Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-23 / 94. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSa xxii. évfolyam, 94. szám 1980. ÁPRILIS 23., SZERDA Hét esztendő tükrében Eredmények, jelentős változások Megkezdődtek Abonyban a tanácstagi jelölő gyűlések. Az 53. számú választókerület polgárai a KIOSZ helyi cso­portjának székházában talál­koztak, ahol a járási párt­­bizottság képviseletében meg­jelent Mészár Edit, járási út­törőelnök. Molnár Zoltánná, a Somogyi Imre általános isko­la igazgatóhelyettese szólt a település fejlődéséről. A legutóbbi választás óta eltelt időben, de főleg az V. ötéves terv ideje alatt a me­zőgazdaságban általánossá váltak Abony­ban a termelési rendsze­reken belüli termékelőál­lítások. A tengerit, a gabonát, a napraforgót, a paradicsomot és cukorrépát már ilye­­n nő­dön termesztik. Kiemelkedő eredményt ért el a búza, ku­korica és napraforgó ter­mesztésében a József Attila és a Ságvári Endre tsz, zöld­ségtermesztésben az Új Világ Tsz. Erre az időszakra esik a közös gazdaságok szakoso­dása is. Sokat fejlődött a községben az állattenyésztés, a József Attila Tsz például a tejtermelésben ért el egészen jó eredményt. Korszerűsödtek és fokoza­tosan gazdagodtak is az abo­­nyi közös gazdaságok. Átla­gosan 18—28 millió forintot fordítottak gépek és berende­zések vásárlására, a három termelőszövetke­zet beruházásra fordított összege megközelítette a 300 millió forintot. A Ságvári Endre Tsz egye­bek között megépítette a 208 férőhelyes hízómarha-istállót, a 600 vagonnyi mennyiséget befogadó terménytárolót, a Sirokkó 20 típusú termény­­szárítót. Ebben az évben fe­jezik be a 640 férőhelyes sza­kosított tehenészeti telep épí­tését. Sokat fejlődtek az ipari üzemek, főleg a Mechanikai Művek gyáregységénél volt szembetűnő a változás, amely gyáregységgé fejlődött és ter­mékgyártása korszerűsödött. A termelési érték két és fél­szeresére növekedett. Sajnos, a nagyközség kereskedelmi el­látása nem fejlődött a kívánt mértékben. Ha nem is minden igényt kielégítően, de figyelmet ér­demlő fejlődés történt az ok­tatás és közművelődés terén. Százötvennel gyarapodott az óv­odai helyek száma, mindkét általános iskolát korszerűsítet­ték, önálló lett a kisegítő is­kola, ahol ma már egészen ideális körülmények között tanulnak a gyerekek. Az egészségügyi és szociál­politikai ellátást nézve, meg­szervezték és megteremtették a központi orvosi ügyelet mű­ködésének feltételeit, külön gyermekszakorvost kapott a nagyközség. Napjainkban egy orvosra 2650 lakos jut, ami ko­moly fejlődésnek számít a korábbi időszakhoz vi­szonyítva. Javultak Abony közlekedési viszonyai, több utat korszerű­sítettek és 30 kilométer jár­da épült a legutóbbi válasz­tás óta. A tanácstagok vala­mennyien igyekeztek kellően teljesíteni felelősségteljes megbízatásukat. A hozzászólások során el­sőként Zoboki János kért szót, aki javasolta, hogy Be­ne Lászlót, a Mechanikai Mű­vek hegyi gyáregysége MP- üzemének fiatal vezetőjét je­löljék a választókerületben ta­nácstagnak. A jelölést tá­mogató felszólalások után a résztvevők egyhangúlag el­fogadták a javaslatot. Hasznos időtöltés A ceglédi Dózsa György if­júsági klubban mozgalmas napokat éltek mostanában fiatalok. A klub csapata má­­­sodszor is megnyerte a Ma­gyar Rádió 4x4 című vetél­kedőjének tétjét, és ezzel jo­got szerzett a májusi „búcsú­játékra” Szilágyi János és Ungvári Tamás programjá­ban. A győzelem után szorgos munkával teltek a napok. A klub tagjai saját erőből fel­újították a helyiségeket, fes­tettek, javítottak. Mindent megtesznek szereltek, azért, hogy kellemes környezetben, jól érezzék magukat — bár az utóbbi időben egyre keve­sebb segítséget, támogatást kapnak. A klub most újból ra­gyog a tisztaságtól, százötven tagja és az érdeklődők őszin­te örömére. A fiatalok most várják áp­rilis 25-ét. Akkor ugyanis, hogy milyen dől el ered­ményre jutnak az Új Tükör folyóirat és az OKISZ által kiírt pályázaton, amelynek cí­me ez volt: A felszabadulás tükröződése a magyar művé­szetben. Témája felölelte felszabadulást követő évtize­­­dek művészeti törekvéseit, eredményeit. Alapos felkészü­lést igényelt. A sport is hasznos szerepet tölt be a klub életében. Bár a kicsit bohókás Tájnyúl SC elnevezést választották, a csa­patmunka azért komoly. Ha­vonta rendszeresen tartanak túrákat, népes résztvevő tá­borral. A márciusi, királyréti túrát április 20-án a vörös­kői kirándulás követte. A cso­port vezetője Sípos Zoltán, a Kossuth Tsz KISZ-titkára volt. R. L. * 56 Gy. F. Tanácstagi jelölt gyűlések Csütörtökön, április 24-én Cegléden a következő helye­ken tartanak tanácstagi jelölő gyűléseket, délután 17 órai kezdettel: A 7. körzet lakóinak a köz­ponti napközi otthon épületé­ben, a 12. körzetnek a Kos­suth Művelődési Központban, a 19-esnek a Dél-Pest megyei Vízgazdálkodási Vállalat Pesti úti épületében, a 28. körzet lakóinak a Széchenyi úti me­zőgazdasági szakközépiskola épületében, a 29-esnek a Víz­kutató és Fúró Vállalat Rákó­czi úti központjában, a 35. körzetnek a Városgazdálkodá­si Vállalatnál, a 4-esnek a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyárában, a 46. körzet lakói­nak a kenyérgyár Mizsei úti épületében, az 53-asnak a tég­lagyárban a Budai úton, az 56. körzetnek a Hold utcai szakmunkásképző intézet épü­letében, a 68. körzetnek a Bu­­­dai úti iskolában, a 70-esnek Lenin Termelőszövetkezet központjában, a 74-esnek pe­dig a Körösi úti iskola épü­letében. Ötemberes torony A porond világhírű művészei Ismét itthon a kilenc Váradi Alig hogy megjött a tavasz, útnak indultak a sárga cir­kuszoskocsik. A Barátság Cir­kusz a napokban Nagykőrö­sön, majd Cegléden tartott előadást. A háromezer embert befogadó nézőtéren gyakran felcsattant a taps, jelezve, hogy a közönség értékeli produkciót. Afféle nemzetkö­­­zi parádé volt ez, amelyben részt vettek kubai, szovjet, bolgár és román vendégmű­vészek. A hazaiak közül ma­gas színvonalával a Fővárosi Nagycirkusz két híres műsor­száma emelkedett ki: Donnert, az idomított lovakkal és Kom­lói a berber oroszlánokkal. Artistadinasztia Még egy kellemes megle­petésben volt részük a nézők­nek: láthatták az itthon ven­dégeskedő kilenc Váradi ugró­csoportját, amely tizennyolc esztendő után járja sorra is­mét a magyar városokat. Ve­zetőjükkel, a Jászai-díjas ar­tistával, Weisz Nándorral be­szélgettünk külföldi és jelen­legi itthoni szereplésükről. — Kérem, mutassa be a csoportot! — A kilenc akrobata közül hatan rokonok vagyunk. György és József testvérem, továbbá lengyel, magyar és amerikai feleségünk alkotja a csoport magját. Tíz éve csat­lakozott hozzánk Császár Pé­ter és felesége, öt éve dolgo­zik velünk Passzinger Éva. — Weisz Nándor neve az idősebb korosztálynak is is­merős. — Édesapánk ismert megbecsült cirkuszos volt, és ő alapította a számot, amelyet továbbfejlesztve mi is bemu­tatunk. 1935-től 1954-ig Fer­­dinando csoport néven műkö­dött. Ezt követően — velünk fiúkkal — négy Váradi mű­vésznéven lépett fel. Első nagy nemzetközi sikerünket a Moszkvai Nagycirkuszban arattuk 1975-ben, amikor — egészen fiatalon — VIT-díjat kaptunk. — Merre jártak a világ­ban? — Bejártuk Európa számos államát, köztük az NSZK-t, Dániát, Svédországot, Sváj­cot, s még sorolhatnám. A nagyobb országok közül csak Olaszországban, Franciaor­szágban és Spanyolországban nem voltunk. Szerepeltünk Észak- és Dél-Amerikában, felléptünk Kanadában. Az Egyesült Államokban hat évet töltöttünk. Ez i­dő alatt szá­mos nagy tv-társaság készí­tett felvételt produkciónkról. A kritika mindenhol elisme­réssel szólt rólunk, jó sajtó­­visszhangja volt szereplésünk­nek. A hosszú külföldi uta­zást megszakítva, amikor megnyílt B­udapesten az új Fővárosi Nagycirkusz, mi is itthon voltunk és felléptünk a gálaelőadáson. Szóltak a levegőben — Mi az oka, hogy olyan ritkát jutnak vissza ugyan­arra a helyre? — Az artista munkája, hi­vatása állandó mozgást, uta­zást kíván. Mindig új és új közönség előtt kell fellépnünk. Mi nem tudjuk műsorainkat a színházakban megszokott gyakorisággal cserélni. Egy­­egy szám betanulása öt-hat évet vesz igénybe. Ez a tit­ka. horív ritkán térünk vissza ugyanoda. — Hogyan épül fel az önök száma? — A csoport összetétele és tagjainak száma szabja meg a koreográfiát, az elemek össze­­válogatását. Mivel nálunk öt nő és négy férfi dolgozik, a nők ugranak, övék a repülő pozíciók, mi férfiak vagyunk a kifogók, akik elkapjuk a szaltózókat. A közönség csa­vart­ és duplaszaltót, nyújtott testtel végzett duplaszaltót lát­hat műsorunkban. Mi egy technikai újítás révén új pro­dukciót teremtettünk: eddig csak három-négy emberma­gasságig ugrottak az artisták. Nálunk — egy acélgerinc be­iktatásával — öt emberma­gasságú a torony. Sok-sok gyakorlással és a gondosan kialakított kettős fogórend­szerrel biztonságossá tettük számunkat. Felelősség a közösségért — Mit jelent a csoport ve­zetőjének lenni, egy családi vállalkozásban? — Ezt tréfásan részvénytár­saságnak nevezném, hiszen mind a­ négy családnak egy­formán érdeke, hogy össze­tartson, jó legyen és erős, mert ez az elismerés, a meg­élhetés alapja. Kilencen dol­gozunk, de — a családtagok­kal — húsz ember megélhe­téséről gondoskodunk. A mun­káltatóknak bízni kell ben­nünk, s ehhez állandóan bizo­nyítanunk kell. Mindenki tud­ja a kötelességét. Csoportve­zetői munkám az utazás elő­készítéséből, a kosztümök anyagának előteremtéséből, megvarratásából áll, megbe­széljük a próbák időpontját és az én dolgom az adminisztrá­ció. Sok mindent kell egyez­tetnünk mindennapi életünk­ben. Az ilyen sok kötöttséggel járó pályán nagy tervszerű­ségre van szükség, még a csa­ládok gyarapításában is. — Tizennyolc év elteltével milyennek látja a magyar vá­rosokat? — Nagy öröm számunkra, hogy ismét itthon dolgozha­tunk.­ Kecskemét, Szolnok, Nagykőrös, Cegléd sokat fej­lődött, változott. Nemcsak külsőségekben, az emberek igényességében is. Ma már fővárosi színvonalú közönség fogad bennünket vidéken is. • Csupán egy gondunk van, s ezen a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat tudna változ­tatni. A hazánkban szereplő külföldi vendégművészek meg­felelő gázsit kapnak, ám ne­künk, itthoniaknak nagyon alacsony a keresetünk, a cso­portá­tlag alig éri el a fejen­kénti havi háromezer forin­tot. Ráadásul az ugródeszkától a kosztümökig minden a mi személyi tulajdonunk, így még a rezsit is ebből a pénz­ből kellene fedeznünk. Ha korábbi jövedelmünkből nem lenne tartalékunk, most gond­jaink lennének. Figyelembe kel­lene venni a pályakezdő fiatalo­kat is, akik nálunk sokkal nehe­zebb helyzetben vannak. Jó lenne, ha a vállalat létesítene egy kollégiumot, ahol a gye­rekeink állandó felügyelet mel­lett élhetnének, tanulhatná­nak. A mai követelmények mellett megengedhetetlen, hogy a cirkuszos gyerekek két-há­­rom naponként másik város iskolájába járjanak, mint tet­tük mi, annak idején. Weisz Nándor szavaiból ki­tűnt, hogy nemcsak a saját nagy családjáért érez felelős­séget, hanem minden pálya­társáért. Elkötelezett ember, aki a porond művészeként tudja, hogy művelődéspoliti­kai célokat is szolgál. Ezt a sikeres törekvését ismerték el a Szocialista kultúráért kitün­tetéssel. Tamasi Tamás Újabb kiállításon szerepel Több nemzetközi kiállításon sikerrel szerepelt már a KÉSZ— 76 típusú bitumenszóró berendezés, amely a KÖZGÉP 2. ceglédi gyárában készült, szolgálati szabadalomként. Jelenleg — a ké­pen — a keresett termék egy példányát a Budapesten megren­dezésre kerülő CONSTRUMA építőgép-kiállításra készítik elő. Apáti-Tóth Sándor felvétele A legjobbak között Emlékverseny és tömegsport Meglepetés vegyespárosban Asztalitenisz: Ebben az év­ben szinte még nem múlt el úgy mélyen felnőtt ranglistaverseny, ne szereztek volna egy-két érmet a Ceglédi VSE felnőtt játékosai. Az országos felnőtt egyéni bajnokságon Németh ezüstérmet nyert, s ezzel az utóbbi évek ceglédi asztalitenisz sportjának leg­szebb egyéni sikerét érte el. A páros számokban még Ku­­delich és Péter is versenyben volt a bronzéremért. Férfi párosban, Németh Ko­csis ll-vel (Ganz-MÁVAG) az oldalán, sorra jól vette az akadályokat, de mindenki úgy hitte, hogy a Gergely—Aszta­los kettős (BVSC—Ganz-MÁ­­VAG) megálljt parancsol. Nem így történt, Némethék a baj­nokság nagy meglepetésére ki­verték a jóval esélyesebbnek gondolt párost, s csak a dön­tőben szenvedtek vereséget, a válogatott Takács II-től, Kris­­tontól (BVSC—Bp. Spartacus). Jól szerepelt a Kudelich—Kol­lár (Veszprém) és a Péter— Karsai páros is, a nyolc, illet­ve a legjobb 16 közé kerültek be. Vegyes párosban is született meglepetés, s ennek is volt ceglédi résztvevője. A bravúrt a világbajnok Gergely bánta. Péter Bíróval (Tolna) az olda­lán a Gergely—Oláh váloga­tott kettőst győzte le, s így a legjobb nyolc közé került be. Egyéniben már nem születtek ilyen jó eredmények, Bánlaki, Péter és Kudelich egyaránt felkerült a főtáblára, de an­nál tovább már nem. Ugyan­ez Karsainak és Némethnek nem sikerült A felnőtt mezőny ezután a Kozma Béla emlékversenyen mérte össze erejét. Itt a DVSE Bánlaki révén két harmadik­­ helyezést szerzett. Férfi egyéniben: 3. Bánlaki, 1 . miután ő is megverte a BVSC-s Gergelyt, s régi klub­­­­társától a spartacusos Molnár­tól szenvedett vereséget 3-2 arányban, 2-0-ás vezetésről. Karsai 16, Németh és Péter 32 között volt. Karsai Marosffyt (Bp. Postás) győzte le, s ő is Molnártól kapott ki. Férfi párosban: 3. Bánlaki —Kovács (BVSC), ugyanakkor a Karsai—Péter és a Németh —Kocsis II. páros a legjobb 8 közé került be. Tömegsport: ★ Dabason ren­dezték meg a falusi dolgozók megyei spartakiád döntőjét, a téli sportágakban. Ezen a já­rási viadalok egyéni győztesei vehettek részt. A színvonalas verseny a ceglédi járás szép sikerével végződött, hiszen a megjelentek közül ők szerezték a legtöbb első helyezést, s így az összetett pontversenyben is első lett a ceglédi járást kép­viselő csapjat. Asztalitenisz: férfi: 1. Mádi Béla, 2. Kókai László. Páros­ban: 1. Mádi—Kókai. Női: 2. Wiezner Tamásné. Párosban: 1. Wieznerné—Zana. Vegyes párosban: 1. Kókai—Wiezner­né, 2. Mádi—Zana. Az egyé­ni számok alapján a csapat­­versenyt, így az összetett pont­versenyt is a nőknél és férfiak­nál egyaránt a ceglédi járás nyerte meg. Sakk: Csapatban: 2. Donáth Lajosné, 1. Cegléd járás (Kovács Katalin — Donáthné). Az összetett pontversenyt ugyancsak a ceglédiek nyer­ték meg. U. L. Szép bélyegek Cegléden, a Kossuth Műve­lődési Központ új szárnyá­ban, az egykori zeneiskola épületében bemutatót tartanak a bélyeggyűjtők. Az érdekes és értékes tablókat a közön­ség április 27-ig láthatja, dél­előtt 10—12 óráig és délután 14—19 óráig. Májusban nyírják. Növekszik a juhtenyésztés •Értékes a gyapja, a húsa — A felvásárlási körzetünk­be tartozó Nagykőrösön, Ko­­cséron, Nyársapáton, leg a tanyavilágban, de fő­szívesen foglalkoztak a mindig juh­tenyésztéssel — mondotta Vi­da János, a Nagykőrös és Vi­déke Áfész osztályvezetője. — Ennek az igénytelen jószágnak környékünkön a nagy legelő­területekkel rendelkező ter­melőszövetkezetek, de háztáji kisgazdaságok is tudnak lege­lőt biztosítani. A juhok hú­sukkal, gyapjúkkal meghálál­ják a velük való bajlódást. — Az utóbbi években, könösen mióta külföldre ki­is nagyobb mértékben és egyre magasabb áron vásárolják a tejes bárányokat, fokozottan növekszik a juhtenyésztés. — A múlt évben a nagy­kőrösi, kocséri és nyársapáti termelőszövetkezetektől 400 mázsa gyapjút vásároltunk fel, s a kis juhásza­tok — a né­hány juhot tartó háztáji kis­gazdaságok is — több mint száz mázsa gyapjút adtak el. — Az idén mind a terme­lőszövetkezetben, mind a ma­gántenyésztőknél — értesülé­seink szerint — általánosság­ban növekedett a juhtenyész­tés, és több gyapjú átvételé­re számítunk. — A Gyapjúforgalmi Vál­lalat már kitűzte az átvételi napokat, melyeket a Kálvin téri átvevőtelepünkön tartunk május 28., június 11. és 25-én, szerdai napokon, 10 órától. A gyapjúátadóknak eszerint kell végezni a nyírást és a zsá­kokért is időben kell jelent­kezniük. K. L.

Next