munkánk bizonyítéka, hogy 1971-ben a mezőgazdasági termelés 9 százalékkal, 1972-ben pedig újabb 5 százalékkal nőtt A szántóföldi növények összes termelése — különösen gabonafélékből — jelentősen magasabb a tervezettnél, míg a kertészeti ágak, a szőlő- és gyümölcstermelés elmaradnak a számítottól A gabonaprobléma után megoldottuk a korszerű kukoricatermelés egyáltalán nem könnyű gondjait is. A tervezettnél valamelyest gyorsabb ütemű az állattenyésztés növekedése. A szarvasmarha-tenyésztés általános fellendítését szolgáló intézkedések hatására — amelyek együtt járnak a jövedelmezőség igen jelentős javulásával is — arra számíthatunk, hogy növekedni fog a szarvasmarha-állomány, számottevően javulnak majd a hozamok és a belső ellátás javítása mellett az export növelésének feltételei is kedvezőbbé válnak. A termelési módszerek elemzése után megállapította: — Meggyőződésünk, az erők összpontosításával, hogy a népgazdaság érdekeit szem előtt tartó érdekképviseletek segítségével elérjük, hogy termelési ingadozások tovább csökkenjenek és hosszú távon is biztonságosan és egyenletesen emelkedjék a mezőgazdasági termelésben, az árellenőrzésben, a külkereskedelmi tevékenység összhangjának biztosításában. Megkezdtük az előkészületeket az Állami Tervbizottság létrehozására, mely a Minisztertanács szerveként dolgozik majd. E bizottság alapvető feladata lesz, hogy jobban összehangolja a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek tervező munkáját. Miközben folyamatosan dolgozunk távlati népgazdasági tervünkön, máris megkezdtük az 1976-tól kezdődő ötéves tervünk kimunkálását. — A szocialista építés törvényeinek általánosított tapasztalataira sajátosságainknak támaszkodva, megfelelő gazdaságirányítási rendszert alkalmazunk és azt a szükségleteknek megfelelően fejlesztjük — jelentette ki. — A felelős vezető szervek határozottságával és egyben rugalmasságával párosulva ez járulhat hozzá ahhoz, hogy népgazdaságunkban tovább javuljon a terveszerűség, munkánk minden területen hatékonyabb legyen. A gazdaságirányítási rendszer sajátos eszközeivel elősegíti terveink megvalósítását és társadalmi hatásai kedvezőek. — Nemzetközi gazdasági tevékenységünk szorosan összefügg hazánk fejlődésével, gazdasági életünk alakulásával. Gyors ütemben növekedtek nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Népgazdaságunk fejlődését a nemzetközi munkamegosztásba való széles körű bekapcsolódással is elősegítjük. — Az áruforgalom mintegy kétharmadát a szocialista országokkal, ezen belül összes külkereskedelmi forgalmunk több mint egyharmadát Szovjetunióval bonyolítjuk le. A szocialista országokkal való kapcsolataink továbbfejlesztésének céljait a KGST-országok integrációs programjának soron következő feladatai határozzák meg. Különösen fontosnak tartjuk tagállamok ötéves a KGST- népgazdaság-fejlesztési terveinek egyeztetését és a fejlesztés fő területeinek mind jobb összehangolását. Rövidesen sor kerül Prágában a KGST soron következő, 27. ülésszakára. A magyar küldöttség azzal a szándékkal utazik majd e tanácskozásra, hogy mind tevékenyebben járuljon hozzá az integrációs program további végrehajtásához. Kuba belépése a KGST- be, a finnországgal megkezdett tárgyalások, valamint más országok érdeklődése bizonyítja, hogy növekszik a KGST-nek, mint szervezetnek súlya, szerepe és jelentősége a nemzetközi gazdasági életben. A továbbiakban a Minisztertanács elnöke a nem szocialista országokkal folytatott külkereskedelemmel foglalkozott. Mint mondotta, ezen a téren is jelentős eredményeket értünk el. A különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élésének és együttműködésének akadálya azonban az a diszkriminációs politika, amelyet egyes tőkés országok folytatnak. A negyedik ötéves terv előtt A továbbiakban életszínvonal-politikánkról szólva hangoztatta: — Politikánk, gazdaságpolitikánk alaptétele, hogy gazdálkodásunk eredményességével egyidejűleg emelkedjék népünk életszínvonala. Gazdasági építőmunkánk célja és értelme, hogy a lakosság szükségleteit egyre jobban elégítsük ki, szabad, boldog életet, jó munka- és életkörülményeket biztosítsunk a szocializmust építő ember számára. Az ötéves terv első két évében az átlagkeresetek 9,4 százalékkal nőttek. A lakosság egy főre jutó reálbére 4,3 százalékkal, reáljövedelme pedig 3 százalékkal nőtt A fogyasztói árszínvonal tervezett 3,6 százalékos növekedése ellenére 1973-ban a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 4,5—5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér pedig 2—2,5 százalékkal növekszik 1972-höz viszonyítva. A negyedik ötéves tervben számításba vett szociálpolitikai intézkedések közül sor került a három- és több gyermekes családok családi pótlékának emelésére. Ebben az évben az állami költségvetésből gondoskodtunk a kórházak, a szociális otthonok, az oktatási és gyermekintézmények étkezési normáinak felemeléséről. Részben a reálbérek növekedésének meggyorsítására, részben a bérarányok indokolt változtatása céljából határozta el a párt és a kormány az ipari és építőipari munkások március 1-én életbe lépett központi béremelését Az intézkedés több mint egymillió 300 ezer dolgozóra terjed ki, s 1973-ban tíz hónap alatt mintegy 2,3 milliárd forinttal növeli a munkások jövedelmét. Fock Jenő ezután felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány a bérezési rendszer rugalmasabbá tétele érdekében léptetett életbe, s bejelentette, hogy az illetékes állami szervek a Szakszervezetek Országos Tanácsával együttműködve a bértarifarendszer kiegészítéseként kidolgozzák a szakmai bérek országos táblázatát. A negyedik ötéves terv időszakában folytatjuk a munkaidő általános csökkentését. 1972 második felében a tervező- és szervezőintézetekben, beruházó vállalatoknál és ipari kutatóintézeteknél vezettük be a csökkentett munkaidőt, 1973. június elsejével sor kerül az államigazgatásban dolgozók munkaidő-csökkentésére is. A kormány még ez évben kidolgozza és jóváhagyja a további területeken történő munkaidő-csökkentés alapelveit, feltételeit és ütemezését, settközi gazdasági kapcsolatok további nagyarányú bővülésével számolunk. Arra törekszünk hogy jobban kihasználjuk a nemzetközi gazdasági szervezetek működésében rejlő lehetőségeket. A nyugdíjasok helyzetét javította, és egyben munkaerőgondjaink enyhítését szolgálta a munkában maradásra is a dönző nyugdíjrendszer 1972 januárjától történt bevezetése, valamint a nyugdíj melletti munkavállalás időtartamának bővítése. Az ötéves tervidőszak hátra levő részében a régi nyugdíjak emelésével együtt felemeljük a saját jogú és özvegyi nyugdíj együttes összegét, valamint a házastársi pótlék felső határát. Az elmúlt két évben emelkedett a pénzbeli és természetbeni társadalmi juttatások összege is. E juttatások a dolgozók évi jövedelmének mintegy 24 százalékát jelentik. Költségvetésünk jelentős hányadát fordítjuk évente az egészségügyi, oktatási, kulturális szolgáltatások tájára, az üdültetésre.biztosíAz áruellátásról szólva kijelentette, hogy az elmúlt két évben a belkereskedelem a lakosság és a közületek keresletét nagyobb ellátási zavarok nélkül kielégítette. A fogyasztási cikkekből bőséges választék áll a vásárlók rendelkezésére. Az árrendszer fontos szabályozó — Gazdasági életünk fejlesztésében különleges szerepet tölt be az árrendszer. Fontos szabályozója mind a termelésnek, alakításának, mind a fogyasztás Ez a kérdés a közvélemény érdeklődésének homlokterében áll, ezért politikai hatása is jelentős. Az árpolitika megmagyarázása, árrendszerünk széles körű megértése folyamatos feladat. A termelői árrendszerünk jelenlegi fogyatékossága főképpen az, hogy az elvonások és támogatások révén elfedi a termelés gazdaságosságában levő különbségeket. A hatékonyabban dolgozó vállalatok emiatt nem jutnak munkájuk minőségével arányos jövedelemtöbblethez. Ugyanakkor a kevésbé gazdaságosan dolgozó üzemekben is lehet látszólagos nyereséggel gazdálkodni. Ezért termelői árrendszerünket tovább kell fejleszteni. Az utóbbi időben a kelleténél kevesebb szó esik az önköltség csökkentéséről, pedig a jövedelmező, a gazdaságos termelésnek, az árak csökkenthetőségének ez változatlanul egyik fontos eleme. A gazdasági vezetőknek sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniuk erre. Az árstabilitás biztosítására és a szigorúbb árellenőrzésre a kormány széles körű intézkedési tervet dolgozott ki. Ennek egy része az indokolatlan áremelések megelőzését hivatott biztosítani. Így például bevezetjük a megrendelőkre és a szállítókra egyaránt kötelező szerződéses termelői árak alkalmazását, kiterjesztettük az árváltozások bejelentési kötelezettségét. Az árellenőrzés szélesítése és szigorítása minden gazdálkodó szerv feladata. A kormányzat, az Országos Anyag- és Árhivatal köteles a minisztériumi és tanácsi árhatóságok munkáját jobban összehangolni, a visszaélések, az indokolatlan áremelések megakadályozására tett intézkedéseket ellenőrizni. Szükséges azokban az üzemekben is korszerű kalkulációs módszereket kialakítani, ahol ezt eddig elhanyagolták, vagy nem követelték meg. A termelői árak ellenőrzése, az indokolatlan áremelés elhárítása és meggátlása enélkül lehetetlen. A termelői árakkal kapcsolatban igen fontos feladat, melyet rövid időn belül el kell végezni, hogy a tisztességtelen haszon lényegét pont a Gyorsuló szocialista integráció Néhány Pest megyei gyárban is — struktúraváltozás Javuló tervszerűség — összehangolt tervezés A gazdaságpolitika alaptétele — az életszínvonal emelése Négyen Pest megyeiek. Balról Jobbra: Vígh László a II. (Ráckeve), Matula Pál, a I. (Tápiószele), Tóth Attiláné, a 8. (Albertirsa) és Magyar Sándor, a 20. (Százhalombatta) választókerület képviselői.