Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)

1841-04-21 / 32. szám

Szükség, a’ nép gyermekeire, a’ leendő népre — a’jövendőségre — ha egyébért nem, csak azért is múlas­z­that­la­nul hatni, hogy az ama’ nemes társaság feladására, u. m. a’ hasznos ismeretek megértésére, szere­tésére 's be- és elfogadására, mintegy anyagi­lag előre elkészíttessék. — Én tehát in­­ditványommal, a’ néposkolák nagy ügyére— a’ gyermekek nevelésére — való egysze­rű figyelmeztetés mellett, bátor vagyok ked­ves hazám fiait és leányait, ezen való halaszthatlan segitésre felhíni. — ’S ha tudom is, milly nagy szerencse ékesszólással bírni, melly sziveket és veséket megrázván, a’ cselekvés rendes mozgását megindítsa; ha szin­te érzem is, hogy ezzel nem dicsekedhetem, megvallom mégis, hogy annak bennemi hiányát most ’s épen e’ nagy tárgynál érzem legkevesbbé. Mert hol mindennapi ezer példák szomorú taní­tásokat tartanak; hol a’ szükség, ha nem is ékes­­de igen is élesszólásban kiált a’ segedelemért; hol e’ ,kiáltozás folyvást az égbe száll­: ott min­den ékesszólás, ha nem haszontalan is, legalább fölösleges. Hogy itt baj van, és így rajta segít­­ni kell valamikép, és semmit nem tenni töb­bé nem lehet, azt tagadni lehetetlen. A’ már általam 's mások által is ez érdemben elmon­dottakat ismételni nem akarván, — vannak, mi­ket különös figyelembe ajánlani — mintegy az újabb alkalmakat használva — nem tartok fölös­legesnek. És pedig: Tennünk kell a’ nép (gyermekek) nevelésé­re nézve valamit: 1. Miértünk (min magunkért). — ‘S ennek ez úttal bővebb fejtegetésétőli fölmentetésért ese­dezvén, legyen elég csak annyit mondani, hogy a’ szabályzatt és szabálytalan folyók egyképen áradnak, csakhogy azok kártétel nélkül, ezek dúlva, rontva, pusztítva mindent, még isten ol­tárait sem kimélve; — ’s hogy a’ felzúdult indulatok lecsillapíthatok, ha értelem, itélőtehet­­ség ’s ész van mellettük ; de ezek nélkül tör, ront, pusztít a’ durva csoportnak fellázadt bő­­szültsége. 2. Tiértetek, nemes indítványozó, módo­sítók és egyesületi tagtársak, hogy t.i. az álta­latok hintendő mag — ha most még néhol szik­lára esnék­ is — a’ leendő ivadékban már termé­kenységre fogékonynyá készített jó földre es­sék. — Könnyebb lesz a’ hasznos ismeretek ter­jesztése, hatékonyabb az élemedettek oktatása, ha ezek arra már gyermek­korukban kép­es­í­ttette­k, idomíttattak. 3. () ére­ttek, azaz embertársaink tekinte­téből; ’s ez ok maga elég volna. Mert embernek embertársa javáért tenni, mit ennek igaz java megkíván, mulaszthatlan erkölcsi kötelesség.— De van más tekintet is, mi ennek továbbhalaszt­­hatlanságát élőnkbe szabja , u. m. 4. A’ csak most tartott és legközelebb tar­tandó országgyűléseknek figyelembe vétele. ’S ez tán némi magyarázatot kíván. — Tudjuk, hogy a’ büntesztési rendszer (pro­­cedura criminalis) kidolgozására a’ múlt ország­gyűlésből igen jeles tagokból álló — igazán mondva — választmány küldetett ki; tud­juk, hogy azon egy törvény szerint ennek ja­vaslata a’ legközelebbi országgyűlésen fölveen­dő lészen. — ’S habár a’ törvényhozó testet, nemcsak azon tiszteletből, mellyel iránta tarto­zunk , de igazság szerint sem gáncsoljuk azért, hogy legelőször is azoknak büntetéséről gondos­kodott, kiknek nevelésére, vagyis arra nézve, hogy bűnt ne tegyenek — mint illyen — eddigelé semmit nem tett; mert nagy botorság volna azt kivánni, hogy a’ törvényhozás várja be, mig elég nevelt népe lesz e’ hazának , ’s csak az­után javítsa a’ mégis vétkezendőket sújtandó tör­vényeit, de azt csakugyan kimondhatjuk, hogy honunk ez érdembeni állása a’ legna­gyobb figyelmet kívánja. Lehetetlen tudniillik — anmyslificálás nél­kül — de nem látnunk, hogy e’ hon népe mű­veltség tekintetében — mint már máshol is ér­deklém — hasonlít egy nagy épülethez, melly­­nek alsó részei földalattiak , nyomorúság és bűn fészkei egyszersmind ; mert ott a’ sötétségnek ’s butaságnak mételye, a’ szegénységnek kínjai ’s a’ tespedés ’s igy poshadásnak bűze majd min­den életcsirát elölnek. Közép része e’ nagy épü­letnek olly kevesek által lakatik, hogy majdnem laktalannak mondhatni. Felsőjében külföldi ízlés szerint bútorozott szobák pompáznak., ’S nem contrast e ez azon egy épít­vényben? És ez igy van ; ne tagadjuk. — ’S már most vegyük a’ dol­got — mint hazánk nagy fia mondani szokta — practice. Törvényhozóink feladása: olly szabá­lyokat hozni, millyeket a’józan ész és jó szív sugalmi szerint hozniok kell, millyeket a­ köz­­igazgatási tapasztalás — más országokból vett példák szerint — javasol, ’s mellyek a’ nép mű­veltsége fokához alkalmazván. De ezt kimonda­ni könnyebb, mint a’ feladást megfejteni azért, mert annak vége elejével — sok helyts me­rően ellentétben áll. — Áll pedig azért, mivel ha a’ nép legnagyobb részének mostani m­űvelt­­(vagy inkább műveletlen­)­ségére nagy tekintet lesz, úgy még a’ számtalan botnak, pelengér­­nek, halálos büntetésnek, sőt a’ (törvénykivüli) rögtönitéletnek (statáriumnak) is sokan nemcsak szükségből még egy ideig eltűltői, — de való­ságos szerelmes bajnokai is lehetnek. Ellenben ha a’ törvényalkotó olly szabályt hoz, a’ millyet kell — ilyet kell pedig hoznia, mert a’félszeg­­ség itt is, mint mindenütt csak félemberségre mutatna*)— egészen más tekintetek jőnek elő; mivel még a’ törvényeknek is nevelni, javítni kell a’ népet, nem pedig érzéketlenné butítni, vagy épen elfásítni. — Intsenek, figyelmeztes­senek a’ bünhesztési törvények, mielőtt büntet­nének. De hogyan fognak majd aztán az ame­rikai, angol, német’s más, magokkal már tisz­tában levő országokbeli elvekkel rokon józan új törvényeink a’ keserítő praxisban mutatkozni? az nagy kérdés. Én hiszem, hogy csak jól, de mást meg arra kérek, higye el, hogy: nevelt nép között még jobban fognának — ’s miköztünk is, a’műveltség terjedtével, napon­kint jobban fognak — siker­ü­l­n­i. És igy hely­telen e azon gondosság, hogy: neveljünk népet, melly tenyésztő légkörül szolgáljon a’ méltó joggal várt emberiebb bünhesztési törvé­­nyinknek, mire azok is gyakorlatba jö­ven­denek? De önkint adja magát itt azon kérdés elő: nem lehet e , sőt nem k­e­rt e azon hiányt, miszerint a’ büntetés rendszeresítése a’ nevelésrőli gondoskodást megelőzte, mintegy ki­pótolni ? Mire én részemről „igen“-nel merek fe­lelni, ’s annál inkább, mert 5. Látván látom — meglehet, csak édes ál­momban — azon napot, mellyen — ’s már a’ legközelebb tartandó országgyűlésen — a’ ne­velés nagy kérdése, melly egyik anyagi jólét kérdésénél is különben sem hátrább való, érdem­lett figyelemre méltattatik nemcsak, de annak föl­­segélésére országos segély is fog szavaztatni. Ez hitem, ez tápláló reményem. ’S kérdezni me­rem: nem könnyebben haladhat e ebben a’ tör­vényhozás, ha akkorra már az eszmék magokat eziránt is kiforrták, ’s tisztában leszünk m­inma­­gunkkal; ’s hahogy lesz anyag , mellyet a’ tör­vényhozás mintegy feldolgozzon ? — Lesz pe­dig úgy, ha előre leend egyesület, mellyet addig a’ gyakorlat a’ fogyatkozásokkal is job­ban megismertet, ’s mellynek csak országos pártolásra lesz szüksége, többire a’„la­­issez nous faire“ idves szabadságért kikötve esedezvén. (Vége következik.) MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. A’ m. g­a­z­d­a­s­á­g­i­ e­g­y­e­s­ü­l­e­t f. e mar­tius 13-kán tartott nagy gyűlésének eredménye. (Vége.) XI. Az egyesület nyári munkálatinak ha­tárnapjai köv. rendben tűzettek ki: i. e. jun. 1-ső napján megjelenés. Jun. 2-kán délelőtt a’ sza­bályok vizsgálatául megbízott küldöttség előta­­nácskozása a’ fiókegyesületek képviselőivel; délután: korm. választottsági ülés. Jun. 3-kán délelőtt a’ földészeti ’s földművelési szakoszt. ülése, mellynek tárgya tudományos vitatkozás leszen; délután ismét választottsági ülés. Jun. 3-kán délelőtt földészeti és földművelési, délután műtani szakosztály ülése. 4-ikén délelőtt az ál­lattenyésztő, délután selyemtenyésztő szakosz­tály ülése, ’s ezekben tudományos vitatkozások. Jun. 5-kén délelőtt nagy­gyűlés ’s ebben gazda­ságtudományi tárgyak vitatása. Jun. 5-kén dél­után ’s 6-kán ’s 7-kén délelőtt állatmutatás és gazdasági műszer-kiálitás a’ köztelken. Jun. 7-kén délután a’ kiállított juhok ’s egyéb gazdasági állatok megítélése ’s a’ paraszt kanczacsikók jutalmaztatása. 8-kán nagygyűlés és az egyesület ügyeinek tárgyaltatása.—XII. Az imént megálla­pított határnapokra tudom, vitatkozások tárgyaiul köv. kérdések tűzettek ki. A’ földművelésből: 1. Mi rontja leginkább az őszi repezét hazánk kü­lönböző éghajlati alatt? a’ kifagyás, hernyó vagy bolha? mikor ’s miképen történik ez? a’ karó-répa, káposzta (Brassica napus) van e in­kább vagy a’ mezei káposzta (Brassica campe­­stris) kitéve e’ bajoknak,’s melly­ike mellyiknek? van e ellenük védszer és minő ? 2. Hol létezik hazánkban czélszerü rétművelés ’s rétöntözés (ir­­rigatio) ? milly költséggel ’s haszonnal ? milly esetekben alkalmazhatni ezt sikerrel? milly ren­delkezések léteznek egyes megyéinkben a’ rét­öntözésekre nézve? 3. Ismeretese a’ trágya­­szaporitás föld-egyesitéssel, ’s ismeretes­e a’ márgázás és gipszelés hazánkban ? milly sikerrel alkalnaztatik ezek egyike vagy másika? Léte­­zike hazánkban gypsz és hol? nem volna e ér­demes gypsz-rétegek felfedezéseül jutalmat ki­tűzni ? — Az állattenyésztésből: 1. Mellyik jelenleg a’ leghasznosb merino-juhfaj ? ’s valljon a' csupán 100—200 darab juhot tartó gazdának tanácsosi­ e durva szőrű , vagy inkább finom birkát tenyészteni, a’ durva szőrüekkel a’ fejes, kétszeri nyirés ’s kosarazás lévén öszsze­­kötetve, ezek közül mellyik fajta legajánlhatóbb: a’ magyar juh, vagy a’ hosszú szőrű tót juh, birka-juh, avvagy az erdélyi juh ? Milly gazda­sági viszonyok javasolják továbbá a' nyári ’s mellyek a’ téli vagy tavaszi elletést? 2. Mellyik legczélszerű­bb módja a’ juhmosásnak Magyar­­ország azon vidékein , hol folyóvíz teljességgel nincs ? ’s különösen a’ meleg vizzeli mosás hasznos e, s mi veszteséggel jár? 3 Lehet e a’ teheneket haszonnal földművelési munkákra fordítani? milly sikerrel? ’s egyszersmind minő előrelátása föltételek mellett ?—A’ selyem te­­n­y­é­s­z t­é s b­ő 1: 1. Mellyek a’ selyemtenyésztési emelkedhetés eddigi akadályai hazánkban, ’s mi­­kint lehetne azokon leghamarabb é s legczélsze­­rűbben segíteni? 2. Mellyik faja volna az eper­­fának selyemtenyésztésre legalkalmasb ? ’s mi módon kellene azokat nevelni, hogy néhány év lefolytával a’ selyemtenyésztésre már használni lehessen? 3. Mit kellene tennünk, hogy hazánk­ban a’ lehető legrövidebb idő alatt nagy meny­­nyiségü eperfát állítsunk elő? továbbá valljon czélszerűbb e a’ selyemtenyésztést nagyban űzni, vagy pedig azt főleg a' köznép kezeibe adni, hogy hazánkban minél előbb minél több selymet állíthassunk elő? — A’ gaz­dasági mű­­tanból:.. Számíthatnak e honi pálinkagyáraink (szaporodásuk következtében ’s nagy mennyiségű olcsó bortermésünk mellett) ezentúl is tartós haszonra, ’s igy czélszerű e új pálinkagyárakat állítani ? 2. Mellyek honi czukorgyáraink emelkedéseinek akadályai, ’s mi oka, hogy fenállók olly csekély jövedelmet ad­nak ? nem volna e czélszerű, ha a’ gazda csupa répatermesztésre szorítkozván, terményit a’ gyá­raknak adná el, legalább addig, mig a’ czukor­­gyártást önmaga is tökéletesen m­egtanulandná ? 3. Milly intézkedések által eszközölhetnők, hogy honi gazdáink czélszerü gazdasági eszkö­­zökh­ez könnyen ’s olcsó áron juthatnának, ’s bel és külföldi műkontárok által meg ne csalat­­nának? —­ Az imm­ti kérdések fölött tartandó vitatások ’s azok eredményei gyorsírók által se­bes tollal kisérve fel fognak jegyeztetni, ’s annak idején ’s helyén közretétetni. — XIII. Köszönettel fogadtatott Skublics Károly tb. urnák ajánlata, miszerint az egyesület gyümölcs-kiállítására szi­ves lesz évenkint ’s ön költségin küldeni gyü­mölcs-példányokat; továbbad a’ debreczeni col­legium kertészének Vas Fái urnák szivessége, melly szerint az egyesületnek egy saját szerze­ményű népszerű kertészkönyv kéziratával min­den jutalom-igény nélkül kedveskedett, ’s azt az egyesület rendelkezése alá bocsátá. Ez vizsgála­tut tárgyismerőkkel fog közöltetni.—XIV. Köszö­netét nyilványitja az egyesület még a’ köv. kül­deményekért is, jelesen: a) azon gömöri ekéért, melly egyesületi alelnök Andrásy György gr. szívességéből érkezett, ’s egy ruhadióért (hegyi eke), mellyel Mitrovszky Vilmos gr. sziveskedék az egyesületnek, b) Bezerédy Mihály tb. ’s jó­szágigazgató és Stefanics András jánosházi gaz­datiszt urak, értekezéseikért, mellyek vizsgálat alá terjesztettek. — XV. Márkus Dániel sz. bal­­hási közbirtokos ur jelentése az általa feltalált kaszagépről előleges tudomásul vétetvén, jelentő ur felszólittatni rendeltetett, hogy annak mintá­ját is legyen szives megküldeni. — XVI. Végül egyesületi alelnök Csapó Dániel ur egy canadai szecskavágót mutatott be, mellyet pesti műsze­rész Schumann Jánosnál készíttetett. E’ szecska­vágó (melly már egyszerű ’s csekély helyet foglaló szerkezetére nézve is figyelmet érdemel) a’ gyűlés színe előtt megpróbáltatván, annak minden eddig ismert gyalog szecskavágókét fe­lülmúlókig gyors működése kétségtelenné tön, mint mellyen két erős ember segélyével egy óra alatt negyvenöt mérő akár fél,akár egész hüvelyknyi szecskát apríthatni fel. Illy fé­nyes próbaeredmény következtében az érintett henger-szerkezetű canadai szecskavágót az egye­sület a’ t. közönségnek ajánltatni rendelé, 's hogy annak birtokába kiki minél könnyebben ’s olcsóbb áron juthasson, erre alkalmatt nyujtan­­dólag elhatározá, hogy a’ titoknoki hivatalba (melly i. e. Sz. -György- naptól kezdve az úri utcza 454-ik szám alatti Pyrker-ház 1-ső emele­tében lesz) bérmentes levélbeli tudakozásokra bővebb értesités adassák, hol egyszersmind 60 p. fijával illy szecskavágót meg is rendelhetni. Kacskovics Lajos m. k., egyes. u­t. 64* *) Halbe Menschen , halbe Maasregeln. Nichts halb zu thnn, izt edler Geister Art. 265

Next