Pesti Hírlap, 1992. augusztus (1. évfolyam, 145-169. szám)
1992-08-01 / 145. szám
2 NEMZETKÖZI ÉLET Pesti Hirlap 1. (151.) ÉVFOLYAM 145. SZÁM 1992. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT HÍREK —Az új Németország többé nem a hazám — nyilatkozta a Chilébe tartó Margot Honecker, akit Luxemburgban, repülőtéri átszállása közben sikerült mikrofonvégre kapni . Ami az elmúlt években történt, az egy nagy tévedés. A németek ezt még meg fogják bánni —jelentette ki a feleség, amint azt a riporter az ARD televízióállomás egyik tegnapi műsorában közvetítette. — Örülök, hogy Chilében viszontlátom családomat — mondta végül Margót, a férjére vonatkozó kérdésekre azonban nem válaszolt . Eredményesnek minősítette a Rasid Szolh miniszterelnök által vezetett libanoni küldöttség párizsi tárgyalásait az ország külügyminisztere. A kormányfőt fogadta Francois Mitterrand elnök, holott korábban Párizs vonakodott beleegyezni az ilyen szintű tárgyalásba, mert kifogásai voltak a Libanonban tervezett választásokkal kapcsolatban, sőt egy ideig maga a látogatás is kétséges volt Radid Szolh találkozott Pierre Bérégovoy francia miniszterelnökkel és Roland Dumas külügyminiszterrel is. A tárgyalások során megállapodás született a libanoni adósság rendezéséről, és Borut újabb kölcsönt kapott Párizsból. A békefenntartó erők Dnyeszter-melléki bevonulása ellenére újabb lövöldözés volt tegnap Benderi vásárában: a Dnyeszter menti Köztársaság gázdigtáinak állásait aknavetőkkel lőtték. Négy ember megsebesült A polgárháborús helyzeteiben a bűnözők annyira elszemtelenedtek Benderiben, hogy Vjacaeezlav Kogut polgármester a hadsereg parancsnokságához fordult: teremtsenek végre rendet a városban. Hírek szerint az elkövetkező napokban már elkezdődnek a katonai razziák. — Nicaragua! diákok elfoglaltak több állami intézményt. A diákok megszálltak egy rádióállomást is. A hét elején már volt hasonló diákmegmozdulás, és annak során az ország hatodik tv-csatornájának a helyiségeit foglalták el. A diákok ezekkel az akciókkal a kormány oktatási politikája ellen tiltakoznak. INTERJÚ IRAK BUDAPESTI NAGYKÖVETÉVEL A bagdadi csapda A Bush Husszein-„idegháború” átmeneti fegyverszünete ezúttal békéhez is vezethet. Mindkét államfő hatalmát az „ellenzék” kérdésessé teheti, az egyikét választással, a másikét államcsínnyel. Egyiküknek sem lehet érdeke egy háborús konfrontáció. Az ENSZ-képviselők ezúttal még sikeresek is lehetnek egyenlőbb távolságtartással, amit Rolf Ekeus képvisel. SZONDY GYÖRGY — Hogyan látja a helyzetet Irak budapesti nagykövete, Mohammed Ghanim Al- Anaz? — A katonai fenyegetés Bush elnök szerint „kifizetődő”, Baker pedig kijelentette: ha jó az bagdadi vicc!? — Bush és Baker fotó: archív „Tragikus lenne egy katonai akció!” — Milyen lehet a kibontakozást? — Az ENSZ-szel vállaltuk az együttműködést szuverenitásunk sérelme nélkül. Másfél év alatt 41 ENSZ-bizottság 400 napot töltött mintegy kétezer helyiség és objektum vizsgálatával, ellenőrizve a határozatok végrehajtását. Polgári célra alkalmas épületeket is leromboltattak velünk. Kétszer emeltünk kifogást, amikor a bizottság elnökének David Keyt tették meg, aki nem az ENSZ-t, hanem a CIA-t képviselte. Most így lett elnök helyette Ekeus úr. A másik elnök Karin Johnson, az amerikai hadsereg őrnagya volt. Most mindketten külföldről nyilatkozgatnak Irak ellen. Az utóbbi azon sajnálkozik, hogy nem vehetett részt az ellenünk folyó háborúban. — Ha teljesítették az ENSZ feltételeit, miért nem enyhítették az embargó népet sújtó szigorát? — Épp ez a legfájóbb pontunk. A gyógyszer-, élelmiszerembargóval a lakosságot nem Szaddam Husszein ellen fordítják, amit szeretnének, hanem Amerika ellen, ezért is a sok tüntetés. A másik ok a választások. Bush nem tudta eldönteni, gazdasági kudarcait háborúval vagy békével kompenzálja. Persze, ellenfele az előbbiben érdekelt, így „támogatja Irak-ellenes lépéseit”! A balkáni népirtás ellen viszont hiányolja a katonai fenyegetést. Csakhogy ott nincs amerikai olajérdekeltség, ami „indokolná” a hatásosabb fellépést! — Lehetséges, hogy azért eredménytelenek a fegyverszünetek, mert a „békéltetőknek” érdekeltségük van a kragujeváci Zastava gépkocsigyár részvényeiben ? — Ezeken az érdekeken nem lepődnék meg, de ezekről nem tudok, a különféle államok érdekeltségei igen szerteágazóak. Inkább az meglepő a mi számunkra, hogy a magyar sajtó tudósításai még a nyugati forrásokból is csak az Irak-ellenes híreket, információkat közlik, egy-két kivétellel, esetenként az önök lapja, a Pesti Hírlap is. Ami ma az egyik országban történik, holnap a másikban is megtörténhet. Mi látjuk a határon kívüli magyarok helyzetét is, a menekültáradat okozta nehézségek. Nálunk is sok száz ember hal meg az orvosi és élelmiszer-embargó miatt, a legtöbben gyermekek és aggok. Üldözöttek saját hazájukban. Az amerikai világcsendőr szerep teljesen más hatást vált ki, mint szeretnék. Félrevezetik a közvéleményt — az iraki népet kell meggyőzniük, nem az amerikait — politikájuk helyességéről! — Lehetséges-e a megbékélés és a háború elkerülése? A közeli választáson kívül itt a Pentagon és a Külügyminisztérium ellentéte is szerepet kaphat? — Bizonyára mindkét oldalon vannak határai a megbékélésnek. Ha ezekre tekintettel lesznek, oldódhat a feszültség. Ha támadni akarnak, s ez eldöntött kérdés, az ürügy másodlagos. Az amerikai belső ellentétek minket nem foglalkoztatnak úgy, ahogy őket a sajátjuk, vagy az iraki déli és északi helyzet lehetőségei. — Ezek szerint a helyzet továbbra is nyitott marad, s remélhető, hogy a békés hang és a fenyegetés legalább egyensúlyt képez ? — Lehetséges, ahogy az emberi jogok is kétoldalúak, és a nemzetközi jognak is mindig legalább két partnere van. A KATONAI BEAVATKOZÁS IDEJE Új európai hangnem A jelenlegi konstellációban — mikor a világ képtelen eldönteni, hogy végül is mit kezdjen az egyre inkább elmélyülő jugoszláviai válsággal — fontos hír, hogy tegnap ismét lezárták a szarajevói repülőteret Azért, mert a városál és környékén ismét fellángoltak a harcok. Ez ugyanis viden annyit jelent, hogy a nélkülözőkhöz akár erőszak is eljuttatott humanitárius segély megoldását sürgetőágok újabb érvhez jutottak, és némileg növekedett azesélye, hogy a Biztonsági Tanács egy alkalmas pillául elrendelje a katonai beavatkozást. A PITRÓKUS, ZÁGRÁB igaz-európai Unió Rómában úgy dönt amennyiben a BT /a döntést hoz, szócsapatokat küld a humanitárius osításra. Ezréaddigi informálószint pedig alapos változgat- európai optikájában, csupán pár ott a szárazföldivetése merő fauinak számított, sőt met kancellár azt is jri, hogy nem tudni olyan országról mely hajlandó lenne iarnt küldeni a forrongó lámra. Irák ENSZ-főtitkár ismezen új hangvétellel fordult BT-hez, ezért úgy tűnik, egy pillanatnyilag még rejitt okok miatt fordulat állt be a volt Jugoszlávia térülőén tomboló válság iránti viszonyulásban. Hogy ennek oka a most már Nyugat-Európába is átcsapó menekülthullám, vagy az amerikai republikánusok egyre rosszabbul álló szénája , Clinton demokrata elnökjelölt a horvát közvélemény őszinte derültségére erélyesebb fellépést követelt a Bush-féle kormánytól a Balkánon —, vagy valami egyéb, azt pillanatnyilag még csak kevesen tudják. Viszont azt, hogy valamit tenni kell, egyre többen. Erről gondoskodnak a megkínzott bosnyák menekültek megrázó vallomásai, a haláltáborok és az észbontó kegyetlenség, mellyel a szerb sorkatonák és szabadcsapatok egyengetik a Nagy-Szerbia megvalósulása felé vezető utat. Nem lényegtelen, hogy végül milyen lesz az ügy epilógusa, s nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni, mert — feltevések szerint — végső soron Európa sorsa is a Balkánon fog eldőlni. KIFOGÁSOLHATÓ ALKOTMÁNYTERVEZET Meciar-féle titkosszolgálat Diszkriminatív elemeket tartalmaz a kisebbségekkel szemben a szlovák alkotmánytervezet, amelyet a szlovák törvényhozás elnöksége elé Vladimír Meciar szlovák kormányfő terjesztett. A Magyar Polgári Párt szóvivője hangot adott a magyar párt aggályainak. Gyurovszky L. László elmondta: a kisebbségi jogok az európai minimum alatt vannak, nincs rögzítve az identitás megőrzésére való jog, és a saját kisebbségi intézmények létrehozására való jog sem. GÁGYORHUZ, POZSONY ~ Az MPP szerint nincs kizárva, hogy az állami szervek a „mindenkinek joga van elsajátítani az állami nyelvet” elvet úgy kívánják majd érvényesíteni, hogy a kisebbségi iskolákban a kötelező szlovák nyelv oktatása helyett a szlovák nyelven való tanítást vezetik be. A szlovák alaptörvény-tervezet kisebbségekre vonatkozó részével kapcsolatban hasonló kifogásai vannak a többi magyar mozgalomnak is. A Ján Carnogursky vezette Kereszténydemokrata Mozgalomnak is vannak ellenvetései az alkotmánytervezettel kapcsolatban. Főleg azt bírálják, hogy centralisztikus elvekre épül. Világviszonylatban egyedülálló módon—mondta a dokumentumról Frantisek Miklosko parlamenti képviselő, a törvényhozás volt elnöke—lehetővé teszi a kormánynak, hogy visszaadja a parlamentnek átdolgozásra a frissen megalkotott törvényeket, illetve a plenáris ülés összehívását. A törvénytervezetben az áll, hogy a törvényhozás elnöke köteles összehívni a parlamentet, ha azt a kabinet vagy a képviselők egyötöde kezdeményezi. Az alkotmány felépítéséből következtethető, hogy a miniszterelnök kezében öszpontosul a hatalom, s a miniszterekre az egyszerű hivatalnok szerepkör jut. A Magyar Polgári Párt még azt is kifogásolta, hogy az államtitkároknak azonos jogköre lesz a miniszterekkel, de az államtitkárokat a parlament nem hívhatja majd vissza. A kereszténydemokraták egyébként úgy tudják, hogy Vladimír Meciar olyan titkosszolgálatot akar Szlovákiában létrehozni, amely egyenesen a miniszterelnöknek lenne alárendelve, és nem a parlamentnek. Carnogurskyékhoz közel álló forrásokból úgy értesültünk, hogy Meciar a belügyminisztériumot is fel akarja osztani Allanigazottai részre és rendőrségre. Az előbbi a kormányhivatalnak, tehát voltaképpen első emberének lenne ismét alárendelve. VATRÁS KÉSZÜLŐDÉS A VÁLASZTÁSOKRA Funar újabb „törvénye” Hétfőtől hivatalosan is kezdetét vette Romániában a választási kampány. Talán nem is meglepetés, hogy ez alkalommal Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere újabb önkényes rendeletrg irányította magára a figyelmet Ez nem meglepetés, ugyanis Funar úr, akit a Román Nemzeti Egységpárt államelnöknek jelölt, törvénytelen intézkedések egész sorával tette ismertté nevét az egész országban. GZOHPY ZOLTÁN, CSÍKSZEREDA A polgármester ezúttal a város csendzavaróit próbálja megzabolázni, ezentúl 15—18 és 24—06 órák között tilos lesz zajongani Kolozsvárott A rendelet megsértői akár hat hónapos börtönbüntetésben is részesülhetnek. Szintén a választási propaganda-hadjárat jegyében készült el egy másik rendelet is, mely tiltja politikai akciók szervezését a templomokban. Előre is sajnálom a római katolikus papokat... A bukaresti ellenzéki sajtó többször tiltakozott a polgármester intézkedései ellen, de Kolozsvár ellenzéki napilapja hallgatásra van kárhoztatva, ugyanis betiltották a lap terjesztését A városi tanács tagjai megvádolták Funar urat, hogy ezeket az intézkedéseit is megkérdezésük nélkül hozta. íme a válasz: „Ezt kell tennem, ha a kolozsváriak szellemi fogyatékosokra szavaztak”. A minidiktátor bízik abban, hogy a választások után már az egész országban rendelkezhet. Nyilatkozataiban úgy véli, hogy minden esélye megvan rá, hogy átvegye Iliescu elnök helyét. A szeptemberi választásokban reménykednek a jóérzésű kolozsváriak is, ugyanis, ha Funar úr legalább egy szenátusi tisztségre való szavazatszámot összegyűjt, akkor a bukaresti parlamentben fog tovább ténykedni Kolozsvár lakosságának legnagyobb örömére. I KÖZKEGYELEM JUGOSZLÁVIÁBAN? Törvényhozás a javából Milan Panic jugoszláv szövetségi kormányfő kéthetes nemzetközi diplomáciai körútja után máris igyekszik itthon haznosítani külföldi tapasztalatait. Első itthoni munkanapján, tegnap a kormányfő, aki egyben a véderőminiszteri teendőket is ellátja, a légierő egységeibe látogatott. Itt kijelentette, hogy a jugoszláv katonaság a béke hadserege lesz, mert ezen a vidéken senki sem számít katonai beavatkozásra. FRIEDRICH AMUR, ÚJVIDÉK parlament rendkívüli ülésszakának tegnapi folytatásában ki is fakadt egy tekintélyes ellenzéki képviselő, hogy a szerbiai kormány most már minden jelentős intézménynyel összetűzésbe kerül. Sokak szerint Szerbia így egy nagy vállalat lesz, amelyet Radovan Bazovic szerbiai kormányfő igazgat. Hogy mennyi igazság van ebben, jelzi az az érzékenység is, ahogyan a szerbiai hatalom reagál, amikor Szerbia egységéről van szó. A Szerbia szerves részeként számon tartott Vajdaság parlamentjében például Egeresi Sándor topolyai független képviselő javaslatott tett, hogy egy többpárti vajdasági küldöttség tárgyaljon Panic kormányfővel a Vajdaság helyzetéről. Ezt a javaslatot szerb képviselők azzal vetették el, hogy az indítvány az alkotmányos helyzet megváltoztatására irányul. A hosszú halogatás után megalakult többpárti vajdasági parlamentben tehát szűkösek a lehetőségek a kezdeményezésekre, annak ellenére, hogy a választásokat megnyerő szerbiai szocialisták a jóindulat jeléül a vajdasági parlamentben kisebbségügyi kérdésekkel foglalkozó titkárságot is alakítottak, amelynek élére Deák Ferenc vajdasági író került. A kormányfő ilyen nyilatkozata alátámasztja azt a bejelentést, hogy Kis-Jugoszláviában hamarosan amnesztiatörvényt hoznak mindazok felmentésére, akik részt vettek, illetve akik nem vettek részt a jugoszláv polgárháborúban, kivéve a háborús bűnösöket. A törvény javaslatát dr. Várady Tibor igazságügy-miniszter előterjesztésére el is fogadta a kormány. A parlament törvényhozási tevékenysége azonban néhány napot még várat magára. Nem így a szerbiai tagköztársasági, amely kitartóan hozza felháborodást keltő törvényeit. Ezért fordulhatott elő, hogy a belgrádi Politika napilap — 88 éves fennállása óta először — tegnap sztrájk miatt nem jelent meg. Ez az újság 1904 óta a legtekintélyesebb szerb lap, csak a két világháború alatt szünetelt a megjelenése. A négyezer dolgozót foglalkoztató sajtóház csütörtökön délután lépett sztrájkba, miután bizonyossá vált, hogy Szerbia honatyái a tiltakozás ellenére is államosítják a vállalatot. Az erről szóló törvényt csütörtökön éjjel az ellenzéki képviselők távollétében meg is szavazta a szerbiai parlament. Nem csoda hát, hogy a Bozovic kiskirály tovább dacol fotó: dormán Oszló