Pesti Hírlap, 1993. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-01 / 26. szám
2 NEMZETKÖZI ÉLET Pesti Hírlap 2. (152.) ÉVFOLYAM 26. SZÁM 1993.FEBRUÁR 1HÉTFŐ POZSONY PÉNZT KÉRT PRÁGÁTÓL Szigorúan bizalmas karonák Csehországban és Szlovákiában élénk visszhangot váltott ki Vladimír Meciar és Václav Klaus titkos prágai találkozásának híre. Mint utóbb kiderült, a két miniszterelnök nem először folytatott ilyen titkos éjszakai megbeszélést Cseh-Szlovákia kettéválása óta. MÁGYOR ALÍZ, POZSONY Cseh kormánykörökből kiszivárgott, hogy a szlovák kormányfő arra kérte cseh partnerét: a Cseh Nemzeti Bank adjon Szlovákiának tízmilliárd korona hitelt a költségvetési hiány fedezésére. A CSNB illetékesei képtelennek és teljesíthetetlennek nevezték a szlovák kérést. A cseh kormánykoalíció két tagja — a Polgári Demokrata Szövetség és a Kereszténydemokrata Unió-Cseh Néppárt — pedig bejelentette: kilépnek a kormányból, ha Klaus eleget tesz Meciar kérésének. A cseh kormányfő cáfolta a szlovák hitelkérést, ám a szlovák kormány gazdasági minisztere az ellenkezőjét erősítette meg. A cseh-szlovák fizetőeszköz kettéválasztására valószínűleg már ezen a héten sor kerül. A cseh, illetve a szlovák törvényhozás holnap tárgyalja a saját fizetőeszköz létrehozásáról szóló törvényt. Az ülés, legalábbis Pozsonyban, zárt ajtók mögött lesz. Sajtóértesülések szerint már csaknem aláírásra kész a fizetési elszámolásról szóló két ország közti megállapodás is. A cseh televízió jelentése szerint csupán arról nem született még végső döntés, hogy miben számolják el a két ország közti árucserét. Nemzeti valutában vagy ECU- ben. A különbözetet keményvalutában számolják el. A turistaforgalmat illetően a nemzeti valutában történő kiegyenlítést szorgalmazza mindkét fél. Becslések szerint a megállapodást már szerdán aláírhatnák, s ez azt jelenti, hogy mindkét országban akár másnap megkezdődhet a pénzcsere. A cseh-szlovák korona átváltási aránya 1:1-hez lesz. Legalábbis a kezdet kezdetén. Általános vélemény, hogy a szlovák fizetőeszközt a második negyedévben le kell értékelni. Optimista nézetek szerint a devalváció húsz-harminc százalékos lesz. Egyes pénzügyi körök szerint a leértékelés mértéke elérheti az ötven százalékot is. A babaruhát már szétszedték. Kérdés, hogy siker koronázza-e a korona SZétVálást FOTÓ: REUTER KUDARC GENFBEN — FOLYTATÁS NEW YORKBAN „Gulág és maffiaállam” folytatás az 1. oldalról Már tíz napja tart a horvát támadás. A Zadar—Benkovac és a Rovanjska—Maslenica— Obrovac vonalon állandóak a harcok. Az itteni sajtó kiemeli Kranjo Tudjman horvát elnök szombati karlobagi kijelentését, miszerint támadni fogják Knint. Szerbiában közben egyre inkább kiéleződik egy másfajta háború. Az itteni ellenzék nagy felháborodással vette tudomásul, hogy Milan Panic jugoszláv kormányfőt pénteken este Magyarországról jövet öt órán át feltartóztatták Horgosnál, mert a jugoszláv határszervek szerint nem voltak rendben a gépkocsivezető okmányai. A Szerb Megújhodási Mozgalom elnöksége, a szervezetben kiadott közlemény szerint, úgy értékelte, hogy a kormányfő többórás várakoztatása csak egy azoknak a bizonyítékoknak a sorában, amelyek szerint „Slobodan Milosevic és Vojislav Seselj Gulággá és a maffia államává akarják tenni Szerbiát. A fasizálódás stratégiája megmutatta arcát a demokratikus ellenzéknek a szövetségi parlament Köztársaságok Tanácsából való kiűzetésével is” — áll a közleményben. A parlamenti viszály a jelek szerint komolyra fordul. Mivel a szerbiai parlamentben együttesen többséget képező szocialisták és radikálisok nagy gyorsan megszavaztak egy olyan törvényt, amellyel gyakorlatilag csak ők jutnak a szövetségi parlament Köztársaságok Tanácsába, az ellenzéki pártok bejelentették, a továbbiakban nem vesznek részt a parlamenti munkában, és a többi ellenzéki erőre számítva új alkotmányt és párhuzamos parlamentet hoznak létre. A Demokrata Párt is bojkottálja a parlamentet, Ágoston András, a VMDK elnöke pedig úgy nyilatkozott, hogy Draskovic és a Demokrata Párt lépéseihez tartja magát. Hogy államszövetségi szinten hogyan alakulnak Kis-Jugoszláviában a dolgok, sokban függ a montenegrói parlament álláspontjától is. A módot, ahogyan a szerbiai parlament képviselőket választott a jugoszláv parlamentbe, Montenegróban is összefüggésbe hozzák Seselj radikálisainak azon szándékával, hogy leváltsa Dobrica Cosic jugoszláv államfőt, s hogy a szocialistákkal többséget képezve a radikálisok több más kérdést döntsenek el a többségi elv alapján. Nem tekinthető véletlennek, hogy montenegrói ellenzéki körök megpendítették már, hogy számukra jugoszláv föderáció helyett a konföderáció lenne a legmegfelelőbb. A ZAIREI HELYZET Belga mentés A belga katonák mintegy 400 honfitársukat mentették ki Kinshasából, a közép-afrikai Zaire fővárosából, amely az elmúlt napokban véres zavargások színhelye volt. Az evakuált személyeket a szomszédos Brazzaville-be szállították. A hírt Willy Claes belga külügyminiszter közölte egy brüsszeli sajtóértekezleten, hozzátéve, hogy a művelet zavartalanul lezajlott. Mobutu elnök elit egységei helyreállították a rendet a fővárosban, és a zendülő katonákat visszaszorították laktanyáikba. A belga állampolgárok egy csoportja egyébként már megérkezett Brüsszelbe. HITLER-ÉVFORDULÓ NÉMETORSZÁGBAN Gyertyagyújtás az éjszakában MTI Több százezer ember vonult ki az utcákra a hét végén Németországban Hitler hatalomra jutásának 60. évfordulóján, jelezve, hogy elítélik a szélsőjobboldaliság bármely megnyilvánulását, az erőszakot, az idegenekkel szemben megnyilvánuló, tettlegességig fajuló ellenszenvet. Tavaly Németországban tizenheten haltak meg a szélsőjobboldali erőszak következtében. A demonstrációkat pártok, szakszervezetek, társadalmi körök, s főleg művészek szervezték. A leglátványosabb megmozdulás este Berlinben volt, ahol hatvan évvel ezelőtt a nácik fáklyás felvonulással ünnepelték Hitler kinevezését birodalmi kancellárrá. Becslések szerint százezer ember gyűlt össze a várost kelet-nyugati irányban átszelő útvonalon, a hatvan évvel ezelőtti fáklyás masírozás útvonalán, a Győzelmi Oszloptól az Alexanderplatzig. Különösen a Brandenburgi-kapu környékén volt sűrű a gyertyákkal kivonuló tömeg, kifeszített vászonra részleteket vetítettek Mihail Romm „Hétköznapi fasizmus” című filmjéből. Este hét óra tájban leoltották a Brandenburgi-kapu díszkivilágítását, az emberek is eloltották gyertyáikat, csak a gyertyákból kirakott „Nie wieder” (soha többé) felirat világított az éjszakában. Ezt megelőzően egy körülbelül hatezer fős csoport vonult a valamikori Gestapo-főhadiszállástól a mai Bebel térig, a náci könyvégetések egykori színhelyére. Richard von Weizsäcker államfő a rostocki fényláncba állt be, amely a Lichtenhagentől a belvárosig 15 kilométer hosszan nyúlt. Rostock- Lichtenhagenban augusztusban szélsőjobboldaliak felgyújtották az úgynevezett gazdasági menekülteket befogadó otthont, az előváros több napon tartó kilengések helyszíne volt. Hasonló megmozdulásokra került sor Kölnben, Bonnban, a Majna menti Frankfurtban, Hannoverben, Nürnbergben, Düsseldorfban, Braunschweigben, Hamburgban, Chemnitzben és más városokban. Rendbontásokról nem érkeztek jelentések, Münchentől eltekintve, ahol egy százfős csoport elvált a tüntető menettől, szélsőjobboldaliak gyülekezőhelyéhez igyekezett eljutni, a közbelépő rendőröket kővel és folyékony festéket tartalmazó tasakkal dobálta meg. Körülbelül húsz személyt előállítottak. Az évfordulón a zöldektől eltekintve, akik párhuzamot vontak a weimari köztársaság és a mai viszonyok között, minden párt és politikus azt hangsúlyozta, hogy a demokrácia a mai Németországban szilárd alapokra épül. Berlini tüntetés: soha többé! fotó: mti BOLGÁR—ROMÁN DÍSZKÍSÉRET A DUNÁN Embargós bohózat Az elmúlt héten a Duna foglalta le a román közvélemény figyelmét: egymás után öt, szerb zászló alatt hajózó uszálykonvoj próbálta meg áttörni az ENSZ BT által megszabott, és a bolgár, valamint román vámosok által felállított vesztegzárat. A szerbek huszárvágása teljes sikerrel járt: az utolsó uszály is elhaladt a román partok mellett, a román vámosok és a határőrség hiába próbálta meg visszatéríteni a — minden valószínűség szerint kőolajat szállító — konvojt. SZONY ZOLTÁN, CSÍKSZEREDA Az ENSZ által kiszabott embargó megszegése elsősorban azért sikerülhetett, mert a román, illetve bolgár fél csak jelképesen tudott beavatkozni. A román tv által közvetített képsor sokat mondó volt: a határőrség őrhajói dühödten tülköltek, röpködtek a megállítást szorgalmazó hangok, fényjelek, a ködöt reflektorok fénye hasította át, a replika pedig: egy álmos szerb matróz jelent meg az uszály fedélzetén, unottan kiverte a pipáját, kiköpött, majd visszabújt a fedél közbe. A szerb konvoj lassan eltűnt az éjszakában... Még javában folyt a szerb akció, amikor Theodor Melescanu román külügyminszter a bukaresti rádiónak nyilatkozva kijelentette: „Románia készen áll minden lépésre, mely biztosíthatja az embargó betartását, beleértve kényszerítő intézkedéseket is, azzal a feltétellel, hogy ezek ne veszélyeztessék az emberek életét, vagy ne okozzanak túlzott, helyrehozhatatlan anyagi károkat. Ez az álláspontunk bizonyos biztonságot hoz. Nem könnyű felmérni minden esetnél, hogy ez mit jelent. Nem én találtam ezt ki. Benne van a Biztonsági Tanács határozatában. Abban az esetben, ha szükséges az erő használata, ez arányos lesz a veszéllyel, az embargót megszegő akcióval... Mi mindent megteszünk, beleértve erő alkalmazását is, mert az, ami a Dunán történt, erő alkalmazása. Éppen nem lőttek, ennyi. Én nem hiszem, hogy háborúba kéne lépni a létező határozatok alapján. Az, amit szállítanak, amit Reniben rakodnak, az Jugoszlávia kőolajszükségleteinek 1 százalékát jelenti.”- nyilatkozta Melescanu. Mi annyit fűzünk hozzá: Most van embargó vagy nincsen?! Nos, ez az 1 százalék már megérkezett Szerbiába, illetve úton van. A román fél értesülései szerint Rernben rakodtak volna a szerb hajók. Az ukránok szerint a rakodás a nyílt vízen történt, orosz, bolgár, görög, ciprusi és török tankhajókból. Kijev szerint az úti cél sem Szerbia, hanem Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Horvátország és a volt Cseh-Szlovákia lett volna... Az áttekinthetetlen helyzetben van egy biztos pont: ha újabb szerb konvojok jelennek meg a Dunán, a román, illetve bolgár hatóságok ezeket sem tudják-akarják majd megállítani. Az erőszakot követő ökológiai katasztrófán kívül Romániában mástól is tartanak. A szó Corneliu Vadim Tudoré: „Az a gyanús sietség, mellyel a nyugati hatalmak az uszályok megállítását vagy megsemmisítését kérik Romániától és Bulgáriától, feljogosít minket azt hinni, hogy valaki mindenáron be akar húzni egy általános konfliktusba.” Tudor szavait kár készpénznek venni. Az az óvatosság, amivel a román kormány az ügyet kezelte, mindenesetre fennmaradhat a jövőben is. Traian Chebeleu kormányszóvivő szerint Iliescu elnök nem szándékszik összehívni a Védelmi Tanácsot, mert az embargó megszegése „nem nemzetvédelmi probléma”. Bővítés Brüsszelben Az Európai Közösség bővítésének első, átfogó szakasza kezdődik meg ma azzal, hogy beindulnak a tárgyalások Svédország, Finnország és Ausztria EK-csatlakozásáról a nevezett országok és az Európai Közösségek között — közölte tegnap Bonnban Klaus Kinkel német külügyminiszter. .Abban a reményben és meggyőződésben kezdjük meg ezt a fázist, hogy ezzel az egyesült Európához vezető úton további szakaszt teszünk meg” — mondta a külügyminiszter, hozzátéve, hogy a három ország Norvégiával remélhetőleg négyessé egészül majd ki. Kinkel ma Brüsszelben részt vesz az Európai Közösség általános tanácsának ülésén, ahol a kelet- és közép-európai államokhoz fűződő viszonnyal is foglalkoznak majd, és az EKB román társulási szerződés (Európaszerződés) aláírása is napirenden szerepel. További fontos téma lesz az egykori Jugoszláviában uralkodó helyzet. Az Európai Közösség külügyminiszterei megvonják a genfi békefolyamat mérlegét, s megvizsgálják Szerbia totális elszigetelésének lehetőségét, amennyiben úgy találják, hogy Belgrád blokkolja a folyamatot — közölte a német külügyminisztérium. Nincs tűzszünet Az angolai kormány és az ellene harcoló UNITA fegyveres szervezet képviselőinek nem sikerült tűzszüneti megállapodást kötniük az etióp fővárosban. A két fél, mint ahogy azt a Reuter által idézett szombati záróközlemény megfogalmazta, megállapodott, hogy február 10-én ismét találkoznak Addisz-Abebában, hogy újabb kísérletet tegyenek a polgárháború lezárására.