Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-20 / 143. szám

1975. JÚNIUS 20., PÉNTEK %MHap Figyelembe veszik a lakosság javaslatait Mind átfogóbb hatáskörrel A nagyközségi tanácsok munkájáról tájékozódott a megyei tanácstagok ráckevei járási csoportja öt esztendővel ezelőtt, 1970. április elsején alakultak meg az országban a nagyközségi ta­nácsok. Nagy lélekszámú tele­püléseket nyilvánítottak nagy­községgé a megyei tanácsok. A Pest megyei Tanács a ráckevei járásban hat községet, Duna­­harasztit, Dömsödöt, Kiskun­­lacházát, Ráckevét, Sziget­­szentmikllóst és Tökölt emelte erre a rangra, amely azonban nemcsak cím, hanem egyben a többi községi tanácsnál na­gyobb és szélesebb hatáskör felelősségteljes ellátását is je­lenti. Hogyan végzik munká­jukat a járás nagyközségi ta­nácsai, erre a kérdésre kívánt választ kapni a Pest megyei tanácstagok ráckevei járási csoportja — és erről számolt be Raffay Béla, a járási hivatal elnöke. Például Kiskunlacháza Előbb azonban meghallgat­ták Kontár László tanácselnök tájékoztatását Kiskunlacháza nagyközség negyedik ötéves tervének teljesítéséről — még­pedig Kiskunlacházán. Mert — régi tapasztalat ez — az ilyen helyszíni ülések közvetlenebbé teszik a megyei tanácstagi cso­port kapcsolatát a járás vala­mennyi községével. Mi történt a negyedik öt­éves terv első négyötöd részé­ben Kiskunlacházán? A terv­­előirányzat némi módosítással megvalósult — jelenti ki Ko­­már László, a nagyközség ta­nácselnöke. A legnagyobb je­lentőségű tervmódosítást az új bölcsőde építése jelentette. Eredetileg az volt a terv, hogy a régi családi házat, amelyben volt, sürgősen átépítik, mert életveszélyessé vált. Munka közben azonban megrepedezett főfalainak egyike összedőlt, a többit is olyan állapotban ta­lálták, hogy az épü­let nagyta­tarozásának költsége kidobott pénz lett volna. A megyei ta­nács egymillió forint támoga­tásával készült el az építkezés, házi kezelésben kevesebb, ös­­­szesen 3 194 000 forint költség­gel. A nagyközségi közös tanács Aporkán, ahol eddig nem volt, 60 apróság részére emelt óvo­dát. Kiskunlacháza második kerületében az óvoda csupán 50 gyereket fogadhatott be, most 150 részére van hely ben­ne. Az első kerületben a régi óvodaépület bővítésével újabb 30 gyermek, összesen 180 szá­mára jut hely, de százat fogad be az újonnan épült is. Így azután mind a két községben elegendő a hely az óvodákban, fel is vettek szeptemberre minden jelentkezőt. Megkez­dődött a második kerületben az új általános iskola építése, és kilátás van rá, hogy az 1977 szeptemberi határidő helyett már 1976 végén megkezdődhet benne a tanítás. A Ráckevei-Duna partjának rendezése rövidesen teljesen befejeződik. Két nagy stran­dot alakíthattak ki, ezek fel­szerelése társadalmi munká­ban még folyik, de mind a ket­tő megnyitását máris engedé­lyezte a közegészségügyi ható­ság. Épültek utak, és a mostani tervidőszakra előirányzott ki­lenc kilométer hosszú vízveze­­tékhálózat-bővítést már ta­valy befejezték. Idén további két és fél kilométer épül, ez már tervtúlteljesítés lesz. Százmilliós költségvetés Raffay Béla, a járási hiva­tal elnöke azután rámutatott, hogy a járás lakosságának 66,7 százaléka él a hat nagyköz­ségben, amelyek közül három fekszik a főváros agglomerá­ciós övezetében. Ráckevét, járási székhelyet a távlati terv a középfokú települési központ­inak és egyben üdülőhelyi köz­pontnak jelöli ki. A hat nagy­község közül egyébként a leg­több lakosa Dunaharasztinak és Szigetszentmiklósnak, a legkevesebb Tökölnek van. Költségvetésük az 1971. évi 41 millióról 101 millióra növe­kedett. A fejlesztési célkitűzé­sek mindegyikében messzeme­nően figyelembe veszik a vá­lasztói jelölőgyűléseken, a ta­nácsüléseken és más társadal­mi fórumokon a lakosság ré­széről elhangzott javaslatokat. Mindinkább kibontakozik nagyközségi tanácsok önálló­a­­­sága. Munkatervi feladataikat csaknem mindegyikük időelté­rés nélkül végrehajtja. 1973- ban 15, 1974-ben 11 tanácsren­deletet alkottak. Azok végre­hajtásának szervezése, ellenőr­zése, a rendelet megszegőinek felelősségre vonás­a azonban még nem érte el a kívánatos szintet. A tanácsüléseken mindinkább súlyt helyeznek az átfogó ágazatpolitikai kér­dések tárgyalására, például a népesedéspolitikára, ifjúságpo­litikára, a nők helyzetének vizsgálatára. Még nem kellő mértékben, de határozottan javult a ta­nácstestületi ülések színvona­la, bár gyakran nem készítik elő megfelelően az előterjesz­téseket és javaslatokat. Több­ször előfordul még mindig, hogy az előterjesztés csak puszta tények felsorolásából­­ áll és nélkülözi azok értékelé­sét. E­gyüttműködési szerződéssel A nagyközségi tanácsok te­vékenysége a hatásköri tevé­kenység decentralizálása kö­vetkeztében tovább bővült. Ma a nagyközségi tanács 207, a végrehajtó bizottság 271, szakigazgatási szervek 882 fő­a­le feladatot, illetve hatáskört látnak el. Mindezt a nagy munkát a tanácsok változatlan létszámmal végzik. Sok az ap­parátusban a fiatal nő, aki szülési szabadságát tölti, vagy gyermeknevelési segéllyel van távol, a többiek munkáját ez is szaporítja. Ha pedig a tá­vol levők helyére gyakorlat­lan munkaerőt vesznek fel, azok betanítására is sok idejük megy el. Újabb jelentős meg­terhelést jelent számukra népességnyilvántartás is. Mag­a is, mindezt nagy erőfeszítés­sel ugyan, de eredményesen megoldják. A párt- és tanácsszervek kölcsönös tájékoztatása nem­csak rendszeres, de mind szo­rosabb is. Kitűnő a kapcsolat a tanácsok és a Hazafias Nép­front helyi bizottságai között, mind a hat tanács együttmű­ködési szerződést kötött vele, aminek előnye különösen társadalmi munka szervezésé­­­ben járha­tó.* A hat községben tavaly 23,5 millió forint érté­kű társadalmi munkát végzett a lakosság. Szokoly Endre Nagyüzemi bogyósgyümölcs kísérletek a kertészeti kutató bon­ tásával kísérleteznek a Kerté­szeti Kutató Intézet fertődi ál­lomásán. Mintegy 100 hektár­nyi területet foglalnak el a kí­sérleti parcellák, amelyeken egyebek között kétszáznál több szamócafajta, mintegy száz fajta málna és sokféle pi­ros-, illetve feketeribiszke te­rem. A feketeribiszke szedésének gépesítésére nagyszabású kí­­sérletsorozatot kezdtek: több géptípust próbálnak ki. Az or­szágban jelenleg 11 700 hektá­ron termelnek bogyós gyümöl­csöket, s a termőterület to­vábbi növelésének elengedhe­tetlen feltétele a gépi művelés és betakarítás technológiájá­nak kidolgozása. Tízéves kutatási program keretében új, bő hozamú, vita­mindús, a nagyüzemben is biztonságosan termeszthető bogyós gyümölcsfajták előállí­ Nagykátán először Szakmunkásvizsga felnőtteknek Jövőre három tanfolyamot indítanak Tegnap kora reggel Nagy­kátán, a 223. sz. szakmunkás­­képző intézet két tantermében 24, izgatott diák ült be az is­kolapadokba, és hozzákezdett az írásbeli vizsga tételeinek kidolgozásához. Mindannyian szakmunkástanulók és mind­annyian felnőttek, dolgozó emberek. A tanév kezdete, 1974 szeptembere óta minden héten két délután öt-öt órán ismerkedtek az intézet­ben az elméleti anyag­gal, havonta egyszer hét órán át pedig gyakorlati foglalko­zásokon vettek részt. A tíz­hónapos munka után tegnap a próbatétel első részén jutot­tak túl, gyakorlatból 24-én és 25-én vizsgáznak. Akinek mindez sikerül, megkapja a szakmunkás-bizonyítványt. Az élet követelte A nagykátai szakmunkás­­képzőben felnőttek számára még egyszer sem indítottak ilyen tanfolyamot. Hogy ta­valy ősszel mégis sor került rá, az egyrészt azt bizonyít­ja, hogy az intézet jól látja az MSZMP KB oktatáspoliti­kai határozatának végrehajtá­sából ráháruló feladatokat, másrészt, hogy ez a képzési forma valóságos igényeket, tényleges szükségleteket elégít ki. A tanfolyam szervezésé­ben ugyanis kezdeményező­ként vettek részt a környék­beli üzemek is, amelyeknek szükségük volt a képzettebb munkásokra, és természetesen maguk a munkások is, akik­nek viszont a nagyobb tudásra volt szükségük. Katedráról az iskolapadba A tanfolyam részvevői szin­te mindannyian Nagykáta és a környék üzemeiben, ter­melőszövetkezeteiben, elsősor­ban a szentmártonkátai klí­mában és a helyi járási építő­ipari szövetkezetben, főképpen betanított munkásként dolgoz­nak. Munkájukhoz szükségük volt a hegesztés tudományá­nak mélyebb ismeretére, arra a szakmára, amelyre a tanfo­lyam kiképezte őket. Mészáros Ferenc, a szak­munkásképző tanára, a tanfo­lyam vezetője ezt mondja a felnőtt hallgatókról: — Mindannyian komoly, megfontolt emberek, s egész éven át becsületesen, nagy szorgalommal, jó kedvvel, lendületesen dolgoztak, vállal­ták a nem kis megterhelést. De nem hiába: a tanultak­nak nagy hasznát vehetik majd. Szinte mindannyian 30—40 év között vannak, bő­ven lesz tehát idejük értékesí­teni és továbbfejleszteni a na­gyobb tudást. A hallgatók között van há­rom házaspár is. Csikós Fe­renc és felesége, Sőregi László és felesége, Tóth József és felesége, mindannyian a szent­mártonkátai klíma­ipari szö­vetkezet dolgozói. Nekik volt a legkönnyebb vagy a legne­hezebb dolguk. Egy bizon­yos: otthon egyiküknek sem kellett vitatkozni arról, miért tanu­lásra használják a drága időt. A tanfolyam hallgatója a nagykátai szakmunkásképző egyik szakoktatója, Koncz István is. Neki ugyan már természetesen van szakmája — érettségi után lakatos lett —, de mivel azok között a nappali hallgatók között, aki­ket ő tanít, sokan hegesztők lesznek, vállalta a túlmunkát és a katedráról került az is­kolapadba, hogy a hegesztői szakmunkás-bizonyítványt megszerezze. Elmélet és gyakorlat Gyenge Gyula szakoktató elmondja, hogy sem a tanfo­lyam nem volt, sem a vizsga nem lesz könnyű. Anyagis­meret, matematika, a modern hegesztő berendezések szerke­zete és működése, szakrajz: ezek a tárgyak valóban nem egyszerűek, s a hallgatóknak biztos tudásról kell számot adniuk. Az írásbeli eredményeit a jú­nius 24-i gyakorlati vizsga előtt hirdetik majd ki. Aki­nek az írásbeli feladat megol­dása nem sikerült, nem tehet gyakorlati vizsgát. De a tan­folyam oktatói, tanárai egész esztendős tapasztalataik alap­ján abban bíznak, hogy ilyes­mire nem kerül sor. Hiszen éppen az évközi jó eredmé­nyek alapján határozták el, hogy szeptembertől már há­rom szakmában kezdenek majd új felnőtt tanfolyamokat: hegesztőknek, vas- és fém­szerkezet-lakatosoknak, vala­mint mechanikai műszeré­szeknek. ö. L. A Csikós házaspár az írásbeli tétel megoldásán dolgozik. Tóbiás Irén felvétele Megkezdődött a turistaforgalom Június közepétől — a ko­rábbi évekkel ellentétben — már nyári csúcsforgalmat bo­nyolít a legtöbb utazási iro­da. Benépesül a Balaton, s a külföldi utakra is mind na­­gyobb létszámú csoportok in­­dulnak. A Volán Tourist egy­­­­b mint 40 tagú csoportja útra kelt a Magas-Tátrába, a jövő héten pedig a Fekete­­tenger partjára, Szocsiba ka­lauzolták a turistákat, egyhe­tes üdülésre. A külföldről hazánkba érke­ző turistáknak is változatos programot szervez a Volán Tourist. Jelenleg a dunai hajó­­úton Budapestre érkezett 170 bolgár turistával ismerteti meg a főváros nevezetességeit. csehszlovák és vendégek a Balaton NDK-beli partján üdülnek, a bel- és külföldi tu­risták már eddigt számban jelentkeztek is vagy a jú­nius 28-i, kétnapos hortobágyi lovasn­apokra szervezett ki­rándulásra. Minősített vizsgával rendelkező ívhegesztő szakmunkásokat azonnali belépéssel felveszünk német vagy francia nyelvtudással előnyben. Jelentkezni lehet: a Prosperitás Kft munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45. A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT FELVESZ tehergépkocsik, cél- és munkagépek vezetésére TEHERGÉPJÁRMŰ-VEZETŐKET, valamint 18 éves kortól férfiakat és nőket JÁRMŰKÍSÉRŐNEK, váltóőrnek, jelzőőrnek, PERONŐRNEK és egyéb földi szolgálati munkakörbe. FÉRFIAKAT FÉKEZŐNEK, KOCSICSATOLÓNAK, MATRÓZNAK ÉS HAJÓMOTORKEZELŐNEK. Felveszünk továbbá férfiakat és nőket menetirányítói és jegyellenőri munkakörbe, a szükséges vállalati tanfolyam elvégzése után. A felvételnél előnyben részesülnek a fiatalok és a középiskolát végzettek. Bérezés a kiképzési idő alatt is a kollektív szerződés szerint. Téli és nyári egyenruha-ellátásról gondoskodunk. Minden dolgozónk és családtagja a BKV menetrendszerű járataira díjtalan utazási igazolványt kap.­­ JELENTKEZÉS: Budapest VII., Kertész u. 16. fszt 64., és a vállalat valamennyi telephelyén.

Next