Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-23 / 94. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSa xxii. évfolyam, 94. szám 1980. ÁPRILIS 23., SZERDA Hét esztendő tükrében Eredmények, jelentős változások Megkezdődtek Abonyban a tanácstagi jelölő gyűlések. Az 53. számú választókerület polgárai a KIOSZ helyi csoportjának székházában találkoztak, ahol a járási pártbizottság képviseletében megjelent Mészár Edit, járási úttörőelnök. Molnár Zoltánná, a Somogyi Imre általános iskola igazgatóhelyettese szólt a település fejlődéséről. A legutóbbi választás óta eltelt időben, de főleg az V. ötéves terv ideje alatt a mezőgazdaságban általánossá váltak Abonyban a termelési rendszereken belüli termékelőállítások. A tengerit, a gabonát, a napraforgót, a paradicsomot és cukorrépát már ilyen nődön termesztik. Kiemelkedő eredményt ért el a búza, kukorica és napraforgó termesztésében a József Attila és a Ságvári Endre tsz, zöldségtermesztésben az Új Világ Tsz. Erre az időszakra esik a közös gazdaságok szakosodása is. Sokat fejlődött a községben az állattenyésztés, a József Attila Tsz például a tejtermelésben ért el egészen jó eredményt. Korszerűsödtek és fokozatosan gazdagodtak is az abonyi közös gazdaságok. Átlagosan 18—28 millió forintot fordítottak gépek és berendezések vásárlására, a három termelőszövetkezet beruházásra fordított összege megközelítette a 300 millió forintot. A Ságvári Endre Tsz egyebek között megépítette a 208 férőhelyes hízómarha-istállót, a 600 vagonnyi mennyiséget befogadó terménytárolót, a Sirokkó 20 típusú terményszárítót. Ebben az évben fejezik be a 640 férőhelyes szakosított tehenészeti telep építését. Sokat fejlődtek az ipari üzemek, főleg a Mechanikai Művek gyáregységénél volt szembetűnő a változás, amely gyáregységgé fejlődött és termékgyártása korszerűsödött. A termelési érték két és félszeresére növekedett. Sajnos, a nagyközség kereskedelmi ellátása nem fejlődött a kívánt mértékben. Ha nem is minden igényt kielégítően, de figyelmet érdemlő fejlődés történt az oktatás és közművelődés terén. Százötvennel gyarapodott az óvodai helyek száma, mindkét általános iskolát korszerűsítették, önálló lett a kisegítő iskola, ahol ma már egészen ideális körülmények között tanulnak a gyerekek. Az egészségügyi és szociálpolitikai ellátást nézve, megszervezték és megteremtették a központi orvosi ügyelet működésének feltételeit, külön gyermekszakorvost kapott a nagyközség. Napjainkban egy orvosra 2650 lakos jut, ami komoly fejlődésnek számít a korábbi időszakhoz viszonyítva. Javultak Abony közlekedési viszonyai, több utat korszerűsítettek és 30 kilométer járda épült a legutóbbi választás óta. A tanácstagok valamennyien igyekeztek kellően teljesíteni felelősségteljes megbízatásukat. A hozzászólások során elsőként Zoboki János kért szót, aki javasolta, hogy Bene Lászlót, a Mechanikai Művek hegyi gyáregysége MP- üzemének fiatal vezetőjét jelöljék a választókerületben tanácstagnak. A jelölést támogató felszólalások után a résztvevők egyhangúlag elfogadták a javaslatot. Hasznos időtöltés A ceglédi Dózsa György ifjúsági klubban mozgalmas napokat éltek mostanában fiatalok. A klub csapata másodszor is megnyerte a Magyar Rádió 4x4 című vetélkedőjének tétjét, és ezzel jogot szerzett a májusi „búcsújátékra” Szilágyi János és Ungvári Tamás programjában. A győzelem után szorgos munkával teltek a napok. A klub tagjai saját erőből felújították a helyiségeket, festettek, javítottak. Mindent megtesznek szereltek, azért, hogy kellemes környezetben, jól érezzék magukat — bár az utóbbi időben egyre kevesebb segítséget, támogatást kapnak. A klub most újból ragyog a tisztaságtól, százötven tagja és az érdeklődők őszinte örömére. A fiatalok most várják április 25-ét. Akkor ugyanis, hogy milyen dől el eredményre jutnak az Új Tükör folyóirat és az OKISZ által kiírt pályázaton, amelynek címe ez volt: A felszabadulás tükröződése a magyar művészetben. Témája felölelte felszabadulást követő évtizedek művészeti törekvéseit, eredményeit. Alapos felkészülést igényelt. A sport is hasznos szerepet tölt be a klub életében. Bár a kicsit bohókás Tájnyúl SC elnevezést választották, a csapatmunka azért komoly. Havonta rendszeresen tartanak túrákat, népes résztvevő táborral. A márciusi, királyréti túrát április 20-án a vöröskői kirándulás követte. A csoport vezetője Sípos Zoltán, a Kossuth Tsz KISZ-titkára volt. R. L. * 56 Gy. F. Tanácstagi jelölt gyűlések Csütörtökön, április 24-én Cegléden a következő helyeken tartanak tanácstagi jelölő gyűléseket, délután 17 órai kezdettel: A 7. körzet lakóinak a központi napközi otthon épületében, a 12. körzetnek a Kossuth Művelődési Központban, a 19-esnek a Dél-Pest megyei Vízgazdálkodási Vállalat Pesti úti épületében, a 28. körzet lakóinak a Széchenyi úti mezőgazdasági szakközépiskola épületében, a 29-esnek a Vízkutató és Fúró Vállalat Rákóczi úti központjában, a 35. körzetnek a Városgazdálkodási Vállalatnál, a 4-esnek a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyárában, a 46. körzet lakóinak a kenyérgyár Mizsei úti épületében, az 53-asnak a téglagyárban a Budai úton, az 56. körzetnek a Hold utcai szakmunkásképző intézet épületében, a 68. körzetnek a Budai úti iskolában, a 70-esnek Lenin Termelőszövetkezet központjában, a 74-esnek pedig a Körösi úti iskola épületében. Ötemberes torony A porond világhírű művészei Ismét itthon a kilenc Váradi Alig hogy megjött a tavasz, útnak indultak a sárga cirkuszoskocsik. A Barátság Cirkusz a napokban Nagykőrösön, majd Cegléden tartott előadást. A háromezer embert befogadó nézőtéren gyakran felcsattant a taps, jelezve, hogy a közönség értékeli produkciót. Afféle nemzetközi parádé volt ez, amelyben részt vettek kubai, szovjet, bolgár és román vendégművészek. A hazaiak közül magas színvonalával a Fővárosi Nagycirkusz két híres műsorszáma emelkedett ki: Donnert, az idomított lovakkal és Komlói a berber oroszlánokkal. Artistadinasztia Még egy kellemes meglepetésben volt részük a nézőknek: láthatták az itthon vendégeskedő kilenc Váradi ugrócsoportját, amely tizennyolc esztendő után járja sorra ismét a magyar városokat. Vezetőjükkel, a Jászai-díjas artistával, Weisz Nándorral beszélgettünk külföldi és jelenlegi itthoni szereplésükről. — Kérem, mutassa be a csoportot! — A kilenc akrobata közül hatan rokonok vagyunk. György és József testvérem, továbbá lengyel, magyar és amerikai feleségünk alkotja a csoport magját. Tíz éve csatlakozott hozzánk Császár Péter és felesége, öt éve dolgozik velünk Passzinger Éva. — Weisz Nándor neve az idősebb korosztálynak is ismerős. — Édesapánk ismert megbecsült cirkuszos volt, és ő alapította a számot, amelyet továbbfejlesztve mi is bemutatunk. 1935-től 1954-ig Ferdinando csoport néven működött. Ezt követően — velünk fiúkkal — négy Váradi művésznéven lépett fel. Első nagy nemzetközi sikerünket a Moszkvai Nagycirkuszban arattuk 1975-ben, amikor — egészen fiatalon — VIT-díjat kaptunk. — Merre jártak a világban? — Bejártuk Európa számos államát, köztük az NSZK-t, Dániát, Svédországot, Svájcot, s még sorolhatnám. A nagyobb országok közül csak Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban nem voltunk. Szerepeltünk Észak- és Dél-Amerikában, felléptünk Kanadában. Az Egyesült Államokban hat évet töltöttünk. Ez idő alatt számos nagy tv-társaság készített felvételt produkciónkról. A kritika mindenhol elismeréssel szólt rólunk, jó sajtóvisszhangja volt szereplésünknek. A hosszú külföldi utazást megszakítva, amikor megnyílt Budapesten az új Fővárosi Nagycirkusz, mi is itthon voltunk és felléptünk a gálaelőadáson. Szóltak a levegőben — Mi az oka, hogy olyan ritkát jutnak vissza ugyanarra a helyre? — Az artista munkája, hivatása állandó mozgást, utazást kíván. Mindig új és új közönség előtt kell fellépnünk. Mi nem tudjuk műsorainkat a színházakban megszokott gyakorisággal cserélni. Egyegy szám betanulása öt-hat évet vesz igénybe. Ez a titka. horív ritkán térünk vissza ugyanoda. — Hogyan épül fel az önök száma? — A csoport összetétele és tagjainak száma szabja meg a koreográfiát, az elemek összeválogatását. Mivel nálunk öt nő és négy férfi dolgozik, a nők ugranak, övék a repülő pozíciók, mi férfiak vagyunk a kifogók, akik elkapjuk a szaltózókat. A közönség csavart és duplaszaltót, nyújtott testtel végzett duplaszaltót láthat műsorunkban. Mi egy technikai újítás révén új produkciót teremtettünk: eddig csak három-négy embermagasságig ugrottak az artisták. Nálunk — egy acélgerinc beiktatásával — öt embermagasságú a torony. Sok-sok gyakorlással és a gondosan kialakított kettős fogórendszerrel biztonságossá tettük számunkat. Felelősség a közösségért — Mit jelent a csoport vezetőjének lenni, egy családi vállalkozásban? — Ezt tréfásan részvénytársaságnak nevezném, hiszen mind a négy családnak egyformán érdeke, hogy összetartson, jó legyen és erős, mert ez az elismerés, a megélhetés alapja. Kilencen dolgozunk, de — a családtagokkal — húsz ember megélhetéséről gondoskodunk. A munkáltatóknak bízni kell bennünk, s ehhez állandóan bizonyítanunk kell. Mindenki tudja a kötelességét. Csoportvezetői munkám az utazás előkészítéséből, a kosztümök anyagának előteremtéséből, megvarratásából áll, megbeszéljük a próbák időpontját és az én dolgom az adminisztráció. Sok mindent kell egyeztetnünk mindennapi életünkben. Az ilyen sok kötöttséggel járó pályán nagy tervszerűségre van szükség, még a családok gyarapításában is. — Tizennyolc év elteltével milyennek látja a magyar városokat? — Nagy öröm számunkra, hogy ismét itthon dolgozhatunk. Kecskemét, Szolnok, Nagykőrös, Cegléd sokat fejlődött, változott. Nemcsak külsőségekben, az emberek igényességében is. Ma már fővárosi színvonalú közönség fogad bennünket vidéken is. • Csupán egy gondunk van, s ezen a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat tudna változtatni. A hazánkban szereplő külföldi vendégművészek megfelelő gázsit kapnak, ám nekünk, itthoniaknak nagyon alacsony a keresetünk, a csoportátlag alig éri el a fejenkénti havi háromezer forintot. Ráadásul az ugródeszkától a kosztümökig minden a mi személyi tulajdonunk, így még a rezsit is ebből a pénzből kellene fedeznünk. Ha korábbi jövedelmünkből nem lenne tartalékunk, most gondjaink lennének. Figyelembe kellene venni a pályakezdő fiatalokat is, akik nálunk sokkal nehezebb helyzetben vannak. Jó lenne, ha a vállalat létesítene egy kollégiumot, ahol a gyerekeink állandó felügyelet mellett élhetnének, tanulhatnának. A mai követelmények mellett megengedhetetlen, hogy a cirkuszos gyerekek két-három naponként másik város iskolájába járjanak, mint tettük mi, annak idején. Weisz Nándor szavaiból kitűnt, hogy nemcsak a saját nagy családjáért érez felelősséget, hanem minden pályatársáért. Elkötelezett ember, aki a porond művészeként tudja, hogy művelődéspolitikai célokat is szolgál. Ezt a sikeres törekvését ismerték el a Szocialista kultúráért kitüntetéssel. Tamasi Tamás Újabb kiállításon szerepel Több nemzetközi kiállításon sikerrel szerepelt már a KÉSZ— 76 típusú bitumenszóró berendezés, amely a KÖZGÉP 2. ceglédi gyárában készült, szolgálati szabadalomként. Jelenleg — a képen — a keresett termék egy példányát a Budapesten megrendezésre kerülő CONSTRUMA építőgép-kiállításra készítik elő. Apáti-Tóth Sándor felvétele A legjobbak között Emlékverseny és tömegsport Meglepetés vegyespárosban Asztalitenisz: Ebben az évben szinte még nem múlt el úgy mélyen felnőtt ranglistaverseny, ne szereztek volna egy-két érmet a Ceglédi VSE felnőtt játékosai. Az országos felnőtt egyéni bajnokságon Németh ezüstérmet nyert, s ezzel az utóbbi évek ceglédi asztalitenisz sportjának legszebb egyéni sikerét érte el. A páros számokban még Kudelich és Péter is versenyben volt a bronzéremért. Férfi párosban, Németh Kocsis ll-vel (Ganz-MÁVAG) az oldalán, sorra jól vette az akadályokat, de mindenki úgy hitte, hogy a Gergely—Asztalos kettős (BVSC—Ganz-MÁVAG) megálljt parancsol. Nem így történt, Némethék a bajnokság nagy meglepetésére kiverték a jóval esélyesebbnek gondolt párost, s csak a döntőben szenvedtek vereséget, a válogatott Takács II-től, Kristontól (BVSC—Bp. Spartacus). Jól szerepelt a Kudelich—Kollár (Veszprém) és a Péter— Karsai páros is, a nyolc, illetve a legjobb 16 közé kerültek be. Vegyes párosban is született meglepetés, s ennek is volt ceglédi résztvevője. A bravúrt a világbajnok Gergely bánta. Péter Bíróval (Tolna) az oldalán a Gergely—Oláh válogatott kettőst győzte le, s így a legjobb nyolc közé került be. Egyéniben már nem születtek ilyen jó eredmények, Bánlaki, Péter és Kudelich egyaránt felkerült a főtáblára, de annál tovább már nem. Ugyanez Karsainak és Némethnek nem sikerült A felnőtt mezőny ezután a Kozma Béla emlékversenyen mérte össze erejét. Itt a DVSE Bánlaki révén két harmadik helyezést szerzett. Férfi egyéniben: 3. Bánlaki, 1 . miután ő is megverte a BVSC-s Gergelyt, s régi klubtársától a spartacusos Molnártól szenvedett vereséget 3-2 arányban, 2-0-ás vezetésről. Karsai 16, Németh és Péter 32 között volt. Karsai Marosffyt (Bp. Postás) győzte le, s ő is Molnártól kapott ki. Férfi párosban: 3. Bánlaki —Kovács (BVSC), ugyanakkor a Karsai—Péter és a Németh —Kocsis II. páros a legjobb 8 közé került be. Tömegsport: ★ Dabason rendezték meg a falusi dolgozók megyei spartakiád döntőjét, a téli sportágakban. Ezen a járási viadalok egyéni győztesei vehettek részt. A színvonalas verseny a ceglédi járás szép sikerével végződött, hiszen a megjelentek közül ők szerezték a legtöbb első helyezést, s így az összetett pontversenyben is első lett a ceglédi járást képviselő csapjat. Asztalitenisz: férfi: 1. Mádi Béla, 2. Kókai László. Párosban: 1. Mádi—Kókai. Női: 2. Wiezner Tamásné. Párosban: 1. Wieznerné—Zana. Vegyes párosban: 1. Kókai—Wieznerné, 2. Mádi—Zana. Az egyéni számok alapján a csapatversenyt, így az összetett pontversenyt is a nőknél és férfiaknál egyaránt a ceglédi járás nyerte meg. Sakk: Csapatban: 2. Donáth Lajosné, 1. Cegléd járás (Kovács Katalin — Donáthné). Az összetett pontversenyt ugyancsak a ceglédiek nyerték meg. U. L. Szép bélyegek Cegléden, a Kossuth Művelődési Központ új szárnyában, az egykori zeneiskola épületében bemutatót tartanak a bélyeggyűjtők. Az érdekes és értékes tablókat a közönség április 27-ig láthatja, délelőtt 10—12 óráig és délután 14—19 óráig. Májusban nyírják. Növekszik a juhtenyésztés •Értékes a gyapja, a húsa — A felvásárlási körzetünkbe tartozó Nagykőrösön, Kocséron, Nyársapáton, leg a tanyavilágban, de főszívesen foglalkoztak a mindig juhtenyésztéssel — mondotta Vida János, a Nagykőrös és Vidéke Áfész osztályvezetője. — Ennek az igénytelen jószágnak környékünkön a nagy legelőterületekkel rendelkező termelőszövetkezetek, de háztáji kisgazdaságok is tudnak legelőt biztosítani. A juhok húsukkal, gyapjúkkal meghálálják a velük való bajlódást. — Az utóbbi években, könösen mióta külföldre kiis nagyobb mértékben és egyre magasabb áron vásárolják a tejes bárányokat, fokozottan növekszik a juhtenyésztés. — A múlt évben a nagykőrösi, kocséri és nyársapáti termelőszövetkezetektől 400 mázsa gyapjút vásároltunk fel, s a kis juhászatok — a néhány juhot tartó háztáji kisgazdaságok is — több mint száz mázsa gyapjút adtak el. — Az idén mind a termelőszövetkezetben, mind a magántenyésztőknél — értesüléseink szerint — általánosságban növekedett a juhtenyésztés, és több gyapjú átvételére számítunk. — A Gyapjúforgalmi Vállalat már kitűzte az átvételi napokat, melyeket a Kálvin téri átvevőtelepünkön tartunk május 28., június 11. és 25-én, szerdai napokon, 10 órától. A gyapjúátadóknak eszerint kell végezni a nyírást és a zsákokért is időben kell jelentkezniük. K. L.