Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)
1841-03-13 / 21. szám
Eddig a’ beküldött czáfolat. Minekünk első részére igen sok megjegyzéseink lennének, azonban a házi pénztár terheibeni részesülésről lévén szó, mellyet mi, czáfoló úr véleményével merőben ellenkezve, a’ nemzeti jólét, sőt többet mondunk, az igazság és alkotmányunk tiszta szelleme által okvetlen, még pedig nagyon is okv ellen megkívánt dolognak tartunk: arról alkalmas időben t. i. a’ házi adó országos állapotjáróli adatoknak egybegyűjtése után, külön „ex professo“ értekezendünk. — Mindazáltal kettőt addig is nem lehet meg nem jegyeznünk. Első az, hogy miután itt arról vala szó, bizassék meg egy választmány tervkészítéssel , miszerint majd a’ jövő országgyűlésre küldendő követeknek utasítás adassák olly dologra, melly legkedvezőbb esetben is csak a’jövő országgyűlésen forduland elő, ott törvényhozásunk minden stádiumán keresztül vitattatik , 's törvénynyé csak a’ nemzet és király ünnepélyes megegyezéséből válhat, melly megegyezésben Fejér vármegyének indítványozott szavazata, nem is tudjuk, hányad kis részt teszen, mi valóban meg nem foghatjuk, mikint lehet illy inditványocskát ,,a’ nemesi kiváltság rögtönös feláldozásának“ fennen hangzó phrasisával vádolni. Másik észrevételünk e’ szavakat illeti: „illy kérdések nem egyebek, mint a’ vagyontalanok harcza a’ vagyonosok ellen, mellyből csak örökös zavar ’s nyugtalanság származik.“ — Megvalljuk őszintén, szivünk mélyében rejtezik az igazságnak egy szent ösztöne, melly erre melegen, igen melegen késztet felelni; mert gyanúsítást látunk a’ szavakban rejtezni, és olly oligarchiai szellemet, melly alkotmányunkkal merőben ellenkezik; — de hiszen e’ szavak mutatják legvilágosabban, mi gyönge ügy az, mellyet illy okkal kell támogatni. — Tegyük fel, hogy egy vagyontalan így szól a’ vagyonoshoz: „Illő, hogy kiki azon mértékben járuljon a’ honnak terheihez, mellyben részesül a’ hon javában; és ime én vagyontalan vagyok, e’ honnak, csak kevés, úgy szólván, semmi javában nem részesülök, ’s mégis viselem minden terheit, ajkaimtól fogom el a’ véres verejték közt keresett falatot, hogy lerójam, a’ mivel e’ honnak tartozom, ellenben te vagyonos vagy, te éldeled a’hon minden javát,e’s nem viseled semmi terhét, kivévén az irgalom-fillért, mellyet néha kegyelemből adsz, légy igazságos irántam, légy igazságos hon 's ember iránt“; — és tegyük fel már most, hogy az igazság ime’szózatára a' vagyonostól illy felelet jó: „Nem, mert ez a’ vagyontalanok harcza a’ vagyonosok ellen“ (Ül—ehez, uraim, nem kell commentár.E’ felelet maga hangosabban kiállja, hogy igazságos volt a’ kívánság, mint mikép gyönge szózatunk ’s a’ legszilárdabb jogica kiálthatnák. Biharból (N. Várad, tavaszelő 6.) Folyó hó 2kán Pest, Borsod, Esztergom ’s több megyéknek a’ vegyes házasság ügyébeni körlevele vétetett tanácskozás alá. — Közvéleményünk nem tudá megfogni, hol a’ catholica egyház cselekvényeiben a’ „harmónia és unió,“ mellynek alapítását az 1791. 26. t. ez. olly világosan czélozza. Mi fájdalmat érzénk at felett, hogy ismét uj had tűnik fel a’ vallási eszmék országában, ’s hogy az egyesség, mire e’ honnak olly nagy szüksége van, akaratunk ellenére egyenetlenséggé fajul. Innen eredő aggodalmunkat enyhité a’ tudat, miszerint meg valánk győződve, hogy a’ XIX. században a’ szeretet elvére alapított vallás csak áldást hozhat a’ nemzetnek, ’s a’ közszellem elfordítandja a’ meghasonlást, melly annyi borús napokat okozott szegény hazánknak ! — Esztergom felszólítása nálunk viszhangra nem talált, szólott ugyan 6 világi, ezek közül egy protestáns ’s két egyházi egyed mellette, de 19 szónok, a’ nagy közönséggel együtt, ellenkező értelemben nyilatkozott. A’ most említett protestáns szónok előadásából csak egy nyilatkozást említek, melly szerint „ő nem tudá magát házasulhatási állásba képzelni — mivel jelenleg nős — de ha tudná is, irtóznék a’ gondolattól catholica leányt nőül venni“. Egy másik nyilatkozat is történt. Vitatkozás közepette F. M., hogy az esztergomi indítvány mellett szólva, egész őszinteséggel azt találta mondani: „miszerint a’ cath. egyház mindenkor ellenzette a’ vegyes házasságokat, ’s mivel állatok híveinek szaporításában gátoltatott, nagyon természetes, hogy azokat akadályozni kívánta, sőt nem csak, hanem akadályozta is.“ Alig ült le a’ tisztelt úr, utána szólók egymás után mind reá utaltak , de későbben szóhoz jutván, úgy nyilatkozott, hogy a’ kérdéses szavakat soha sem mondotta. Utóbbi nyilatkozatának azonban sikere nem jön, mert a’ megye rendeivel — emlékezőtehetségek sajátságos természete miatt — most az egyszer nem lehetett semmikép elhitetni, hogy a* tisztelt ur „verborum suorum optimus interpres“. Délutáni 2 órakor elölülő másod alispán ur következő pontokban mondá ki határozatul a’ viták eredményét: 1) Ő felségéhez felírás intéztetik, hogy az országgyűlés tartásra kijelölt határidőt be nem várva, Pest városába azonnal országgyűlést hirdetni méltóztassék. 2) A’ vegyes házasságok beszentelését teljesitni nem akaró lelkészekre nézve az 1647: 14. sz. értelmében büntető törvényszék neveztetik. 3) A’ Csanádi püspök római útját illetőleg, a m. rendes ünnepélyes óvás mellett nyilatkoztatják, hogy törvényhozói jogaiknak Róma szava általi korlátozhatását valamint hajdan meg nem engedték, úgy ezen függetlenségöket továbbá is fentartani ’s a’ nevezett püspök tetteit és nyilatkozatait kötelező erővel birkátoknak elismerni nem fogják. 4) Járásbeli föszolgabirottrak által ki fog hirdettetni, hogy a’ vegyes házasságok kötését a’törvény legkisebbé sem tilalmazza ’s hogy a’ pásztori levelek kibocsátása után is a’ szertartások és áldás mellőzésével kötött házasságok a’ catholicus egyházi rend által is, polgári következéseikre nézve, olly tökéletes erejűeknek tartatnak, mintha a’ pásztori levelek közrebocsátása előtt divatozott szertartások és beszentelés mellett köttettek volna, következőleg az illy házasságok felbonthatlanok és az azokból születendő gyermekek törvényesek. — Tavaszelő 3-kán titkos szavazás által 8 ifjú választatott, kik gr. Buttler ludoviceumi alapítványának Bihart illető kamatjából — a’ nagylelkű alapitó kívánsága szerint — évenkint segélyt nyerendenek. A’ választás kellő eredményű jön, mivel ollyanokat ért, kiknél az évenkinti segély vagy elkerülhetlen szükség, vagy igen jóltevő pótlék. A’ választott ifjak szülei minden évben kötelesek gyermekök előmeneteléről jelentést tenni. Rossz tanulás az évdij elvesztését vonja maga után. — Tanácskozási szőnyegre került továbbá az érmelléki járás protestáns lelkészeinek folyamodása, mellyben a’ jövő tisztujitásra szavazatjog kéretik, valamint azon indítvány, hogy az ügyvédek is hasonló joggal ruháztassanak fel. A’ megye rendei mind a’ kettőt korszerűnek találták, ’s a’ protestáns lelkészeket illetőleg Werbőczy törvényét — mellyben az egyházak igazgatói „ecclesiarum rectores“ nemesi joguaknak mondatnak — oda magyarázók, hogy miután a’ protestáns vallás hazánkban bevett vallás, a’ kért jog „fictione juris“ a’ protestáns lelkészekre is kiterjesztethetik, ide nem értve mindazáltal úgy a’ catholicus mint protestáns káplánokat. Ügyvédekre nézve az hozatott föl támogató okot, miszerint az ügyvédi kar olly lépcsőjén áll a' műveltségnek ’s értelmi kifejlődésnek, hogy e’ két kifejlődéshez arányzott jogokat méltán igényelhet, annál is inkább, mivel minden nemesi terheket visel, ’s hivatásánál fogva legjobban tudja megítélni: kik lesznek alkalmatos birák? ’s kik vannak olly kellékekkel fölruházva, hogy emberélet és túlidon felett ítélhessenek? Ez okok rá bírták a’ megye rendeit, hogy a’ szavazati jogot ügyvédeinkre is — minden különbség nélkül — kiterjeszszék. — Az újonezokat besorozó középponti küldöttség jelentéséből világosságra jött, hogy a’járásokban sorsot hozottak közül sokan — midőn besorozás végett a’ középponti küldöttség előtt megjelennek — kérelemlevelet hoznak magokkal, ’s abban olly okokat adnak elő, hogy katonai szolgálattóli mentességük nyilván kitűnjék. A‘ kérelemlevélben felhozott körülményeket pedig az illető falusi birák is bizonyítják, ’s ez által a’ középponti besorozó küldöttség mintegy kényszerítve van a’ besorozás alól sokat fölmenteni. — E' kényszerítő körülmény eltávoztatására a megye rendes besorozó küldöttségünknek azt határozták szabályul adatai, hogy valahányszor illy kérelemlevél nyujtatik hozzájok, alkotandó végzésüket mindaddig függeszszék fel, mig a dolog mivolta felől az illető járásbeli választmánytól kellő utasítást nem nyerendőnek. — Nem mellőzhetem el megemlítését azon rövidségeknek, mellyek, közgyűléseink olly kis ideig tartása miatt, adózó népünkre háromlanak. ’S e‘ rövidségek említése nem üres hang, hisz jelen közgyűlésünkben — minden ellenmondás nélkül — nyíltan kimondatott, hogy még olly tárgyak is vannak végezetlenül, mellyek a’ múlt év közepén adattak be. Uraim! ne csak ajkainkról pengessük az igazságkiszolgáltatást, hanem úgy munkálkodjunk, hogy nemes öntudattal mondhassuk: „az ige testté lön“. Egy igen jó barátom véteté velem észre, hogy a’ kir. leiratok, intézmények, megyei levelek mind kellőleg tárgyaltatnak, ’s midőn arra jőne a’ sor, mi adózó népünket közvetlenül érdekli, gyűlést nem tartunk, mert ujonezokat kell besorozni, a’ besorozási küldöttségnél pedig másod alispánunk az elölülő; mintha bizony meg volna irva valamellyik szentnek könyvében, hogy a’ bihari középponti besorozó küldöttség elölülője 1841-ben a’ másod alispán leend. Vegyük tekintetbe, hogy a’ tisztújitás megtartásának kétessége miatt a’ múlt év közepe óta —, sértés nélkül mondom — dolgaink csak úgy mennek „idant qua poterant,“ ’s törvényszéktartásra mostani közgyűlésünkből táblabirákat nem nevezőnk ki, mivel nem tudjuk, mikor lesz a’ tisztujitás. Szabad legyen hinnem, hogy főispáni-helyettesünk e’ tömkelegbőli kimenekülésre minél előbb ariadnei fonalat fog nyújtani!! Megyet évnegyedes közgyűlésünk nyárelő 14-kén fog tartatni. (Megyei rövid közlések.) Kivonatot alig szenvedhető igen érdekes és tanulságos leveleket vettünk Borsod vármegyének folyó hó 1-jén végzett évnegyedes közgyűléséről. Mig bővebben közölhetnők, csak némelly tárgyait , végzéseit említjük. A’ megyei végzések s egyéb irományok elővizsgálat nélküli kinyomatását, az 1795. télhó 7- röl kiadott k. rendeletre hivatkozólag, tilalmazván a’ nm. nm. helytartótanács, — a’ megye rendei több országgyűléseken nyilvánított elveikhez híven, alázatos felírásban kinyilatkoztaták, hogy az 1791. 10 t. sz. értelméhez ragaszkodván,a dolgot sérelemkép országgyűlésre terjesztik.— A’nemesi pénztár ügye bajos állapotban van. Még az 1836ki országgyűlési terhek sincsenek tisztában; a’ kölcsönök fizetetlenek, 12000 fr. nincsen beszedve. — Újabb szigorú intézkedések történtek. Meglássuk, minő sikerrel. Levelezőnk igen érdekes felvilágosításokat nyújt a’ köz nemesség állapotáról. — A’ ezédrendszer kizáró szelleme nem talál Borsod rendeiben pártfogókra. — Uj útvonal épülend, melly a’ harsányi partokat ’s magát Miskolczot mellőzve, a’ pesti utat szembetűnő rövidítéssel viendi a’ megye alsó részein Hegyalja ’s Galiczia felé. — Jövő országgyűlésre utasítás adatik, hogy ne csináltassuk már mindig csak a’ szegény néppel utainkat. — Zemplén vármegye folyó hó 2kai közgyűlésén a' népnevelés szent ügye forgott szőnyegen. — Isten adjon a’ sok szép beszédnek némi jó sikert! Sajnálatos adatok kerültek elő a’ vallásfelekezeti separatismusról és azon különös buzgóságról, mellyel az orosz papok még magyar helységekben is az orosz nyelvet terjesztgetik. Fiúméból. Örömmel s köszönettel értettük a’ Pesti Hírlap 6-dik számából, miszerint a’ t. ez. szerkesztőség Fiume érdék 169 41*