Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-30 / 151. szám
Pilis, Új Élet Tsz Két nap Gyulán Kirándulást szervezett a pilisi Új Élet Tsz. A panorámás autóbuszok két-két napra vitték a közös gazdaság száznyolcvan dolgozóját Gyulára, ahol megtekintették a város nevezetességeit. MŰSOR MOZIK Gomba: Félbeszakadt vallatás. Gyömrő: Anna ezer napja. Maglód: Petőfi ’73. Mende: Porondparádé. Monor: Látszólag ok nélkül. Éjszakai előadás: Betyárok bosszúja. Pilis: Személyiségcsere. Tápiósáp: Wusa. Úri: Tecumseh. Üllő: A magyar ugaron. Vecsés: Az utolsó völgy. Éjszakai előadás: By, by, Barbara. MŰVELŐDÉSI OTTHONOK Pilis, 19-től 24 óráig bál, játszik a Kaktusz együttes. Üllő, 17-től 22 óráig ötórai tea, játszik az Alfa együttes. MOHOB VIDÉKI XV. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM 1973. JÚNIUS 30., SZOMBAT Minden vegysze rit kell tudniuk a velük dolgozóknak? A közös gazdaságoknak és a kiskerttulajdonosoknak egyaránt érdeke, hogy minél magasabb termésátlagokat érjenek el, növényvédő szerek alkalmazása nélkül céljukat nem érhetik el,azonban A növényvédő szerek sokféle és ma már nélkülözhetetlen alkalmazása igen súlyos baleseteket is okozhat. Az elmúlt években is, de sajnos, már ebben az évben is sorjában érkeztek egyes községekből olyan hírek, hogy a növényvédő szer helytelen alkalmazása kisebb, de például Vecsésen már súlyosabb balesetet is előidézett. A közös gazdaságokban most már szinte kivétel nélkül mindenütt megfelelő szakember irányítja a munkálatokat. A dolgozókat kioktatják, a mérgeket vizsgázott személyek kezelik, megfelelő munkaruha áll a mérgekkel dolgozók rendelkezésére stb. A közvetlen és a nagyobb veszély éppen ezért manapság inkább a háztáji- és kiskerttulajdonosokat fenyegeti. A növényvédő szakemberek a velük lefolytatott beszélgetések alkalmával a következőket tanácsolták: mérget, permetezőszert ki-ki csak üzletből vásároljon. Előfordult ugyanis több helyen, így például egy pár éve Üllőn, hogy a tsz-permetezőktől vásároltak egyesek „feketén” permetezőport, s hogy az teljesen elpusztította a növényt, még hagyján, de kisebb mérgezéseket is okozott. A vásárolt szeren levő utasítást gondosan el kell olvasni, és azt pontosan végre is kell hajtani. Permetezni és porozni csak szélmentes időben ajánlatos. Ezzel nemcsak a baleseti veszély csökken, hanem a gazdaságosság is növekszik, nem megy sok vegyszer kárba és nem permetezzük azt a növényfélét is, például az almazatkultúrát (eper, konyhakerti növények stb.), amelyre esetleg káros hatással is lehet a védőszer. Feltétlen használjunk munkaruhát, védőszemüveget, sapkát vagy kalapot, esetleg száj- és orrkötést. Permetezés előtt és közben ne fogyasszunk szeszes italt, még sört sem, és kerülnünk kell a dohányzást is, a permetezés után legalább pár óráig úgyszintén (általában 8 óráig). Ha befejezzük a permetezést, minden esetben alaposan és bő vízben le kell mosakodnunk (az edényeket lehetőleg gumikesztyűben mossuk el). Egyes növényvédő szerek a bőrön keresztül gyorsan felszívódnak és hatianak, ezért azokkal fokozottabban vigyázzunk, például Wofatox, Phosdrin, Ditrifon stb. Háztájiban és kiskertekben nem is ajánlatos őket használnunk, helyettük inkább gyengébb szerekkel permetezzünk. Ha valaki munka közben vagy utána fejfájást, rosszullétet észlel, azonnal menjen orvoshoz. A szakemberek külön is felhívják a permetezők figyelmét, hogy a Zineb, amely igen közkedvelt szer, a közhiedelemmel ellentétben veszélyes, sok áldozatot követelt már, ezért azzal is óvatosan, az előírás szerint kell dolgozni. A fentieken kívül ajánlatos, ha erre lehetőség van, szakemberrel elbeszélgetnünk, mielőtt, különösen vegyszer alkalmazása újfajta előtt, vegyszerhez nyúlunk. Az is nagyon fontos, hogy a vegyszerrel permetezett, beszórt területre ne lépjünk be egy-két napig (A használati utasításban rendszeresen feltüntetik, hány napig.) Óvjuk állatainkat, főleg a kis állatokat és a méheket, és ami a legfontosabb, gyermekeinket is. Ugyanis a gyerekek éretlen vagy félérett gyümölcshöz is hozzányúlnak, megkóstolják, márpedig éppen ez az az időszak, amikor az utolsó permetezést végzik, mert érett gyümölcsöt szedés előtt, általában zsendülés után semmiféle vegyszerrel nem szabad permeteznünk. Kovács György Csatlakoznak a községfejlesztési és szépítési versenykihíváshoz Az Üllői Nagyközségi Tanács ülésén bevezetőként Erdei Gábor tanácselnök bejelentette, hogy a kormányrendelet alapján náluk is bevezetik a 44 órás munkahetet: a hivatalos óra reggel fél nyolckor kezdődik, s pénteki napokon fél négyig tart. Beszámolt arrról is, hogy a testnevelés és a sport területi és helyi állami irányítását a tanács látja el, majd első napirendi pontként a Kossuth Tsz és az ÁFÉSZ dolgozóinak szociális és kulturális ellátottságát, továbbá a szolgáltatások helyzetét tárgyalta meg a tanácsülés. A beszámolókból megtudtuk, hogy a tsz-nek hatszáznegyvennégy tagja van, közülük négyszázharmincheten rendszeresen dolgoznak, időszakosan pedig hatvannyolcan. A nyugdíjasok és járadékosok száma száznegyvenöt. Részükre évenként 5 mázsa tűzifát adnak ingyen, és udvarukba is szállítják. Háztáji földjükért kívánság szerint havi 300 forintot vagy természetben 12 mázsa búzát, illetve árpát és 3 mázsa szalmát kapnak, házépítésre vissza nem térítendő 3 ezer forint segélyt és 10 ezer forint kamatmentes kölcsönt folyósítanak nekik. A tagok Hajdúszoboszlón üdülhetnek. Megalakult a fotószakkör. Kirándulásokat is szerveznek, az Ismerd meg hazádat mozgalom keretében, Harkányfürdőre és Aggtelekre. A sportkört is ők támogatják a legjobban, szolgáltatásokkal segítik az óvodákat és az iskolákat, az állandó munkahelyeken biztosítják a dolgozók részére az öltözőket és zuhanyozókat. Ezután az ÁFÉSZ beszámolója következett. Sokat javult a lakossági szolgáltatás: minden községbeli lakóhelyén megkapja mindazokat a szolgáltatásokat, amelyeket igényel, részesül a gáz-, és fűtőolaj-ellátásában is. Szociális fenntartására intézményeinek és a további fejlesztésre a negyedik ötéves terv időszakában ezer forintot fordítanak. 250 szociális rendelkezéseket megtartják, a gyermekgondozási segélyt, a kedvezményes étkezést, a rendkívüli segélyeket és az üdültetést biztosítják. A szövetkezetnek hatvan személyes kultúrcsoportja is van, amely nem kevesebb mint 25 éves múltra tekint vissza. Az Ismerd meg hazádat !ozgalom keretében múlt évben négy alkalommal a társas kiránduláson vettek részt a dolgozók, ez évben Sümegre mennek. Külföldi utazást is szerveznek, a Szovjetunióba tíz, Jugoszláviába tizenhét személlyel, akik költségtérítési kedvezményt kapnak. Támogatják a sportot is: négy község részére összesen a 40 ezer forintot biztosítottak. Korszerű kulturális szórakozóhelyeket hoztak létre, legutóbb az üllői presszós kisvendéglőt. Erdei Gábor tanácselnök ismertette a nem tanácsi szervekkel kapcsolatos gazdasági együttműködési munka főbb feladatait. Olyan kapcsolatot kívánnak teremteni, mondotta, amely elősegíti a község politikai terveinek megvalósítását, a lakosság ellátását és a szolgáltatások biztosítását. A továbbiak során a tanács megtárgyalta a működési szabályzat módosítását, az 1973. évi községfejlesztési versenyfelhívást, a folyó évi fejlesztési terv kiegészítését és a belterület kiigazítására vonatkozó távlati terveket. Az előterjesztéseket a tanácsülés egyhangúlag elfogadta, majd kimondta, hogy Üllő csatlakozik a Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága és a Pest megyei Tanács tervosztálya által meghirdetett községfejlesztési, szépítési tényfelhíváshoz.verA tanácsülésen többen felszólaltak, legtöbben az ivóvízellátás megjavítását szorgalmazták. E. »íf i l V Szépen sárgulnak a kalászosok Határszemle - tanácskozással A határszemlét vita előzte meg az Ezüstkalász, majd Zöldmező tsz irodájában is.a Ott volt a vecsési nagyközségi tanács szakigazgatási szerve vezetője, Janovics Józsefivé és ott voltak a tsz-ek vezetői, Dobrovitz József, Moór Nándor elnökök, Blaskovics László, Bogyó István főmezőgazdászok, Kőházi Károly, Horváth Boldizsár párttitkár és a tűzvédelem részéről a községi önkéntes tűzoltótestület parancsnoka, Gyarmati Dezső tűzoltó százados. A vita a gazdátlan és problémás területek megművelése körül forgott, majd befejeztével részvevői személygépkocsikkal és terepjárókkal az Ürgehegy nevű dűlőbe mentek: az ott és a vasút-országút között lévő, vitatott megműveletlen földterületet szemlélték meg előbb. A Ferihegyi dűlő útján is megálltunk, ugyanis ott is van egy kis ligetecske, melynek sorsa még megoldásra vár. E ligetbe már a hulladékot is kezdték lerakni. Továbbmentünk. Balról hatalmas kukoricatábla, az előző hetek esőtlen időjárása ellenére szépen zöldell. Jobbról ugyancsak zöldellő burgonyatábla. A kalászosok is szépen sárgulnak, kasza alá érnek hamarosan. Gyarmati Dezső százados, a községi önkéntes tűzoltótestület parancsnoka elmondta, hogy neki különösen fontos ez a szemle: tudnia kell ugyanis, mi, hol helyezkedik el, ha bárhol tűz ütne ki, azonnal tudjon intézkedni, tudja, kit, hová kell küldenie, hol lehet a legegyszerűbb tűzoltóanyagot, a vizet megtalálni stb. A határszemle tanácskozással ért véget. Pápay Iván Ügyeletes orvos Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Bajcsy-Zsilinszky u. 3.), Gyomron, Mendén és Péteriben: dr. Altorjay Károly (Gyömrő), Monoron és Monori-erdőn: dr. Rados Mária (Monor, Petőfi u.), Maglódon és Ecseren: dr. Holló Mariann (Ecser), Pilisen, Nyáregyházán, Csévharaszton és Vasadon: dr. Marjai Viktor (Pilis, Rákóczi u. 63.), Sülysápon és Úriban: dr. Sass János (Úri), Üllőn: dr. Balázs László, Vecsésen: dr. Pallinger Georgina tart ügyeletet vasárnap. Ügyeletes gyógyszertár Monorail a főtéri, Vecsésen a János utcai. Beteg állatok bejelentése: a monori járás területén szombaton 12-től 19 óráig, vasárnap reggel 3-tól 13-ig és délután 15-től 19 óráig Monoron, a főtéri gyógyszertárban. Két tsz határában javítják az utat Néhány éve készült el a maga nemében egyedülálló, 16 kilométer hosszúságú, ipari út a két pilisi tsz határában, de azóta megrongálódott, ezért szükségessé vált a javítása. A Monori Állami Gazdaság ipari üzeme a napokban kezdte meg a felújítási munkálatokat. A múlt hét közepén jártunk a pilisi határban, s már akkor olyan véleményekkel találkoztunk a két közös gazdaságban, hogy ha az idő közbe nem szól, indulhatnak a hét végén a kombájnok. A szombat-vasárnap esőzés azonban közbeszólt: a gépek nem mozdulhattak. És bár eléggé kiadós eső áztatta a pilisi határt, kedden délután telefonon kaptuk a hírt Pilisről: aratnak. Virágh István főmezőgazdász közölte velünk, hogy kedden délben a Polgárdűlőben megindultak a kombájnok az őszi árpatáblában. © Mi is megtekintettük az aratást. . Virágh István árgus szemekkel figyelte a kombájnok munkáját. A négy SZK— 4-es szorgalmasan dolgozott. Nyergükben ifjú Kiss Mihály, Tóth József, Povázsan Károly és Földvárszki Ferenc. Felültünk ifjú Kiss Mihály mellé. — Eléggé dimbes-dombos ez az őszi árpatábla — mondta a kombájnos. — Én kilencedik éve minden nyáron kombájnra ülök, itt, Pilisen, öt éve dolgozom. Nagyon szeretem ezt a munkát, az édesapám a váltótársam. A por a szemünkbe száll, ruhánk pillanatok alatt megtelik vele. Nehezen lehet fogódzkodni ezeken a régi kombájnokon. Száz métert is elhaladunk már, óramű pontossággal. Fejünk mellett a gabona zizegése hallatszik. Rekkenő a hőség. A kombájnos inge a testéhez tapad, izzadságcseppek csillannak homlokán, arcán. Szája néha idegesen megrándul. Nincs könnyű dolguk az idén sem a kombájnosoknak. Karkó András a monori gimnáziumban érettségizett. Most gépszerelő a tsz-ben. Ezúttal a kombájnt igazgatja. Ebben a közös gazdaságban ugyanis, a négy kombájnra nyolc vezetőt biztosítottak. Csak így oldható meg a szükséges pihenés. Pillanatra megállnak a gépek. Mind a négy kombájnos kiszáradt torokkal közeledik a szódás ládákhoz, nagyot húznak , az üvegekből. A főmezőgazdász megkérdezi tőlük, időben jött-e az ebéd. A válasz megnyugtató: már fél egykor befejezték az ebédelést. Néhány pillanat és máris egyszerre dübörög fel a négy SZK—4-es. Ismét a főmezőgazdász veszi át a szót: — Ha nem lesz eső, szombat estére végzünk az őszi árpaaratással. Tisztítjuk, majd fémzároljuk, ugyanis a Vetőmagtermeltető Vállalat megbízásából az egész mennyiséget mezőgazdasági üzemeknek szállítják el. A búza még nem érett be, azzal előreláthatólag a jövő héten indulhatunk. Gér József A búzával még várni kell Megindultak a kombájnok Virágh István főmezőgazdász elégedetten szemléli az őszi árpaszemeket. Ifjú Kiss Mihály kombájnos munka közben. Varjú Zoltán felvételei Miért, hogyan ? Ötödik lett az üllői labdarúgócsapat Itthon 13:2 volt a gólarány, és összesen csak egy pontot szerzett az Üllőre látogató hat csapat. A tavaszi 14 mérkőzés kevesebb sikert hozott, pedig az üllőiek nyolcszor játszottak idehaza. Négyszer győztek, háromszor döntetlen lett a végeredmény. A vendég SZTK viszont győzött. Idegenben, érthetetlenül gyengén ment az együttesnek. A hét adott gól ellenében huszonegyet kapott úgy, hogy még pontot sem szerzett a hat találkozón. Súlyos veszteségek is érték Perbálon, Újhartyánban és Kartalon. Örvendetes, hogy a Pilisi KSK nem szerzett pontot a hazaiak ellenében, és a jó képességű Isaszegtől is három pont a nyereség. Viszont a gyengébb tudású Csepel Autótól és Pomáztól csak egy-egy pontot tudott elvenni a csapat idegenbeli és otthoni mérkőzésén. A 43:42-es gólarány sok mindent elárul. Átlag másfél gólt rúgtak a csatárok mérkőzésenként, úgy, hogy hat találkozón egyet sem. A legtöbb rúgott gól mérkőzésenként csak három volt, nem dicséri a csatársor gólképességét. Annál inkább „gólképesebb” volt a védelem. Négyszer kapott négy-öt gólt és többször hármat. Ez nagyon sok. Különösen idegenben játszik gyengén. A 35 kapott gól mérkőzésenként két és feles átlagot jelent. Ennek ellenére a kapus, Berénkei jól védett, és gyakran bravúrokra is képes volt, többször szerepelt a megyei forduló válogatottban. A védelem Kovács kiválásával nagyon meggyengült. Csak Antal próbálta megállítani több-kevesebb sikerrel az ellenfél rohamait, de ő egyedül kevés volt a négy-öt csatár ellen. A csapat fedezetei és csatárai közül az üllői „gólzsák”, Pénzes játszott a legjobban. Dobos küzdeni tudását, Tóth gyorsaságát és Kriskó helyzetfelismerését lehet még kiemelnünk. A többiek játéka — bár igyekeztek — meglehetősen hullámzó teljesítményű volt. A bajnoki rajt előtti beszélgetésünkkor Kövér János edző a 6—10. hely egyikére tippelte a csapatot. Kellemesen csalódott. Pesti Imre A bajnoki idényt az ötödik helyen fejezte be az üllői csapat. Bár a képességek alapján reális az eredmény, mégis a sikeres őszi szereplés után többet vártak a szurkolók. A bajnokság első felében, azaz ősszel, a harmadik helyen végzett, két ponttal elmaradva a vezető helyen álló Perbáltól. A tizennégy mérkőzésiből nyolcat megnyert, idegenben is háromszor diadalmaskodott.