Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)

1841-04-24 / 33. szám

tozók; kivévén az írnokokat. 3) A’ kir. egye­tembeli rendszerinti oktatók; a’rendkívülieket, assistenseket, adjunctusokat ide nem szá­mítva. 4) A’ gymnasiumbeli rendes oktatók, úgy a’ római, mint ágostai, helvetiai ’s görög nem-egyesült vallásbeliek. 5) A’ tu­dós társaság rendes tagjai és a’ vakok intézetének igazgatója. 6} A’ nemzeti mu­seum tagjai, az írnokok kizárásával. 7) A’ királyi curia tisztviselői, a’ szolgák kirekesz­tésével. 8) A’ politico- fundationalis igaz­gatóság tagjai. 9) A’ gyakorlati ügyvédek. 10) A’ gyakorlati diplomaticus orvosok és mérnökök. A’ harminczadi, főhivatali és zálog­házi egyedeknek ez úttal szavazat nem adatott, mert rájok a’ megye által kitűzött vezérelv „de facto“ (a küldöttség jogkérdésbe nem bocsátkozhatván) minden tekintetben nem alkalmazható. A’ seborvosoknak sem adatott ez úttal szavazat, mivel az összeírásból nem lehetett kisütni, kik legyenek seborvostaná­­rok, kik csak „magistri chirurgiae.“ De jövendőre a’ seborvostanároknak hogy szavazat adassék, elvül kijelentetett. 11) A’ megyében levő főkormányszékek tagjai közül a’ tanácsnokok, titoknokok és fogalmazók és az egyes hivatalosztályok főnökei. 12) A’ helytartósági hites ügyvivők. 13) Az ország levéltárnoka. — A’ postahivatalnál levőknek szavazat nem adatott, részint azon oknál fogva, melly a’ harminczadi és sóhivatali tisztekre nézve emlittetett; részint mivel a’ postaigazgatónak ’s postamestereknek tör­vény szerint birtokos nemeseknek kell lenni , a’ törvénytől pedig dispensálni a’ ik­inek nincs hatalmában. — E’ határoza­tok a’ középponti főszolgabíró összeírása nyomán hozattak; a’ vidéki összeírásokból még a’ következők soroztattak a’ szavazattal birandóknak már elsorozott categoriáihoz: 14) A’ collegiumok és lyceumok professorai valláskülönbség nélkül. 15) A’ nem-nemes haszonbérlők, ha úrbéri földet nem bírván, minden tekintetben egyedül a’ megye hatósága és bírósága alá tartoznak. 16) A’ községek jegyzői, kivévén a’ kik egyszersmind kánto­rok ’s orgonisták lévén, nem egyenesen ’s ki­­rekesztőleg a’ község szabad választásától függenek. Végre: 17) A’ megyebeli szabad földbirtokos községek, u. m. N.Körös, Kecs­kemét, Duna-Pataj, Ráczkeve és Szent- Endre, a’ szabad földbirtok elvénél fogva községenkint egy-egy collectivus szavazattal ruháztattak fel. Borsodból, (­ M­i­s­k­o­­­c­z, tavaszhó 12.) Évnegyedes törvényszékünk f. hó 3-kán záratván be, alkalmat veszek büntető­­hatóságunk köréből néhány adatok közlésére. —Fogházunkban jelenleg 394 rab van; ke­zesség mellett kibocsátott 252, a’ szolgabi­­rák által kinn hagyottaknak ’s a’ per alatti nemes vádlottaknak rendes sorozata nem lé­vén, számukat hosszas utánjárás és keresgé­lés mellett is bajosan tudhatnék meg. De, fáj­dalom! ezeknek hiányában is elegendők a’ fentebbi súlyos adatok, sejtetni velünk távol­ból kökeblű polgártársaink komoly kérdéseit: honnan ez ijesztő szám ? mi oka ez eláradott erkölcstelenségnek ? Magunk talán legke­­vesbbé volnánk képesek ezeket megfejteni. Népünket esze józansága ’s világosodottsá­­gára nézve (ha e’ szóval élnünk szabad) honunk sok vidékeihez bátran sorozzuk; anyagi tekintetben pedig többek elébe helyez­zük: honnan tehát a’ bűntetteknek illy arány­lag nagy száma? tán hanyagok vagyunk ’s nem eléggé szigorúak a’ fenyítésnél? E vád bennünket — kivált jelenleg, alispánunk hivatalos buzgósága mellett — épen nem érhet. Múlt törvényszékünk 4 hétig tartott; rendesen pedig 3 hétig tartók, sőt nem példa­nélküliek az 5 — 6 heti rendkívüliek sem; bot, vessző, korbács, kaloda, kurta keresztvas ’s a’ rettentés rendszerének több illy remek mű­szerei pedig nálunk sem idegenek, ’s van sza­bályos határozatunk, melly egyik legromlot­tabb városunkból bármilly vétségért bekerült rabot kezesség mellett kibocsátani tiltja. (!!!) Mi legyen a’ vészrejtő ok, tovább nem vizs­gálom; elég, hogy a‘ tapasztalás keserűn győzött meg bennünket, mikint eláradott bűnt gátolni ’s embert javítni rendszerünk bármelly szigorúság mellett sem alkalmas. Állításunk igazolást nem kíván, mert mellette szól az egész ország szava. — De reménydúsan kö­zéig már a’ reform nagy napja ; a’ m­n. orsz. választmány rövid idő múlva megkezdendi munkálatait; ’s azért, ha valaha, most látnák helyet, hogy ez ügyben minden megyék el­­nemfogult kebellel tárnák fel állásukat; mert habár meg vagyunk is győződve, hogy e’ rendszernek egész honunkban alig lehetnek néhány fakadó sarjai, mellyek hosszabb éle­tet igényelhetnének, mindazáltal azt jelen állásában a’ közönséggel szintúgy mint az orsz. választmánynyal lehetőségig megismer­tetni, már a’ sürgető szükség kimutatása mi­att is, minden megye részéről kívánatos. Ez okból most tőlünk csak néhány sort, idővel többet. Megyénknek fizetéses táblabirái nin­csenek ; ’s igy törvényszékünk mindenkinek, ki et czimmel (habár egyedül születése által érdemlettel) bir, rendesen zárva áll, két pá­ftnyi napidij mellett. Kötelességszerű részvé­tet nem kívánunk, egyedül önkintest; mi a’ fentebbiekkel kapcsolatban néha szokatlan jeleneteknek szülője; mert midőn a’közügy iránt melegebb keblű ’s az értelmesség ma­gas!) fokán álló tbiráink közül sokan a’ napi­dijak miatt túlzott szerénységekben törvény­székeinkről vagy egészen elmaradnak, vagy annak csak néhány ülésiben vesznek részt, meglepetve van szerencsénk látni némellye­­ket kitartó szorgalommal az egész­­széki fo­lyam alatt (tartson az bár 5 vagy 6 hétig) bíráskodni, kiknek különben egyéb közdol­gaink (talán némi ellenszenvből) ritkán szol­gálnak elheletül. Törvényszéki bíráskodásunk tagadhatlanul csáberővel bír, mert hiszen le­het e valami vonzóbb, mint tévedett ember­társunk javítására bűnei fölött ítélni ? e­t quidem arbitral­­ie, hol 5, 6 vagy épen 16 hónap, 50 vagy 150 korbácsütés egye­dül csak kényünktől függ; és hol netalán igen is szigorú ítéletünket hiúságunkkal ösz­­sze nem férő változtatása helyett helyrehoz­hatjuk azon ártatlan móddal is, ha a’ többi bűntársakat (legyen bár 30) az elsőhöz il­lő arányban — sokszor minden felsőbb vizs­gálatot kizárólag — ítéltük meg. De hagyjuk ezeket, nehogy a’ törvényszerű szent titko­kat bűnösen megközelítsük! 's lássuk egy pillanatra a’ végrehajtásnak nyilvánosságot tűrő eszközeit. Fogházunknak egyes szobái­ban 60 — 70 tagból álló személyzetet, meg­rögzött tolvajt, gyilkost, gyujtogatót csekély vétségüekkel, elítéltet ’s nem­ itéltet minden tekintet nélkül koraikra összekeverten lát­hatni ; mert, fájdalom­­ nagy tömegű, de fö­lötte hibás szerkezetű megyeházunkban szá­mukra osztályzat szerint külön helyek nem léteznek; nem a’ tanuk számára, kik törvény­székeink alatt a’ rabokkal ’s a’ szabad lábon levő nemes alperesekkel megyeházunk hosszú folyosóin összevegyülten állanak; csupán a’ rabok mellett őrködik egy-két hajdú. Illy kö­rülmények idézhetnek e elő egyebet szomo­rú eredményeknél?! Valóban fájdalmas lát­ni, hogy gyakran csekély ’s első tévedéséért bekerült ifjú néhány hét vagy csak nap után is mint áll kitanultan a’ tszék előtt, ’s a’ nyert oktatáshoz híven mint huzza vissza utolsó ízig a’ nyomozó szolgabiró előtt tett elisme­rő vallomását, gyakran átalkodottan tagadva még bűntársaival ’s a’ tett színhelyé véli isme­retségét is. Hasonlón állunk a’ tanukkal, kik habár lélekismeretök önálló érzetében a’ hi­telesítés alkalmával előbbi vallomásaikhoz hí­vek maradnak is, elsápadnak a’ szembesítés rémes jeleneténél; mert jól tudják ők is, meny­nyire félelmesb az ember, ki előttük békázot­­tan áll, most, mint volt csak néhány hét vagy hónap előtt. Megyénk e‘ szomorú eredménye­ket nagyon is jól ismerve, szót emelt múlt országgyűlésünkön az állandó törvényszék mellett, mellyet minden árnyékoldalai mellett is lehetlen jelen helyzetünknél üdvösebbnek nem tartanunk , kivált ha a’ felidézetteken kívül nemes, vagy kezességen levő nemtelen sorsú vádlottaink ellen évek óta folyó bünte­tőperek hosszú sorozatát figyelembe vesz­­szü­k. Emberiség méltánylata ’s adózóink pénztárára kellő lélekismeretes tekintet egy­aránt kívánják, hogy mindenek előtt a’ szen­vedőnek sorsa intéztessék el. — Legköze­lebbi törvényszékünk alatt 100-nál több ra­bot ítéltünk ugyan el, de megtörténhetik, hogy e’ szám jövő törvényszékünkig — az eddigi tapasztalás nyomán — ismét újakkal egészittetik ki, ’s ezen esetben régi perein­ket poros ágyaikból kivontatni időnk ismét nem leend. Vannak e’perek közt többen, mely­­lyek még 1810 — 12-ik évben indíttattak, ’s ha a’ történet, vagy a’ tiszti ügyvédi hivatal­nak különös buzgalma ezek közül ollykor egyet ítélet alá bocsátott, ismét lélekrázó je­lenetet idézünk elő, midőn t. i. ifjúkori ’s már rég feledett bűnéért őszfürtű apát kell kiszakítanunk békés családja köréből. De hát a’ tanú, ki illy esetben 30 év után hitelesítte­tik, mit és hogyan fog vallani ?! Legyőz­­hetlen igazság, hogy későn következő bün­tetés foganatos nem lehet. Rabjainknak a’ közmunkákra mikinti alkalmazásáról ’s rab­­dolgoztató - intézetünkről más alkalommal. Most azon óhajtással zárom be soraimat: vaj­ha a’ nm. orsz. választmánynak ez ügyben teendő munkálatai honunk által fényesb sii­­kerrel koronáztatnának, mint általunk Szeme­re Bertalan és b. Eötvös Józsefnek megyénk­­beni lelkes működései­ Hevesből. Előleges tudomásul azok­nak , kik a’ hevesi gyűlés­ek­be feszült figye­lemmel néztek. A’ fehértollas főnökök Bolfon magánytanácskozást tartottak, hol is a’ Pes­ti Hírlapnak „Nemzeti veszély“ czímű vezérczikke fölolvastatván, abban lett a’meg­állapodás , hogy a’ fekete-tollasok éortes­­kedésének ellenében tömegek ereje használ­tatni nem fog; hanem nyugton elváratik, hogy a’ lélekvásárlat rendszerén jog és igazság erkölcsi ereje előbb-utóbb tartós győ­zelmet víjon ki. Ennek következésében egyet­len egy embert sem vittek be a’ fehér-tolla­sok az április 19-kén tartott közgyűlésre. De a’ másik párt melléről siker nélkül pattant le ennek komolyan intő meleg szózata. Mintegy 1800 fekete-tollas foglalta el a’ gyűlés-tere­met s a’ teremhez vezető localitásokat. A’ gyűléseken rendesen részt venni szokott fe­hértollasok be sem mehettek a’ terembe. Ma­ga a’ másod alispán, a’ fő ’s első alügyész ’s két főszolgabíró sem voltak jelen a’ gyűlé­sen. — Ez a’ gyűlés ábrázolata; eredmé­nyeiről legközelebbi alkalommal. —x — Nógrád megye folyó hó 19-kén tartott közgyűlésének eredményei röviden. Az ujon­­czokat besorozó küldöttségnek serény mun­kálkodásáért köszönet szavaztatott. Zala me­gye levele következtében az esztergomi és veszprémi püspökségek birtokainak elválasz­tása­­s ez utóbbinak külön főpásztorrali el­látása végett felírás határoztatott. Végre Fe­jér megye felszólításához képest gyorsírói in­tézet alapítására rögtön aláírás nyittatott, ’s gyámolására a’ járásbeli szolgabirák által a’ szépnem is megkéretni rendeltetett. Z­emplén megyének egyik járásában a’ fisz. bírói hivatal már öt hónap előtt megürülvén, végre olly férfiú jön a’ megye által felterjesz­tettek közül helyettesítve, ki a’múlt tisztválasztás­kor több helyűvé volt ugyan candidálva, de megfe­szített erőködései daczára is mindenünnen kima­radt. Ezen főszolgabírói helyettesítést egy epigram­­maticus zempléni barátunk, olly.levéllel adja tud­tunkra, m­ellynek hangja a’ hajdan hires „Mix­túra“ reminiscentiáit költi fel. Mi részünkről nem helyeselhetjük a’ panaszemelést, midőn a’ megye főkormányzója ollyaskit helyetesít, kit a’ megye közönsége e’ végett proponált, mert 651 269

Next