Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-24 / 95. szám
A Dózsa-oratórium bemutatója Vácott Zenei életünk jelentős eseményének volt színhelye,a váci Madách Imre művelődési központ, ahol bemutatták Sugár Rezső Kossuth-díjas zeneszerző Paraszti háború című oratóriumát. A művet Vác város felkérésére komponálta a szerző Taurinus István: Stauromachia című eposzára. A Vox Humana vegyeskar, a váci Hámán Kató zenei általános iskola kórusa és a Postás Szimfonikus Zenekar közreműködésével bemutatott oratóriumot nagy tetszéssel fogadta a közönség. Komputer vagy számítógép? TANULMÁNY AZ IDEGEN SZAVAKRÓL A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége fölkérte a nyelv- és irodalomtudományi osztályt: foglalkozzék azzal a nyelvi jelenséggel, hogy szükségesnél és kívánatosnál a több idegen szót használunk. A fölkérés nyomán megkezdett munkába a nyelvtudományi bizottság, valamint az anyanyelvi bizottság is bekapcsolódott. Benkő Loránd akadémikus és Lőrincze Lajos e témáról tanulmányt készítettek, amelyet a szakemberek szélesebb köre is megvitatott. Az érdekes tanulmány megállapítja : fz Új fogalmak A tudományos-technikai forradalom következtében óriási léptekkel fejlődött a tudomány, s természetes, hogy új fogalmakat megnevező szavakkal is meg kellett ismerkedni. Példaként említhetők a televízió, a tranzisztor, a komputer vagy akár a public relations szavak. Több ilyen szó magyarral való felváltása gyorsan és jól sikerült: kinemaszkóp — szélesvásznú, szupermarket — ABC-áruház. A tanulmány szerzői rámutatnak, hogy egyes szakmák azért is használnak szívesen idegen szavakat, mert azok egyértelműek, nincs köztük jelentésbeli árnyalat. A szaknyelv azonban mégsem lehet az idegen szavak használatának teljesen szabad, korlátok nélküli mestere. Amikor szakmán kívül állókhoz szól, a már nem mérvadók a tudományág idegenszó-használatátának szokásai. Mindenkinek törekednie kell arra, hogy úgy fogalmazzon: mondanivalóját ne tarkítsák a közönségtől nem vagy csak felében-harmadában ismert, s így félreértésre, meg nem értésre okot adó idegen szavak. Felesleges fitogtatás Az idegen szavak terjedésének másik fő oka a kényelmesség, a nemtörődömség, a közöny. Az idegen szavak kedvelésének, a magyar megfelelők mellőzésének gyakran oka a szakmai gőggel rendszerint párosuló nagyképűség, a világlátottság előkelősködő fitogtatása, a műveltség külföldmajmolás, a mutogatása — mondják a szerzők. Jeles íróink, tudósaink, közéleti vezetőink, művészeink írásaikkal, nyilatkozataikkal sokat tehetnek az idegen szavak használatának helyes értelmezéséért — hangoztatja a tanulmány. Az Akadémia feladata, hogy gondoskodjék arról : szakfolyóiratokban csak azok az idegen szavak kapjanak helyet, amelyek az egyes tudományágak számára, mint szakkifejezések, nélkülözhetetlenek. Szorgalmazni kell szakmai szóalkotó, szómagyarító pályázatok, hivatalos szóajánlások szervezését. A nyelvtudomány művelőinek fontos feladatuk, hogy rendszeresen figyelemmel kísérjék, értékeljék az idegen szavak használatát nyelvünkben. Az időszerű kérdésekkel a gyakorlati nyelvművelő, anyanyelvi ismeretterjesztő munkában is az eddiginél gyakrabban, határozottabban kell foglalkozni. 4 Urdring KSlintW 1917. ÁPRILIS 24., VASÁRNAP TV-FIGYELŐ telekben. Február elején még csak 576 tenyésznyúl érkezett meg a Petőfi Tsz most elkészült — saját erőből tető alá hozott — telepére, de augusztus végére már 14 ezer darabos tenyészállomány szolgáltatja azt a napi 800-as, 1000-es szaporulatot. Mindezt a tv Megújulás című sorozatának csütörtök esti műsorából tudhattuk meg, amely — mint a Bán János vezette vizsgálódás más, hasonló híradásai — azt vette számba, mire költünk 45 milliárdot. Ebből a jókora summából összesen 106—110 millió forint jut a dunavarsányiaknak. Mint azt Trescher Pál tsz-elnök helyszíni felvételekkel illusztarált stúdióbeszélgetésben elmondta, a forintban befektetett milliókért dollármilliókat várnak. > Úgy számítják, hogy évi 900 ezer, 1 millió dollárt kapnak majd, ha elkészül az egész, 18 épületet magában foglaló telep. Média 9, a Szovjet Televízió kilences számú stúdiója jól ismert a magyar tv-nézők előtt is. Nem egy, ott elhangzott beszélgetést vett már át a magyar tv. Tegyük hozzá: mindig nagyon fontos, a világpolitika egy-egy sarkalatos kérdéséről esett szó e vitaműsorokban. Az az ötven perc, amelyet műsoron kívül vett át a Szabadság téri szerkesztőség, ugyancsak a nemzetközi élet elevenébe vágott, most egyrészt az emberi jogok ürügyén a belügyekbe való beavatkozás kérdéséről, másrészt az amerikai külügyminiszter kudarccal végződött moszkvai sajról esett szó benne.tárgyal akülpolitikai szakértők dolga lesz ezt a rendkívül érdekes, érvekben gazdag és a jogos indulatoktól sem mentes eszmecserét méltóan elemezni, ám a tv-nézők milliói is kellő információt kaphattak arról, hogy miféle eszközökkel bújtják fel az igen találóan belső disszidenseknek nevezett személyeket — törvénybe ütköző akcióikat méltán követi a törvényszabta megtorlás —, s hogy miért bizonyult elfogadhatatlannak az USA számára egyoldalú előnyöket tartalmazó csomagterv: a hadászati támadó fegyverek radikális csökkentése megbillentené a stratégiai egyensúlyt. Akácz László Nyuszik Dunavarsányból. ízes karajokhoz, szaftos porkertekhez szokott gyomrunk, dehogyis kívánkozik holmi gyönge-puha nyúlpecsenyék befogadására. Pedig nem lenne rossz, ha kívánkozna, hiszen jóféle táplálék az: sok benne a fehérje és annál kevesebb a zsír. Éltet, erőt ad, de nem hizlal. Jól tudják ezt számos, határainkon túli országban, s keresik is, veszik is a tapsifüleseket. Néhány hónapja innen, Dunavarsányból is indulnak a nyúlszállítmányok, mégpedig mind nagyobb és nagyobb té- Kiválók A szocialista brigádokra építenek Munkások és könyvek. Ez volt a címe annak a pályázatnak, amelyet tavaly ősszel hirdetett meg a Csepel Autógyár szakszervezeti könyvtára a munkásolvasók számára. Érdemes felidézni néhány részletet a beérkezett írásokból: ha „Mindig rossz érzés fog el, könyvforgató embertől megkérdem, ki a mű írója, mire csodálkozva néz rám, mivel azt nem figyelte meg. Nekem az életem nagy szenvedélye az olvasás. Úgy gondolok azokra a könyvekre, amelyeket elolvastam, mint egy végeláthatatlan hadseregre, amely mögöttem áll, engem véd...” — írta Balogh Józsefné gépmunkás az alkatrészgyárból. „Az ember, ha olvasni szeret, sokat tanulhat — mondott véleményt Lerótt Jánosné esztergályos, szintén az alkatrészgyárból. — Az olvasás felvilágosít, ezáltal könnyebbé, tartalmasabbá válik életünk...” Lakatos Antal, a gyártóeszközellátó melegüzem szocialista brigádjának tagja, betanított edző, versben fogalmazta meg véleményét. „Bemutatja nekem, amit sose láttam. Oda is elvezet, ahol sose jártam ...” Szerződésben a könyvtárral Folytathatnám az idézeteket, azoknak a munkásembereknek a véleményét, akiknek a száma évről évre nő a könyvtári olvasók mind népesebb táborában. Amíg 1974-ben a fizikai dolgozó könyvtári tagok száma az összolvasók harminckilenc százaléka volt, ez az arány ma már ötvenkét százalék. Hogy minek köszönhető ez a gyors növekedés? Elsősorban annak a felismerésnek, könyvtárnak az új olvasók toborzásában elsősorban a szocialista brigádokra kell építeniük. Tények bizonyítják, hogy az autógyári dolgozók egyre jelentősebb része a szocialista brigádmozgalom hatására válik olvasóvá. Részvételük gyorsan növekvő tendenciát mutat. 1971-ben még mindössze háromszázötven szocialista brigádtag olvasója volt a gyári könyvtárnak. Ma pedig már kétezer-kétszázkilencvenkilenc. Minek köszönhető ez? Amíg 1971-ben mindössze huszonöt brigád kötött szocialista szerződést a könyvtárral, addig 1976-ban már százhetvenkilenc brigáddal volt rendszeres kapcsolata a gyár könyvtárának. Harmadszor és véglegesen Nem véletlen tehát, hogy a Csepel Autógyár szakszervezeti könyvtára a közelmúltban harmadszor is — és ezzel véglegesen — elnyerte a kiváló könyvtár címet. — Nagyon sok és körültekintő munka eredménye ez — mondotta Miszori Sándorné, a könyvtár vezetője. — Hogy mindez mit takar? Hadd kezdjem azzal: a gyár vezetőitől minden segítséget megkapunk. Ezt mi sem bizonyítja jobban: az elmúlt esztendőben majd’ száztízezer forintot fordíthattunk új könyvek vásárlására. Háromezerkétszáz kötettel gazdagodtunk egy év alatt, így ma már harminckilencezer kötet között válogathatnak olvasóink. Ezt a sokszínű választékot egészíti ki az a százhúszféle újság és folyóirat, amely szintén megtalálható könyvtárunkban. Az eredmény: egy esztendő alatt kilencvenhétezer kötet könyvet kölcsönzött négyezerötszáz olvasónk. Csupán az érdekesség kedvéért említem: ma már a gyár dolgozóinak harminchét százaléka könyvtárunk tagja. A módszerek sokrétűek A könyvek, az olvasás megszerettetésének egyébként is igen sok módját alkalmazzák a könyvtár dolgozói. Egy esztendő alatt hatvannégy kiállítást, s hatvanhárom különböző irodalmi programot — í ró—olvasó találkozót, irodalomórát, előadói estet, vetélkedőt, csoportos gyermekfoglalkozást rendeztek. Bihari Klára, Jókai Anna, Hegedűs Géza, Janikovszki Éva, s mások találkoztak olvasóikkal e programok keretében. Egyre gyakoribb, hogy egy-egy rendezvény házigazda szerepét valamelyik szocialista brigád vállalja, amelynek tagjai a várt íróvendég műveinek elaolvasásával, megismerésével munkásságának ezekre a találkozókra készülnek , ami szintén a könyvtár jó munkáját dicséri: az iskolákkal kialakított jó kapcsolat. Ennek keretében a gyermekkönyvtári részleg az elmúlt esztendőben húsz alkalommal rendezett csoportos foglalkozást a munkásszülők általános iskolába járó gyermekeinek. Már gyermekkortól Az — Hogy mi a célunk ezzel? olvasóvá nevelést már gyermekkorban kell kezdeni. Az olvasás egyrészt fejleszti a szókincset, a kifejező készséget, a gondolkodást, s gazdagítja az érzelemvilágot, másrészt formálja a gyermek önérzetét, erkölcsi arculatát, bontakozó világnézetét, egyszóval személyiségét. Mindehhez az szükséges, hogy a megfelelő könyvekre irányítsuk a figyelmét, ugyanakkor olvasmányait megbeszéljük vele, értelmileg és érzelmileg előkészítsük, illetve helyretegyük irodalmi élményeit. A harmadszor is elnyert kiváló cím azt bizonyítja, hogy ez a könyvtár jól megfelel hivatásának, az emberek — fiatalok és felnőttek — olvasóvá nevelésében. Prukner Pál Úgy, mint eddig Pest megyéből — mint már arról beszámoltunk — sokan részesültek magas kitüntetésben felszabadulásunk évfordulóján: a Munka Érdemrend arany, ezüst, bronz fokozatát tűzték a mellükre. Külön-külön valamennyien érdemesek lennének arra, hogy írjunk arról, mivel érdemelték ki az elismerést. Most hármukat mutatjuk be, találomra kiválasztva, akik az arany fokozat birtokosai, s jelképesen magukban hordozzák valamennyi kitüntetett értékes, tiszteletre méltó tulajdonságait. A kertész Főző József, három éve választották a dánszentmiklósi Micsurin Tsz elnökévé, főkertészből. Nagyon érti a szakmáját. A felszabadulás után a debreceni mezőgazdasági főiskolán szerzett diplomát, majd elvégezte a kertészeti egyetemet, ott is maradt tanársegédnek, az üzemtani tanszéken — teljes három évig. Aztán visszahívta a mezőgazdaság Törökbálintra, onnan ebbe a közösségbe. — Szívügyem a gyümölcs és különösen az alma. Ennél többet nem hajlandó önmagáról mondani, de annál készségesebben beszél a tsz 300 hektáros almájáról. Hogy abban ötéves átlagban 260 mázsa volt a hektáronkénti termésátlag, de tavaly az egyik hektárról 550 mázsát szedtek le. Azután gyümölcstermesztési rendszerüket hozza szóba, s elmondja, hogy egyre több gazdaság társul hozzájuk. Bevezették három esztendeje csepegtető öntözést, melynek a Micsurin a módszergazdája, már több gazdaság csatlakozott hozzá. — De hát ez a sok újítás mind az elnök érdeme — jegyezzük meg, mire szobája vörös zászlókkal kitapétázott falára mutat. — Tizenkét év óta minden esztendőben kaptunk jó munkánkért zászlót. Még a Minisztertanács Vörös Zászlaját is, a IV. ötéves tervidőszakban elért eredményeinkért. Az utóbbi négy évben kiérdemeltük a Kiváló Mezőgazdasági Szövetkezet címet. Elődeimnek és a tsz minden dolgozójának szól — úgy érzem — a Munka Érdemrend arany fokozata, amit most kaptam. — Az viszont, hogy 1964- ben az állami gazdaságok és tíz évvel utóbb a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója lett, talán mégis egyéni érdemeinek köszönhető? — kérdjük, mire nem felel, csak szerényen mosolyog. A hegesztő A kitüntetés utáni első munkanapon kerestük fel munkahelyén, a Csepel Autógyárban Antal Józsefet. — A járműgyáregységben találjuk — közölte Toldi Antal, a gyáregység pártszervezetének titkára. Elmondta róla azt is, hogy a gyár pártbizottságának tagja, alapszervezeti párttitkár és munkásőr is. Hogy elvégezte a marxizmus— leninizmus esti egyetemet, az idén fejezi be a szakosítót, ahol filozófiát és politikai gazdaságtant tanul. Feladatait a leglelkiismeretesebben oldja meg. Oktat a hegesztőtanfolyamon és tagja lakóhelye, Szigetszentmárton tanácsának is. Ezek után, amint szembenézünk Antal Józseffel, első kérdésünk hozzá: miért tanul? — Magáért a tudásért, de pártfunkcióm miatt is. Megfelelő ismeretek nélkül hogyan felelhetnék meg társaim bizalmának, amivel a tisztségekbe választottak? A hegesztő mesterséget különben csak négy éve sajátítottam el, egyesztendei tanulóidő után. Eredeti szakmája géplakatos. 1953-ban került a Csepel Autóba ipari tanulónak, a gyáregység pedig, ahol most dolgozik, első munkahelye. Azelőtt tehergépkocsik készültek itt, s amikor áttértek az autóbuszalváz gyártására, sok embert kellett átképezni, új munkamódszerekre tanítani. Ebből Antal József, ahogy róla mondják, maximálisan kivette részét. A Május 1. brigádban dolgozik, amely a vállalat kiváló szocialista brigádja. Erre büszke, meg a két gyermekére és arra, hogy a felesége, aki a ugyanennek a gyáregységnek raktárában csoportvezető, közgazdasági szakközépiskolában tanul. — Nem fárasztja a munka mellett vállalt sok megbízatás, meg a tanulás? — Még csak 38 éves vagyok, bírom. — Tervei? — Dolgozni eddig... tovább, mint Az építő Reznicsek Ferenc építési csoportvezetőt kora reggel Csepelen, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat központi telepén, az irodájában találjuk. A befejező szakmák csoportvezetője. Irányítja a lakatosok, asztalosok, villany-, víz-, gáz- és központi fűtésszerelők, épületgépészek, összesen hatszáz ember munkáját. Most is éppen indulásra kész, feltartjuk egy negyedórára. Annyit már tudunk róla, hogy a vállalati pártbizottság mellett működő fegyelmi bizottság elnöke és pártoktatásban előadó. Munkakörét pedig kifogástalanul ellátja, már évekkel ezelőtt a vállalat, azután az Építőipar Kiváló Dolgozója lett, majd 1968-ban magas elismerésben részesült, akkor a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta. Legújabb kitüntetése nagyon meglepte. Már néhány nappal előbb közölték vele, hogy április elsején be kell mennie az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumba. Mindenfélére gondolt, csak arra nem, hogy az arany fokozatot kapja. Március 31-én, a vállalat felszabadulási ünnepsége végén azután Barna Márton, vállalati pártbizottság titkára a bejelentette, hogy szép kitüntetést kap. Azt viszont, hogy a Munka Érdemrend arany fokozatát, csak az után súgta meg neki.ünnepség — Ilyen magas kitüntetést! — mondja még most is csodálkozva. — Mindig elvégeztem a munkám és igyekeztem jól dolgozni, de hát ez mégis nagyon nagy jutalom ... Szokoly Endre MUNKÁK ÉS MINDENNAPOK Főző József Antal József Reznicsek Ferenc Geleía Pál felvételei 4 k Művelődés és szórakozás Sokoldalú tevékenység a kiskunlacházi ifjúsági klubban lésünk az, hogy az ifjúság körében népszerűsítsük a művelődési ház rendezvényeit — kezdi Kövesdi István. — Azelőtt is voltak ifjúsági programjaink — kapcsolódik a beszélgetésbe Hernádi Ferenc. A művelődési ház kezdeményezése volt a kismamák klubjának szervezése. Arra törekedtünk, hogy a program változatos és újszerű legyen. Szakorvosok, óvónők tartanak előadásokat. — Tovább bővítjük kapcsolatunkat a Telefilm egyik csoportjával — folytatta Kövesdi István. — Végh István, a csoport vezetője már meghívta fiataljainkat, s bemutatta nekik a tévé teljes műszaki berendezését. Hunyadi László operatőr dokumentumfelvételeket készített Kiskunlacházáról. Az a tervünk, hogy a filmet közösen nézzük meg. — Asztalitenisz-bajnokságot is hirdettünk. A tornaterem állandóan nyitva áll a helybeliek előtt. Az ifjúsági klub tagjai az idén társadalmi munkában megkezdik a kézilabdapálya építését. • A természetbarátok vezetője Nagy Mária. Rendszeresen kirándulnak, s az Express Utazási Irodával közösen szervezünk az idén egy utat az NDK-ba és Erdélybe. — Kiállítást rendeztünk Fuggert Ferenc zománcműves munkáiból. Fuggert Ferenc szeretne egy zománcműves szakkört szervezni. A képzőművészkör is külön helyiséget kap, s még ebben a félévben megalakítjuk az irodalmi színpadot — mondja a klubvezető. — A forradalmi ifjúsági napok tiszteletére vetélkedőt szerveztünk — szól közbe Hernádi Ferenc. — Olyan érdeklődést váltott ki, amelyre legmerészebb álmainkban sem gondoltunk. összeállítottunk szellemi fotót is, és szétküldtük a járás területén dolgozó ifibrigádoknak. Majdnem minden kérdésre helyesen válaszoltak. Külön öröm volt, hogy a különböző korosztályok képviselői is eljöttek a művelődési központban megrendezett elődöntőre. Pósa Zoltán A kiskunlacházi Petőfi művelődési házban a közelmúltban új ifjúsági klub alakult. Terveiről és munkájáról Kövesdi István klubvezetővel és Hernádi Ferenccel, a művelődési ház igazgatójával beszélgettünk. — A községben ÁFÉSZ ifjúsági klub is van, rendezvényei azonban zártkörűek. Elképze-