Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)
1841-02-06 / 11. szám
SZOMBAT 11. TÉLUTÓ 6.1841 Festi Hírlap , Megjelen e' hirlap minden heten kétszer, szerdánes szombaton. Félevi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 6 fr., borítékban 6 fr , postán borítékkal 6 fr. pengő p. —Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó tulajdonosnál, hatvani-utczai Horváth-házban 583 d. szára alatt, egyebütt minden cs. kir. postahivatalnál. Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egyegy hasábsorért, garmond betűkkel, 5 pengő krajczár számíttatik. TARTALOM; Kérelem. Kinevezések. Vezérezk . (Pesti reform, főiskola) Figyelmeztetés. Megyei napló: Vegy. házass. Temes. Veszprém. Szepes. Békés. Pest. — Zólyom. (Ujonczállitás). Bihar. Marmaros. Vidéki levéltárcza: Pápa , (Sebestyén Istv. ■■). Pozsony (Váltójog). Debreczen. Sziget. Beszterczebánya. Czegléd. Mohács. Egyveleg. Pesti nemzeti casino. Külföldi napló. Franczhon : (kamarai viták Paris erősitéséről.) Angolhon. Némethon: (antimértékletesség elleni lázzongást Hamburgban). Belgium: (párviadaltörvény). Poroszhon. Amerika. Különféle. Legújabb: (M.Ali a’ hajóhadat kiadta). Igazitás. Feuilleton: a’ Pesten felállítandó ref. főiskoláról. Felszólítás egy magyar-zsidó tanítókat képző intézet ügyében. Magyar gazdasági egyesület. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Kérelem. Ha lapjaink nem minden számban képesek fentartani az érdeket, mellyel sokaknál gerjeszteni szerencsések valónak: akadályok okozták, mellyeknek elhárítása hatalmunkat haladja; súlyát pedig kétségtelenül sajnosabban érezzük, mint más akárki. Türelmet kérünk ’s méltányosságot. ( Kinevezések.) Ő cs. apóst. kir. felsége Ambrózy Lajos bárót, Temes megye volt helyettes alispánját, kamarai tanácsos czimmel temesi kir. kam. igazgatóvá, — Derra Anasztázt pedig kir. udvarnokká méltóztatott kegyelmesen kinevezni. Vezérczikk. (Pesti refor m. főiskola.) A’ kevés hónapok előtt még csak csirában rejlett gondolat: Pesten ref. főiskolát alapítani, immár több mint terv. A’ javaslatot országszerte tisztelt Fáy Andrásunk dolgozta ki, választmány vizsgálta meg, a’ dunamelléki egyházkerület átvizsgáltan elfogadta, a’ czélbavett iskola-felállitást az egyetemes főconvent is helyeslő, ’s az alaptőkének beszerzésében segédkezeket nyújtani ígért; végezetül a’ nagyszerű ezés gyakorlati kivitelére középponti állandó választmány is van nevezve, melly már munkálatát e’ hónap közepén meg is kezdendi. Lapjaink értekező része e’ nagyfontosságú ügyről bővebb ismertetést nyújt. A’ mi egy nemzetnél nevelés ügyében történik, a’ nemzetnek történik , bármellyik templomban imádkozzék is a’ tanító növendékeivel. És igy nemzeti érdekű az. Kitünőleg nemzeti érdekű pedig, midőn olly vallásbeli felekezetről van szó, melly a’ magyar ajkú nép két ötödrészét teszi, mellynek két millió tagja, 12000 kivétellel, magyarul könyörög fel az úrhoz, kinek gondviselésétől reméljük, hogy e’ sokat hányatott nép még valaha nagy lesz és dicső. E’ tekintet a’ tervezett főiskolához, a’ tudományos nevelésnek már magában is közérdekén túl, még más nagy és fontos közérdekeket is csatol. Mi gyarlóságunk érzetében nem mondhatjuk el Quinet Edgar Prometheusával, hogy „keblünk egy eleven oraculum,“ de a’ sejtelmekből nekünk is jutott valami; talán hogy épen ezen főiskolának jutand a’ tűl gyökeres magyarok nevezetes részére nézve közvetíteni, hogy a’ magyar europaias legyen, ’s az, mit európainak nevezünk, e’ honban mindig magyar maradjon. Az egész dolog a’ körül forog, hogy pénz kell, urak! 250000 pengő forint, ha úgy tetszik. Ha felekezetesség hátratartóztatná is a’ nemzet öszszes hozzájárultát: adjon az említett két millió közül mindenki csupán 7 és fél krajczárt, ’s megvan az egész. Ha ki többet ád, igen jól teszi; mert meg kell vallanunk, e’ 250000 a’ fagyponton felül csak olly magasra mutat, a’ mennyi kell, hogy a’ „prim ua v e r is“ kivirágozzék. — De hát miért kell Pesten, épen Pesten reform, főiskola? Megmondjuk, uraim: azért kell, röviden szólva, mert l)Pesten a’ tudományos nevelésre olly segédeszközök vannak készen, ingyen, minden valláskülönbség nélküli közhasználatra, mellyekre milliók kellenének , hogy Patakon vagy Debreczenben lehessenek. 2) Ha gyűlésen szólanánk, vagy könyvet imánk ,szóvirágtengerbe burkolnék édesen a’ szót, mellyet mondani akarunk; de hírlapban hely ’s idő drágák; itt epigramma-hang a’ kénytelenség, tehát röviden és szárazon: azért kell épen Pesten lenni egy reform, főiskolának, nehogy továbbá is évek meg évek múlva ezerek közül ujjal ki lehessen mutatni az embert, ki egykor Patakon, vagy Debreczenben reform, diák volt. Vannak — jól tudjuk — a’ legszebb kivételek, de a’ társalgási életsimaság annyira részévé lön már a’ műveltség fogalmának Európában, miszerint lehetlen nem óhajtani, bár szabálylyá válnék, a’ mi kivétel. Igen — mondjátok — jó ez, nagyon jó,; mert valóban keserves dolog, hogy 14—15 évi „ nevelés “ után életbe lépve, még csak megállni is alig tudunk, ’s kezünket, lábunkat — ha lehetne —mind zsebre raknék, olly terhünkre van, — de az erkölcstisztaság mégis csak főbb dolog, mint életsimaság ; pedig az a’ Pest — huh! csupa Sodoma. — Engedelemnel, lássuk egy kissé. Az iskolarendszernek mellőzhetlen hiánya mindenütt, hogy csak oktatás, nem nevelés. Egykét óráit át van a’ tanító tanítványai körében; azontúl az ifjak magokra hagyvák. A’ dolog tehát igy áll: ben az iskolateremben oktatás, van a’ városban nevelés. No már amott egy faluvárosban van az iskola. Társalgás nincs, a’ tanuló ifjuság nem vész el az élet ezer arczú tömegében szétdaraboltan; kénytelen örökké önmagába vonulni, együtt tartani. Egy zárt családot képez, mellynek mindenik tagja növendék, nevelő egy sem. Legyen közöttük egy erkölcstelen , kivált ha születés, pénz, testi erő, humor és csintalan kedvesség némi tekintélyre emelők , ’s gondoljuk végig a’ káros hatást. Időtöltés, mulatság után sovárog az ifjú; de szétnéz, és semmit sem talál, kivévén a’ csapszéket és kártyaasztalt. Itt jellemét játsza el, amott virtuóz korhely válik belőle, ki — példabeszédként — azt tartja, hogy a’ bor a’ tüzes mennykőre is jó. És a’ véteknek azon nemére, melly leginkább szemünk előtt forog, midőn Pestet említjük, — őszintén, uraim, hiszszük e, hogy e’ vétekre Patakon, Debreczenben szintúgy nincsen alkalom? De hibáztam; van a’ dologban különbség, az, hogy e’ véteknem ott csak aljasabb, utálatosabb ’s igy veszélyesebb sátorait üté föl. Nézzük ellenben Pestet. Az ifjúság a’ város nagy tömegében elvész , egész körére tehát soha sem lehet olly nagy hatással az erkölcstelen pajtáslkodás, mint amott; minden nappal, melyyet a’ fővárosban tölt, szelídülnek az ifjú erkölcsei, mindig erősödik a’ vonzódás válogatottabb éldeletek után, mikre annyi alkalom nyílik a’ fővárosban, hogy valóban marhagyomor kell, nem undorodni az aljasabbtól. És a’ mi fődolog, szokásoknak úgy mint öröméldeleteknek természetükben van, hogy ha durva irányt vettek, durvaságban; ha simát, simaságban állapodást nem ismernek , hanem lépés lépés után új szomjat támaszt az irányban, mellyen indultunk. Vagy talán attól tartunk, hogy az ezer alakú öröméldeletre nyíló alkalmak elvonják tanulástól az ifjút, de kérdjük: lett e valaha Unalomból szorgalmas tanulóvá valaki ? A’ gyönyör után sovárgó kebel nem keres e mindenütt alkalmat, hogy vágyainak tömjénezhessen ? keres és talál kétségtelenül; ’s csak az a’ különbség, hogy a’ hol szelidebb örömre nincsen alkalom, durvába merül test és telkestül. — A’ hely szűke nem engedi, hogy a’ kezdeti rajzot részletekben kidolgozhassuk; tudjuk azt is, hogy van a’ dolognak árnyékoldala, de bizton felhívunk minden számolót, vessen össze mind jót, mind rosszat,itt úgy mint amott, nem hiszszük, hogy ne osztoznék óhajtásunkban, bár együtt volna már a’ kívánt 250000 forint! — Említenünk kell még a’ jótékony hatást, mellyet ezen főiskola fővárosunk magyarosítására gyakorolni fog. Vannak ugyan, kik ugy vélekednek: e’ részben már el van vetve a’ mag, csak időt kell adni, hogy kikelhessen; 10—15 év múlva,ha felnő a’ nemzedék, melly most a’ gyermekszobában játszadozik, Pest egészen magyar város lesz. Örömmel valljuk, hogy e’ részben mi is sok szép reményt táplálunk, de épen azért, mivel ennyi akaratot látunk Pest városa polgárságánál a’ nemzetiséghez közeledésre, kétszeresen szükségesnek vélünk minden lépést, minden intézetet, melly közredolgozhatandik, hogy az említett irány és akarat tápláltassanak és erősödjenek. — Vannak , kik óhajtják: „egyetem“ állíttatnék inkább, mellyből egy tudományszak sem hibáznék, ’s ez aztán természetesen nem Pesten. — Kinek a’ magyar királyi egyetem belsejébe egy tekintetet vetni szabad volt, ezen óhajtást igen természetesnek fogja találni. Különösen ha tekintjük az orvosi kart, és megfontoljuk, minő roppant befolyásra hivatvák előbbutóbb az e’ körbe tartozó tudományok, az emberi, polgári, politicai élet minden részleteiben, ugy hogy nézetünk szerint csak a’ büntetőtörvénykönyv is félszeg munka lenne, ha az orvosi tudomány főbb eredményeit egyik alapelvül nem venné; lehetetlen nem óhajtanunk, bár volna még honunkban más egyetem is, hogy ez ’s a’ mostani egymásra versenyző kölcsönhatást gyakorolnának. Azonban kész a’ felelet: önkénytes adakozásból universitást ? — plum desiderium. — Mi az egyetemek szaporodását a’ törvényhozás gondosságától reméljük, valamint azt is, hogy eljó az idő, mellyben a’ magyar egyetem valósággal az összes magyar nemzet egyeteme lesz. — Addig is a’ Pesten felállítandó 21