Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-03 / 231. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA PMH-Galéria * PMH-Galéria * PMH-Galéria * PMH-Galéria . Melocco Széchenyije Közeledik október 23-a, a felavatás időpontja, s mindinkább elnyeri a művész által elképzelt formáját Széchenyi István kőalakja. Bár, vallja az alkotó, igaz a közhely, miszerint egy szobrot csak abbahagyni lehet, teljesen befejezett sohasem lesz... Széchenyi-emlékművet készít Miskolc városa számára Melocco Miklós, a Zsámbékon élő Kossuth-díjas szobrászművész, s a nagyalakú kompozíción az utolsó előtti simításokat végzi a Klasszikus Kft. pilisszentiváni műhelyében. Építészeti-szobrászati alkotás lesz, a szószékhez is hasonlítható emelvényen áll majd az öreg Széchenyi, a nemzethez szól, s figyelmeztetően emeli a kezét. Melocco Miklós legutóbb Székesfehérvár számára mintázott nagylélegzetű köztéri alkotást, a Mátyás-emlékművet 1990. áprilisában avatták föl. A mostani, a Széchenyiemlékmű gondolata négy éve foglalkoztatja, s behatóbban körülbelül két éve dolgozik vele. Volt Miskolcnak annak idején egy művelt tanácselnöke, aki városközpontról, egy patinás terecskéről álmodott, hol szobor is áll, és Széchenyit javasolta, mert pontosan tudta, hogy volt ennek az országnak egy Széchenyije. Utódjainak becsületére váljék, hogy vállalták, támogatták és továbbvitték az ötletet, a javaslatot. Melocco Miklós az öreg Széchenyit formálja kőbe, a döblingi magányában is oly bölcsen gondolkodó írót, az embert, a „legnagyobb magyart’’, aki egész életében minden erejével hazája javára törekedett. Hogy azt a fejlett Európa szintjére emelje, Melocco Miklós azt vallja: a szép arcú, öreg Széchenyi nagyon is méltó arra, hogy köztünk legyen, nehéz művészi feladat is a szobrát megformálni. Olyannak kell lennie, az alkotó szándéka szerint, s mint felvételeink bizonyítják, olyan is lesz, hogy aki semmit nem tud róla, az is megérezze, ki volt Széchenyi. Az emlékmű Miskolc város centrumába, szívébe kerül. A szobrászművész úgy véli, hogy a megyeháza és a városháza közötti kis téren harmóniában lesz majd a régi barokk és szecessziós házakkal, s ha valaki évek múlva arra jár, hiheti, mindig ott volt a szobor. S hogy még a villamossíneket is később építették eléje. Amikor annak idején a helyszínt bejárták a város elöljáróival az alkotók, felmerült, hogy a kis téren halad keresztül a csilingelő villamos, s ha ott marad, talán zavarja majd a hangulatot. Melocco Miklós másként vélekedett: a múlt és a jelen e sajátos együttlétben Európa számos nagyvárosában megtalálható, s senkit sem zavar, így van ez Rómában, így Párizsban, s nem lesz másként Miskolcon sem. A Széchenyi-emlékmű ily módon is természetesen illeszkedik majd a polgárok mindennapjaiba, életébe, s jelenlétével figyelmeztet, hogy a nemes célokért újra és újra küzdeni kell. Hogy sok még a tennivalónk. (deregán) Vimola Károly felvételei 1994. OKTÓBER 3., HÉTFŐ „Minden magyar felelős minden magyarért” Kárpát-medencei kapcsolatok A Szabó Dezső által meghatározott szellemiség jegyében, Kárpát-medencei kapcsolatok címmel kulturális hírlevél jelent meg az Erdély Művészetéért Alapítvány és az Erdélyi Szövetség közös kiadásában. Amint az a kiadvány beköszöntőjében olvasható, a trianoni döntés, szétszórattatás, a politikai határok áthidalására az utóbbi időben egyre több öntevékeny kisközösség, egyesület és társaság szerveződött. Szándékuk: őrizni a magyarságtudatot, a hagyományos kultúrát és az anyanyelvet. Ezek a szervezetek még népesek, melyeknek piciny lángja köré összegyűlhetnek a politikai határvonalon kívül rekedtek, „a magyar kultúra végvári vitézei”. E hírlevél is ezekbe a mécsesekbe kíván olajat önteni, hogy a láng ne aludjon ki. Szolgálat, melynek rendeltetése, hogy rendszeresen híreket, eseményeket közöljön a kisközösségek munkálkodásairól, hogy bemutassa az irodalmi, közművelődési társaságokat, hagyományápoló közösségeket, együtteseket, kórusokat, színjátszó és egyéb művészeti csoportokat. Feladatuknak tekintik továbbá a kapcsolattartást a határok által elválasztott kisközösségek között, hogy felfrissüljön a kárpát-medencei magyar kultúra vérkeringése. A kiadvány első, szeptemberi száma máris frissen és sokoldalúan tájékoztat: a Vármegye Galériában kiállító sepsszentgyörgyi művészek tárlatáról, az erdélyi Bolyai Társaságról (melynek célja, feladata az önálló magyar felsőoktatási intézményrendszer megteremtése és megszervezése), de olvashatunk a kisebbségi önrendelkezést sürgető dokumentumokról is. Hajdú Demeter Dénes (a lap főszerkesztője) és Éva Mária Bárki jogásznő tollából, s egy nekrológot az idén elhunyt magyarságkutatóról, Gunda Béláról. A hírlevél hatoldalas adattárat közöl, ezt a jövőben az olvasók segítségével bővíteni szeretnék, de bemutatkozó leveleket s a kisközösségek tevékenységét ismertető tudósításokat is szívesen publikálnak. (r. b. a.) Lengyel tárlat Kortárs lengyel festők, szobrászok, fotósok mutatkoznak be Viszonyítási pontok címmel a Lengyel Intézet ma nyíló tárlatán. A varsói Kortárs Művészeti Központ bemutatóján szerepelnek a háború utáni lengyel művészet ma már klasszikusnak számító alkotói. Az ifjabb nemzedékeket képviseli például Roman Stanczak, Piotr Trzebinski és Konrad Katuszyn, akik első ízben állítanak ki a magyar fővárosban. Justh-emlékünnepség Justh Zsigmond író, a legendás évfordulója alkalmából Orosházán emlékkiállítást, Gádoroson koszorúzást és emléktábla-avatást, továbbá irodalomtörténeti emlékülést rendeznek. A békési rendezvénysorozat október 7-én, pénteken Orosházán kezdődik, a Szántó Kovács János Múzeumban emlékkiállítás nyílik. Ösztöndíj a tehetségért Fél évszázados szünet után újjászületett a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, amely a hazai tudományos, gazdasági és művészeti élet fiatal szakembereinek külföldi posztgraduális képzését segíti — hangzott el a Művelődési és Közoktatási Minisztérium sajtótájékoztatóján. Mint arról Kerkápolyi Endre professzor, a Magyar Ösztöndíj Bizottság (MÖB) elnöke beszámolt: az ösztöndíj életrehívásával az volt a cél, hogy a tehetségek számára lehetővé váljon a szakmai előrehaladás és egyéni fejlődésük a nemzet érdekeit is kiemelten szolgálja. A nyár közepén meghirdetett ösztöndíjra kilencvenöt pályázat érkezett. Az 1920-as években alapított és most felújított ösztöndíj egykori támogatottjai közé tartozott például a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Kosáry Domokos, a közelmúltban elhunyt Benda Kálmán történész, illetve az író-irodalomtörténész Szerb Antal is. Film és költészet A párizsi Cinémathéque gyűjteményének némafilmritkságaiból láthatnak válogatást az érdeklődők a Polyphonix Fesztivál október 4-ei estjén. A Film és költészet című programban az 1900-as évek elején készült műveket mutatnak be a francia és magyar költők „hangkíséretével”. A műsorban hét filmet vetítenek. Az Egy festő álma című kisfiún „narrátora” Szkárosi Endre költő lesz. A szerpentin készítését 9QD-ben örökítették meg. A film vetítése alatt Tóth Gábor hangját hallhatják a vendégek. (A rendezvénynek a Francia Intézet ad otthont, 19 órai kezdettel.) CD-bemutató hangverseny a Zeneakadémián Magyar előadóművészek Naxos-lemezeken Lemezbemutató koncerttel mutatkozott be a magyar közönségnek a Naxos lemezkiadó csütörtök este a Zeneakadémia nagytermében. A Drahos Béla vezényelte Nicolaus Esterházy Sinfonia legújabb CD-jük műsorát adta elő. A hangverseny napján hozta forgalomba a lemezt a Naxos a világ harminc országában. A Nicolaus Esterházy Sinfoniát a felvételt készítő Főnix Stúdió hozta létre az Állami Hangversenyzenekar, Rádiózenekar és az Operaház a zenekarának kiváló művészeiből, nagy klasszikusok műveinek lemezre játszására. Haydn D-dúr és B-dúr szimfóniájának, valamint a Szimfónia concertante című művének előadásával a kamarazenekar bizonyította kiváló képességeit a szellemes és nehéz belső szólamok plasztikus megszólaltatására, a különböző karakterű hangszerek uniszónóiból adódó különleges zenei hangulatok felkeltésére. A fúvósszólamok mellett az eset négy szólistájának játékát érdemes külön kiemelni: Szabadi Vilmos hegedű-, Szabó Péter cselló-, Kiss József oboa- és Vajda József fagottjátékát. A nagysikerű koncert utarövid sajtótájékoztatón megtudtuk: a Főnix Stúdió 1987 óta készít felvételeket a Naxos lemezkiadó megrendelésére, kiváló magyar előadóművészek hosszú sorának közreműködésével. Jandó Jenőtől Szabadi Vilmosig és Kovács Béláig, az Eder vonósnégyestől a Budapest vonósnégyesig, a Failoni Kamarazenekartól az Erkel Kamarazenekarig szólisták és együttesk tucatjait foglalkoztatják akkor, amikor a komolyzenei felvételek szinte megszűntek az átmeneti kort élő Magyarországon. A külföldi klasszikusok műveiből készült több száz felvétel után magyar zeneszerzők művei következnek. A Bartók-évforduló kapcsán Bartók-sorozatot, Liszt 75 darabos zongorasorozatát, Erkel, Mosonyi és mások alkotásait rögzítik. A lemezeket 30 országban forgalmazza a Naxos, amely ma a világ negyedik legnagyobb hangfelvétel-készítője. A cég sikerességét mutatja, hogy tavaly 2,5 millió lemezt adtak el. (d. v. s.)