Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)
1841-04-24 / 33. szám
tozók; kivévén az írnokokat. 3) A’ kir. egyetembeli rendszerinti oktatók; a’rendkívülieket, assistenseket, adjunctusokat ide nem számítva. 4) A’ gymnasiumbeli rendes oktatók, úgy a’ római, mint ágostai, helvetiai ’s görög nem-egyesült vallásbeliek. 5) A’ tudós társaság rendes tagjai és a’ vakok intézetének igazgatója. 6} A’ nemzeti museum tagjai, az írnokok kizárásával. 7) A’ királyi curia tisztviselői, a’ szolgák kirekesztésével. 8) A’ politico- fundationalis igazgatóság tagjai. 9) A’ gyakorlati ügyvédek. 10) A’ gyakorlati diplomaticus orvosok és mérnökök. A’ harminczadi, főhivatali és zálogházi egyedeknek ez úttal szavazat nem adatott, mert rájok a’ megye által kitűzött vezérelv „de facto“ (a küldöttség jogkérdésbe nem bocsátkozhatván) minden tekintetben nem alkalmazható. A’ seborvosoknak sem adatott ez úttal szavazat, mivel az összeírásból nem lehetett kisütni, kik legyenek seborvostanárok, kik csak „magistri chirurgiae.“ De jövendőre a’ seborvostanároknak hogy szavazat adassék, elvül kijelentetett. 11) A’ megyében levő főkormányszékek tagjai közül a’ tanácsnokok, titoknokok és fogalmazók és az egyes hivatalosztályok főnökei. 12) A’ helytartósági hites ügyvivők. 13) Az ország levéltárnoka. — A’ postahivatalnál levőknek szavazat nem adatott, részint azon oknál fogva, melly a’ harminczadi és sóhivatali tisztekre nézve emlittetett; részint mivel a’ postaigazgatónak ’s postamestereknek törvény szerint birtokos nemeseknek kell lenni , a’ törvénytől pedig dispensálni a’ ikinek nincs hatalmában. — E’ határozatok a’ középponti főszolgabíró összeírása nyomán hozattak; a’ vidéki összeírásokból még a’ következők soroztattak a’ szavazattal birandóknak már elsorozott categoriáihoz: 14) A’ collegiumok és lyceumok professorai valláskülönbség nélkül. 15) A’ nem-nemes haszonbérlők, ha úrbéri földet nem bírván, minden tekintetben egyedül a’ megye hatósága és bírósága alá tartoznak. 16) A’ községek jegyzői, kivévén a’ kik egyszersmind kántorok ’s orgonisták lévén, nem egyenesen ’s kirekesztőleg a’ község szabad választásától függenek. Végre: 17) A’ megyebeli szabad földbirtokos községek, u. m. N.Körös, Kecskemét, Duna-Pataj, Ráczkeve és Szent- Endre, a’ szabad földbirtok elvénél fogva községenkint egy-egy collectivus szavazattal ruháztattak fel. Borsodból, ( Miskocz, tavaszhó 12.) Évnegyedes törvényszékünk f. hó 3-kán záratván be, alkalmat veszek büntetőhatóságunk köréből néhány adatok közlésére. —Fogházunkban jelenleg 394 rab van; kezesség mellett kibocsátott 252, a’ szolgabirák által kinn hagyottaknak ’s a’ per alatti nemes vádlottaknak rendes sorozata nem lévén, számukat hosszas utánjárás és keresgélés mellett is bajosan tudhatnék meg. De, fájdalom! ezeknek hiányában is elegendők a’ fentebbi súlyos adatok, sejtetni velünk távolból kökeblű polgártársaink komoly kérdéseit: honnan ez ijesztő szám ? mi oka ez eláradott erkölcstelenségnek ? Magunk talán legkevesbbé volnánk képesek ezeket megfejteni. Népünket esze józansága ’s világosodottságára nézve (ha e’ szóval élnünk szabad) honunk sok vidékeihez bátran sorozzuk; anyagi tekintetben pedig többek elébe helyezzük: honnan tehát a’ bűntetteknek illy aránylag nagy száma? tán hanyagok vagyunk ’s nem eléggé szigorúak a’ fenyítésnél? E vád bennünket — kivált jelenleg, alispánunk hivatalos buzgósága mellett — épen nem érhet. Múlt törvényszékünk 4 hétig tartott; rendesen pedig 3 hétig tartók, sőt nem példanélküliek az 5 — 6 heti rendkívüliek sem; bot, vessző, korbács, kaloda, kurta keresztvas ’s a’ rettentés rendszerének több illy remek műszerei pedig nálunk sem idegenek, ’s van szabályos határozatunk, melly egyik legromlottabb városunkból bármilly vétségért bekerült rabot kezesség mellett kibocsátani tiltja. (!!!) Mi legyen a’ vészrejtő ok, tovább nem vizsgálom; elég, hogy a‘ tapasztalás keserűn győzött meg bennünket, mikint eláradott bűnt gátolni ’s embert javítni rendszerünk bármelly szigorúság mellett sem alkalmas. Állításunk igazolást nem kíván, mert mellette szól az egész ország szava. — De reménydúsan közéig már a’ reform nagy napja ; a’ mn. orsz. választmány rövid idő múlva megkezdendi munkálatait; ’s azért, ha valaha, most látnák helyet, hogy ez ügyben minden megyék elnemfogult kebellel tárnák fel állásukat; mert habár meg vagyunk is győződve, hogy e’ rendszernek egész honunkban alig lehetnek néhány fakadó sarjai, mellyek hosszabb életet igényelhetnének, mindazáltal azt jelen állásában a’ közönséggel szintúgy mint az orsz. választmánynyal lehetőségig megismertetni, már a’ sürgető szükség kimutatása miatt is, minden megye részéről kívánatos. Ez okból most tőlünk csak néhány sort, idővel többet. Megyénknek fizetéses táblabirái nincsenek ; ’s igy törvényszékünk mindenkinek, ki et czimmel (habár egyedül születése által érdemlettel) bir, rendesen zárva áll, két páftnyi napidij mellett. Kötelességszerű részvétet nem kívánunk, egyedül önkintest; mi a’ fentebbiekkel kapcsolatban néha szokatlan jeleneteknek szülője; mert midőn a’közügy iránt melegebb keblű ’s az értelmesség magas!) fokán álló tbiráink közül sokan a’ napidijak miatt túlzott szerénységekben törvényszékeinkről vagy egészen elmaradnak, vagy annak csak néhány ülésiben vesznek részt, meglepetve van szerencsénk látni némellyeket kitartó szorgalommal az egészszéki folyam alatt (tartson az bár 5 vagy 6 hétig) bíráskodni, kiknek különben egyéb közdolgaink (talán némi ellenszenvből) ritkán szolgálnak elheletül. Törvényszéki bíráskodásunk tagadhatlanul csáberővel bír, mert hiszen lehet e valami vonzóbb, mint tévedett embertársunk javítására bűnei fölött ítélni ? et quidem arbitralie, hol 5, 6 vagy épen 16 hónap, 50 vagy 150 korbácsütés egyedül csak kényünktől függ; és hol netalán igen is szigorú ítéletünket hiúságunkkal öszsze nem férő változtatása helyett helyrehozhatjuk azon ártatlan móddal is, ha a’ többi bűntársakat (legyen bár 30) az elsőhöz illő arányban — sokszor minden felsőbb vizsgálatot kizárólag — ítéltük meg. De hagyjuk ezeket, nehogy a’ törvényszerű szent titkokat bűnösen megközelítsük! 's lássuk egy pillanatra a’ végrehajtásnak nyilvánosságot tűrő eszközeit. Fogházunknak egyes szobáiban 60 — 70 tagból álló személyzetet, megrögzött tolvajt, gyilkost, gyujtogatót csekély vétségüekkel, elítéltet ’s nem itéltet minden tekintet nélkül koraikra összekeverten láthatni ; mert, fájdalom nagy tömegű, de fölötte hibás szerkezetű megyeházunkban számukra osztályzat szerint külön helyek nem léteznek; nem a’ tanuk számára, kik törvényszékeink alatt a’ rabokkal ’s a’ szabad lábon levő nemes alperesekkel megyeházunk hosszú folyosóin összevegyülten állanak; csupán a’ rabok mellett őrködik egy-két hajdú. Illy körülmények idézhetnek e elő egyebet szomorú eredményeknél?! Valóban fájdalmas látni, hogy gyakran csekély ’s első tévedéséért bekerült ifjú néhány hét vagy csak nap után is mint áll kitanultan a’ tszék előtt, ’s a’ nyert oktatáshoz híven mint huzza vissza utolsó ízig a’ nyomozó szolgabiró előtt tett elismerő vallomását, gyakran átalkodottan tagadva még bűntársaival ’s a’ tett színhelyé véli ismeretségét is. Hasonlón állunk a’ tanukkal, kik habár lélekismeretök önálló érzetében a’ hitelesítés alkalmával előbbi vallomásaikhoz hívek maradnak is, elsápadnak a’ szembesítés rémes jeleneténél; mert jól tudják ők is, menynyire félelmesb az ember, ki előttük békázottan áll, most, mint volt csak néhány hét vagy hónap előtt. Megyénk e‘ szomorú eredményeket nagyon is jól ismerve, szót emelt múlt országgyűlésünkön az állandó törvényszék mellett, mellyet minden árnyékoldalai mellett is lehetlen jelen helyzetünknél üdvösebbnek nem tartanunk , kivált ha a’ felidézetteken kívül nemes, vagy kezességen levő nemtelen sorsú vádlottaink ellen évek óta folyó büntetőperek hosszú sorozatát figyelembe veszszük. Emberiség méltánylata ’s adózóink pénztárára kellő lélekismeretes tekintet egyaránt kívánják, hogy mindenek előtt a’ szenvedőnek sorsa intéztessék el. — Legközelebbi törvényszékünk alatt 100-nál több rabot ítéltünk ugyan el, de megtörténhetik, hogy e’ szám jövő törvényszékünkig — az eddigi tapasztalás nyomán — ismét újakkal egészittetik ki, ’s ezen esetben régi pereinket poros ágyaikból kivontatni időnk ismét nem leend. Vannak e’perek közt többen, melylyek még 1810 — 12-ik évben indíttattak, ’s ha a’ történet, vagy a’ tiszti ügyvédi hivatalnak különös buzgalma ezek közül ollykor egyet ítélet alá bocsátott, ismét lélekrázó jelenetet idézünk elő, midőn t. i. ifjúkori ’s már rég feledett bűnéért őszfürtű apát kell kiszakítanunk békés családja köréből. De hát a’ tanú, ki illy esetben 30 év után hitelesíttetik, mit és hogyan fog vallani ?! Legyőzhetlen igazság, hogy későn következő büntetés foganatos nem lehet. Rabjainknak a’ közmunkákra mikinti alkalmazásáról ’s rabdolgoztató - intézetünkről más alkalommal. Most azon óhajtással zárom be soraimat: vajha a’ nm. orsz. választmánynak ez ügyben teendő munkálatai honunk által fényesb siikerrel koronáztatnának, mint általunk Szemere Bertalan és b. Eötvös Józsefnek megyénkbeni lelkes működései Hevesből. Előleges tudomásul azoknak , kik a’ hevesi gyűlésekbe feszült figyelemmel néztek. A’ fehértollas főnökök Bolfon magánytanácskozást tartottak, hol is a’ Pesti Hírlapnak „Nemzeti veszély“ czímű vezérczikke fölolvastatván, abban lett a’megállapodás , hogy a’ fekete-tollasok éorteskedésének ellenében tömegek ereje használtatni nem fog; hanem nyugton elváratik, hogy a’ lélekvásárlat rendszerén jog és igazság erkölcsi ereje előbb-utóbb tartós győzelmet víjon ki. Ennek következésében egyetlen egy embert sem vittek be a’ fehér-tollasok az április 19-kén tartott közgyűlésre. De a’ másik párt melléről siker nélkül pattant le ennek komolyan intő meleg szózata. Mintegy 1800 fekete-tollas foglalta el a’ gyűlés-teremet s a’ teremhez vezető localitásokat. A’ gyűléseken rendesen részt venni szokott fehértollasok be sem mehettek a’ terembe. Maga a’ másod alispán, a’ fő ’s első alügyész ’s két főszolgabíró sem voltak jelen a’ gyűlésen. — Ez a’ gyűlés ábrázolata; eredményeiről legközelebbi alkalommal. —x — Nógrád megye folyó hó 19-kén tartott közgyűlésének eredményei röviden. Az ujonczokat besorozó küldöttségnek serény munkálkodásáért köszönet szavaztatott. Zala megye levele következtében az esztergomi és veszprémi püspökségek birtokainak elválasztásas ez utóbbinak külön főpásztorrali ellátása végett felírás határoztatott. Végre Fejér megye felszólításához képest gyorsírói intézet alapítására rögtön aláírás nyittatott, ’s gyámolására a’ járásbeli szolgabirák által a’ szépnem is megkéretni rendeltetett. Zemplén megyének egyik járásában a’ fisz. bírói hivatal már öt hónap előtt megürülvén, végre olly férfiú jön a’ megye által felterjesztettek közül helyettesítve, ki a’múlt tisztválasztáskor több helyűvé volt ugyan candidálva, de megfeszített erőködései daczára is mindenünnen kimaradt. Ezen főszolgabírói helyettesítést egy epigrammaticus zempléni barátunk, olly.levéllel adja tudtunkra, mellynek hangja a’ hajdan hires „Mixtúra“ reminiscentiáit költi fel. Mi részünkről nem helyeselhetjük a’ panaszemelést, midőn a’ megye főkormányzója ollyaskit helyetesít, kit a’ megye közönsége e’ végett proponált, mert 651 269