Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)

1841-02-24 / 16. szám

döntve, így a' közönség hatóságát látván sér­­rtettnek, az 1723: 57. törvényczikk­ értel­mében széksértési büntetésnek találá helyét, ’s a’ terem­ ajtait azonnal becsuktatni rendelé. Huzamos és heves viták után szeretett elnök alispánunk a’ szóban forgó egyedet szavainak magyarázatára, vagy a’ mennyiben azokat a’ közönség sérelmeseknek látná, visszavoná­sára szólitá fel ; ő azonban sem egyiket sem másikat nem teve, miért is a’ közönség pa­rancsára a’ tiszti főügyész által ellene a­ széksértési kereset azonnal föltétetett, 's az általa szóval előadott és a­ megye főjegyzője által a’ jegyzőkönyvbe iktatott beszéd töre­déke mellett ellene a’ közönség által elm­a­­rasztó ítélet hozatott, ’s ez 25 p. f.(marca levis) letételével azonnal végre is hajtatott. Ezek után egyik érdemes megyei tisztviselő indítványt tön, hogy a’most lefizetett végre hajtási öszveg kü­ldesék föl a’ vakok intézete számára Az indítvány közakarattal elfogadtatott Ennyi a’ gyűlés első napjáról. Másnap, azaz fo­lyó hó 17-kén, a’ széksértési büntetésben el­marasztalt fél ügyét már birtokon kivű­l fe­­lebbvitetni kérte, ’s ez törvény szerint neki megengedtetett. Majd azután felolvastattak a’ már országosan ismert vallásos tárgyú megyei körlevelek, mellyeknek következté­ben egy állandó törvényszék nevezteték, mellynek kötelessége leeni az 1647. évi 14-ik t. ez. értelmébeni eljárás úgy az eddig tapasztalt, mint ezután előfordulandó esetek­re nézve; továbbá, midőn megyénk az áldás nélkül történt vagy történendő házasságokat polgári és törvényes tekintetben teljeserejű­­eknek ismeri, szükségesnek látja egyszers­mind, hogy erről a’ műveltség alantabb fokán álló nép osztályai is értesíttessenek, ’s ezért e’ föladattal czélszerűnek látta fölruházni a’ a’ nemesi vagyonok és személyek összeírásá­ra kirendelt küldöttséget úgy, hogy az min­den helységben megjelenvén, a’ jelen hatá­rozatot a’ nép előtt mindenütt hirdesse ki ; el­­távoztával annak egy egy írott példányát hagy­ván minden helységben. Sárosból, télutó 12. Nálunk a’ sors­­hozott ifjak csoportjai, Eperjesre felavatásra mentekben, az uraknak látszó utazókat meg­­támadgatják ’s megdorongálják. Még a’ tiszt­viselőket sem kímélik; e’ napokban a’ megyé­nek egyik rendes esküttjét is megverték. A’ megye egyébiránt igen czélszerű határozato­kat hozott az ujonczállitásra nézve; a’ sors­húzás a’ legnagyobb csenddel, békével tör­tént meg, ’s a’ nép is egész elszántsággal ’s jó kedvvel járult teljesíteni, mit a törvény pa­rancsolt. Az említett kicsapongások búcsúzati pálinka eredményei; ’s ha őrizet alatt, nem pe­dig magányosan küldetnének felavatásra a’ csoportok, el lehetne háríttatniok. —P. F.—­­Talán máskép is lehetne elejét venni a’ dolognak; például ha az illető tisztviselők vezetnék be némi ünnepélyességgel a’ cso­portokat egy bizonyos gyülhelyröl. Ezzel is czél érethetnék, és el volna mellőzve, mit a’ törvény mellőzni akart, t. i. hogy az ujoncz­­állitás ne viselje fogolyhajtás bélyegét.) Vas Vármegyéből. (Szombathely, télutó 8.) Évnegyedi közgyűlésünk ez úttal közérdekű vitatásokkal nem épen bővelkedett. Az első napot egy felső parancs húzta ki, melly a’ vegyes házasságok akadályozása ese­tében a’ törvényt megszegők ellen rendelt vád­ra vonatkozó irományokat fölterjeszteni ren­delé. Számos egyházi tagok használók ez al­kalmat, minden türelmet kimerítő hosszas be­szédeikkel a’ KK. és RRet végzésük meg­változtatására bírni; és szándékuk annyiban sikerült is, hogy a’ vád folyamának függő­ben tartása elfogadtatott (!). Figyelmet ger­jesztett, hogy a’ szólók közt a’ protestáns urak voltak, kik a’ papi renddel a’ végzés illyforma alakulására együttmunkáltak. — Élénk vitára adott alkalmat egy bírói pa­rancsolat felolvasása, mellyet, mivelhogy la­tin nyelven volt írva, sokan az uj törvénybe ütközőnek vélték, ’s azért egyszerűn félreté­tetni sürgették: ez azonban, nehogy a' fe­leknek rövidség okoztassék, elmellőztetett; de az ország rendes bírái a’ törvény lelkéhe­­zi alkalmazásra hivatalosan felszólittatnak.— A’katonabiztosi állapotról külön bővebben.— ------j. Mai postával érkezett leveleinkből egye­lőre röviden ezeket jelentjük: Közép-Szolnok megyében, hol 1835. óta csak négy, 1838. óta pedig egyetlen egy közgyűlés sem volt, folyó hó 8—11. napjain csakugyan közgyűlés tartatott főispán b. Wes­selényi Farkas elnöklete alatt, kölcsönös köz­kibékülés szellemében. Levelezőnk (majdan közlendő) tudósítását igy végezi: „Sokan azt vélték a’ gyűlés végével, hogy omnia jam fient, fieri­­juae posse negabiam; — mások és közöttük a’ főispán is, hogy az ördög némelly fekete mint a' minőnek festik. Tem­es vgyéhez a’ vegyes házasságok ü­gyébeni tudva lévő vádak tárgyában a’ nm. helytartó-tanácstól szintolly intézvény érkez­vén, mint Pest és Vas megyékhez, a’ BR. folyó hó 16-kán tartott közgyűlésükből szint­úgy mint Pest azt határozák, hogy a' panasz­kodó egyházirendiek folyamodása a’ megyé­vel nem közöltetvén, kívánt értesitést ez úttal nem adhatnak, egyébiránt múlt gyűlési vég­zésüket tökéletes épségben fentartják.­­ Gróf Zay Károlynak a’ kárhozatos panslavismus ellen irányzott hazafias buzgósága tekintetéből Pest vgye utján nyilvánítandó köszönet sza­vaztatott. Posony vgye a' Pest, Zala, Vas, Abauj ’s több megyék körleveleit (vegyesházasság dolgában) három napi vitatás után, csupán tu­domásul vette. Fölirás szükségesnek nem ta­láltatott. Protestánsok kevesen voltak jelen, még kevesebben szólottak, ’s a’ szólók közt kettő nem tartá sérelmesnek a’ feladott ese­tet. — Nemzetisedés tekintetében ismét intéz­kedések történtek. — Pozsony megyében a’ himlő dühösködik, ’s daczára a’ himlőoltás­nak öldököl. Vidéki levéltárosa. (­ M­i­s­k­o­l­c­z, télutó 12.) Nálunk jelen­leg két casino van: egyik az úgynevezett miskolczi casino, melly némelly kereskedők indítványából ezelőtt tiz évvel kezdődött, ké­­relmes mulatási társalgáson kívül kitűzött czélja volt, a’ hazai termesztményeket mi­nél nagyobb mennyiségben beszedni, ’s időt vártatva jó nyerészkedéssel eladni; a’ tiszta hasznot pedig üdvös és jótékony czélra fordí­tani. A’ kísérlet nagy mennyiségben vásár­­lott borokkal meg is tétetett; de bal kezelés mellett, a’ sok töltelék, abroncsolás és apadás nem csak a’ hasznot, de a’ kitűzött czélt is megemésztette. Üres az erszény ’s maholnap apostol-oszlás következik. — A’ másik casi­no „polgári egyesület“ czimet visel, melly ezelőtt 5 évvel keletkezett némelly oktatók és mesteremberek által; tagjai jelenleg is né­hány urak, oktatók, de nagyobb részint mes­teremberek. Ennek jelszava: „haladás és jó tét.“ — A’ haladás abban látszik, hogy minden jobb hírlapot és könyvet meghordat­­nak, mik rendszerint porosan és olvasatla­­nul rakatnak el a’ festett szekrénybe; de onnan is kitűnik a’ haladás, hogy a’ ta­pasztalás dús faszékeken magyar kártyával durnyít, ’s négy krajezáros szapárit játszani, napi renden van; a’ sárgás fakó asztalokon pedig reggeltől estig, gyakran éjfélig, sűrűen áll a’ seres pohár. Mi a’jóléti ágat illeti: nyíl­tan mondhatni, hogy a’ polgári egyesület nem fösvénykedik, károsult tagtársának szívesen nyújt segedelmet, tőkepénzét tagtársainak ad­ja kamatra. Miskolcz város kivilágítására 500 vízot alapított, most is adott egy tánczvi­­galmat, mellynek tiszta jövedelmét arra szánta, hogy a’ mesterséget tanuló szegény gyerme­kek az egyesület teremében minden ünnep- és vasárnapokon ingyen taníttassanak írásra, olvasásra, számvetésre történetekre, rajzra, országra és népismeretre. E’ czélból majd 600 h­ot tett le; ’s ha buzgó­­igyekezetét a’ czéhek pártolandják, rövid idő n üdvös hatásra számolhat.­) Kár, hogy az egyesület, elegendő pénze mellett, csínra, kérelemre gondot nem fordít; — de tán majd idővel haladunk: de hogy is ne haladnánk, midőn az izraeliták is halmi­nak? nevezetesen mostanában meghalván egy tehetős, az itt levő izraeliták közt mindenben­­ ő tanácsos, holt tetemével párosan rendben men­ve, éneklések közt „haladtak“ végig a" vá­roson.­­ Az újonczok állítása már itt is meg­kezdetett, többnyire minden helység két három toborzócsapatot állít ki legényeiből, zenével, borral bőven ellátva. Önkéntesek elegen ta­lálkoznak, aligha kényteleníttetik a’ szegény feleséges gyermekes ember szeretett feleit elhagyni akaratlanul. — Farsangunkon na­gyon megtetszik a’ tavalyi silány esztendő. — Hetényi szinésztársasága gyéren elégíti ki a’ közönséget, ’s gyéren is látogattatik. Idő­járásunk éjszakánkint kemény hideg, nappal szép verő fényes. Tavalyi borunknak gönczi hordója(160 —165 izerés) 18 vft., tiszta bú­zának pozsonyi mérője 5 vft. 15 kr., kétsze­rese 4 ft., árpáé 2 ft. 30 kr., zabé 2 ft. Sz. Fejér­vár, télutó 17. Az ujonczállitási sorshúzást megyénkben már két járásbeli választ­mány végezé, ’s e’hó folytában még a’ többiek is végzendik, minthogy hivatalos eljárásukat könnyíti azon teljes nyilvánosság, mellyel az minden tekintetben folytattatik, ’s melly ennél­fogva minden gyanuskodást, minden bizalmat­lanságot eltávoztat, ’s minden keletkezhetendett, zavarnak vagy elégületlenségnek elejét veszi. Szerfölött kedvező befolyással volt azonban a’ földnép csendes hangulatára különösen ama’ fe­lebaráti szeretet sugalta indítvány is, mellyet a’ sorshúzás által katonaságra jutandott ifjak jö­vendőjének biztositása tekintetéből Zichy Ed­mund gróf tön, ’s melly a’ munkálkodó választ­mányok által javallatra, kevés hiján, a’ megye minden helységiben elfogadtatott, t. i. hogy a’ 10 év múlva hazatérendő állapotjának biztosí­tása végett, minden főre mintegy 200 fo­rintnyi tőke gyüttessék ollyformán, hogy min­den helység adjon a’ kebeléből vált ujoncz szá­mára naponkint egy garast az árvák pénztárá­ba, honnan azután a’ m­ár kiadható tőkévé sza­porodott öszveg kamatra helyeztessék ki, hogy gyü­m­ölcsözésével együtt tiz év alatt a’ mondott tőkévé növekedjék, mellynek bizonyos megnye­­rendése nem csak a’ jelen pillanat szomorúsá­gát enyhítse, h­anem­ őt egész katonáskodása idején jövendője iránt, legalább résznyire, meg­nyugtassa, és kicsapongásoktól, mellyekre gyak­ran elszomorodott ’s reménytelen lélek vetemül­­ni szokott, különösen pedig a’ szökéstől is meg­­ótalmazza. Illy igazán emberbaráti gondosko­dás, hihetlen benyomást tön az egész népség­re, ’s annak nemes szellemétől áthatva Fülén még a­ jobbágyi telken lakó nemesek is ön­­kint, minden eziránti fölszólittatás nélkül já­rultak mindkét hitvallású lelkészeikkel együtt az áldást termendő adakozáshoz. Látszik ebből, hogy népünk nincs fogékonyság nélkül szere­t­ E’ jelenetnek, bármi gyönge kezdet is, lap­jaink 15-ik számában a „Műipar“ czim­ű ve­­zérczikk értelmében szívből örvendünk, ’s mint­egy kezességül fogadjuk azt, hogyha tervezett iparegyesületünk létre jövend, úgy az egész anyaintézet létrehozásában, mint különösen egy miskolczi Pakintézet fölállításában, munkás rész­vétre számolhatni, nem csak Borsod megye lelkes rendeinél, kiknek javítva haladni kész­ségét a’ hon jogainak ’s korunk józan esz­méinek egyik kedvelt bajnoka országgyűlé­sinken annyiszor tolmácsolá, hanem különö­sen Miskolcz lakosinál is, kiknek több derék polgártársától az e’ részbeni óhajtást ’s tettre és áldozatra készséget néhány hónap előtt személyesen hallani szerencsénk vala. Mi a’ Tisza mellékén Miskolczon véltünk legtöbbet észrevenni azon ifjontan eleven életerőből, melly nézetünk szerint gazdag jövendő záloga. A­­mi pedig a vezédeket illeti: ez­úttal nem aka­runk nekik hosszú életet vagy kora halált jó­solni, annyit mégis meg kell mondanunk, hogy­ simulniuk kell az élethez, ha élni óhajtanak. Nyújtsanak segédkezet — m­íg tehetik — sa­ját néposztályuk javára. Határozzák el, a­­hol egy reális, egy­ vasárnapi oskola nyílik, hogy legénynyé egy inas sem lehet, hacsak bizonyít­ványt nem mutat ez oskolábani tanulmányiról. Szerk. 125 31*

Next