Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-22 / 299. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS XVII. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM 1973. DECEMBER 22., SZOMBAT A SZAKMAKÖZI BIZOTTSÁG RENDEZÉSÉBEN Továbbképzés a társadalmi ellenőröknek Sokat tesznek a fogyasztók érdekeiért Gyakran tapasztalhatjuk magunk is vásárlás közben: sokan vannak, akik losan, sőt, társadalmi hivatalunkában tevékenykednek a fogyasztók érdekvédelmében. A társadalmi ellenőröknek szavuk van a kereskedelmi dolgozók munkakörülményeinek alakításában, az ár- és áruellenőrzés során, a minőségellenőrzésben. A SZOT elnöksége a múlt év nyarán határozatot hozott, amely szerint a társadalmi ellenőrök tevékenységükkel még többet tehetnek a fogyasztók érdekvédelmében, adelmi ellenőrzésekkel.kereskeazt, hogy felelősségteljes munkájukat hozzáértéssel folytathassák, évente továbbképzéssel segíti a Szakszervezetek Szakmaközi Bizottsága. Cegléden, a Kossuth Szálló pálmakertjében ezekben a napokban került sor a továbbképzésre, melyen a szakmaközi bizottság és a városi tanács kereskedelmi felügyeletének ellenőrei közül több mint ötvenen részt vettek. A társadalmi ellenőrzés politikai és társadalmi jelentőségéről Réthelyi István, az SZMT közgazdasági bizottságvezetője és Budai István területfelelős tartott tájékozatót, a rendeleteket Revuczky Gyula, Cegléd kereskedelmi felügyelője ismertette. A ceglédi üzemek, vállalatok és más munkahelyek vezetői megértették a képzés fontosságát, és továbblehetőséget adtak a társadalmi ellenőröknek arra, hogy azon részt vegyenek, hiszen jövőre csak az kaphatja meg ellenőri igazolványát, aki a tanfolyamot elvégezte. Az első napon a Környéke Élelmiszer Cegléd és Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, Fekete Lajos, tartott előadást, ismertetve a szabályokat és a szabványokat, melyek a kereskedelmi tevékenységet megalapozzák. A nap folyamán háztartási boltok, élelmiszer- és vegyiáru és húsüzletek ellenőrzési formáival és általános tudnivalókkal ismerkedtek a tanfolyam hallgatói. A továbbképzés második napján Tóth Imre, a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat, ceglédi területvezetője tartott előadást, majd az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat feleje az iparcikküzletek képviellenőrzésével kapcsolatos tájékoztatója hangzott el. Délután az árutárolás és a kereskedelem dolgozóinak higiéniájáról a KÖJÁL vosa tartott ismertetőt.szakor E. K. A Monori Mezőgép Vállalat Ceglédi Gyáregysége felvesz hegesztő, lakatos, esztergályos és motorszerelő szakmunkásokat. Jelentkezés: Cegléd, Külső-Kátai út. KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁN VÁSÁRLÓINAK AZ ÉRDÉRT VÁLLALAT NAGYKŐRÖSI 7 A KÍRELTE 1974-ben, a Dózsa György úti telepünkön fenyő-fűrészáruk, lombosfű-bútorlapok, enyvezett és farost színes lemezek, dekoritlemezek és nyílászáró szerkezetek, parketták bő választékával várjuk tisztelt vevőinket. * Már kötik a szerződéseket Háromszáz vagon almát exportáltak Több gyümölcs a kiskertekből Az utóbbi esztendőkben , Cegléd és környéke, a belföldi ellátást segítve, évről évre részt vesz a gyümölcsexportban is. Kollár Józseftől, az ÁFÉSZ felvásárlási osztályának vezetőjétől megkérdeztük, hogy az 1973-as esztendőben miként alakult a gyümölcstermesztés, a felvásárlás és az exporttevékenység? — Az idei esztendő jó közepes termést adott — mondotta. — A felhozatal növekedésében már az újabb gyümölcsfatelepítések eredményei is kezdenek megmutatkozni. A gyümölcstermesztésben kitűnik a Budai út és Csemő környéke. A házikertek termése is jelentős felhozatalt nyújt. Az új hétvégi kertekben ugyancsak évről évre több fiatal fa fordul termőre. — A termelőknek igyekszünk kedvező átvételi árakat biztosítani, ami növeli a termelőkedvet és nagymértékben fokozza a gyümölcsfaápolási tevékenységet. Bizonyítja ezt, hogy most már a kistermelők legnagyobb része is féregmentes almát termel. — Az idén a legtöbbet almából kaptunk, melynek mennyisége megközelítette az 500 vagont. A felvásárolt alma egy részét belföldön értékesítettük, több exportra ment, mint 300 vagon részben szocialista, részben nyugati országokba. Nagy exportunk volt kajszibarackból és az üvegmeggyből is jutott külföldre. — Az 1974. évi termés értékesítésére már kötjük a szállítási szerződéseket a kül- és belkereskedelmi vállalatokkal és a Nagykőrösi Konzervgyárral. K. L. RÉSZT VESZ A KÖZÉLETBEN A nyársapátiak orvosa Tudásáért, emberségéért becsülik! A korai téli szürkületben a nyársapáti orvos a garázsban kocsijával bíbelődik. Két helyen is várják, a széles határ két egymástól távol eső tanyájában. Jó lenne hosszasan elbeszélgetnünk vele faluról, tanyáról, hivatásról, közös és személyes dolgokról, ám a betegeket nem lehet sokáig várakoztatni, így rövidre fogjuk a beszélgetést. Gyógyszerész is Dr. Gyárfás Sándor, a nyársapátiak orvosa, kétezerszáz személyt lát el. A délelőtti rendeléseken általában harminc-harmincöt beteg keresi fel. Egy influenzajárvány idején volt a legtöbb páciense: akkor egy nap hetvenen kérték segítségét. Délután a fekvőbetegeket látogatja meg, a többi időt a kötelező adminisztrációra, a gyógyszerek beszerzésére fordítja. A községben nincs gyógyszertár, így az orvos feladata, hogy a rendelőben kéznél legyenek a megfelelő fajtájú és mennyiségű orvosságok. A kézipatika az orvosságok nagy részét tartalmazza, azonban a szűkös hely miatt csak kis mennyiséget tarthat magánál, ebből adódik, hogy hetenként kétszer is fel kell keresnie a gyógyszertárat. Ha kap még egy szekrényt, annyi medicinát hozhat magával, amennyi csak tíz nap múlva szorul pótlásra. Egyedül A betegek ezen a vidéken is olyanok, mint máshol. Többségük végrehajtja az orvosi előírásokat, de néhányan itt is akadnak, akik önfejűségükkel nehezítik saját gyógyulásukat. A falu tiszteli, szereti orvosát. A megbecsülés jele az is, hogy általában alkalmazkodnak a szabályokhoz: többnyire rendelési időben jelentik be a a fekvőbeteget, csak indokolt esetben zavarják vasárnap és a pihenés óráiban. (Igaz, volt olyan eset is, amikor valaki vasárnap délután állított be vérnyomást méretni.) Amelyik településnek csak egy doktora van, ott arra az egyre hárul minden teendő. Hosszú lenne elsorolnunk mindegyiket. Mint iskolaorvos, elvégzi a kötelező szűrővizsgálatokat, az óvodások körében is. Szemmel tartja az üzemi dolgozókat, évente egyszer megvizsgálja azokat a tsz-belieket, akik a növényvédő szerekkel foglalkoznak. Havonta jön szakorvos a községbe, terhes tanácsadást tartani. Egy alkalommal ellátogat a gyermekszakorvos is. A közbeeső időszakokban Gyárfás doktornak kell foglalkoznia a kisgyermekekkel. Ezeket az alkalmakat használja fel a kötelező és az ajánlott védőoltások lebonyolítására. Az orvost védőnő és körzeti ápolónő segíti munkájában. Az írnoki munkakör pillanatnyilag betöltetlen, ezt a feladatot is az ápolónő látja el másodállásban. Előadások, tanácstagság Ám még mindig nem ért véget az orvosi teendők sora. A negyventagú Vöröskeresztalapszervezetnek a doktor az elnöke. A véradás jól sikerült a községben, az iskolások a vetélkedőn járási másodikok lettek. Néhány ismeretterjesztő előadás megtartására is felkérik. Szó volt a gyermekbetegségekről, a családtervezésről, fogamzásgátlásról, pedagógusok körében a serdülőkor szexuális problémáiról. Általában egy-egy kisebb közösség kéri fel valamely témakör ismertetésére. Az iskolában biológiaórát tart esetenként, részletesebben megismertetve a diákokat a tananyaghoz kapcsolódó kérdésekkel:" Gyárfás doktor egy tanyai körzet lakóinak tanácstagja. Ezekben a napokian tanácstagi beszámolójára készül, s Két és fél éve él Nyársapájton, mely az első munkahelye. Felesége ott pedagógus, s most éppen két kisgyermekével az anyáknak járó szabadságot tölti. Az orvos csöndes, kevés szavú ember. Szeretik a községben. Szabad óráit a könyveinek és szaklapoknak szenteli, de nyitva az ajtaja egyegy sakkjátszmára, kártyapartira a barátok előtt. ★ Még ennyi idő után is, ha megszólal a csengő, sohasem arra gondol, hogy ismerős vagy jó barát érkezik, hanem az első gondolata ez: biztosan segítséget kell nyújtania valakinek. Tamasi Tamás Javuló lakossági szolgáltatás A lakossági szolgáltatás értéke Cegléden a legutóbbi statisztikai felmérés szerint 63 millió forint, egy lakosra ebből 1658, ipari és javító szolgáltatásból pedig 526 forint jut. Főként az elektromos és háztartási eszközök javítása jelent sokat. idegenben nem ment a játék Meg kell erősíteni a szakosztályvezetést A jövőben jobb eredményekre törekednek Az idei férfi kézilabda NB I B legjellemzőbbje a rendkívüli kiegyensúlyozatlanság volt. Négy csapat a feljutást jelentő két helyért, a többi nyolc pedig a kiesés ellen küzdött. A Ceglédi Építők együttesét, egy-két héttel a bajnoki rajt előtt, az NB II legjobb másodikaként osztották be az NB I B-be, így már nem volt mód az erősítésre, a meglevő játékosokkal vágtak neki az 1973. évi feladatoknak. Az eredmény ismert: a ceglédiek, 20 ponttal, kiestek. A feljutást végül a VM Egyetértés és a Dunakeszi harcolta ki, ez utóbbi 28 ponttal. A szakvezetés az idény előtt a 18 pont megszerzését, vagyis a bennmaradást tűzte ki célul. A csapat a pontszerzési tervet túl is teljesítette, csaknem 50 százalékos teljesítményt ért el, és mégsem tudott meggyökeresedni az NB I B-ben. A mezőny rendkívül tömörségét bizonyítja, hogy a sereghajtók a következő pontszámokat szerezték: 7. Békéscsaba 22 pont, 8. Szeged 21 pont, 9. Miskolc 21 pont, 10. Tatabánya 21 pont, 11. Cegléd 20 pont, 12. (messze elmaradva) Budakalász. Az utolsó három helyezett búcsúzott az osztálytól, a tatabányaiak rosszabb gólkülönbségükkel végeztek a 10. helyen. A felsorolt csapatok — de még az 5. és 6. Székesfehérvár és Komló is — szinte az egész évben, de főleg ősszel, óriási harcot vívtak egymással, végül az utolsó forduló döntött. Otthonukban a vetélytársak győztek, a ceglédiek Székesfehérvárott, kiegyenlített első félidő után, vereséget szenvedtek. A játékosokat nem lehet elmarasztalnunk, hiszen mindent megtettek, ami tőlük telt. Győzelmeinek zömét, nyolcat, Cegléden szerezte a gárda, továbbá két döntetlent ért el (Szeged, Dunakeszi), valamint egy vereség is becsúszott a TFSE ellen, s végeredményben ez a találkozó döntötte el a kiesés sorsát. Az őszre kisorsolt találkozót előrehozták, tavaszra. A TFSE akkor 14 mérkőzést játszott le, 22 pontot szerzett, őszre maradt nyolc találkozója, amelyeken viszont már csak négy pontot sikerült gyűjtenie. Játékosállományában az iskolai év befejezésével változások következtek be: szinte biztosra vehető, hogy ősszel a ceglédiek győztek volna. Az őszi fordulóban az Építők, egy-két hazai találkozótól eltekintve, kimagasló teljesítményt nyújtott: legyőzte a VM Egyetértést, a Szécsi Bányászt, a Békéscsabát, egyedül a Tatabánya ellen játszott gyengébben, de akkor is sikerült nyernie. Idegenben általában nem ment a játék. Legfájóbb Miskolc ellen elszenvedett vereség. Egyedül Budakalászon sikerült pontot szereznie, de ez a győzelem küzdelmes, durva mérkőzésen született. Egyénileg Szabó kiemelkedett társai közül, a góllövőlistán is az NB I B három legjobbja közé került. A többiek hullámzó teljesítményt nyújtottak, tudtak nagyon jól, de kiábrándítóan is játszani. Külön dicséret illeti a játékosokat, akik végig sportszerűen küzdöttek: ezt bizonyítja, hogy a sportszerűségi versenyt ők nyerték meg, 30 ponttal megelőzve a másodikat. A jövő évben a jobb, eredményesebb szereplés érdekében feltétlenül meg kell erősíteni a szakosztályvezetést. Eddig Imregi Ferenc volt a mindenes, 1974-től segítőtársakat kell mellé állítani. Egykét poszton erősítésre van szükség, s akkor bizonyos, hogy a lelkes szurkolóknak sok örömük lesz az Építők kézilabdacsapatában. ★ A városban szóbeszéd, hogy több játékos leáll, nem folytatja a játékot. Sokuknak valószínűleg a kiesés okozta elkeseredés sugallta ezt az elhatározást. Tájékoztatás végett Imregi Ferencet kerestük fel: — Közönségünk aggodalma jogos, többen kijelentették, hogy nem folytatják tovább. Remélhetőleg változtatnak szándékukon, mindenkiben győz a csapat és a sport szeretete. A következő napokban összehívjuk a fiúkat, rendezzük a sorokat. Bízom abban, hogy mindenki játékra jelentkezik, s akkor 1974-ben harcba szállhatunk a bajnokság megnyeréséért. Ungurján László Az elsők már beköltöztek A napokban még egymást érték a bútort szállító autók, járművek ez előtt a szép, új ház előtt, amelyet a Ceglédi Építőipari Vállalat készített, szemközt a ceglédi vasútállomással. A szalagház egyik felébe a lakók már beköltöztek, s hamarosan sor kerül további lakások átadására is, Apáti-Tóth Sándor felvétele;